Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

Ahogy azt a korábbi tájékoztatónkban olvashatták, 2023. július 1-jén indul a kötelező adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a felkészülés megkönnyítése érdekében már elindította a tesztidőszakot.

Az MTÜ a tesztidőszakkal igyekszik biztosítani azt, hogy a rendszer tényleges indulásakor már ne okozzon fennakadást a szoftverhasználat, amely az adatszolgáltatást automatikusan, a háttérben végzi majd. Az NTAK adatszolgáltatásra már képes vendéglátó szoftverek listája ezen a linken található. A lista folyamatosan frissül annak függvényében, hogy az egyes szoftverszolgáltatók milyen ütemben készítik fel szoftvereiket az NTAK adatszolgáltatásra.

Az önkéntes adatszolgáltatás megkezdéséhez az alábbi lépések szükségesek:

1. a vendéglátó üzletben már használt vendéglátó szoftver képes az NTAK adatszolgáltatásra, megszerezte erről Igazolást;
2. a vendéglátó üzlet sikeresen megigényelte az aláíró tanúsítványt a saját NTAK profiljában;
3. a vendéglátó üzlet minden termékét besorolta az NTAK fő- és alkategóriákba;

4. a szoftver felkészítése az adatszolgáltatásra, amiben a gyártó tud segítséget nyújtani.

A vállalkozásokat az ingyenesen elérhető VENDÉGEM szoftvercsaláddal is támogatja az MTÜ, melynek funkcionalitásáról az info.vendegem.hu oldalon tud tájékozódni. Az MTÜ előzetes tájékoztatása szerint az ingyenes szoftver 2023. április 1-jétől lesz elérhető.

Az NTAK adatszolgáltatásról minden információ megtalálható az info.ntak.hu oldalon. Ha az adatszolgáltatással kapcsolatban kérdése merül fel, keresse az NTAK ügyfélszolgálatot a 06-1-550-1855-as telefonszámon vagy a turisztika@1818.hu e-mail címen.

A Magyar Közlöny 2023. évi 37. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályait tartalmazza.

A rendelet az alábbi pontokat tartalmazza:

• A rendelet hatálya
• Értelmező rendelkezések
• A gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeinek teljesítése
• A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása
• Kiterjesztett gyártói felelősségi díj, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség keletkezése
• A kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékének megállapítása, a díj megfizetése
• Nyilvántartásba vételi kötelezettség
• Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
• Adatátadás
• A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer konzultációs testületei
• Jogkövetkezmények

A fentieken túl figyelmébe ajánljuk az intézményi és gazdálkodó szervezetek által koncesszió alá tartozó elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését kizárólagosan ellátó MOHU Zrt. tájékoztatóját, melyet ide kattintva ér el.

Figyelmébe ajánljuk a NAV által készített prezentációt az eNyugta-koncepció bevezetésére vonatkozóan.

A Kormányzati Digitalizáció keretében következő lépésként célul lett kitűzve az eNyugta-koncepció bevezetése, amely az eddig megszokott nyugtaadási rendszer változását hozza magával. Az említett újítás bevezetését megelőzően országos tájékoztató értekezlet került megrendezésre.

A prezentációt az alábbiakban tekinthet meg
2023_NAV eNYUGTA ppt_2
A prezentáció letöltése.
(PDF)https://nav.gov.hu/hirfolyam

A Kormány a Hitelprogram keretének 1000 milliárd forintra növeléséről döntött, azaz további 300 milliárd forintnyi igen kedvező forrás kerül bele a gazdaság körforgásába.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a február 1-jén elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszköz- és beruházási hitelei kimerültek, a vállalkozások rövid időn belül lekötötték a rendkívül kedvező kamatozású forrásokat.

A Hitelprogramban 16 kereskedelmi bank vesz részt közvetítőként az Exim mellett. Az alprogramok felfüggesztéséig forgóeszközhitelt 912 vállalkozás igényelt átlagosan 655 millió forint összegben, míg beruházási hitelt 163 vállalkozás igényelt átlagosan 1,24 milliárd forint összegben. Ezekre tekintettel döntött a Kormány a hitelprogram keretének növeléséről.

A programról további részleteket itt tudhat meg: https://exim.hu/termekeink/baross-gabor-ujraiparositasi-program

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2023. március 07-én megtartásra kerülő webinárium témája a munkaerőtoborzás harmadik országokból. A résztvevők a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselőitől hallhatnak előadásokat a külföldi munkaerő Magyarországra történő behozataláról, a gyakorlati tudnivalókról, lehetőségekről, kihívásokról.

A részletes programismertetőt, további tudnivalókat és a regisztrációs linket tartalmazó meghívó ITT letölthető.

A Magyar Közlöny 2023. évi 30. számában megjelent az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI.4.) rendelet módosítása. A rendeletben módosításra került a gyógyszergyártók különadója, a kiskereskedelmi pótadó, a népegészségügyi termékadó, illetve a légitársaságok hozzájárulásának szabályai.

• Gyógyszergyártók különadója: e tekintetében egy vélhetően sok adózót érintő, kedvező jellegű módosításról van szó.
• Kiskereskedelmi pótadó: szabályai egy további szabállyal egészülnek ki.
• Népegészségügyi termékadó: egy új mentességi jogcímmel egészül ki, ami a termék előállítás során felhasznált alapanyagokat érinti.
• A légitársaságok hozzájárulása: Az alacsonyabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén csökken, míg a magasabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén nő a hozzájárulás mértéke.

A PwC Magyarország adószakértői összefoglalták a leglényegesebb változásokat, melyet az alábbi linken olvashatnak.

https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2023/modosultak_az_ extraprofitado_szabalyai.html

Figyelmébe ajánljuk a Miniszterelnökség Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok (KEHOP) Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága által 2023. március 23-24-én Budapesten, a Radisson Blue Béke Hotelben (1067 Budapest, Teréz krt. 43.) megrendezésre kerülő, a hazai körforgásos gazdasági stratégiát és akciótervet bemutató záró konferenciát.

A konferencia személyesen és online formában kerül megrendezésre. A konferencia nyelve magyar és angol, tolmácsolást biztosítva lesz.

A rendezvény célja a hazai vállalkozói szféra körforgásos gazdasági átállásának előmozdítása, inspiráló és mások által is használható példák bemutatása, a várható hazai és uniós források megismertetése, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy a részvételi szándékot 2023. március 8. 17:00-ig szíveskedjen megerősíteni az alábbi formanyomtatvány kitöltésével:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScQ-0Cll89B7rNRPTkcrDjw62-21HblzGnq6ugo3oohfOKDjw/viewform?usp=pp_url

A konferencián személyesen résztvevők számára étkezést biztosítanak.

A rendezvény minden olyan vállalkozásnak hasznos lehet, amely körforgásos gazdasági stratégiában veszt részt, illetve ajánljuk minden vállalkozásoknak, legyen szó for-profit vagy non-profit szemléletről, amely általában érdeklődik új körforgásos üzleti modellek és lehetőségek iránt, továbbá a három kiemelt szektorban aktív vállalkozásoknak (biomassza alapú gazdaság/élelmiszeripar, építés/építőipar, műanyagok).

A konferencia tervezett programvázlata és néhány érthető példa a körforgásos gazdasághoz ide kattintva olvasható. A regisztrált résztvevőknek a stratégiai megállapításokat összegző brosúra, a végleges program és a technikai információk (rendezvényhelyszín elérhetősége, online csatalakozási link) a későbbiekben kerülnek kiküldésre.

A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014 (VIII.27.) Korm. rendelet, az ún. „EKD rendelet” 2023. február 23-án hatályba léptetett módosításaival jelentősen megnőtt a kapacitásbővítő beruházásokhoz társított megújuló energiatermelés lehetősége, valamint kiterjesztésre kerültek a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban adható támogatások is.

A PwC Magyarország által publikált cikk alapján a legfontosabb változások:

• A megújuló energia termelésével, illetve tárolásával kapcsolatos projektek költségei kiegészítő energetikai beruházás címén már elérhetik a teljes beruházási összeg csaknem 50%-át.
• Induló vállalkozások is élhetnek a lehetőséggel.
• Ha a megújuló energiát termelő eszköz 500 MW feletti kapacitású, vagy visszwatt védelemmel el nem látott energiatermelő eszközt is magában foglal, már a támogatási kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a feltételeknek megfelelő műszaki terveket és kivitelezői ajánlatot.
• A 100 fő feletti középvállalkozások is igényelhetik a K+F alapú EKD támogatást.
• Részben támogathatóvá vált az elsődleges mezőgazdasági termelés is, amennyiben a projekt ezen a területen végrehajtott kutatás-fejlesztésre irányul.
• Az EKD támogatásokhoz szükséges biztosíték mértéke ezentúl a támogatási összeg 100%-a lesz.

A változások tényleges hatásaival, azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban van még néhány nyitott kérdés, ezért a módosításokban rejlő lehetőségek egyedi vizsgálata, és adott esetben egyeztetése szükséges.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az „Együttműködés a munkahelyek biztonságáért” program keretében közzétette a 2023. évi pályázati felhívását a partnerségi programhoz csatlakozott szervezetek részére a „Biztonságos munkahely” cím elnyerésére.

A pályázatban kizárólag a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” elnevezésű együttműködési (partnerségi) programhoz már csatlakozott szervezetek vehetnek részt. A pályázatra bármilyen megvalósított fejlesztéssel lehet nevezni. Nevezés során be kell mutatni a munkahelyen már megvalósított újszerű műszaki, szervezési módszereket, eszközöket, intézkedéseket, valamint az elért eredményeket.

A pályázatokat 2023. március 30-ig elektronikusan kell beküldeni a GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztály e-mail címére: munkavedelmi-foo@tim.gov.hu

További információt a pályázattal kapcsolatban a Munkavédelmi Irányítási Főosztály munkatársaitól a munkavedelmi-foo@itm.gov.hu és a 06 1/896-3016-os telefonszámon szerezhetnek

A Pályázati felhívást ide, az ahhoz szükséges Pályázati lapot pedig ide kattintva érheti el.

Az Agrárminisztérium közzétette a „Mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása” című pályázati felhívását, mellyel azon mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le.

A felhívással kapcsolatos rövid részletek:

• a pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet
• a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel
• vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét
• a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással.

A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség. Előbbi linken elérhető a pályázati felhívás, amelyből megismerhetők a pályázat részletei.

A változás a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-2023 lebonyolítását érinti.

A Magyar Közlöny 2023. évi 22.számában megjelent az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló 1477/2022. (X. 6.) Korm. határozat módosítása értelmében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az IFKA közreműködésével bonyolítja le az energiaintenzív vállalatok támogatási programon belül a kkv-k működési költségeinek finanszírozását, valamint az energiahatékonyságot célzó beruházásainak a program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejét biztosító programrészt.

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2023. február 14-től veszi át a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-től a program lebonyolítását. A technikai átállás során felmerülhetnek esetleges kezdeti fennakadások, emiatt szíves türelmüket kérik.

Az IFKA a pályázattal kapcsolatban a vállalkozások részére az alábbi elérhetőségeken nyújt tájékoztatást:

• info@ifka.hu
• +36 1 312 2213 (hétfőtől csütörtökig 8:00 és 17:00, pénteken 8:00 és 14:30 között.)

Figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország 2023. február 28-án „Energiahatékonyság és megújuló energiák költséghatékonyan” címen megrendezésre kerülő online előadását.

Az előadás keretein belül a szakértők az alábbi kérdésekkel foglalkoznak:

• Milyen trendek alakítják jelenleg az energiapiacot és milyen változások várhatóak a jövőben?
• Hogyan készülhetnek fel és reagálhatnak mindezekre hatékonyabban a hazai vállalatok?
• Hogyan csökkenthetőek az energiaköltségek és ehhez milyen finanszírozási formák érhetőek el?
• Melyek a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdések a témában?

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az linkre kattintva tehet meg:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScSHfd5x3L7xUDSQRZ34y7XFUjJfL_s_3j0dJFeyQXwwljY9Q/viewform

A 2016. évi CLVI. törvény alapján 2023. július 1-jétől a vendéglátó üzleteknek, illetve a turisztikai attrakcióknak kötelező lesz az adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé.

Az NTAK-ba beküldött statisztikai adatok alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) célja egy olyan kimutatási és riportrendszer létrehozása, – a szálláshelyek esetében már működő NTAK Iránytűhöz hasonlóan – amely hasznos információkkal szolgál a vállalkozások számára. Az NTAK regisztráció mind a vendéglátó üzletek, mind a turisztikai attrakciók számára nyitva áll.

NTAK-ba regisztrálni köteles vendéglátó üzletek:

• étterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• büfé, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – egyéb vendéglátás;
• gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – rendezvényi étkeztetés;
• alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás

NTAK-ba regisztrálni köteles turisztikai attrakciók:

• közfürdő, amely vagy
  • a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint közfürdőnek minősül, vagy
  • legalább egy, az alábbi felsorolt szolgáltatást nyújtja:
    • TEÁOR ’08 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, ebből ÖVTJ 932903 Strandfürdő szolgáltatás, vagy
    • TEÁOR ’08 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás, ebből: ÖVTJ 960403 Fürdő szolgáltatás a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, gyógyfürdők tevékenysége;
• természetes fürdőhely, amely vagy
  • a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 2.§ b) pontja szerint természetes fürdőhelynek minősül, vagy
  • TEÁOR ’08 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, ebből: ÖVTJ 932903 Strandfürdő szolgáltatás szolgáltatást nyújtja;
• muzeális intézmény, vár, kastély, amely
  • a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. §-a szerinti működési engedéllyel rendelkezik, vagy
  • TEÁOR ’08 91.02 Múzeumi tevékenység belföldi szolgáltatást nyújtja;
• turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó alábbi közlekedési eszköz:
  • a Balatoni Hajózási Zrt. járata, vagy
  • a MAHART – PassNave Személyhajózási Kft. járata, vagy
  • TEÁOR’08 49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenység közül a „hop on hop off” jellegű, menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás;
• kalandpark, amely
  • TEÁOR ’08 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, vagy
  • TEÁOR ’08 93.11 Sportlétesítmény működtetése, vagy
  • TEÁOR’08 93.21 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység szolgáltatást nyújtja;
• állatkert, amely vagy
  • az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 3. pontja szerint állatkertnek minősül, vagy
  • TEÁOR ’08 04 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése szolgáltatást nyújtja;
• vidámpark, amely
  • TEÁOR’08 21 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység szolgáltatást nyújtja;
• védett természeti terület bemutatóhelye, amely vagy
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 28. §-a szerinti védett természeti terület bemutatóhelye, vagy
  • TEÁOR ’08 91.04 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése szolgáltatást nyújtja;
• zenés, táncos rendezvény a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet  szerint.

A regisztrációról minden információ megtalálható az info.ntak.hu oldalon. Regisztrálni kizárólag online lehet. Ha a regisztrációval kapcsolatban kérdése merül fel, keresse ügyfélszolgálatunkat a 06-1-550-1855-as telefonszámon a hét bármely napján, 0-24 órában, vagy írjon e-mailt a turisztika@1818.hu címre.

