• vas. jún 16th, 2024

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

Üdvözöljük megújult weboldalunkon!

GAZDASÁGI - JOGI HÍREK

Figyelmébe ajánljuk a Magyar Közgazdasági Társaság „Kiskereskedelmi kilátások 2024 év második félévére” címmel szervezendő online szakmai kerekasztal-beszélgetését, melyet 2024. június 18-án, 14 órától Webexen és az MKT YouTube-csatornáján követhet figyelemmel. 

A KKV-k számára továbbra is elérhetők a Miniszterelnökség és az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorciumában megvalósuló ingyenes, online közbeszerzési képzések. A képzések célja, hogy a vállalkozások megismerhessék a közbeszerzési eljárások törvényes kereteit, valamint megtanulhassák az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát. A KKV-k számára megszervezésre kerülő ingyenes közbeszerzési képzésekről ide kattintva olvashat.  

A képzés népszerűsítésére egy „Tanulj és nyerj” játék indul, melyen azok vehetnek részt, akik a játék időtartama alatt szerezték meg az oklevelüket. A játék 2024. június 3-17-ig tart. A játékban résztvevők közül minden 100. jelentkező Iphone okostelefont nyerhet.  

A promóció szabályait a honlapon található játékszabályzatban lehet elolvasni  

A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk április 18-tól megújult formában új honlapon, itt érhetőek el:  

https://kap.gov.hu/  

Az új honlap célja, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre.  

Ezen felül figyelmébe ajánljuk az Agridryer összefoglalóját a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretein belül, 2024-ben megjelenő támogatásokról, melyek a KAP I. (közvetlen támogatások) és II. (az ágazati intézkedéseket és a vidékfejlesztési intézkedések) pillérre lebontva kerültek kiírásra. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források 80%-os nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. 

A KAP Stratégiai Terv teljes forráskerete 5 376 Mrd Ft, amelyből a Közvetlen Kifizetések (KAP I. Pillér) 2485 Mrd Ft, míg a Vidékfejlesztés (KAP II. Pillér) 2891 Mrd Ft részt tesz ki. 

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a Data EDIH projekt keretében vállalkozásuk digitális fejlődése és versenyképességének növelése érdekében térítésmentes digitalizációs tanácsadással várja Önöket a mesterséges intelligencia, adatelemzés, illetve adatvizualizáció területén. 

Tanácsadási szolgáltatásokról ide kattintva talál bővebb információt: 

Jelentkezni az alábbi linken lehetséges: 

https://forms.office.com/e/yW5jFW5kit 

Jelentkezési határidő: 2024.05.24. 

A „Data EDIH” c. projekt megvalósulását Magyarország Kormánya, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága támogatta.

A kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztésére és versenyképességének erősítésére irányuló támogatás indításáról határozott, amelynek köszönhetően egyes turisztikai területek vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le. 

A forrásokat a vidéki vendéglátó-üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széles körű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez. 

A támogatásokról bővebben az alábbi honlapon talál információt: 

https://info.kisfaludyprogram.hu//agazati-tamogatasi-program

Az Igazságügyi Minisztérium a napokban újraindította az E-cégbetekintő szolgáltatást. A megújult E-cégbetekintőt az Országos Bírósági Hivatal Ügyfél Irathozzáférési Rendszer (ÜIR) felületén találják az érdeklődök. 

A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara a 2024/25-ös akadémiai évben is elindítja szakirányú képzéseit. A továbbképzésekkel kapcsolatos aktuális részletek és jelentkezés ide kattintva érhetők el. Jelentkezési határidő: 2024.09.15. 

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 8–8/A. §-ai által a kapcsolt vállalkozások részére előírt transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség megfelelő teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatót állított össze, amelynek célja elősegíteni az adózók jogkövetését.  

A 2024. április 26-án frissített verzió ezen a linken érhető el. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport „Minden, amit tudni kell a 2024. évi pénzbeli ellátásokat érintő változásokról és gyakorlati alkalmazásukról” címet viselő online szakmai napját. 

Jelentős jogszabályváltozások következtek be 2023. július 1-től és 2024. január elsejétől, amelyek a pénzbeli ellátásokat is érintették. Ezen a szakmai napon a változások részletes ismertetése, illetve a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémák kezelése lesz az esemény fő témája.  

