Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

A munkavállaló Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (továbbiakban: NAV) való bejelentése az új biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt meg kell, hogy történjen. (Art. 1. mellékletként 3.1. pontja)

A bejelentést a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a munkáltató az Art. 50. §-a szerinti havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját. (Art. 1. melléklet 3.2. pontja)

A munkavállalók elektronikus be- és kijelentésére a NAV 24T1041 számú nyomtatványát kell alkalmazni.

A be- és kijelentéssel kapcsolatban további részletes információt a NAV kitöltési útmutatója tartalmaz.

• Az új munkavállaló munkaviszony létesítésekor a munkáltatónak átadja előző munkáltatójától átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (továbbiakban: tb. kiskönyv). A munkáltató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a munkaviszony kezdetét, és az Igazolványt annak megszűnéséig megőrzi. (Ebtv. Vhr. 37. § (1) bek.)
• Az új munkavállalóval létesített munkaviszonyt Ügyfélkapun keresztül kell beküldeni a NAV részére az adott évben a 24T1041-es nyomtatvány segítségével.
• A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat. (Mt. 44. §)
• Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap. (Mt. 48. §)
• A munkáltató feladata gondoskodni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, annak megszervezéséről és költségeinek megtérítéséről. A munkavállaló pedig köteles a vizsgálaton részt venni, és a vizsgálatot végzőkkel együttműködni. Az alkalmassági vizsgálat kizárólag olyan lehet, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy a kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. (A rendelkezés 2024. szeptember 1. napjától változni fog!) (Mt. 51. § (4) bek.)

A foglalkoztató köteles a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadni, aki az átvételt igazolja. (Ebtv. Vhr. 37. § (1) bek.)

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be, valamint figyelmezteti őt arra, hogy egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevétele esetén hátrány érheti, ha nem tudja átadni folyamatosan vezetett Igazolványát.

Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. (Ebtv. Vhr. 37. § (5) bek.)

A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettségről az Mt. 46. § (1) bekezdése rendelkezik, amely részletezi a tájékoztatás tartalmi és formai követelményeit.

A tájékoztatást a munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban köteles a tájékoztatást megadni a munkavállalónak. A 7 napot tehát nem a munkaszerződés megkötésétől, hanem a munkajogviszony kezdetétől kell számítani.

A tájékoztatás kötelező elemei az Mt. hivatkozott szakasza alapján:

1. a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
2. a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
3. a munkahelyről,
4. a munkakörbe tartozó feladatokról,
5. a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),
6. a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
7. az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
8. a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
9. a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
10. a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
11. a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
12. arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

• Munkaviszony alanyainak (munkáltató és munkavállaló) pontos megjelölése,
• A munkavállaló napi munkaideje ( 92.§). Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre (Mt. 45.§ (4) bek),
• A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében ( § (1) bek.), valamint tájékoztatni kell az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról (46. § (1) bek. g) pont),

• A munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a fizetés napja (Mt. 155.-159. §)

– a munkavállaló a fizetését készpénzben,
– havi rendszerességgel kapja meg,
– a fizetés napja a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapja, de legkésőbb a 10. naptári nap,
• Munkaszerződésben kötelező megállapodni a munkakörbe tartozó feladatokról, akár a szerződés külön mellékleteként (Mt.45. § (1) bekezdés),
• A munkaviszony kezdete, tartama. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre ( 45. § (2) bek.),
• A munkavégzés helye, amelynek eltérő megállapodás hiányában a munkakörben szokásos munkavégzési hely fog minősülni ( 45. § (3) bek),
• Szabadság mértéke, számítási módja és kiadásának szabályai (Mt. 116-125. §),
• Az esetleges próbaidő kikötése. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki ( 45. § (5) bek),
• A munkáltatóra, valamint a munkavállalóra irányadó felmondási idő szabályai. (Mt. 68.-69 §) A munkáltató, rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól a felmondási idő felére kívánságának megfelelő időben és részletekben felmenteni.,
• A munkáltatói jogkör gyakorlójának neve, beosztása,
• Arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.,
• Munkavállaló titoktartási kötelezettsége ( 8. § (4) bek),
• Munkavállaló tájékoztatása személyes adatainak kezeléséről és személyhez fűződő jogokról. (Mt. 5/A. fejezet)

Az adóelőleg-nyilatkozatok listája megtalálható a NAV honlapján:

https://nav.gov.hu/print/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

• Munkaköri leírás – lehet a munkaszerződés része is.
• Munkáltatói igazolás a munkavállaló nyilvántartásba vételéről.
• Tájékoztatás a tárgyévi szabadságokról – alap-, beteg-, pótszabadságok.
• Tájékoztatás új dolgozó részére a munkavégzés helyéről, munkarendről, bérfizetés napjáról, irányadó felmondási időről, munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről.
• Tájékoztató a személyes adatok kezeléséről: 2019. április 26-tól lépett hatályba a Mt. 5/A. pontja az adatkezelésről. A munkáltatók munkavállalóik személyiségi jogait addig is csak akkor korlátozhatták, ha arról előzetesen tájékoztatták őket. Ma már az értesítést írásba kell foglalni, és meg kell indokolni a korlátozás szükségességét. Előzetesen, írásban külön kell tájékoztatni a munkavállalót arról is, ha elektronikus megfigyelő rendszer működik a foglalkoztatónál, (pl. kamera, nyomkövető) továbbá szigorú előírások vonatkoznak a munkavállaló biometrikus adatainak (pl. ujjlenyomat) kezelésére is. Fontos tudnivaló még, hogy személyes iratokat nem lehet másolni, viszont kötelező a munkáltató felé azok bemutatása. Ugyanez a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal is, amennyiben az előírásoknak megfelelően indokolt annak bekérése.

Az Mt. 286.§ (1) bekezdése szerint a munkajogi igény 3 év alatt évül el, kivéve, ha az igény bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányul. Utóbbi esetekben az elévülési idő vagy 5 év, vagy ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelően évül el az igény.

A fentiekre tekintettel munkaviszony megszűnését követően célszerű megőrizni a munkaszerződés, tájékoztatók, nyilatkozatok, munkaköri leírás egy aláírt példányát, továbbá egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a munkaidő beosztásokat, és – nyilvántartásokat, egy esetleges későbbi jogvita okán.

A munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor munkavállaló részére kiállított igazolásokra vonatkozóan 2024. január 1.-jei változás, hogy az ezt előíró szabály kikerült az Mt.-ből, helyette foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) írja elő az igazolás munkáltató általi kiadási kötelezettséget, valamint annak egységes tartalmát. Az Flt. alapján a munkáltató – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, amelyet a módosítás értelmében egyetlen dokumentum fog képezni. A foglalkoztatási igazolás tartalmát az Flt. 36/A. § (2) bekezdése határozza meg.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, (pl. bérkarton, nyilvántartásba vételi igazolás) adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.