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország „Napjaink energiapiaci kihívásai és azok számviteli vonatkozása” című online előadását, melyet 2023. február 23-án, csütörtökön 14:00- 15:00 óra között tekinthetnek meg magyar nyelven.

Az online esemény keretében a PwC Magyarország szakértői az energiapiacokon tapasztalható aktuális változásokról, energiaárak változásából adódó kockázatok kezeléséről és a kapcsolódó számviteli kérdésekről kezdeményeznek beszélgetést.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva tehet meg.

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSexdGdK9oac7fi5xqoqm3pqGacv1Hf7fQrn7ns2tks0z_gAnw/viewform

2023 február 6-tól elérhető a NAV új szolgáltatása, amivel gép-gép kapcsolaton keresztül letölthetőek az online pénztárgépekből érkező adatok. A webszolgáltatással az adózók további eszközt kapnak adminisztrációs terheik csökkentéséhez, üzleti folyamataik ellenőrzéséhez és ügyvitelük digitalizációjához.

Az adózó könyvelőprogramja, illetve más ügyviteli alkalmazása is hozzáférhet a pénztárgépeiről érkezett naplóállományokhoz, ha a szoftver fejlesztője kialakítja a megfelelő funkciót. A pénztágép adatainak gépi letöltésével automatizálható az adatbevitel, a pénztágépes bevételek gépi könyvelése, pénztárgéppel kialakított nyugták és egyéb bizonylatok elemzése, kimutatások készítése.

A szolgáltatás specifikációjának aktuális verziója a NAV GitHub oldalán érhető el:

https://github.com/nav-gov-hu/Online-Cash-Register-Logfile/tree/master/docs

További részletes információt és a lekérdező interfész használatával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat a NAV oldalán, az alábbi elérhetőségen szerezhet:

https://nav.gov.hu/ado/egyeb/jelentosen-megkonnyiti-a-konyvelok-dolgat-a-nav-azzal-hogy-letolthetok-az-online-penztargepek-adatai

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Védelmi Szolgálat által az üzleti élet szereplői részére 2023. február 28. napján megszervezésre kerülő „Az üzleti élet tisztasága” című konferenciát.

A konferencia célja az üzleti élet, a kis-és középvállalkozások képviselői ismereteinek bővítése a belső kontrollrendszer és a szabályozási megfelelőségi (compliance) rendszerek szerepéről az integritási és korrupciós kockázatok kezelése terén. Emellett a résztvevők betekintést nyerhetnek az üzleti etika alapelveibe, valamint abba is, milyen módon érdemes fellépniük a nemzetközi vesztegetés ellen saját vállalkozásuk keretein belül.

A konferencián való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyre 2023. február 17. 12:00-ig van lehetősége. A mellékelt programban szereplő link segítségével (https://forms.gle/wnVm9RrQfkkuhU2Z9) résztvevőnkként szükséges regisztrálniuk.

A rendezvény teljes napirendjét a meghívó tartalmazza.

A Magyar Közlöny 2023. évi 14. számában megjelent a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.

A munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap költségtérítést a magánszemély.

A meghatározott mérték első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés esetében 2023. február hónapjára alkalmazható először. Ez utóbbi a Korm rendelet 4. szakaszában felsorolt azon eseteket fedi le, amelyek fennállásakor a munkáltató köteles legalább a költségtérítés 60%-át fizetni, tehát legalább 18 forintot.

A területi gazdasági kamarák közreműködésével megjelentetett Korm. rendelet 2023. január 28. napjától érvényes.

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2023. február 6-án megrendezésre kerülő online információs napját. A rendezvény keretében a Horizont Európa keretprogramnak a részvétel szélesítését és az Európai Kutatási Térség megerősítését célzó WIDERA (Widening participation and strengthening the European Research Area) programrész 2023-2024. évi munkaprogramjában szereplő pályázati lehetőségek lesznek bemutatva.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyre 2023. február 6-ig az alábbi linken keresztül van lehetőség:

https://www.horizonteuropa.nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-rendezvenyei/horizont-europa-widera-program?objectParentFolderId=19798

Továbbá szíves figyelmébe ajánlom az alábbi két angol nyelvű rendezvényt:

• Horizon Europe Coordinators’ Day on Grant Agreement Preparation, február 2-a, melyre regisztráció csak személyes jelenlét esetén van szükség: https://ec.europa.eu/research/participants/docs/h2020-funding-guide/other/event230202.htm
• Lump Sum Funding in Horizon Europe: How does it work? How to write a proposal? című előadás regisztráció nélkül az alábbi linken tekinthető meg: https://ec.europa.eu/research/participants/docs/h2020-funding-guide/other/event230209.html

A Horizont programok múltját, jelenét és jövőjét érintően még tart a nyilvános konzultáció. A konzultációban résztvevők értékelhetik a Horizont 2020 és Horizont Európa programok eredményeit és hiányosságait, valamint prioritásokat fogalmazhatnak meg a Horizont Európa program 2025-27. évi stratégiai terve számára.

A kérdőív EU Login regisztrációval három nyelven (angol, német, francia) érhető el, de a szabad szöveges részek akár magyarul is kitölthetők.

További információkat az alábbi oldalon szerezhet:

https://research-and-innovation.ec.europa.eu/news/all-research-and-innovation-news/nowopen-largest-public-consultation-ever-held-past-present-and-future-european-research-and-2022-12-01_en

A Magyar Közlöny 2023. évi 12.számában döntés született az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről. Az erre vonatkozó kormányzati döntést az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az iparágat sújtó infláció miatt az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosítására lehetőséget ad az állam, a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja. A módosítás azon beruházások esetében történhet meg, melyeknél a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény történt.

Az áremelkedéssel érintett építőanyagokat és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben teszi közzé, továbbá a költségnövekedés mértékéről, illetve az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségeinek mértékéről az építésgazdaságért felelős miniszter kérelemre szakvéleményt ad.

Ennek következtében 2022. február 24-ig megkötött építési beruházási tárgyú szerződés esetén a nyertes ajánlattevő kezdeményezheti a szerződés módosítását, amennyiben az érintett szerződés során valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.

A szerződés módosítása a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén kezdeményezhető.

Amennyiben a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés és az ajánlatadás során számolt költség mértéke más módon nem igazolható az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleményben határozza meg.

Az átvállalt költségnövekedés nyertes ajánlattevő részére a megfizetés 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében a végszámlakiállításakor, egyszer van lehetőség. 2024. július 1. napját követően egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, ebben az esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50 %-os teljesítési készültsége.

A rendelet annak hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazható.

Közel háromszáz hazai kkv és nagyvállalat vett részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara úttörő kezdeményezésében, amely a vállalkozások fenntarthatósági szemléletformálását tűzte ki célul, egyedi mentorálási program formájában. A projekt záróeseményére december 7-én, szerdán került sor, ahol az elért eredményeket a program vezetője, Dr. Mezősi Balázs ismertette.

Dr. Mezősi Balázs, a program szakmai vezetője a program záróeseményén az eredményeket ismertető előadásában elmondta, a hazai vállalkozások 99,9%-a tartozik a kkv-k közé, nemzetgazdasági hozzájárulásuk és munkaadói szerepük ezáltal jóval magasabb a véltnél. A fenntarthatósági szemlélet elsajátítását célzó program szemléletbeli és eszközbeli segítséget egyaránt nyújtott a résztvevőknek: kézikönyv, szakmai csoportos mentorálások, céglátogatások, akciótervek és aktív mentori segítségnyújtás formájában.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogramot Dr. Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke is méltatta a záróeseményen. Felhívta a figyelmet az üzleti világban egyre inkább szükségessé váló gyors alkalmazkodóképességre és a tudásszerzésre, mint a talpon maradás zálogára. A mostani mentorprogram és az ehhez hasonló szemléletformáló megoldások pedig szükséges és hasznos formái a tudásátadásnak és végső soron hozzájárulnak ahhoz, hogy újra keretek közé tudjuk szorítani az emberiség globális erőforrásfogyasztását.

A PMKIK részéről Kertész Balázs előadásában a fenntarthatóság trendjeiről és ezek okairól, valamint az uniós és a hazai energiatermelési és fogyasztási helyzetről nyújtott átfogó képet.  A környezetvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az adottságok alapján jelentős, még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a megújuló energiaforrások fokozottabb használata is.

A záróeseményen a mentorok és a mentoráltak is felszólaltak szakmai kerekasztal-beszélgetések formájában. A mentorok tapasztalata szerint a fenntarthatósági szemlélet beépítése a mindennapi gyakorlatba a közvélekedéssel szemben nem kerül feltétlenül plusz pénzbe. A szemlélet, hogy fenntartható módon tervezik a termékeket és szolgáltatásokat, megtérül, így maguk is bátorítják a kkv-kat a megszerzett tudás használatára. A mentoráltak véleménye szerint pedig példaértékű megoldásokat láttak a nagyvállalatoknál, ami a hulladékhasznosítást, energetikai megoldásokat, gyártásoptimalizációt vagy akár a munkavállalók szemléletformálását illeti. Az eredmények inspirálóak voltak számukra, a megszerzett tudást ráadásul ők maguk is tovább tudják adni partnereiknek, megbízóiknak, ennek segítségével pedig még gyorsabb ütemű lehet a teljes szektornak és a környezetnek egyaránt kedvező szemléletváltozás.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogramról

A kamara közel öt éve indította útjára a hazai kkv-kat támogató Országos Vállalkozói Mentorprogramját. A projekt keretében mintegy háromezer vállalkozás cserélt tudást és tapasztalatot a beszállítóvá válás, a külpiacra lépés, az üzleti, pénzügyi fejlődés, illetve az utóbbi fél évben a fenntartható működés terén. A program célja az volt, hogy mentorálás útján olyan fenntarthatósági ismereteket adjon át a résztvevő kis- és középvállalkozásoknak, amely által érvényesülhetnek a fenntarthatósági szempontok a működésük során és amelyek új elemekkel gazdagíthatják a tudatos döntéshozatalt.

A Fenntarthatósági Vállalkozói Szemléletformálás elnevezésű alprogramban az elmúlt fél évben 46 mentor és 248 mentorált vállalkozás vett részt, nagyon magas elégedettség mellett. A projektre további igény is mutatkozik a visszajelzések szerint. A szakpolitika pozitív véleménnyel van a programról, így a szakmai vezető szerint a tapasztalatokat is beépítve egy még inkább testre szabott szolgáltatáscsomaggal tudnák folytatni a projektet a jövő évben, amennyiben támogatást kapnak hozzá. Záróbeszédében Dr. Mezősi Balázs a nyitottságot mutató mentoráltak mellett a programra időt és energiát fordító mentorok munkáját is kiemelte, hiszen az ő támogatásukkalett igazán gyakorlatias a program.

Figyelmébe ajánljuk az EUREKA és EUROSTARS 2023. február 23. (csütörtök) 10.00 órakor kezdődő online pályázati tájékoztatóját. Az Eurostars innovatív KKV-kat és partnereiket támogatja nemzetközi K+F+I projektek keretében, bármely területről. A pályázatokat 2023. február 10. – április 13. között lehet beadni.

A meghívó letöltése.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése. Az orosz források 61 %-os csökkenését nem tudta ellensúlyozni a norvég forrás és az LNG sem. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek júniusban. A piacok pedig már beárazták az esetleges további csökkenést is. A szén euróban mért ára 4,06 %-kal, a szén-dioxid kvóta ára pedig 6,95 %-kal emelkedett, ami a szénerőművek felfuttatására utalhat.

A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás júniusban az előző évihez képest 11 %-kal csökkent. Azonban az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség növelését. A gáztárolók töltöttségi szintje 40,1 % volt június végén.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye alapján létrehozásra kerül a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogram (BGH), melynek köszönhetően Magyarországon a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul meg 2023. februártól.

A hitelprogram a nehéz helyzetbe került vállalatokon segítene, méghozzá úgy, hogy a programot lebonyolító Eximbank nem csupán export-, hanem valamennyi célra felhasználható forint- és euróalapú hitelt nyújt, így beruházási és forgóeszközhitel is elérhető.

A vállalatok méretmegkötés nélkül vehetik fel a hiteleket, így a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalatok is hozzáférnek a kedvezményes hitelekhez.

A program rendkívüli segítséget jelent a vállalkozásoknak abban, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó forrásokhoz jussanak, valamint lehetőséget biztosít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában korábban felvett, 2023 során nagy összegben lejáró hiteleiket refinanszírozhassák. Ezek lejáratával a vállalati hitelek refinanszírozási kockázata jelentősen megnő, mivel a korábbi alacsony, 2,5 százalékos kamatszintekkel szemben a magyar vállalatok 20 százalék feletti hitelkamatokkal szembesülnek, ezzel pedig a hitelfelvételeik ellehetetlenülnek. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram hiteltermékei azonban rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett lesznek elérhetők, forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében jellemzően legfeljebb 3,5 százalékos szinten. A program ráadásul az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz még ennél is kedvezőbb kamatokat kínál.

Jelen intézkedéssel a vállalatok számára 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrás áll rendelkezésre a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ vendéglátás moduljára való regisztrációs kötelezettség 2021. november 1-jétől már kiterjed a vendéglátó üzletekre és a turisztikai attrakciókra is, az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség 2023. július 1-jétől indul.

A kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet értelmében az NTAK-regisztrációra köteles vendéglátó üzletek típusai a következők:

• étterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• büfé, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
• munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – egyéb vendéglátás;
• gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – rendezvényi étkeztetés;
• alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
• mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás.

A fentebb felsorol vendéglátó üzletek közül azonban adatszolgáltatási kötelezettsége csak az alábbiaknak van:

• étterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
• büfé, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
• cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
• kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
• italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
• zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
• gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
• alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

Fentiek alapján a munkahelyi/közétkeztetés, a rendezvényi étkeztetés és a mozgó vendéglátóhely besorolással rendelkező üzletek nem kötelezettek az adatszolgáltatásra.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) vendéglátás moduljával kapcsolatban felmerülő további szakmai kérdéseket és válaszokat ide kattintva tekintheti meg.

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a 2022. évi MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.
A pályázat benyújtási határideje: 2023. február 3.

A pályázati felhívás itt érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzé tett tájékoztató szerint új bejelentési, változásbejelentési, átvilágítási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a digitális platformüzemeltetőkre.

A változás minden olyan szervezetre érvényes, amely olyan platformot üzemeltet, amit részben vagy egészben, szerződés alapján, értékesítők rendelkezésére bocsát. A NAV tájékoztatása szerint a következő tevékenységeket szükséges jelenteni: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás, áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.

Magyarországon 3 típusú platformüzemeltetőre lesz érvényes a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség. Az egyszeri bejelentkezés határideje 2023. február 15., ezután pedig az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 nap. Az adatlapok beadhatók az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA: Új nyomtatvány/bejelentés → Adat- és változásbejelentés), és az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK: Nyomtatványok ÁNYK-hoz → Nyomtatványkereső → Részletes keresés) is.