Amiről még szó lehet:  

  • Kerekítés szabályai a pénzbeli ellátásoknál 
  • Kifizetőhelyek létesítésére vonatkozó módosítások 
  • Megszűnt biztosítási jogviszony esetén ki, meddig folyósítja az ellátásokat? 
  • Gyermekápolási táppénzes napokban történő módosítások 
  • Végrehajtási rendelet módosításai 
  • Minimálbér változásával összefüggő feladatok 
  • Méltányosságból igényelhető táppénzre vonatkozó változások  
  • Kifizetőhelyi elszámolás és a statisztikai adatszolgáltatás változásai 
  • Illetékességi szabályok pontosítása 
  • Hogyan változik a folyamatos biztosítási idő megállapítása? 
  • Hogyan alakulnak, a nem jár szabályok táppénz esetében? 
  • Iratmegőrzési szabályok 
  • Kamat és megtérítés legkisebb összegének változása 
  • Új nyomtatványok az igényléseknél 

Az online előadást Bagolyné Hampó Anita társadalombiztosítási szakértő fogja megtartani.  

A szakmai nap időpontja: 2024. május 28. 10:00-12:00.  

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.  

Figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék - 2023. I–IV. negyedév című kiadványát és tartalmi összefoglalóját, amelyet ide kattintva érhet el. 

Felhívjuk szíves figyelmét a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság új közleményére, amelyben tájékoztatja ügyfeleit az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) IV. kereskedési időszakának 2026-2030 közötti részidőszakára vonatkozó, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket (NIMs) megalapozó adatszolgáltatás benyújtásának követelményeiről. A 2026-2030 közötti kiosztási időszakra vonatkozóan az EU ETS üzemeltetők a III. NIMs részeként térítésmentesen kiosztható kibocsátási egység-mennyiséget igényelhetnek a létesítményeiket illetően. 

Az akkreditált hitelesítő által hitelesített, III. NIMs benyújtási határideje 2024. június 30. A benyújtás formai követelménye e-papír 

A Hatóság teljes közleménye, illetve a további információk az alábbi linken találhatóak 

A szükséges magyar nyelvű formanyomtatványok az alábbi linken érhetők el. 

Az adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kérdéseiket az euetskiosztas@em.gov.hu e-mail címre küldhetik meg. 

Az Elektronikus Ügyintézési Portál E-cég betekintés szolgáltatását biztosító Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Igazságügyi Minisztérium (IM) közötti együttműködési megállapodásban rögzített fenntartási időszak lejárt, emiatt az E-cég betekintő szolgáltatás megszűnt. 

Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának hivatalos helységében (1055 Budapest, Báthory utca 12.), illetve valamennyi vármegyei Törvényszéken működő cégbíróságon (országos szinten, 20 vármegyeszékhelyen) személyes formában, díjmentesen, bárki számára van lehetőség cégiratokba történő betekintésre.  

Azon ügyfelek, akik egyedi on-line szerződés keretében előfizetnek az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszerébe, díjfizetés ellenében online módon kérhetnek információt. E szolgáltatás igénybevétele azon leendő ügyfelek számára ajánlott, akiknek munkájuk ellátása kapcsán rendszeresen szükségük van különböző cégekkel kapcsolatos információk (cégadatok, cégiratok, beszámolók stb.) beszerzésére.  

Felhíjuk szíves figyelmét a platform-munkavállalók jogainak megerősítését célzó új szabályokra, amelyeket az Európai Parlament képviselői 2024. április 24-én hagytak jóvá. 

Az Európai Bizottság 2021-es elemzése szerint több mint 500 digitális munkaplatform működik, a munkavállalók száma pedig 2025-re akár meg is duplázódhat. A digitális munkaplatformok számos gazdasági ágazatban jelen vannak, a platformokon dolgozók többsége hivatalosan önálló vállalkozó, viszont körülbelül 5,5 millió ember tévesen minősülhet önálló vállalkozónak. Az új szabályok célja, hogy biztosítsák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását, hogy korrigálják a színlelt önfoglalkoztatást, valamint szabályozzák az algoritmusok munkahelyi használatát. 