Az első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31., ez a 2023-as adatszolgáltatási időszakra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az időszakon belül negyedéves bontásban kell teljesíteni.

Ha a platformüzemeltető elmulasztja bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesíti, a NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A Magyar Közlöny 2022. évi 218. számában megjelent a Kormány Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetéséről szóló döntése.

A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára a munkáltató a munkavállalónak béren kívüli juttatás formájában a meghatározott keretet meg nem haladó összeget utal. A munkavállaló fizetési alszámlájára utalt keretösszeget a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018 (IV. 20.) Korm. rendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, a szabadidő- eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra használhatja fel.

A számlák közötti átjárhatóság 2023. január 8. napjáig volt érvényben, ezt követően megszűntek az alszámlák.

Változik a kártyapótlás díja is, az eddigi 1500 Ft helyett 1800 Ft lesz, amely díjat a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja.

Az igénybe vehető belföldi szolgáltatások köre alább olvasható:

1. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.),
2. belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi

utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

3. a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,
4. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04),
5. éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),
6. egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.),
7. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés,

a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátás),

8. előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),
9. múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),
10. növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),
11. vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),
12. testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13.),
13. egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és

a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

14. belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.),
15. egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés),
16. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
17. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),
18. sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.),
19. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.),
20. helyközi vasúti személyszállítás (TEÁOR’08 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő

személyszállítás),

21. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése).

A Magyar Közlöny 2022. évi 214. számában megjelent az 1477/2022 (X.6) Korm. határozat módosítása, melynek értelmében a Beruházási Támogatási Program támogatási időszaka meghosszabbításra került, illetve kibővítették kedvezményezetti kört a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban működő kkv-kra.

Az Energiaköltség és Beruházási Támogatási Program tekintetében jelenleg azon vállalkozások minősülnek energiaintenzívnek, melyeknek energiaköltsége 2021-ben elérte az árbevétel 2 százalékát.

A kibővített feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 című Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület az alábbi linken érhető el. https://energiatamogatas2022.nffku.hu/

A pályázati felhívással kapcsolatos módosításokat ide kattintva olvashatja.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy meghirdetésre kerültek a Széchenyi Kártya Programon belüli új hitelkonstrukciók, amelyek Széchenyi Kártya Program MAX+ néven, 2023. január 1. napjától indulnak.

A Széchenyi Kártya Program MAX+ hiteleire vonatkozó részletes információk, Üzletszabályzatok és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a kavosz.hu weboldalán.

Az új konstrukciókkal kapcsolatos részletes tájékoztatásig türelmüket kérjük!

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 205. számában megjelent az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosításáról szóló kormányrendelet. A módosítással kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:

A kereskedőknek 2023. január 1. napjától kvázi saját hatáskörben kell gondoskodniuk arról, hogy a kódot a fogyasztók rendelkezésére bocsássák. Ennek módját a jogszabály a kereskedő belátása és technikai lehetőségei szerint saját hatáskörébe utalja. A kód átadása történhet papír alapon, illetve közvetlenül a nyugtára/számlára történő nyomtatás útján, utóbbi megoldás informatikai fejlesztést igényel, melyre remélhetőleg a pénztárgép- és számlázó szoftverek fejlesztői is időben fognak reagálni. A technikai megvalósítást és a platform megválasztását illetően fokozottan ügyelni kell arra, hogy egy esetleges fogyasztóvédelmi eljárásban szükséges lehet bizonyítani a kód átadásának megtörténtét. Mindenképpen olyan módot szükséges tehát választani, ami lehetővé teszi a későbbi időpontban történő bizonyítást.

Fontos körülmény továbbá, hogy az adattörlő kódokat a kereskedőknek szintén 2023. január 1. napjától elektronikus úton kell igényelniük a NAV-tól. A jogszabály nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy az igénylőlap, illetve az adattörlő kódok továbbítása milyen módon történik, ez a NAV feladatkörét képezi. Az adattörlő kód a NAV SORSZIG-elnevezésű nyomtatványán kérhető a nyugta- és számlanyomtatványok sorszámtartománya mellett. A NAV adattörlő kód igénylésével kapcsolatos eljárásról szóló részletes tájékoztatóját ide kattintva éri el.

A címkéket a kereskedő 2023. március 31. napjáig adhatja át a fogyasztók részére. Ugyanakkor az ezen időpontig fel nem használt címkéket a kereskedőknek 2023. április 30. napjáig vissza kell szolgáltatniuk székhely vagy telephely szerint illetékes járási hivatal részére.

A jelenleg hatályban lévő Korm. rendeletet ide kattintva érheti el.

A Magyar Közlöny 205. számában megjelent a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás biztosításáról és egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásával kapcsolatos szabályokról szóló 520/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet.

A rendelet kimondja, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) 3. § 17. pontjában meghatározott azon felhasználó:

• amely nem jogosult egyetemes szolgáltatásra,

•  villamosenergia-ellátása 2023. január 1. napjától nem biztosított e rendelet hatálybalépését megelőző napig elfogadott ajánlattal vagy megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéssel, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet] alapján vagy a felhasználót 2022. december 31. napján ellátó villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata alapján egyéb módon, és

• veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátással érintett felhasználási helyeit tekintve 2022. évi tényleges – profilos elszámolású felhasználási hely esetén az elosztó által alkalmazott mértékadó éves fogyasztás alapján meghatározott – villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 2 GWh-t, azzal, hogy a 2022. évre naparányosan vetítve kell figyelembe venni azon felhasználási helyek fogyasztását, amelyek hálózatra csatlakozása 2022. év során történt,

2023 január 1. napjától teljes ellátás alapú veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátásra jogosult.

A felhasználó a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás igénybevétele érdekében 2022. december 14. és 2022. december 19. napja között a villamosenergia-kereskedő által e rendelet hatálybalépését követő munkanapon közzétett, az e célra biztosított elektronikus felületen keresztül e-mail-címének megadásával nyilatkozatot tehet, ettől eltérő esetben a nyilatkozat érvénytelen. A határidő jogvesztő. A nyilatkozattétel fogadását a villamosenergia-kereskedő elektronikus levélben igazolja vissza a megadott e-mail-címre.

2023 január 1. napjának kezdetével a villamosenergia-kereskedő és a fenti pont szerint nyilatkozatot tevő felhasználó között határozatlan időtartamra villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában meghatározott mintaszerződés szerinti tartalommal. A villamosenergia-vásárlási szerződés a felmondásra irányuló jognyilatkozat közlését követő második hónap első napjára felmondható.

A Vet. 47/B. § (9) bekezdésétől eltérően a villamosenergia-kereskedő a nyilatkozatot tett felhasználó esetében a kereskedőváltást 2023. január 10-ig jelenti be az érintett hálózati engedélyesnél, és a hálózati engedélyes a kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit 2023. január 1-jére visszamenőlegesen teljesíti.

A villamosenergia-kereskedő a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából jogosult legalább 8 napos határidő biztosításával a jogosultság alátámasztásául szolgáló iratokat a felhasználótól bekérni. A 2022. évi villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó adatokat a villamosenergiakereskedő az elosztó hálózati engedélyestől kéri, amely azt 8 napon belül megadja.

A rendelettel kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel figyelmüket:

• A nyilatkozattétel határideje: december 19.
• Csak az jelentkezhet, akinek jelenleg nincs villamosenergia- ellátást biztosító szerződése, tehát energiaállátása nem biztosított 2023. január 1-jétől és 2022. december 13-ig nincs elfogadott ajánlata sem.
• A rendelet nem zárja ki az önkormányzati cégek és a sport szövetségek, egyéb szervezetek jelentkezését sem.
• Fontos továbbá, hogy hónapról hónapra változó áras termékről van szó, amelynek havi ára a tárgyhónapot megelőző hónap első kereskedési napjától az utolsó előtti kereskedési napjának végéig publikált, tárgyhónapi időszakra vonatkozó tőzsdei zsinór és csúcs termék elszámoló árainak számtani átlaga alapján kerül meghatározásra.

A rendelet teljes tartalma a Magyar Közlöny fent hivatkozott számában olvasható.

Budapest, 2022. augusztus 01. – A kormány korábbi bejelentése alapján Széchenyi Kártya Program MAX néven folytatódik a hazai kkv-szektor versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgáló államilag támogatott hitelprogram. Konkrét hitelkérelmek benyújtására várhatóan e hét közepétől lesz lehetőség a KAVOSZ Zrt. országos lefedettségű regisztráló irodahálózatában.  

A Kormányzat fontosnak tartja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében a kis- és középvállalkozások kedvező feltételrendszerű, támogatott finanszírozási forrásokhoz jutásának folyamatos biztosítását. Annak érdekében, hogy a kkv-szektor továbbra is a legalacsonyabb kamatok mellett juthasson forráshoz, a Kormányzat a Program összes hiteléhez – a vonatkozó hatályos Korm.határozat szerint – továbbra is kamattámogatást, illetve garanciadíj-támogatást nyújt és az eddigi mértékű kezelési költségtámogatást biztosítja a vállalkozások számára.

Ennek eredményeként az SZKP MAX hitelei továbbra is a teljes futamidő alatt fix kamatozással, évi 0,5 – 3,5% nettó kamatszinten, a Program Üzletszabályzatában rögzített egyéb díjtételek mellett érhetőek el.

A KAVOSZ Zrt. honlapján 2022. július végén közzétételre került a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak az aktuális piaci környezethez igazított igénylési feltételeit és kondícióit tartalmazó Üzletszabályzata, illetve az igényléshez szükséges dokumentumok. A hitelkérelmek benyújtására várhatóan e hét közepétől lesz lehetőség a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban. További információk és a részletes igénybevételi feltételek a www.kavosz.hu  oldalon érhetőek el.

1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX a napi működési költségek biztosításához.

• Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
• A hitel maximális futamideje akár 3 év is lehet (1, 2 vagy 3 év).
• A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.

A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX keretében – annak többlettámogatott hitelrészeként -bevezetésre került a Széchenyi Energiakártya, amely az energiaválság által érintett vállalkozások által igényelhető 1 éves futamidővel, és a normál folyószámlahitelrészhez képest még kedvezőbb, évi fix 1% nettó kamattal.

2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX szabad felhasználású forgóeszközhitel a vállalkozás működéséhez szükséges forgóeszköz beszerzések finanszírozására. A Likviditási Hitel hitelkiváltásra is felhasználható.

• Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
• A hitel futamideje 3 év.
• A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.

3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX szinte minden beruházási hitelcél finanszírozására alkalmas, az agrárszektorban is.

A konstrukció keretében finanszírozható főbb hitelcélok az alábbiak: klasszikus beruházási célok (mint pl. új és használt gép, berendezés, ingatlan, egyéb tárgyi eszköz beszerzés), korábbi piaci árazású hitelek kiváltása, a feltételeknek megfelelő üzletrészvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz beszerzés.

• Az igényelhető hitelösszeg legfeljebb 400 millió forint.
• A hitel maximális futamideje 10 év.
• A hitel nettó kamata évi fix 1,5%, illetve energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitelcélok esetén évi fix 0,5%.

A kedvezményes Energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitel hitelcéljai az alábbi elvek mentén kerültek meghatározásra:

• igazolható a fenntarthatóság, a zöldgazdaság vagy a körforgásos gazdaság elveinek érvényesítése, illetve
• a beruházás az energiahatékonyság javítására vagy technológiaváltásra irányul.

4. Széchenyi Lízing MAX pénzügyi lízingügyletek finanszírozására.

• A konstrukcióban mindenféle új vagy használt haszongépjárművek, gépek, berendezések finanszírozására van lehetőség.
• A konstrukció maximális futamideje 10 év.
• A konstrukció nettó kamata évi fix 3,5%.

Figyelmükbe ajánljuk a „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram” című (GINOP-8.3.5-18 kódszámú) felhívás „B” hitelcéljának termékdokumentációját, mely 2022. november 30-ától újra elérhető.

A „KKV Technológia” Hitelprogram célja, hogy a vállalkozások fejlesztési igényei és a működésből származó finanszírozási igényei maximálisan kiszolgálásra kerüljenek.

A GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogramról ezen az oldalon szerezhet információt, illetve lent megtekintheti az ehhez kapcsolódó terméklapot, melyből megismerhetőek a program előnyei, elérhetősége, fontos tudnivalók és a hitelkérelem pontos menete.

Amennyiben a dokumentum nem jelenik meg megfelelően,
a letöltéshez kattintson ide.

Decemberben megjelent a „Cafeteria Kisokos-2023, Alapismeretek a béren kívüli juttatások alkalmazásához” című tájékoztató füzet.

A tájékoztatóból megtudhatja, hogyan lehet olcsóbban adni a juttatásokat, megismerheti a kedvezményes adózású juttatások törvényi hátterét, az adózási feltételeknek feltételes változásait, a 2023-as évre vonatkozó juttatási elemek kereteit.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara térítésmentes pályázatfigyelési szolgáltatása keretében a Technológiai és Ipari Minisztérium által a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt., mint támogató útján meghirdetett alábbi pályázati felhívására hívja fel szíves figyelmüket:

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022
(energiaköltségek növekményéhez és energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó önerőt kiegészítő támogatás)A pályázati felhívás nyelve: magyar.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara jelen tájékoztatása kizárólag a fenti pályázati felhívásra vonatkozó figyelemfelhívást szolgálja. Minden esetben a pályázat kiírójának hivatalos felületén szükséges tájékozódni a pályázati felhívás mindenkor hatályos, aktuális részleteiről.

A Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 című pályázati felhívásával kapcsolatos részletes, hivatalos információk a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján, az alábbi linkeken keresztül érhetők el:

www.energiatamogatas2022.hu

https://nffku.hu/feldolgozoipari-kkv-energiakoltseg-es-beruhazas-tamogatasi-program/

Figyelmükbe ajánljuk a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 regisztrációs segédletét:

Amennyiben a dokumentum nem jelenik meg megfelelően,
a letöltéshez kattintson ide.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Programba való regisztrációra 2022. december 15. napjáig van lehetőség a Támogató erre a célra létrehozott pályázati felületén. (https://energiatamogatas2022.nffku.hu/)

A pályázatról további információt az alábbi linken ér el.
https://nffku.hu/feldolgozoipari-kkv-energiakoltseg-es-beruhazas-tamogatasi-program

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatos egyeztetéseket folytatott a Kormányzattal annak érdekében, hogy a vállalkozások számára olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre, amelyekkel túlélhetik a jelenlegi válsághelyzetet. A kamara célja, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, és továbbra is a növekedésre fókuszáljon a gazdaság, ehhez pedig elengedhetetlen a vállalkozások minden lehetséges eszközzel történő segítése. Ennek keretében az MKIK kezdeményezte egy 5-10%-os sávban meghatározott kamatplafon azonnali bevezetését, továbbá a meglévő változó kamatozású vállalkozói hiteleknél a moratórium lehetőségének biztosítását mindaddig, amíg a gazdasági helyzet ezt megkívánja.