Az új jogszabály: 

  • bevezeti a munkaviszony vélelmét, amely akkor lép életbe, ha a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével ellenőrzésre és irányításra utaló tények állnak fenn a munkaviszonyban 
  • biztosítja, hogy a platformalapú munkát végző személyt nem lehet elbocsátani vagy kirúgni egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján 
  • védi a platformalapú munkát végző személy adatait 

Az elfogadott szöveg a tagállami kormányokból álló Tanács hivatalos elfogadására vár, ezt követően kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában. A kihirdetést követően két év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy beépítsék a nemzeti jogszabályaikba. 

Figyelmébe ajánljuk a 2024. április 30-tól induló, a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogramot, amely keretein belül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvező feltételek mellett, 0%-os fix kamattal igényelhetik a hitelt új fejlesztések, illetve értéknövelő beruházások megvalósításához. 

A hitelprogram céljai között szerepel: 

  • a hazai kkv-k termelékenységének növelése, 
  • a technológiai és szervezeti megújítás támogatása, 
  • a vállalkozások korszerű termék-és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítése, 
  • energiahatékony beruházások támogatása. 

A pályázók 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek. A hitel az ország egész területén felhasználható, kivéve Budapesten. A program keretösszege 155,54 milliárd forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank Pont Plusz hálózatán keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban lesz elérhető. 

Az igényléshez szükséges információk ide kattintva érhetők el. 

Elfogadták a 2024. január 1. napján hatályba lépő „ESG-törvény” módosítását, amellyel az Országgyűlés tovább pontosította a már januárban körvonalazódó ESG átvilágítási követelményeket.  

A PwC hírlevele alapján a módosult ESG-törvény az alábbi változásokat tartalmazza: 

  • kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik, 
  • meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott, 
  • lehetővé teszi a konszolidációs mentességet, 
  • a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg. 

A módosítások 2024. július 1. napján lépnek hatályba. 

Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének bemutatkozó anyagát ide kattintva tekintheti meg.

Felhívjuk szíves figyelmüket az iparűzési adóval kapcsolatos változásokra a 2023-as és 2024-es évre vonatkozóan. 

A 2023-as évtől megszűnt a „felező” lehetőség az iparűzési adóban, amely szerint maximum 1% volt a fizetendő iparűzési adó az arra jogosultak számára (kkv). Az önkormányzatoknak kell fizetni, a bevallást a NAV felé kell leadni 23HIPAK nyomtatványon, ÁNYK-n keresztül. Egy adóévre egy bevallást kell beadni, a bevételt az alnyomtatványokon kell megosztani. A bevallás határideje 2024. május 31.  

2024-ben változás történt a szünetelésnél az iparűzési adóban, csak az az egyéni vállalkozó számít szünetelőnek, akinél a szünetelés napja meghaladja a 180 napot. A szünetelés lejárta után, a záróbevallás beadását követően kerül arányosításra a fizetendő iparűzési adó.  

2023-tól megszűnt az a lehetőség, hogy az átalányadósoknál a jövedelem 1,2-szerese után kell megfizetni az adót. A 2023-ban induló új katásoknak 2024. május 31-ig kell leadni a 23HIPAK bevallást, amiben választhatják a 2023-as és a 2024-es évre az egyszerűsített (sávos) iparűzési adót.  

Iparűzési adót 2024. május 31-ig a következőknek kell befizetnie: 

  • Ha nem választottad a 22HIPAK-ban 2023-ra a sávos iparűzési adót. Általános szabály szerint vagy kiva szerint adózhatsz 2023-ban, de választhatod 2024-re a sávosat. 
  • Ha választottad 2023-ra a sávos iparűzési adót, de az árbevételed meghaladta a 25 millió forintos árbevételi határt (átalányadós egyéni vállalkozóknál a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 120.000.000 forint). 
  • Ha a sávosat választottad, de nem tudtad tartani az árbevételt és magasabb vagy alacsonyabb sávba tartozol, akkor elszámoló bevallást kell beküldeni. 
  • Ha 2023-ban indultál vállalkozóként. 
  • Ha szünetelésből visszajöttél 2023-ban. 
  • Ha 2024-ben nem a sávos szerint szeretnél adózni. 
  • Ha a 2023. márciusi előlegedmagasabb volt, mint a sávod szerinti adó lenne, akkor szintén elszámoló 23HIPAK bevallást kell küldeni. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 40. számában megjelent 1084/2024. (IV. 3.) számú Korm. határozat alapján 300 milliárd forinttal kerül megemelésre a Széchenyi Kártya Program kötelezettségvállalási kerete. A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését, amely jelenleg is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. 

A Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátjáról szóló 1260/2023. (VI. 29.) Korm. határozat módosítása értelmében a Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátját további 300 milliárd forinttal, összességében 1.700 milliárd forintra növeli, az alábbi konstrukciók igénybevétele esetén: 

  1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel 
  2. Széchenyi Likviditási Hitel 
  3. Széchenyi Beruházási Hitel és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel 
  4. Széchenyi Lízing 
  5. Széchenyi Mikrohitel 
  6. Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető) 

A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2024. március 31-ig közel 65 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 2.600 milliárd forint értékben, melyből a leszerződött hitelek állománya 1.600 milliárd forintot tesz ki. 

Elérhetővé vált a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) betáplálási irányú csatlakozásokról szóló adatbázisa. 

A MEKH az erre vonatkozó vonatkozó jogszabály (54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet) alapján közzétette azoknak a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű időjárásfüggő termelő-berendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásoknak a listáját, amelyek már üzembe helyezésre kerültek, illetve üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkeznek. 

Az adatbázis az alábbi információkat tartalmazza: 

  • csatlakozási ponttal rendelkező rendszerhasználó megnevezése,
  • a csatlakozási pont földrajzi azonosítói,
  • az adott ponton rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozási teljesítmény,
  • a csatlakozást igénybe vevő berendezés típusa, 
  • erőmű esetén elsődleges energiaforrása, 
  • a csatlakozási díj mértéke.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2024. május 7-én 10-12 óra között a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoportja online előadást szervez a társasági adóról kisvállalati adóra való áttérés feltételeiről. 

A gazdasági társaságok számára az áttérés adóspórolást jelent, a tao elhagyásának azonban más feltételei, illetve adójogi következményei is vannak. A kivára való áttérés változást okoz mind számviteli, mind adóelszámolásban. A szakmai napon Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor tart részletes előadást a kivára való áttérés feltételeiről, és arról, hogy kinek, miért és milyen időszakban érdemes megtennie az átállást.  

Az előadás díjmentes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációra ide kattintva van lehetőség. 

2023-ban hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), amely bizonyos gazdasági ágazatokban szereplőkre és szervezettípusokra vonatkozóan megköveteli, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.  

2024. december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH).

A törvény értelmében az alábbi határidők vonatkoznak az érintett szervezetekre:

2024.január 1-től:

  • nyilvántartásba vételi kötelezettség (az a szervezet, mely 2024. január 1. előtt megkezdte tevékenységét ezen kötelezettségét 2024. június 30-ig kell teljesítse, minden más szervezet esetén a Kibertan.tv. 26. § (2) bekezdés szerinti 30 napos határidő áll rendelkezésére), 
  • elektronikus információs rendszereit biztonsági osztályba kell sorolja (polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter rendelete folyamatban. 

2024 október 18-tól:

  • elektronikus információs rendszereit biztonsági osztályának megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, 
  • felügyeleti díj fizetési kötelezettség (részletszabályozás folyamatban). 

2024. december 31-ig

  • szerződéskötés az érintett szervezet által választott auditorral. 

Az SZTFH Kiberbiztonsági Igazgatósága a témában több hasznos tájékoztató anyagot is közzétett honlapján, melyekben bemutatják a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, ismertetik az érintett szervezetek körét, illetve bemutatják a nyilvántartásba vétel folyamatát. 

Továbbá szíves figyelmébe ajánljuk az SZTFH, Spotify-on elérhető Minden Kiberül című podcast sorozatát, mely felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági veszélyekre úgy, hogy közben hasznos tippekkel, jó tanácsokkal és megtörtént esetekkel hozza közelebb a kiberteret. 