A vállalkozások működőképességének megtartása érdekében pedig a Széchenyi Kártya Program folytatása kulcskérdés volt. Az elmúlt időszakban hosszas tárgyalások folytak a szervezetek között az állami támogatású hitelprogram jövő évi folytatásának részleteiről annak érdekében, hogy a vállalkozások számára továbbra is a piacinál lényegesen olcsóbb, fix kamatozású, kiszámítható konstrukciókat tudjunk biztosítani.

Kamatstop kiterjesztése kkv-hitelekre

Június 28-ai szinten, 7,78%-on fixálják ezeket a hiteleket. A lépés november 15-től érvényes, de az addigra már átárazódó szerződések is visszakerülnek erre a szintre.

Az intézkedés jövő év július 1-ig lesz érvényben, amelyben mintegy 60 ezer kkv nagyjából 100 ezer hitele érintett.

Széchenyi Kártya Program meghosszabbítása

Folytatódik a Széchenyi Kártya Program, fix 5%-os nettó kamattal lesz elérhető 2023. januártól.  A jelenlegi 3,5% január 1. napjáig marad érvényben. Hat konstrukció lesz elérhető a jövőben: beruházási hitel, forgóeszközhitel, turisztikai hitel, mikrohitel, agrárhitel, illetve folyószámlahitel. A kamattámogatást a kormány át fogja vállalni, a bankokat ezzel akarja a kormány ösztönözni arra, hogy folytassák a programot.

2022. október 22.

A vállalkozások számára kamatplafont és hitelmoratóriumot kér az MKIK

Budapest, 2022. október 20. - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a Kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - amelynek szintje 5-10% sávban kerüljön megállapításra – továbbá a meglévő vállalkozói hiteleknél a moratórium lehetőségének a biztosítását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kritikusan magas kamatkörnyezet ellensúlyozására, a hitelezési piac vállalkozások számára még elfogadható mértékű terheinek kialakítására, kamat ársapka bevezetését szorgalmazza.

Bízom abban, hogy a Kormányzat átgondolja javaslatunkat.

Megjelent a Kormány 443/2022. (XI.7.) Korm. rendelete, amely alapján több mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. A mikrovállalkozásokon túl a kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzati intézmények is érintettek lehetnek a nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó 2022. november 30-ig köteles a saját végső áram-, illetve földgáz menedékes szolgáltatóját tájékoztatni arról, hogy ha 2022. december 31. napját követően ellátását más villamosenergia-kereskedővel, illetve földgázkereskedővel kívánja biztosítani.

A kormányrendelet új szabályokat is rögzít, azokra az esetekre, ha utólag kiderül, hogy a felhasználók jogosulatlanul vételeztek gázt vagy áramot az elmúlt hónapokban. Az egyetemes szolgáltató 8 napos határidő biztosításával nyilatkozattételre hívja fel a felhasználót a jogosultság fennállására vonatkozóan. Emellett a szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását alátámasztó iratot 15 napos határidő biztosításával bármikor bekérheti, és a fennálló hatályos szerződést azon a napon szünteti meg, amikor a jogosultság hiányát megállapítja.

Ha a felhasználó nem jogosult az egyetemes szolgáltatásra akkor a jogviszony fennállása alatt jogosulatlanul felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci áron, földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagáron számolja el a felhasználóval. Azonban, ha nem a cég nyilatkozata alapján derül, ki, hogy nem jogosult a rezsicsökkentett árakra, akkor nagyobb a pénzügyi retorzió. Ebben az esetben villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár, a földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagár 120%-án számolja el a felhasználóval.

Az energiaár-emelkedés mérséklésére a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program adhat lehetőséget. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület 2022. október 20-án nyílt meg. Regisztrációra 2022. december 15. 19:00 óráig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban további információ az nffku.hu honlapon található.

Módosításra került az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, mely szerint változik az egyetemes energiaszolgáltatásra jogosultak köre. 2022. augusztus 1-jével bevonásra kerül a lakossági felhasználók körébe az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője.

A Kormány döntése értelmében az idei év végéig működőképességük megőrzése érdekében a mikrovállalkozások továbbra is rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésnek megfelelő áron jogosultak villamos energiát és földgázt vételezni a kormányrendeletben meghatározott 4 606 kWh éves összesített villamosenergia-fogyasztás és 1489 m³ éves összesített gázfogyasztás erejéig.

Az MVM Next arra kéri ügyfeleit, hogy akik nem jogosultak 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra, tegyenek nyilatkozatot a saját érdekükben 2022.július 1-ig, így végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás.

Nyilatkozat hiányában az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfeleknek nem köteles az MVM Next energiaellátását biztosítani.

Nem kell nyilatkozatot tenni a mikrovállalkozásoknak (alkalmazottak száma max. 9 fő, és sem az árbevétel, sem a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis kb. a 800 millió Ft-ot), amennyiben jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, továbbá

• áramszolgáltatás esetében:
  • kisfeszültségen vételez, és
  • az összes felhasználási hely tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot.

• gázszolgáltatás esetében:
  • 20 m3/h kapacitást nem haladja meg a vásárolt kapacitását, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a földgázt.

Nyilatkozniuk kell az önkormányzatoknak, az állami bérlakásokat üzemeltetőknek és belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek üzemeltetőinek.

Az árammal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek áramot, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

A gázzal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételezték a földgázt, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

Az MVM Next felhívását és a részleteket ide kattintva olvashatja el.

Részletes információkat az alábbi linken tett közzé az áramszolgáltató:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

A földgázszolgáltatással kapcsolatban pedig az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-foldgaz

A Magyar Közlöny 2022. évi 175. számában megjelent a Kormány 1516/2022. (X. 28.) Korm. határozata az Európai Unió számára készített „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv módosításáról, valamint a 2023–2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtásának elfogadásáról.

Ehhez kapcsolódóan a Kormány elrendelte A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv 2023−2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtását.

A nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítása céljából a következő intézkedések kerülnek megvalósításra a 2023-2024 Intézkedési Terv végrehajtása érdekében:

• a nők társadalmi és családi szerepével kapcsolatos oktatási program kidolgozása és lebonyolítása tanulók részére, családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés a köznevelési intézményekben;
• a nők vállalkozóvá válásának támogatása szakmai programokkal, sikeres vállalkozó nők példájának bemutatásával;
• a nőpolitikai, női szempontokat figyelembe vevő szakértelem fejlesztése szakértők képzésével, valamint a szaktudás elterjesztésével a közigazgatásban;
• a Családbarát Hely tanúsító védjegy program megvalósítása, a védjegyhez kapcsolódó képzések, tréningek, tanácsadás és díjátadók szervezése az arra jelentkező vállalatok, vállalkozások számára;
• a nők vezetővé válásának elősegítése a gazdasági, vállalati szektorban, a női vezető szerepek – „Az év női menedzsere” díj és az „Egyensúlyban” szemléletformáló sorozat – elismertségének növelése a különböző szektorokban;
• a lányok és nők matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai (MTMI) pályák felé való irányultságának támogatása, pályaorientációs komplex programok, képzésekben lemorzsolódást megakadályozó programok megvalósítása;
• Családbarát Szülészeti osztályok és Családbarát Kórházak számára pályázatok további meghirdetése, kibővítése;
• a hátrányos helyzetű, elsősorban roma nők egészségtudatosságát növelő, a népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon és a családon belüli szerepüket támogató programok működtetése;
• a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lányok, nők iskolai lemorzsolódásának megelőzését és korai iskolaelhagyásának csökkentését célzó programok működtetése.

A Magyar Közlöny 136. számában - 2022. augusztus 16-án, kedden – megjelent a 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelete Egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A rendelet módosítása újabb jogkörrel bővíti az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. Minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelem elutasításra kerül az Építési Hatóság által, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

A kormányrendelet szerint a jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

A Magyar Közlöny 129. számában - 2022. július 30-án, szombaton – megjelent a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 278/2022. (VII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet értelmében módosításra került a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet.

A módosítás szerint az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

külföldi rendszámú jármű,
a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű kivételével a jármű forgalmi engedélye szerint nem természetes személy által üzemeltetett jármű vagy
nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjának töltése céljából értékesítik.

Megjelent a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közgazdasági Igazgatóságának 2022. harmadik negyedévi Gazdasági Tájékoztatója.
A Gazdasági Tájékoztató IDE kattintva, valamint az MKIK honlapján érhető el.

A Magyar Közlöny 2022. évi 190. számában megjelent a Kormány 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelete a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről, amely többek között arról is rendelkezik, hogy 2022. október 1. és 2023. március 31-e között nem kell a turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni.

A vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására 2023. július 1. napjától kötelesek. 2023. december 31. napjáig nem kell a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő okmányát bemutatni és az okmány azonosító adatait rögzíteni, ezzel is csökkentve a turisztikai ágazat adminisztrációs terheit.

A veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 94.  § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el az a munkáltató, amely tényleges főtevékenységeként:

• Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
• Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
• Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
• Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
• Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
• Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
• M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329) tevékenységet vagy
• Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet folytat.

A Magyar Közlöny fenti számában ezen felül közzétették a Kormány 1554/2022. (XI. 21.) Korm. határozatát a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról, amelynek értelmében a Kormány egyetért azzal a kezdeményezéssel, amely a Széchenyi Pihenőkártya alszámláinak megszüntetésére irányul, így felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával, készítsen előterjesztést a Kormány részére megvalósításához szükséges intézkedésekről.

A Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezésére a kormány egy átfogó csomag keretében hat olyan intézkedésről is döntött, amely segítséget nyújthat turisztikai szektor szereplőinek.

November 16-án hat intézkedésből álló Turisztikai Akciótervet jelentett be Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A csomag intézkedései enyhíteni hivatottak a turizmus-vendéglátás szektorra nehezedő terheket. A turisztikai szektort érintő terhek csökkentése érdekében az MKIK turizmusért felelős alelnök, Horváth Vilmos november elején javaslatcsomaggal élt, melyet itt olvashatnak.

A hat intézkedés a következő:

1. 2022. október 1. és 2023. március 31. nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.
2. A hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében a turizmus ágazatban dolgozóknak ismét legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet lehet elrendelni az alapesetben biztosított 4 hónap helyett.
3. Összevonásra kerültek a Széchenyi Pihenőkártya alszámlái.
4. Módosult a Nemzetei Turisztikai Adatszolgáltató Központ bevezetésének ideje. A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók 2023. július 1-jétől kötelesek adatot szolgáltatni.
5. 2023. december 31-ig továbbra sem szükséges a 14 év alatti vendégek okmányainak adatait beolvasni.
6. A 2021. december 31-ig nyilvántartásban szereplő és működő magán- és egyéb szálláshelyek esetében az első szálláshely-minősítés regisztrációjának határideje 2024. január 1-re módosul.

A turizmus.com Turisztikai Akciótervről szóló cikkét ide kattintva olvashatja el.

A Magyar Közlöny 186. számában megjelent a kormány 1539/2022. (XI. 14.) számú Korm. határozata, amely lehetőséget teremt a kistelepülési élelmiszerüzletek támogatására.

A határozat értelmében a Kormány egyetért azzal, hogy a kistelepülési élelmiszerüzletek a megnövekedett költségeikhez történő hozzájárulás érdekében – a Magyar Falu Program keretében, pályázati formában – támogatásban részesüljenek.

Ennek érdekében a Miniszerelnök felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával – a feladat végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023. évben legfeljebb 8 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 41. Magyar Falu Program megvalósításához kapcsolódó támogatások jogcímcsoport, 2. Magyar Falu Program jogcím javára.

A felelősöket a pénzügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos személyében jelöli ki.

Határidő: a 2023. évi központi költségvetés végrehajtása során, 2023. január 15.

A megvalósításához szükséges támogatás feltétel, és a pályázat kiírásáról a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos gondoskodik, melynek határideje 2022. december 15.

Az erre vonatkozóan megjelent 445/2022. (XI.7.) Korm. rendelet a 2014-2020 és a 2021-2027 programozási időszakokban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának korábbi szigorú elszámolási szabályát igyekszik megkönnyíteni.

Az MKIK szeptember elején nyújtotta be javaslatát arra vonatkozóan, hogy enyhítsék az első (60%-os mértékű) kifizetési kérelemre vonatkozó 12 hónapon belüli benyújtási szabályt.

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 445/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet lazította a feltételesen visszatérítendő támogatású pályázatoknál az előleggel 12 hónapon belül való elszámolási kötelezettség szabályát. Az újabb szabály szerint a kiutalt támogatási előlegből csak 30 százaléknyi részre kell benyújtani egy éve belül az időközi kifizetési kérelmet.

Az Európai Bizottság által irányított Innovációs Alap 2022. november 3-án közzétette harmadik felhívását a nagy léptékű projektek támogatására. A projektek benyújtási határideje 2023. március 16., 17:00.

A Zöld átállás segítéséhez az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) negyedik kereskedési időszakában (2021-2030) az Innovációs Alap maximum 60%-os támogatási intenzitással, vissza nem térítendő támogatások formájában kívánja támogatni a demonstrációs fázisban lévő, alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákat. Az Innovációs Alap a megújuló erőforrások, a széndioxid leválasztás és tárolás és vagy felhasználás technológiák, energiatárolás, energiaintenzív szektorokban lévő innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra fókuszál.

Jelenleg egy 3 milliárd euró keretösszegű nagy léptékű pályázati felhívás áll nyitva a pályázók előtt. A nagy léptékű projektek esetében a projektjavaslatnak 7,5 millió euró feletti teljes tőkekiadásnak kell lennie és a pályázatban található kritériumnak kötelezően meg kell felelni.

A technikai részletekről és a releváns dokumentumokról ide kattintva találnak bővebb információkat, emellett apályázáshoz az ezen az oldalon található dokumentum nyújthat segítséget.

Az Európai Bizottság Klímaügyi Főigazgatósága (DG CLIMA) és Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynöksége (CINEA) a következő online eseményeket szervezi, melyekre ezen a linken tudnak regisztrálni:

• november 29. 14:00: Lessons learned seminar, amelyen a második nagy léptékű felhívás statisztikái és jó gyakorlatai kerülnek bemutatásra
• november 30. 10:00: Infónap, amely során a sikeres pályázás feltételeiről és a technikai részletekről kaphatnak tájékoztatást.

A pályázók közvetlenül az Európai Bizottság részére küldhetik meg projektjavaslataikat angol nyelven a Funding and Tenders platformon keresztül, így a Minisztérium csak általános információk megosztását tudja garantálni. Az Innovációs Alapról szóló általános információkat illetően pedig az Európai Bizottság honlapjáról juthatnak több információhoz.

Általános jellegű kérdések esetén denes.kobanyai@tim.gov.hu e-mail címen érdeklődhetnek.

További pályázati lehetőségekről információt honlapunkon a pályázatfigyelés szolgáltatásunkon keresztül talál.

Megtartotta első ülését a Családbarát Munkacsoport, melynek létrejöttét Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke kezdeményezte. A GVH mellett a Munkacsoport tevékenységében 12 állami és gazdasági szervezet vesz részt. A Munkacsoport célja a magyar családok fogyasztói kiszolgáltatottságának csökkentése.

A GVH az alakuló ülésen javaslatot vetett fel a családi kapcsolatok nevesítéséről a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló jogszabályban.

A GVH kapcsolódó sajtóhíre ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gépjárműadó befizetéséről szóló tájékoztatóját ide kattintva éri el.

Megjelent a Kormány 443/2022. (XI.7.) Korm. rendelete, amely alapján több mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. A mikrovállalkozásokon túl a kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzati intézmények is érintettek lehetnek a nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó 2022. november 30-ig köteles a saját végső áram-, illetve földgáz menedékes szolgáltatóját tájékoztatni arról, hogy ha 2022. december 31. napját követően ellátását más villamosenergia-kereskedővel, illetve földgázkereskedővel kívánja biztosítani.

A kormányrendelet új szabályokat is rögzít, azokra az esetekre, ha utólag kiderül, hogy a felhasználók jogosulatlanul vételeztek gázt vagy áramot az elmúlt hónapokban. Az egyetemes szolgáltató 8 napos határidő biztosításával nyilatkozattételre hívja fel a felhasználót a jogosultság fennállására vonatkozóan. Emellett a szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását alátámasztó iratot 15 napos határidő biztosításával bármikor bekérheti, és a fennálló hatályos szerződést azon a napon szünteti meg, amikor a jogosultság hiányát megállapítja.

Ha a felhasználó nem jogosult az egyetemes szolgáltatásra akkor a jogviszony fennállása alatt jogosulatlanul felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci áron, földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagáron számolja el a felhasználóval. Azonban, ha nem a cég nyilatkozata alapján derül, ki, hogy nem jogosult a rezsicsökkentett árakra, akkor nagyobb a pénzügyi retorzió. Ebben az esetben villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár, a földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagár 120%-án számolja el a felhasználóval.

Az energiaár-emelkedés mérséklésére a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program adhat lehetőséget. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület 2022. október 20-án nyílt meg. Regisztrációra 2022. december 15. 19:00 óráig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban további információ az nffku.hu honlapon található.

A Magyar Közlöny 2022. évi 181. számában megjelent az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet.

A fent hivatkozott Korm. rendeletből az alábbiak kiemelendők:

1. § (1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kisadózói adóalanyiság, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt.

(2) Megszűnik a kisadózói adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a Kata tv. 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

(3) A kisadózó a (2) bekezdés szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) A Kata tv. 5. § (4) bekezdésétől eltérően az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. § (2) bekezdésétől eltérően a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenységből származó bevételre is 80 százalékos költséghányad alkalmazható.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése a 2022. november 1-jétől keletkezett bevételek esetében alkalmazható. (2) Az 1. § (2)–(4) bekezdése első alkalommal az adóalanyiság 2022 november hónapjában bekövetkező megszűnése esetén alkalmazható.

Felhívjuk figyelmüket a Budapesti Mobilitási Expo pályaorientációs rendezvényére. A rendezvény november 11-12-én tartják a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban, amelynek célja, hogy bemutassa a budapesti gépészeti és járműipari szakképzést és a nagyvárosi közlekedés mai alternatíváit.

Helyszín: Magyar Vasúttörténeti Park, 1142 Budapest, Tatai út 95.

Időpont: november 11., péntek 9:00 – 17:00, november 12., szombat 10:00 – 17:00

Részletes program: BUDAPESTI MOBILITÁSI EXPO

A rendezvény INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT. Az érdeklődők itt jelentkezhetnek: Budapesti Mobilitási Expo - Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (bkik.hu)

Figyelmükbe ajánljuk a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által készített Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról (NTAK) szóló tájékoztató anyagot.
A jelenleg hatályos jogszabály szerint az NTAK bevezetése 2023. január 1-jével kötelezővé válik a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók számára is.

Az NTAK-ról szóló tájékoztató alább olvasható.
CSATOLMÁNY_NTAK_VEND_bovites_20221025
LETÖLTÉS

A Magyar Közlöny 2022. évi 175. számában megjelent a Kormány 1516/2022. (X. 28.) Korm. határozata az Európai Unió számára készített „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv módosításáról, valamint a 2023–2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtásának elfogadásáról.

Ehhez kapcsolódóan a Kormány elrendelte A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv 2023−2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtását.

A nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítása céljából a következő intézkedések kerülnek megvalósításra a 2023-2024 Intézkedési Terv végrehajtása érdekében:

• a nők társadalmi és családi szerepével kapcsolatos oktatási program kidolgozása és lebonyolítása tanulók részére, családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés a köznevelési intézményekben;
• a nők vállalkozóvá válásának támogatása szakmai programokkal, sikeres vállalkozó nők példájának bemutatásával;
• a nőpolitikai, női szempontokat figyelembe vevő szakértelem fejlesztése szakértők képzésével, valamint a szaktudás elterjesztésével a közigazgatásban;
• a Családbarát Hely tanúsító védjegy program megvalósítása, a védjegyhez kapcsolódó képzések, tréningek, tanácsadás és díjátadók szervezése az arra jelentkező vállalatok, vállalkozások számára;
• a nők vezetővé válásának elősegítése a gazdasági, vállalati szektorban, a női vezető szerepek – „Az év női menedzsere” díj és az „Egyensúlyban” szemléletformáló sorozat – elismertségének növelése a különböző szektorokban;
• a lányok és nők matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai (MTMI) pályák felé való irányultságának támogatása, pályaorientációs komplex programok, képzésekben lemorzsolódást megakadályozó programok megvalósítása;
• Családbarát Szülészeti osztályok és Családbarát Kórházak számára pályázatok további meghirdetése, kibővítése;
• a hátrányos helyzetű, elsősorban roma nők egészségtudatosságát növelő, a népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon és a családon belüli szerepüket támogató programok működtetése;
• a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lányok, nők iskolai lemorzsolódásának megelőzését és korai iskolaelhagyásának csökkentését célzó programok működtetése.

A Kormány Gyármentő programot indít, amelynek további részletei a Magyar Közlöny 2022. évi 173. számában olvasható, a Kormány 1514/2022. (X. 26.) Korm. határozatában.

A Gyármentő Programot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. fogja lebonyolítani. A Kormány felhívja a Pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport javára legfeljebb 150 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról, mely tartalmazza a Gyármentő Programban nyújtott támogatást és a lebonyolítás díját is.

A Magyar Közlöny 2022. évi 171. számában megjelent a Kormány 1511/2022. (X.24.) Korm. határozata a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos intézkedésekről.

Az orosz–ukrán konfliktus és az energiaár-emelkedések által súlyosan érintett hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes finanszírozási forrásokhoz való hozzájárulása érdekében a Kormány támogatja a Széchenyi Kártya Program 2023 I. félévre meghirdetésre kerülő konstrukcióinak, kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás finanszírozásához szükséges 2023. évi költségvetési forrásigény biztosítását.

A forrásokhoz való hozzájárulás érdekében a Pénzügyminisztérium felel az 58 950 000 000 forint biztosításáról. Továbbá felhívja, hogy gondoskodjon a Széchenyi Kártya Programba tartozó konstrukciók támogatásának finanszírozásához szükséges költségvetési források rendelkezésére állásáról a 2024-2033-as időszakban.

A Kormány megállapította a Széchenyi Kártya Program és intézményi kezességi díjtámogatás feladatok terhére vállalható kötelezettség mértékét a 2024–2038 közötti évekre, mely a Magyar Közlöny 171. számának 7056. oldalán olvasható.

A határozatban továbbá az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló 1477/2022. (X. 6.) Korm. határozat az alábbiakkal egészül ki:

„6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 2023. évben – a technológiai és ipari miniszter kezdeményezése alapján – gondoskodjon a mikro-, kis- és középvállalkozások energiahatékonyságot célzó beruházások program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejének biztosítása érdekében legfeljebb 25 000 000 000 forint biztosításáról a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Energiaintenzív vállalatok támogatása alcím javára;

Felelős: pénzügyminiszter és a technológiai és ipari miniszter

Határidő: a felmerülés ütemében

7. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36.  § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 2023. évben a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Energiaintenzív vállalatok támogatása alcím terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját 24 987 500 000 forintban állapítja meg.”

A Magyar Közlöny 2022. évi 162. számában megjelent a Kormány 1477/2022. (X.6.) Korm. határozata az energiaintenzív vállalatok támogatásáról.

Az energiaár-emelkedés mérséklése érdekében a Kormány a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program elindításával igyekszik támogatni vállalkozásokat.

A kkv-k működési költségeinek finanszírozását és az energiahatékonyságot célzó beruházás biztosítását a Technológiai és Ipari Minisztérium bonyolítja le. A forrás rendelkezésre bocsátását követően a kifizetés azonnal megkezdődik a végső kedvezményezettek részére.

A program rendelkezésre álló keretösszege a kkv-k működési költségeinek finanszírozására 75 milliárd forint, a kkv-k energiahatékonyságát célzó beruházásokra pedig 25 milliárd forint.

A Technológiai és Ipari Minisztériumnak ezen felül naptári negyedévenként jelentéseket és javaslatokat kell, hogy átadjon a Kormánynak további intézkedések meghozatala érdekében.

2022.augusztus 1-én megjelent a technológiai és ipari miniszter 9/2022. (VIII. 1.) TIM rendelete, amely jelentős változásokat hoz a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésében, vizsgáztatásában, elsősorban a 24/2005. GKM-rendelet számos rendelkezésének megváltoztatásával, kiegészítésével.

A változásokkal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk az alábbi linken elérhető kiegészítő e-learning tananyagot, amely ismerteti a módosításokat, ezek mellé pedig rövid magyarázatokat is ad.

https://bit.ly/jogszabvalt

A tananyagot közzé tevő KTI Szaktanfolyami Képzési Központ tájékoztatása szerint az anyag önkéntes, használata regisztrációt és e-Titán belépést nem igényel.

Figyelmükbe ajánljuk „az ESG jogi vonatkozásai” című előadást a PwC Magyarország és a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi iroda PwC Legal szervezésében.

Az előadás online keretek között kerül megrendezésre 2022. október 11-én 14:00-15:00 óra között.

A szervező szakemberek általi előadáson bemutatásra kerül az ESG, a jogszabályi alapjai, a piaci önszabályozás jelentősége és a felmerülő jogi feladatok. Ismertetésre kerülnek a CSRD nem pénzügyi jelentésekre vonatkozó új európai uniós szabályok (várhatóan 2024. január 1-jén lépnek hatályba), és a CSRD bevezetésével járó új kötelezettségek és határidők.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött. A regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfxvEeWV0XRDU2DeV3Kon4at8yOR7hbc2kl4CV-iZ5ntfj44A/viewform

A Magyar Közlöny 2022. évi 155.számában megjelent a Kormány 366/2022. (IX.26.) Korm. rendelete a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről.

A helyi iparűzési adóelőleget és helyi iparűzési adót 2023. január 1-jétől a Magyar Államkincstár által e célból nyitott számlájára euró vagy amerikai dollár devizanemben is megfizetheti az adózó.

A Magyar Államkincstár az e célból nyitott bankszámlára befolyó összeget a Magyar Nemzeti Bankhoz, a beérkezéskor érvényes árfolyamon számított a Magyar Államkincstár számláján jóváírt forintösszeget átutalja az illetékes önkormányzat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi iparűzési adóbeszedési számlájára.

Az illetékes adóhatóság az adószámlám nyilvántartott adatokról előállított kivonaton és a tételes adatok lekérdezése során feltünteti az euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, az aktuális árfolyamot és az árfolyamon elszámolt forintösszeget.

A Magyar Közlöny 2022. évi 152. számában megjelent a Kormány 353/2022. (IX. 19.) Korm. rendelete egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről. A rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.

Az egészségügyi, bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények, gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények kivételével, az intézmények helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg.

TOVÁBB

E rendelet hatályába tartozó intézmények:

1. a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,
2. az a) pontban megjelölt költségvetési szerv irányítása, felügyelete alatt vagy fenntartásában álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.
3. – a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon gazdasági társaság, amely
4. ca) felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik és
5. cb) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv, vagy az államnak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlásában áll.

A közönség számára nyitva tartó uszodai létesítményben 18 Celsius-foknál magasabb léghőmérséklet is biztosítható.

Továbbá a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább 18 Celsius-fokot el kell érnie a köznevelési intézményekben, valamint a szakképző intézményekben. A fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyekben a 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik.

A rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontja szerinti munkahelyekre a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 7. § (2), (4), (8), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. oszlopa szerinti munkavédelmi szabályokra.

A 2022. szeptember 8-án az MKIK által megküldésre került Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úrnak az „Energiaválsággal kapcsolatos országos kamarai jelzések” tárgyú levél, amelyben javaslatként került megfogalmazásra, hogy az energiaszolgáltatók erőfölényével kapcsolatban hozzanak központi intézkedéseket. Az erre vonatkozó kamarai felhívásra megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt a vállalkozások folyamatos energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 348/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet.

A kormányrendeletben foglaltak a következők:

„A villamosenergia- és földgáz kereskedelmi engedélyes társaságok a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot.”

Szeptember 28-án kerül megrendezésre a Bank Center Irodaházban a fenntarthatósági mentorprogram következő témanapja Környezeti fenntarthatóság - Hulladék tárgykörben.

A rendezvényen szakértői vezetéssel bemutatásra kerülnek a közösségi és ipari környezetben keletkező hulladéktípusok, illetve ezek környezetbiztonsági, társadalmi és gazdasági szempontjai. Az alapvető fogalmak tisztázása során megismerkedünk a szemét, a hulladék és a másodlagos nyersanyag fogalmával, emellett szó lesz a preventív hozzáállás bevezetésének különböző szempontjairól is a beszerzési-, gyártási-, csomagolási-, és szállítási folyamatokban. Áttekintjük továbbá a hulladék képződésének, megelőzésének, csökkentésének és körforgásos gazdaság kiépítésének lehetőségeit, valamint klímaváltozásra gyakorolt hatásait, kiegészítve mindezt azok mérséklésének és a reziliencia fejlesztésének előnyeivel. Tesszük mindezt az előadó szakértelmére támaszkodva a mentorcég és jelenlévő vállalkozások képviselőinek tapasztalataival kiegészítve.

Időpont: 2022.09.28. (szerda) 9.00 órától
Helyszín: MKIK székhelye, Bank Center Irodaház
(1054. Bp. Szabadság tér 7. X. emelet, 1001-es tárgyaló)

Szakértő: Trenyik Tamás szakértő, KÖVET Egyesület
Támogató mentorvállalat: FESTO-AM Kft.

Meghívó és részletes program ITT.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát kérjük a toth.krisztina@mkik.hu email címen vagy a +36-20-254-71-26 telefonszámon jelezze.

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghirdette az „Év Felelős Foglalkoztatója” pályázatot. Olyan szervezetek pályázatait várják, akik értékként kezelik a munkatársakat, minőségi munkahelyek megteremtésére törekszenek, olyan intézkedéseket alkalmaznak és tevékenységeket folytatnak, amelyek a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét növelik.