Az ellenőrzési tervben a rendelkezésre álló és egyre bővülő adatvagyon játszik központi szerepet. Az idei évben az adószakmai ellenőrzések középpontjában az alábbiak állnak:  

  • Differenciáltabb hozzáállás: A támogató és jogkövetési eljárások során az alapvetően jogkövető, de nem szándékosan hibázó adózók segítséget kapnak a javítás érdekében, ugyanakkor azon adózókkal szemben, akik a jogszabályok szándékos kijátszásával károsítják meg a költségvetést, a NAV szigorúbb és azonnali fellépést fog gyakorolni. 
  • Új szektorok ellenőrzése: A NAV által végzett kockázatelemzés, valamint a korábbi tapasztalatok alapján számos üzletágban várható ellenőrzés 2024-ben. Ebben az évben új tevékenységkörök is fókuszba kerültek, többek között az internetes tartalomszolgáltatás, a rendezvényszervezés, a takarító szolgáltatások, a személy- és vagyonvédelem, illetve a szépségipari szolgáltatások. 
  • Kiemelt adózók: Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények (fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási) igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) kontrollja.  
  • Adatszolgáltatások ellenőrzése: A bevallásokra, adatszolgáltatásokra és a NAV rendelkezésére álló adatok pontosságát biztosító eljárásokra, tekintettel az online adatszolgáltatásra és az áfabevallásokra, valamint a biztosítotti bejelentésekre és a járulékbevallások egyezőségére koncentrálnak. 
  • Támogató eljárások: 2024-ben a NAV támogató eljárással az adózókat, ha a hiba nem szándékos mulasztásra vezethető vissza, ha valószínűsíthető a jogkövetési hajlandóság, ha az eltérés az adózó adóteljesítményéhez viszonyítva vélelmezhetően csekély, és ha a hiba előfordulása nem rendszeres. Ha ezek a körülmények nem állnak fenn, akkor a hivatal nem támogató eljárást, hanem ellenőrzést indít. 
  • Vámellenőrzések és rendészet: A vámszakmai ellenőrzések fókuszpontjait idén az e-kereskedelem, a szellemi tulajdonjog, az EU vámterületére belépő vagy azt elhagyó áruk, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott jogcímek képezik.  

Az idei ellenőrzési terv alapján megállapítható, hogy a NAV 2024-ben nagy hangsúlyt fektet a kockázatos területek ellenőrzésére, a jogkövető magatartás ösztönzésére, és differenciálja az alkalmazott ellenőrzéstípusokat 

A NAV honlapján az Adótraffipax rovatban továbbra is elérhetők a jogkövetési vizsgálatok, próbavásárlások tervezett helyszínei és időpontjai és a részletes, 2024-es ellenőrzési terv is. 

 

Felhívjuk szíves figyelmét az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozata által 2024. május 9-én a Lurdy házban megszervezésre kerülő Magyar E-Kereskedelem Napjára.

A rendezvényen 1000+ webshopos, 60+ kiállító, 45+ konzultációs asztal, 700+ konzultációs időpont lehetőségre kerül sor a SEO, közösségi marketing, hírlevél marketing, automatizáció, mesterséges intelligencia, jog, fogyasztóvédelem területein belül.

A webshopos jegyár április 11-ig 14.900, - Ft + ÁFA, a normál jegy 19.900, - Ft + ÁFA értéken vásárolható meg. A jegyvásárlással kapcsolatban további részletek az alábbi linken találhatók:

https://ekernap.hu/jegyvasarlas/

Időpont: 2024. május 9. 9.30-16.30 ig
Helyszín: Lurdy Konferenciaközpont; 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.

A program további részletei ide kattintva tekinthetők meg.

 

 

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása keretében számos ponton módosulhat a versenytörvény. A tervezett módosítások – az Országgyűlés általi elfogadásuk esetén – hozzájárulhatnak Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátásához, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez.

Részletek az alábbi linken keresztül érhetők el:

https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2024-es-sajtokozlemenyek/sk_2024_04_03_tpvt_modositas

 

Megjelent az Adótanácsadó 2024. évi száma, amely az MKIK honlapján (pdf-ben és online lapozható verzióban), az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://mkik.hu/adotanacsadasok

2024. január 1. napjától életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozását részletezi.

A rendelet első olvasata szerint az a gazdálkodó szervezet is biztosításkötési kötelezettség alá tartozik, amely a Hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV. törvény) alapján hulladéktermelőnek minősül. A 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet 12 §-a megfogalmaz egy sajátos szabályt, amely miatt ellentmondás alakult ki a kötelezettek körében.