Szakmai konferencia keretében 2022. őszén ünnepélyes díjátadót szerveznek Budapesten, a jó gyakorlatok bemutatásával, neves hazai előadók közreműködésével.
A pályázatokat a felelosfoglalkoztato@ofa.hu email címre várják. Kérik, hogy a „tárgy” mezőben tüntesse fel: „Az Év Felelős Foglalkoztatója 2022”

Pályázati beadási határidő: 2022. szeptember 30. (péntek) 12:00 óra

A pályázatról bővebben az alábbi linkeken tájékozódhat.
https://ofa.hu/hu/news/iden-is-dijazzuk-a-felelos-munkaltatokat
https://ofa.hu/felelosfoglalkoztato

A pályázaton való részvételhez a regisztrációs link:
https://forms.gle/yDihf7bYFf6Mke7q6

A pályázaton való részvétel ingyenes! 

Esetlegesen felmerülő kérdéseikkel az alábbi elérhetőségek valamelyikén érdeklődhetnek:

Információ:

www.felelosfoglalkoztato.hu
felelosfoglalkoztato@ofa.hu

Telefon: +36 1 555 2954
Mobil: +36 20 500 3345

Figyelmükben ajánljuk a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidéki Konferencia 2022 című eseményét. A konferencia 2022. október 14-én, pénteken 9:00 órakor kerül megrendezésre az Akadémia Klubban (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati szakpolitikai célok bemutatására.

Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Felhívjuk figyelmüket, hogy akik már az előzetes regisztrációjukat a konferencia@szazadveg.hu e-mail címre megküldték, azoknak az alábbi linken keresztül is szükséges regisztrálniuk szekció megjelöléssel.

https://szv.frequest.com/squest.php?did=6uPQgCe451dTPa7bwC0

A regisztráció 2022. október 10. 20:00 óráig lehetséges.

A konferencia meghívóját ide kattintva éri el.

Budapesten gyűlik össze az európai feldolgozóipar - digitális innovációs központok (EDIH), európai projektek, kkv-k, technológiai szolgáltatók és az ipar 4.0 egyéb szereplői 2022. október 19-én találkoznak a magyar fővárosban.
Az angol nyelvű rendezvényen finanszírozási lehetőségeket és sikertörténeteket mutatnak be, valamint előre leszervezett kapcsolatépítésre is lehetőség lesz.

Dátum: Október 19.: jelenléti konferencia & B2B (online követési lehetőséggel)
Helyszín: Bálna Budapest (1093 Budapest, Fővám tér 11-12.)

További információt és regisztrációs lehetőséget (angol nyelven)az alábbi honlapon talál:

https://i4ms.b2match.io/

A régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt szeptember 30-ig nyilatkozniuk kell a bevételeikről.

Az érintett vállalkozásnak a 22KATA jelű nyomtatványon kell nyilatkozniuk, mely legegyszerűbben a NAV honlapjáról vagy közvetlenül az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhető el. A KAÜ-azonosítás után a volt kisadózó a vállalkozói adószámát kiválasztva a 22KATA felületre jut, ahol néhány kattintással kitöltheti és beadhatja nyilatkozatát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre vonatkozó közleményét ide kattintva éri el.

A nyári szünetet követően, szeptember 15-én kerül megrendezésre a Bank Center Irodaházban a fenntarthatósági mentorprogram, amelynek témája az energiagazdálkodás, energiahatékonyság tárgykörét érinti.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát kérjük a toth.krisztina@mkik.hu email címen vagy a +36202547126 telefonszámon jelezze.

A programról szóló részletes tájékoztatót ide kattintva éri el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) és a kiskereskedelmi adó és kiskereskedelmi pótadóról szóló megújult információs füzet.

A füzetek az alábbi hivatkozásokon keresztül érhetőek el:

• 07. információs füzet - Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
• 96. információs füzet - A kiskereskedelmi adó és kiskereskedelmi pótadó

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló füzet IDE kattintva érhető el.

A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának tájékoztatója az alábbi fontos változásra hívja fel a figyelmet:

A 2022. évi XIII. KATA törvény 16-18. § 2022. szeptember 1-jei módosulásával változik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.).

A változások értelmében a hatályos („régi”) Htv. 39/B §-a szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra való jogosultság megszűnik 2022. augusztus 31-e után. Mivel ez önmagában nem jelenti az iparűzési adóalanyiság megszűnését is, így nincs szükség évközi bevallás benyújtására.

Azon vállalkozó, amely jogosult az új KATA szerint adózni, függetlenül attól, hogy régi KATA alany volt-e az egyszerűsített tételes iparűzési adó választásáról bejelentést köteles tenni.

A Magyar Közlöny 136. számában - 2022. augusztus 16-án, kedden – megjelent a 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelete Egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A rendelet módosítása újabb jogkörrel bővíti az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. Minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelem elutasításra kerül az Építési Hatóság által, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

A kormányrendelet szerint a jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

Világpolitikai kitekintés: A korábbi gazdasági várakozások a februárban kirobbant orosz-ukrán háború hatására aktualitásukat vesztették. Ezen világpolitikai változások mind a nemzetközi kapcsolati rendszerek megingását, mind pedig a nemzetközi gazdaság bizonytalanságát is fokozta. A fegyveres konfliktus következtében már 7 millió ukrán menekült el az országból, ami Ukrajna lakosságának közel 16%-a. Súlyos csapás érte az ország infrastruktúráját is, aminek következtében az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek csak nagymértékben fokozódtak, elsősorban az európai kontinensen. Korábban átmenetinek vélt hatások a gazdaságban tartós jelleget öltöttek, többek között igaz ez az inflációra, melyet korábban a covid okozta gazdasági recesszió utáni újra indulás velejárójaként tartottak számon, azonban mára már többéves távlatban kalkulálni kell vele.

A fenti helyzetértékelés tükrében az OECD várakozásai sem optimisták az idei és a jövő évet tekintve. A korábbi, decemberi előrejelzésükhöz képest lényegesen alacsonyabb makrogazdasági mutatókkal jellemezték az elkövetkező időszakot. Globálisan az össztermék növekedését 3%-os szintre prognosztizálják, ami 1,5%-os esés a tavaly év végi 4,5%-os várakozásokhoz képest. A GDP további mérséklődését várják a 2023-as évre is, igaz, a már enyhébb tendenciával, 2,8%-ot becsülve ezen időszakra.

Hasonló pesszimizmus övezi az inflációs várakozásokat is, az idei évre becsült mértéke 8,8%, aminek az összetétele az egyes államok vizsgálatában meglehetősen volatilis természetet mutat, elsősorban annak függvényében, hogy az adott gazdaság mennyire van kitéve az orosz-ukrán háború által érintett gazdasági rendszertől. USA-ban és az eurózónában egyaránt 7%-os értékre számítanak, míg a Baltikumban ennek mértéke 15-20%-os szintet is elérhet, valamint Kelet-Közép-Európában is kétszámjegyű emelkedést becsülnek. Etekintetben is lassú mérséklődést várnak 2023-ra, mely elsősorban annak függvényében tud megvalósulni, hogy az ellátási láncokat érintő nehézségek (háború, Kína zéró covid politikája, amit okoz az ottani vakcinahiány) milyen mértékben tudnak enyhülni, valamint milyen gyorsasággal és hatékonysággal tudnak a monetáris restrikciók hatást gyakorolni az árszínvonal növekedésére.

Jelen helyzet rövidtávon vakmerő, de jól koordinált és jól tervezett gazdaságpolitikát kíván, azonban ezek kialakításakor és végrehajtásakor nem lehet szem elől téveszteni a már korábban is megfogalmazott strukturális célokat, jelesül a zöld átállást, a digitalizáció serkentését, és az ezekkel létrehozható fenntartható gazdaság kialakítását. Ennek megvalósításának oszlopos eleme a pénzügyi és fiskális szektorának megreformálása, hogy adaptív tőkepuffer-szerkezettel megfelelő fedezettel rendelkezzenek a gazdaság helyreállításához szükséges tőke megteremtéséhez, valamint a várható pénzügyi sokkokhoz való felkészüléshez.

A tartósabbnak ígérkező ellátási lánc válságának lényegi következménye, az alacsony jövedelmű országokban kialakuló élelmiszerválság, ami nem az élelmiszer mennyisége miatt, hanem a logisztikai és energiaköltségek miatt bekövetkező drágulás miatt alakul ki, ami szintén egy sajátos, korábban kevéssé tapasztalt válságjelenség. Egy ilyen válság által sújtott országban a háztartások kiadásának közel a felét is kiteheti az élelmiszert érintő költségek nagysága. Annak érdekében, hogy a folyamat visszájára forduljon, gátat kell szabni a protekcionista, exportkorlátozó gazdaságpolitikát, mely a fejlesztő állam koncepciójának részét képezi.

A háztartások megtakarítási szándéka drasztikusan emelkedett a korábbi időszakhoz képest. Noha a konkrét mértéke eltér vagyoni helyzettől függően, az már általánosan megállapítható, hogy mind a kis, mind pedig a nagyobb keresetűek is közel a duplájára kívánják fokozni a megtakarítási rátájukat, a korábbiakhoz képest, a legkisebb jövedelműeknél ez az arány több mint háromszoros (3%-ról több, mint 10%-ra). Mindez azzal együtt is fennálló tendencia, hogy a reálbérek mértéke átlagosan 3%-kal csökkennek idén várhatóan.

Hasonlóan pesszimista várakozások jellemzik a vállalati szektort is. Kiemelkedik a megkérdezettek sorából Magyarország, mivel az itteni vállalkozások szerint csökken a jövedelem a legnagyobb mértékben idén az egy évvel korábbihoz, képest 20%-kal, ami az EA19 államainak több, mint a kétszerese.

Noha az áremelkedés valamennyi szektorban általánosan megfigyelhető tényező, a legfrissebb adatok szerint már tetten érhető egyes alaptermékek és szolgáltatások esetén javuló tendencia is. Egyik ilyen a félvezetők (tranzisztorok) árának csökkenésében figyelhető meg, mely elsősorban a mobileszközök, valamint az számítógépek árát mérsékli. Ez a jelenség, ha tendenciózussá válik, idővel begyűrűzhet a magyar gazdaság ütőereként funkcionáló járműiparba is. A nagyobb autógyártók (Daimler, BMW) elmondásai szerint a félvezető árának enyhülésének következtében mára már képesek teljes kapacitással termelni, nem úgy, mint fél évvel korábban, amikor akár hónapokon át működhettek csak csökkentett kapacitással. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a chipek általános keresletcsökkenése is szerepet játszik az árak csökkenésében.

Fordulat mutatkozik emellett a tengeri szállítmányozás árában is, aminek mértéke ettől függetlenül még szinti óriási méreteket ölt. Az árak az egy évvel korábbihoz képest is emelkedtek eddig az időszakig, azonban a tavalyi szint is közel hétszeres emelkedést jelentett a 2020-as évhez képest. Akkor egységnyi konténer ára 3000 dollárról egy év alatt 20.000-re emelkedett.

A jelenlegi válságot leginkább reprezentáló élelmiszerárak emelkedésénél is tetten lehet érni egy szegmensben árszínvonal csökkenést, méghozzá a műtrágya tekintetében. Ennek csökkenése azonban bizonytalan, továbbra is volatilis lehet a természete, elsősorban az EU gazdaságát illetően, hiszen a régió műtrágyaigényének harmadát elégítette ki orosz importból, aminek mértéke még szankciók nélkül is 24%-kal csökkentek idén.

Hivatkozás: https://www.oecd.org/newsroom/oecd-economic-outlook-reveals-heavy-global-price-of-russia-s-war-against-ukraine.htm

2022 június 4. napján megjelent az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A Korm. rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba.
A különadókkal kapcsolatos részletszabályokat ismertető cikket ide kattintva olvashatja el.

Forrás: pwc.com

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Munkavédelmi Irányítási Főosztálya honlapján közzétette az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól szóló tájékoztatóját.

A távmunkavégzés esetén a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló saját eszközét alkalmazza, azonban ebben az esetben a munkáltatónak kockázatértékelést kell végezni, amely során meggyőződik arról, hogy a biztosított eszköz a munkavállaló egészségét nem veszélyezteti.

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni a távmunka végzés során felmerülő veszélyeket; egészségkárosító kockázatokat; a megelőző és védőintézkedéseket.

A bővebb tájékoztató a TIM honlapján elérhető.

2023 január 01-jén lép hatályba az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, amely szinte minden - a német vállalatokkal kereskedelmi láncban működő – vállalatot érinteni fog. A törvény fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül kívánja javítani az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák nemzetközi szintű betartását.

A törvény azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, igazgatási központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, valamint a foglalkoztatottak száma legalább 3000 fő. A foglalkoztatottak számát 2024-től 1000 főben határozza meg a törvény. Közvetetten érintett minden olyan külföldi vállalat, amely közvetlen beszállítóként jelenik meg a közvetlenül érintett vállalatok kereskedelmi láncaiban. A törvényen keresztül kötelezettséggé vált az olyan partnerek választása, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Az emberi jogi kockázatok többek között az alábbi tilalmak megsértését jelentik:

• Gyermekmunka
• Kényszermunka
• Rabszolgaság

Ezenkívül magyar német vonatkozásban emberjogi kockázatnak minősülnek a következő elvárások:

• méltányos bérezés
• egyenlő bánásmód a munkahelyen
• egyesülési szabadság.

Az emberi jogok mellett a törvény a környezeti kockázatok elkerülését is előírja.

A kötelezettségek tartalma:

• A kockázatkezelésért felelős munkatársak/osztályok kinevezése
• Jogi nyilatkozatok kiadása
• Panaszrendszer létrehozása
• Az emberi jogi normák betartására vonatkozó szerződéses biztosítékot követeljenek meg a beszállítóktól/kereskedelmi partnerektől.
• A jogsértések azonosítása, megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, a meglévő jogsértések minimalizálása
• és alkalmi ellenőrzések

A témáról egyéb információt ide kattintva olvashat.

A Kormány 1368/2021. (VI. 10.) határozatában döntött a Széchenyi Kártya Program megerősítéséről, amelynek értelmében a Program - Széchenyi Kártya Program MAX néven - továbbra is különböző támogatott finanszírozási lehetőségeket kínál. A Program keretében az energiaválság okozta megnövekedett energia többletköltségek finanszírozásának könnyítése, valamint a hatékonyságnövelő és technológiaváltást segítő beruházások elősegítése érdekében két új speciális, kiemelten támogatott hitelkonstrukció is bevezetésre kerül.

A Széchényi Kártya Program MAX keretében elérhető konstrukciókról részletes információ ide kattintva érhető el.

2013-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által kidolgozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát. A stratégia több ponton is illeszkedik a később megfogalmazott fenntartható fejlődési célokhoz (SDG).

A Központi Statisztikai Hivatal a fenti témában több kiadványt is közzétett. A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2021 című füzet 15 kulcsindikátort vizsgál az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokra vonatkozóan.

Fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok (SDG) című kiadvány pedig több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén.

Az országgyűlés elfogadta az MTÜ által tett törvénymódosítási javaslatot. A módosítás értelmében a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége 2023. január 1-jével indul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A bevezetés félévvel való elhalasztása segíteni hivatott a vállalkozások technikai felkészülését, valamint a személyzet felkészítését a rendszer használatára.

Az NTAK felé történő adatszolgáltatók körének kibővítésére azért volt szükség, hogy általa teljes képet kaphassunk a szektor forgalmi statisztikai adatairól.

Az NTAK felé teljesítendő adatszolgáltatásról szóló cikk ide kattintva érhető el.

Másik fontos változás, hogy 2022. július 1-jével emelkedik az alkalmi munka közterhe a turizmusban. Idény munka esetén a napi 500 Ft helyett 1000 Ft-ot, alkalmi munka esetében 1000 Ft/nap helyett 2000 Ft-ot kell befizetnie naponta a munkáltatónak. Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Balatoni régiójának vezetője azt javasolja, hogy vállalkozások gondolják át és amennyiben van lehetőség rá, akkor szervezzék át az üzemeltetési feladatokat. A felmerülő közterheket minden hónap 12. napjáig kell befizetni a NAV-nak.

A közterhekkel kapcsolatos témáról ide kattintva érhető el.

Az Eurochambres (ECH) az európai Ikerátmenetről (Twin Transition in Europe) szóló felméréssel szeretné elindítani legújabb kezdeményezését. A fenntartható Európa célkitűzéseit, amelyet az Európai Bizottság a Zöld Megállapodással (Green Deal) támogat, számos új körülmény és esemény befolyásolja. Annak ellenére, hogy az ikerátmenet digitális és fenntartható módon növeli az európai vállalatok hatékonyságát, továbbra is erős aggodalomra ad okot az üzleti modellek új termelési eszközökhöz való igazításának képessége.

Az ECH ezzel a céllal szeretné megismerni az európai kereskedelmi és iparkamarák visszajelzéseit azokról az akadályokról, amelyekkel a vállalatok szembesülnek egy új és folyamatosan változó környezetben, és egyben azonosítani szeretné a zökkenőmentes átmenet igényeit is.

A felmérés a következő linken található meg: https://forms.office.com/r/96YqWRH1Mg

Az angol nyelvű, kamaráknak szóló felmérés az alábbi 3 részből áll:

• Ikerátmenet és befektetések
• Digitális átállás
• Zöld átállás

A felmérés eredménye, amelyet az ECH az ősz folyamán fog közzétenni, hasznos információkkal szolgál majd a téma további megvitatásához az Eurochambres több őszi rendezvénye alkalmával is. A felmérés eredményét természetesen megküldjük majd tájékoztatásul a területi kamaráknak.

A fenti kérdőívet július 22-e, péntekig lehet kitölteni.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2022. május 12. napján döntött három útmutatót érintő módosításról.

Az elfogadott módosítások az alábbi útmutatókat érintik:

• a kizáró okok tekintetében a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató,
• a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutató
• közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató.

A Közbeszerzési Hatóság által közzétett módosítások ide kattintva érhetőek el.

A PwC Magyarország adószakértő csapata 2022. június 15-én 10 órától előadást tart Extraprofit különadók és egyéb adózási aktualitások címmel.

Az előadáson Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a PwC szakértőivel bemutatja az extraprofit adókról szóló rendelethez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat és változásokat.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.

A Pénzügyminisztérium célja a foglalkoztatói adatszolgáltatás egyszerűsítése. Ezzel kapcsoltban Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár elmondta, a vállalkozások jelenleg az éves bevételük 1,7 százalékát fordítják adminisztrációs költségekre. Ez az összeg azonban az új rendszer bevezetésével jelentősen csökkenthető lesz a tervek szerint, emellett pedig nőne a vállalkozások versenyképessége is.

A rendszer bevezetésének célja, hogy az egy csatornás rendszeren beérkező információk alapján az állam készítse el a szükséges bevallásokat és adatszolgáltatásokat. Ez a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentené, így vonzerővel bírhat a külföldi befektetők számára is.

A Pénzügyminisztérium számára fontos, hogy a szakértők által kialakított koncepciót a vállalkozók is véleményezzék. A véleményeket 2022. június 10-ig várják a emap_velemeny@pm.gov.hu e-mail címre.

A foglalkoztatói adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítéséről szóló koncepció dokumentumai az alábbi linken érhetőek el:

• szakmai anyag (pdf),
• összefoglaló prezentáció (pdf),
• korrektúrázható változat és mellékletek (zip).

A Pénzügyminisztérium sajtóhíre ide kattintva olvasható el.

2022 június 4. napján megjelent az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A Korm. rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba.

A különadókkal kapcsolatos részletszabályokat ismertető cikket ide kattintva olvashatja el.

Forrás: pwc.com

Számos, a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került családnak nyújtott menedéket az elmúlt két évben a törlesztési moratórium. Azonban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint érdemes újra elkezdeni törleszteni a hiteleket azoknak, akiknek anyagi helyzete ezt újra lehetővé teszi, hiszen a moratórium ára a meg nem fizetett tőke kamata, valamint a szerződés futamidejének (akár) jelentős mértékű meghosszabbodása.

Az MNB adatai szerint a meghosszabbított törlesztési moratórium közel 2000 vállalkozás 3000 hitelszerződésére vonatkozik mintegy 180 milliárd forintnyi hitelt, a vállalati hitelállomány kevesebb, mint 2 százalékát jelenti.

Akik nem szeretnének tovább élni a moratóriummal, azoknak semmit nem kell tenniük, ugyanis újabb kérelem hiányában július 31. után visszaáll a korábbi törlesztő részletük.

Az MNB törlesztési moratórium mellőzéséről szóló részletes tájékoztatóját ide kattintva érheti el.

2023 január 01-jén lép hatályba az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, amely szinte minden - a német vállalatokkal kereskedelmi láncban működő – vállalatot érinteni fog. A törvény fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül kívánja javítani az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák nemzetközi szintű betartását.

A törvény azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, igazgatási központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, valamint a foglalkoztatottak száma legalább 3000 fő. A foglalkoztatottak számát 2024-től 1000 főben határozza meg a törvény. Közvetetten érintett minden olyan külföldi vállalat, amely közvetlen beszállítóként jelenik meg a közvetlenül érintett vállalatok kereskedelmi láncaiban. A törvényen keresztül kötelezettséggé vált az olyan partnerek választása, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Az emberi jogi kockázatok többek között az alábbi tilalmak megsértését jelentik:

• Gyermekmunka
• Kényszermunka
• Rabszolgaság

Ezenkívül magyar német vonatkozásban emberjogi kockázatnak minősülnek a következő elvárások:

• méltányos bérezés
• egyenlő bánásmód a munkahelyen
• egyesülési szabadság.

Az emberi jogok mellett a törvény a környezeti kockázatok elkerülését is előírja.

A kötelezettségek tartalma:

• A kockázatkezelésért felelős munkatársak/osztályok kinevezése
• Jogi nyilatkozatok kiadása
• Panaszrendszer létrehozása
• Az emberi jogi normák betartására vonatkozó szerződéses biztosítékot követeljenek meg a beszállítóktól/kereskedelmi partnerektől.
• A jogsértések azonosítása, megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, a meglévő jogsértések minimalizálása
• és alkalmi ellenőrzések

A témáról egyéb információt ide kattintva olvashat.

A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról 94/2022. (III. 10.) Korm. rendeletben megjelentekkel kapcsolatban számos kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy vajon hatósági vagy a piaci árat kell-e alkalmazni azokban az esetekben, amikor a gépjármű üzemben tartója természetes személy, azonban az üzemanyagot benzinkártyával fizeti, vagy a vásárlásról számlát kér a pénztárnál? Ilyen esetekben az üzemanyag vásárlója a hatósági árat fizeti.

A kérdés tisztázására az ad választ, hogy a gépjármű üzemben tartója természetes személynek minősül-e vagy sem. A benzinkút üzemeltetője ennek ellenőrzésére kapott felhatalmazást, így ennek keretében jogosult ellenőrizni a gépjármű forgalmi engedélyének segítségével legalább a töltött gépjármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját annak érdekében, hogy tőle elvárható gondossággal meggyőződjön az üzemanyag hatósági áron való vételezésének jogszerűségéről.

A kérdés felmerültére okot adó, Magyar Közlöny 129. számában megjelent módosítás szerint az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

• külföldi rendszámú jármű,
• a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű kivételével a jármű forgalmi engedélye szerint nem természetes személy által üzemeltetett jármű vagy
• nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjának töltése céljából értékesítik.

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Munkavédelmi Irányítási Főosztálya honlapján közzétette az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól szóló tájékoztatóját.

A távmunkavégzés esetén a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló saját eszközét alkalmazza, azonban ebben az esetben a munkáltatónak kockázatértékelést kell végezni, amely során meggyőződik arról, hogy a biztosított eszköz a munkavállaló egészségét nem veszélyezteti.

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni a távmunka végzés során felmerülő veszélyeket; egészségkárosító kockázatokat; a megelőző és védőintézkedéseket.

A bővebb tájékoztató a TIM honlapján elérhető.

Módosításra került az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, mely szerint változik az egyetemes energiaszolgáltatásra jogosultak köre. 2022. augusztus 1-jével bevonásra kerül a lakossági felhasználók körébe az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője.

A Kormány döntése értelmében az idei év végéig működőképességük megőrzése érdekében a mikrovállalkozások továbbra is rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésnek megfelelő áron jogosultak villamos energiát és földgázt vételezni a kormányrendeletben meghatározott 4 606 kWh éves összesített villamosenergia-fogyasztás és 1489 m³ éves összesített gázfogyasztás erejéig.

Az MVM Next arra kéri ügyfeleit, hogy akik nem jogosultak 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra, tegyenek nyilatkozatot a saját érdekükben 2022.július 1-ig, így végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás.

Nyilatkozat hiányában az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfeleknek nem köteles az MVM Next energiaellátását biztosítani.

Nem kell nyilatkozatot tenni a mikrovállalkozásoknak (alkalmazottak száma max. 9 fő, és sem az árbevétel, sem a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis kb. a 800 millió Ft-ot), amennyiben jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, továbbá

• áramszolgáltatás esetében:
  • kisfeszültségen vételez, és
  • az összes felhasználási hely tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot.

• gázszolgáltatás esetében:
  • 20 m3/h kapacitást nem haladja meg a vásárolt kapacitását, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a földgázt.

Nyilatkozniuk kell az önkormányzatoknak, az állami bérlakásokat üzemeltetőknek és belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek üzemeltetőinek.

Az árammal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek áramot, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

A gázzal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételezték a földgázt, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

Az MVM Next felhívását és a részleteket ide kattintva olvashatja el.

Részletes információkat az alábbi linken tett közzé az áramszolgáltató:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

A földgázszolgáltatással kapcsolatban pedig az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-foldgaz

A Magyar Közlöny 99. számában – 2022. június 17-én, pénteken – az alábbi rendelet módosítások jelentek meg.

Módosításra került 213/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, így meghosszabbításra került a hatósági üzemanyagár. A módosítás értelmében a hatósági ár alkalmazása 2022. október 1-ig marad érvényben. Továbbá a rendelet szerint meghosszabbításra kerültek a kisbenzinkutakra vonatkozó kedvezmények is, így többek között továbbra is érvényben marad, hogy nem kell bérleti díjat fizetni a bérbeadónak, amennyiben az az állam vagy önkormányzat, valamint a töltőállomás mentesül a jövedéki kiskereskedőként folytatott értékesítési tevékenysége alapján megállapított energiamegtakarítási kötelezettség 58%-ának teljesítésére vonatkozó kötelezettsége alól.

A 214/2022. (VI. 17.) Korm. rendelete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet értelmében 2022. október 1-ig meghosszabbításra került az élelmiszerekre vonatkozó árstop is.

A 1296/2022. (VI. 17.) Korm. határozata a kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 1117/2022. (III. 5.) Korm. határozat is módosításra került, így az arra jogosult töltőállomások továbbra is igénybe vehetik a forgalomarányos támogatásokat.

A Magyar Közlöny 102. számában - 2022. június 21-én, kedden – megjelent a „A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet” módosítása.

A rendelet az építőipari ellátásbiztonság szempontjából jelentős nyersanyagok exportregisztrációjáról szól, melynek egyes elemei módosítás alá kerülnek. A rendelet 2. §-ban módosítja a korábbi rendelet 3. § (2) bekezdését. Eszerint a formai követelménynek megfelelő bejelentést már az építésgazdaságért felelős miniszter (Továbbiakban: miniszter) vizsgálja a tekintetben, hogy az adott nyersanyag exportálása kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

A fentieken alapulva változik a módosító rendelet 3. §-ában a korábbi rendelet 3. § (3) bekezdése. Ennek értelmében a miniszter tesz javaslatot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek (jelenleg Nagy Márton) az elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatban.

További lényeges módosító intézkedés, hogy az építőanyag értékesítésének, illetve a kivitelének szempontjából a figyelembe veendő időszak 2022 június 30-ról 2022. december 31. napjára módosul.

Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban NISZ) létrehozta az Érték Vagy! Portált.
A portál -  https://www.ertekvagy.hu -

2021 novemberében indult, hogy segítse a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. Az elmúlt 10 évben nagy előrelépés történt ezen a területen, 2021-re már csaknem minden második megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába állt. A cél az, hogy minden ilyen munkavállaló megtalálja a neki megfelelő állást. Ennek érdekében indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért Felelős Államtitkársága az Érték Vagy! Programot. A program szeretné felhívni a munkáltatók figyelmét arra, hogy fontos a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása. Annak érdekében, hogy elősegítsék a munkavállaló és munkáltató egymásra találását, hozták létre az Érték Vagy! Portált.

A portálról szóló részletes tájékoztatót elérhető ITT.

Megjelent a kkv-s rezsicsökkentés szabályait tartalmazó, a villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) sz. Kormányrendelet. A napokban hatályba lépett Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ideiglenes jelleggel és bizonyos feltételek mellett jogosultak legyenek egyetemes szolgáltatás alá tartozni, ugyanúgy, mint a VET alapján a helyi önkormányzatok és ezek közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények.

A Kormányrendelet hatálya azon vállalkozásokra (ún. felhasználókra) terjed ki, amelyek

• a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, amely körben fontos, hogy nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint lehet; és
• összes foglalkoztatotti létszámuk legfeljebb 10 fő; továbbá
• létesítő okiratának aláírására, illetve - egyéni vállalkozó esetén - nyilvántartásba vételére 2021 november 22. előtt került sor.

Amennyiben a vállalkozás a fent részletezett feltételeknek megfelel, jogosulttá válik az egyetemes szolgáltatóval határozott idejű, azonban legfeljebb 2022. június 30. napjáig tartó villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, a jogszabályban meghatározott árszabás alapján (azaz A1 árszabásban hozzávetőlegesen 31 Ft/kWh díjért).