A fenti kérdésre vonatkozóan szíves figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján megjelent tájékoztatót, amely ide kattintva érhető el.

2024. januárjában hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó (GloBe) magyar jogszabály - 2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról - és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher.

A globális minimumadó bevezetésével nem csak új fogalmak jelennek meg a magyar adózásban, hanem a vállalatoknak változatos adóalapképzési és adókalkulációs szabályokat is alkalmazniuk kell.

Az új fogalmak közül a tényleges adómérték (Effective Tax Rate – ETR) fogalmáról ide, a GloBE szabályok adó beszedésére vonatkozó háromféle módszere tekintetében pedig ide kattintva talál bővebb információt.

Az adókötelezettségek (bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség) teljesítésére külön eljárási szabályok is vonatkoznak. Elsősorban a belföldi csoporttagnak kell bejelentést tennie a NAV felé az adóalanyiság létrejöttéről. A kiegészítő adókötelezettséget is tartalmazó bevallást az adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell majd benyújtani. A globális minimumadó bevezetésére tekintettel ez a határidő az átmeneti év (2024) esetében 18 hónapra hosszabbodik. A globális minimumadó hazai szabályait rögzítő 2023. évi LXXXIV. törvényhez ez év közepéig további kiegészítő jogszabály megjelenése is várható.

A jogszabályi rendelkezések szerint 2023. III. és IV. negyedévi kiterjesztett gyártói felelőségi (KGYF) adatszolgáltatásokat 2024. március 31-ig módosíthatják a kötelezettek.

Azon vállalkozok, akik ez idáig nem adták be (elmaradt) adatkötelezettségüket, azok is kizárólag 2024.március 31.-ig tehetik ezt meg. Fontos a fenti dátumra fokozottan figyelni, mert a nem teljesített vagy hibásan be adott adatszolgáltatás szankciót von maga után, hulladékgazdálkodási bírsággal járhat.

A számlák áfa kezelése kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a MOHU az áfa tv. szerint, mint koncessziós társaság feladatai ellátása során szolgáltatást nyújt a kötelezettek részére. Ezáltal a KGYF-díj szolgáltatás ellenértékének minősül a MOHU által a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatás, ami az Áfa tv. hatálya alá tartozik ezáltal a adóköteles és ily módon a MOHU-nak 27%-os adómértéket kell felszámítania a jogszabályban meghatározott KGYF-díjra mind a MOHU-t, mind az önkormányzatot megillető díjelem vonatkozásában.

A teljes cikk a PwC Magyarország 2024. március 18.-i hírlevelében olvasható.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Kormány döntése alapján 2024. április 1-jével a KKV kamatstop kivezetésre kerül. Az intézkedés a bevezetése óta összességében több mint 50 ezer magyar KKV-t és megközelítőleg 1.500 milliárd forint összegű hitelállományt érintett.  

Az utóbbi időszakban érdemi csökkenés volt tapasztalható a hazai kamatkörnyezetben, amelynek eredményeképp a 3 hónapos BUBOR a piaci várakozások szerint 2024. április 1-ig a KKV kamatstoppal rögzített 7,77%-os szint alá fog csökkeni. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség együttműködésének eredményeként a bankok vállalták, hogy a 2024. február 1. és április 30. között az új vállalati hitelszerződések esetén a BUBOR, mint referenciakamat feletti kamatfelárat a folyósítást követően fél évig 0%-os szintre csökkentik. Mindez 2-4 százalékponttal csökkenti a vállalati hitelek kamatszintjét, hozzájárulva a beruházások és fejlesztések ösztönzése mellett, a piaci hitelezés és a gazdasági növekedés helyreállításához.

Az érintett vállalkozásoknak a mérséklődő kamatok miatt érdemes áttekinteni a hitel portfóliójukat és váltani egy esetleges kedvezőbb konstrukcióra.

Szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi összefoglalót, amely az Európai Unió által jóváhagyott állami támogatási rendszerben eszközölt változásokat, továbbá a módosítások hazánk és a versenytársak ipari helyzetére gyakorolt hatását mutatja be.