A Kormányrendelet rendelkezései alapján a meglévő villamosenergia-vásárlási szerződések megszűnésére, és az új egyetemes szolgáltatóval kötendő szerződések megkötésére vonatkozóan, amennyiben a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése lehetővé teszi a felmondást vagy elállást, és a felhasználó villamosenergia-kereskedőhöz intézett felmondásra vagy elállásra vonatkozó jognyilatkozatának kézhezvételére

1. a hónap első és tizenötödik napja között kerül sor, a szerződés a hónap utolsó napján,
2. a hónap tizenhatodik és utolsó napja között kerül sor, a szerződés a következő hónap utolsó napján szűnik meg, ha egyébként a kereskedőváltás feltételei teljesülnek.

A felhasználó az egyetemes szolgáltató felé tett igénybejelentéséhez köteles megadni a villamosenergia-kereskedő nevét, székhelyét, a felmondást, illetve elállást tartalmazó jognyilatkozattal érintett villamosenergia-vásárlási szerződés időtartamát, valamint a szerződött villamos energia mennyiségét és egységárát. Ezen felül szükséges nyilatkoznia a fent felsorolt jogosultsági feltételek (árbevétel/mérlegfőösszeg, létszám, működés kezdete) teljesüléséről és arról, hogy az egyetemes szolgáltatóval kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés tekintetében közbeszerzésre kötelezettnek minősül-e, vagy ezen kötelezettsége alól mentesül-e. A felhasználót az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen és árakon kívül más kedvezmény nem illeti meg.

A villamosenergia-kereskedő a felhasználói felmondás, illetve elállás kézhezvételétől számított öt napon belül, a megszüntetett villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésekor érvényes egységáron köteles felajánlani az illetékes egyetemes szolgáltató részére a kkv rezsicsökkentéssel érintett időszakra arányos villamosenergia-mennyiséget. Az egyetemes szolgáltató a felajánlást követően 8 napon belül dönt arról, hogy köt-e szerződést a villamosenergia-kereskedővel, viszont ez nem érinti a kkv rezsicsökkentés keretében a felhasználóval kötendő szerződést.

Az egyetemes szolgáltatók bármikor jogosultak ellenőrizni, valamint bekérni a felhasználói jogosultsági feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos iratokat. Amennyiben az egyetemes szolgáltató tudomására jut, hogy az adott vállalkozás nem volt jogosult a kkv rezsicsökkentést igénybe venni, akkor a felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő áron kell a felhasználóval elszámolnia, ami A1 árszabás esetén hozzávetőlegesen 155 Ft/kWh.

A  Magyar Közlöny 47. számában - 2022. március 10-én, csütörtökön – megjelent Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet.

A rendelet kimondja:

• Ukrajna területéről 2022. február 24-én, vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személy (a továbbiakban együtt: ukrán állampolgár) Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkaadó részére, ha a munkaadó az ukrán állampolgárt munkavállalóként (a továbbiakban: munkavállaló) 2022. február 24-én, vagy azt követően foglalkoztatja, a munkavállaló foglalkoztatása Magyarország területén történik, a munkavállaló munkaviszonya határozott vagy határozatlan időre, legalább heti húsz órában történő foglalkoztatásra jön létre, és a munkaadó megfelel az e rendeletben és a munkaerőpiaci programban foglalt egyéb feltételeknek.
• A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
• A támogatás a munkaadó részére havonta utólag kerül folyósításra, amelyet a munkaadó a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására köteles fordítani.

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) kiemelten foglalkozott az elmúlt időszakban az olyan kereskedelmi gyakorlatokkal, amelyek a Covid körüli fokozott érdeklődésre építettek reklámkampányt. A vizsgálatok során a GVH precedens értékű határozatokat is hozott. Ezen határozatok közé tartozik „Co-Vit” néven forgalmazott étrend-kiegészítő termékkel kapcsolatos határozat. Az ügy sajátosságát az adja, hogy a terméket forgalmazó piaci szereplő explicit módon nem tett a GVH által kifogásolható, Covid-dal összefüggő állítást.

Ennek kapcsán fontos tudni, hogy a GVH a kereskedelmi gyakorlatok, reklámok ún. “összhatását” is vizsgálja, azaz a vizsgálat kiterjed a kereskedelmi gyakorlat „tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira stb.” is. A Co-Vit ügyében a GVH megállapította, hogy a termék forgalmazója „a vizsgált időszakban olyan kereskedelmi kommunikációt alkalmazott, amely összhatásában egyértelműen a koronavírussal hozza összefüggésbe a termékét”.

A GVH álláspontja szerint a Co-Vit termék név hangalakban hasonlít a Covid szóra, valamint a kampányban elhangzott „Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!” szlogen is abba az irányba mutat, hogy a termék a vírusfertőzés megelőzésben szerepet játszhat. A GVH a határozatában konzekvensen a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség tudományos igazolásának hiányát rója fel a forgalmazónak.

A fenti eset precedensként szolgál arra vonatkozóan, hogy étrend-kiegészítő termékek forgalomba hozatalát megelőzően, valamint új kereskedelmi kommunikáció kialakításakor a versenyjogi megfelelés előzetes biztosítása érdekében fokozottan figyelembe kell venni a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseit.

A GVH határozatát ide kattintva érheti el.

Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elvégezte az EU stratégiai függőségeinek átfogó értékelését, mely először hat stratégiai területre koncentrált, nevezetesen a nyersanyagok, a gyógyszerészeti hatóanyagok, a Li-Ion akkumulátorok, a tiszta hidrogén, a félvezetők, valamint a felhőalapú és peremhálózati informatika területére. Az Európai Bizottság munkaanyagának felülvizsgálata később kiegészült az alábbi területekre: ritkaföldfémek és magnézium, vegyi anyagok, napelemek, kiberbiztonság, szoftverek.

A Bizottság munkaanyagában előrelépésként értékelte, hogy az elindított nemzetközi partnerségek diverzifikáltabb és rugalmasabb ellátási láncokat tettek lehetővé, különösen a kritikus nyersanyagok területén. Az akkumulátorok, a hidrogén és a nyersanyagok terén kialakult ipari szövetségek hozzájárultak az európai stratégiai autonómia megerősítéséhez. Új ipari szövetségek indultak a félvezetők és a felhőszolgáltatások területén is. Az akkumulátorok és a félvezetők piacán jelentős magán- és állami beruházások valósultak meg, amelyeket az uniós szintű „Közös Európai Érdekű Kiemelt Projektek” (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) is elősegítenek. A felhőszolgáltatásokkal, a hidrogénnel és a félvezetőkkel kapcsolatos lehetséges új IPCEI-ket a tagállamok jelenleg előkészítik. A gyógyszerhatóanyagok területén az érdekelt felek jelentős lépéseket tettek az ellátási lánc sebezhető pontjainak azonosítására és azok kezelésére. A félvezetők, a hidrogén és az akkumulátorok vonatkozásában a Bizottság több javaslatot terjesztett elő.

Az munkaanyag később kiegészült szakasza a nyersanyagokkal és a feldolgozott anyagokkal kapcsolatban részletezi a Bizottság értékelését (a ritkaföldfémekre és a magnéziumra, valamint a vegyi anyagokra koncentrálva). Ezen túlmenően a munkaanyag kitér a napelemekre és a kiberbiztonságra is. A megállapítás szerint sebezhetőséget eredményezhet a globális termelés erős kínai koncentrációja, a korlátozott diverzifikációs lehetőségek. A dokumentum függőséget azonosított néhány különösen kritikus jelentőségű vegyi anyag esetében és több informatikai területen is.

A Bizottság munkaanyagának rövid, magyar nyelvű összefoglalóját IDE kattintva tekintheti meg.

Az Európai Unió az elmúlt időszakban, több áruforgalommal kapcsolatos korlátozást is megfogalmazott az Orosz Föderációval és a Belarusz Köztársasággal szemben.

A Bizottság ajánlása szerint az exportőröknek, illetve az importőröknek célszerű olyan kötelezettségvállalások bevezetése a szerződéseikbe, amelyek megtiltják a velük szerződő félnek az áruk exportját Oroszországba vagy Belaruszba, másrésztől olyanok, amelyek megtiltják az áruk tovább értékesítését olyan harmadik feleknek, amelyek nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy nem exportálják az árukat az említett országokba. Továbbá javasolt az említett kötelezettségvállalások megszegése esetére megfelelő szankciókat is rögzíteni a szerződésben.

A PwC Magyarország erről szóló közleményét itt olvashatják.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága felsővezetői tájékoztatást tartott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) 2022. évi módosításáról 2022. május 3-án. Az ehhez kapcsolódó prezentációt IDE kattintva érhetik el. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet érintő módosítás 2022. június 13. napjától lép hatályba. A hatályos szabályzatokról a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján találnak dokumentumokat:

https://katasztrofavedelem.hu/123/orszagos-tuzvedelmi-szabalyzat

2022. augusztus elejéig hazánknak két fontos munkajogi tárgyú irányelvet kell átvennie.

Az egyik ilyen a 2019/1152-es irányelv, amely az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól. Az irányelv újra szabályozza a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget, így a tájékoztatóban ki kell térni új, eddig nem kötelező körülményre. A tájékoztató átadásának határideje pedig 7 napra csökken. Fontos változás, hogy a munkavállalót előre, időben értesíteni kell a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is.

Augusztus elejétől alkalmazni kell A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158-as irányelvet is. Az irányelv szerint gyermek születése esetén legalább 10 nap apasági szabadság jár, valamint a gyermek 8 éves koráig kérvényezhető a szülők részéről a rugalmas munkafeltételek alkalmazása. A hozzátartozójukat gondozók pedig legalább 5 nap szabadságra jogosultak az irányelv szerint.

Az Önadózó cikkét a témáról ide kattintva olvashatja el.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai alapján 2021. december 1-től a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a személyes adataink védelmében ingyenes adattörlő szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére.

Erre vonatkozóan Keszthelyi Nikoletta az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkára személyes egyeztetésen arról számolt be, hogy az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy a vállalkozásoknak gondot okoz a rendeletben foglaltak értelmezése, alkalmazása és betartása. Az egyeztetésen Helyettes Államtitkár Asszony felajánlotta a csatolt tájékoztató anyag összeállítását, amely a vállalkozókat hivatott segíteni a jogszabály helyes értelmezésében. A tájékoztatót IDE kattintva érheti el.

Ezen felül az adattörlő alkalmazás használatának módjáról az NMHH a kereskedőknek és a fogyasztóknak az nmhh.hu/veglegestorles címen tájékoztató aloldalt hozott létre saját weblapján, amely részletes útmutatót tartalmaz annak használatával kapcsolatban.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban egy német késforgalmazó ügye kapcsán azt vizsgálta, hogy hogy egy termék gyártója által vállalt jótállás feltételeiről a termék internetes forgalmazója köteles-e tájékoztatást adni, és ha igen, akkor milyen tartalommal.

Az Európai Unió Bíróságának a kérdést egy német bíróság terjesztette elő két versenytárs között felmerült jogvita miatt. A késforgalmazó weboldala csupán egy linket tartalmazott a gyártó által vállalt jótállásról, azonban a kereskedő oldalán nem volt megtalálható a közvetlen leírás. A versenytárs álláspontja szerint a forgalmazó nem nyújtott elég információt a vásárlóknak a törvényes jogaikról.

A Bíróság döntése szerint a fogyasztók védelmének érdekében a forgalmazónak nemcsak a saját, hanem adott esetben a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatnia kell a fogyasztót. Azonban a gyártó jótállására vonatkozó információk naprakészen tartása aránytalan kötelezettséget róna a forgalmazókra. Éppen ezért a Bíróság szerint a forgalmazó csak akkor köteles a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatni a fogyasztót, ha a fogyasztónak jogos érdeke fűződik e tájékoztatás megismeréséhez. A jogos érdek mindenképp fennáll abban az esetben, mikor a kereskedő a gyártó által nyújtott jótállást ajánlatának központi vagy döntő elemévé teszi. Ilyen eset lehet például, ha a forgalmazó az eladás ösztönzése érdekében felhívja a vevők figyelmét a gyártói jótállás meglétére. Amennyiben a tájékoztatási kötelezettség fennáll, a forgalmazónak a jótállás valamennyi feltételtét közölni kell a fogyasztóval

Az fenti kérdéssel részletesebben foglalkozó cikket ide kattintva olvashatja el.

A munkaerőpiaci ellenőrzésekre vonatkozó 2022. évi országos hatósági ellenőrzési terv célja az, hogy meghatározza a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerőpiaci hatósági ellenőrzést végző szakterületei számára a 2022. évi hatósági ellenőrzési tervük összeállításához szükséges szakmai követelményeket.

Tovább...

Megjelent a kkv-s rezsicsökkentés szabályait tartalmazó, a villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) sz. Kormányrendelet. A napokban hatályba lépett Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ideiglenes jelleggel és bizonyos feltételek mellett jogosultak legyenek egyetemes szolgáltatás alá tartozni, ugyanúgy, mint a VET alapján a helyi önkormányzatok és ezek közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények.

Tovább...

Az Országgyűlés napirendi pontjai közé felkerült a 17668 számú törvényjavaslat, amely a jövő évi adócsökkentések tervezetét foglalja magába. PM sajtóközleménye alapján „a Pénzügyminisztérium benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely 2022-ben több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor a kormány javaslatai nemcsak a vállalkozásoknak és a lakosságnak hoznak nagy könnyebbséget, hanem a gyermekes családoknak is. Jövőre ugyanis a babakötvények utáni állami támogatás összege a duplájára emelkedik.

Tovább...

A 627/2021. (XI. 15.) számon megjelent Korm. rendelet alapján rögzítésre kerültek a 2022. január 1. és 2022. június 30. között alkalmazandó rendszerhasználati díjak. A rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását foglalja magában.

Tovább...

A kormány továbbra is segíti az agrárszektort, hiszen 2022-ben és utána is érvényes marad a fordított adózás a gabonafélék esetében. Az áfaszabályok módosítására amiatt is szükség volt, hogy jelentősen bővülhessen a vállalkozásoknak nyújtott adóhivatali szolgáltatási repertoár. A cél az, hogy az Európai Unió tagállamai közül néhány éven belül Magyarországon legyen a legkisebb az adó-adminisztráció.

Tovább...

2021 november 1-jétől elérhetővé vált az új bértámogatás, amely a szakképzettséggel rendelkező, 30 év alatti álláskeresők foglalkoztatására ösztönöz. Az első kilencven napban a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit fedezi a program, ezután igényelhető fél éven át a havi 100 ezer forintos Vállalkozások munkaerő támogatása is. Egy szakképzett fiatal munkába állását összesen több mint 1,9 millió forintnyi munkáltatói kiadás átvállalásával könnyítheti meg a kormány a támogatással.

Tovább...

Az igazságügyi minisztérium 16/2021. (XII. 1.) számú rendelete alapján 2021. december 2. napján hatályba lépett a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet módosítása. A módosítást tartalmazó IM rendelet a Magyar Közlöny 218. számában érhető el, amely az alábbiakat tartalmazza.

Tovább...

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), mértéke 10 százalékra csökken. A Kis- és Középvállalkozások rengeteg pénzt spórolhatnak meg, ha megfelelő adózási módot választanak. Ebben segíti most a vállalkozásokat a Pénzügyminisztérium (PM) kiva-kalkulátora – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

Tovább...