Az Európai Bizottság jóváhagyta az ideiglenes válság- és átállási keret (Temporary Crisis and Transition Framework, továbbiakban: TCTF) magyar módosítását, mely lehetőséget teremt a Kormánynak arra, hogy 2024. első félévében állami támogatást biztosítson a háború és a káros szankciós politika negatív hatásainak kitett vállalatok támogatására, a gazdasági növekedés helyreállításának segítésére és a zöld átállás ösztönzésére.

A magyar TCTF program nyilvános, bizottsági sajtóközlemény ITT olvasható.

A TCTF keretrendszerrén belül  Magyarország 2025 végéig 920 milliárd forint állami támogatás kiosztására szerzett engedélyt. A TCTF tehát egy komoly keret a nemzetállamoknak a támogatásra, mivel az unió közel tízszeresére növelte a tagállami hatáskörben odaítélhető támogatásokat az eddigiekhez képest, és támogathatóvá tett új tevékenységeket is.

A cél az, hogy Európában jöjjenek létre a gyárak, és a támogatás indokolása során mindig azt kell bizonyítani, hogy amennyiben az adott kínai, koreai vagy szingapúri befektető nem kapta volna meg az állami támogatást, akkor a beruházást az Európai Gazdasági Térségen kívül valósította volna meg.

Egy megfelelően működő állami támogatási rendszer hatékonyan hozzá tud járulni a gazdasági növekedés és a versenyképesség növeléséhez a beruházási ráta magasan tartásán és a legújabb, leghatékonyabb technológiák megtelepítésének ösztönzésén keresztül. A beruházások ösztönzése vonatkozásában két különböző esetkör kiemelendő állami támogatási szempontból:

  • a nemzetközi működőtőke beruházásokért (FDI) folytatott verseny esetén az állami ösztönzők segíthetnek abban, hogy a mérleg nyelve hazánk javára billenjen és kiemelt beruházásokat nyerjünk el más országok elől,
  • másfelől a hazai vállalkozások fejlesztései során az állami támogatás elősegítheti egy egyébként elnapolásra kerülő fejlesztés elindítását, megvalósítását.

A hatékony támogatás érdekében mindkét esetben törekedni kell arra, hogy a támogatás összege ne haladja meg a minimálisan szükséges mértéket, illetve, hogy csak kellően átgondolt és megfelelően előkészített projektek részesüljenek állami forrásban.

Régiós összehasonlításban Magyarország legnagyobb versenytársai az FDI projektekért folytatott versenyben általában a Visegrádi Négyek többi tagállama, amihez termelő beruházások esetén ez EU-n kívülről gyakran Szerbia, illetve újabban Marokkó lép be konkurensként. A magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari beruházások esetén (például üzleti szolgáltató központ, fejlesztőközpont) a térségbeli versenytársakon kívül érdemes figyelni Spanyolországra, Portugáliára vagy a Balti államokra is.

A megváltozott állami támogatási szabályrendszer – melynek egyik oka az említett TCTF keretszabály – érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy ismét nagyobb arányban indulnak jelentős FDI projektek Európában, ugyanakkor érdemes kiemelni azt is, hogy az új feltételek mellett immár a nyugat-európai országok is aktív szereplői lehetnek a termelő beruházásokért folytatott versenynek.

Az Egyesült Államok és Kína régóta rivalizálnak egymással, csakhogy öt kiemelt iparágban, az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, az elektrolizátorok (hidrogéngyártás), illetve a hőszivattyúk és ezek részegységei, alapanyagai esetében az Egyesült Államok és az Európai Unió is „kereskedelmi háborúba” fogott, elsősorban az államok által nyújtható támogatások terén. Az Egyesült Államok kongresszusa 2022 nyarán elfogadott egy, a zöldenergia-termelést és a hazai ipart támogató csomagot, amelyet az „inflációcsökkentő törvény” (Inflation Reduction Act – IRA) néven hirdetettek meg. Az IRA jelentős adókedvezményt és támogatást ígér a zöld átállás finanszírozására, melynek nem titkolt célja, hogy a zöld átálláshoz szükséges technológiák és termékek fejlesztésének és gyártási folyamatának minél nagyobb része az Egyesült Államokban valósuljon meg. Ezt követően az Európai Unió 2023 márciusában jelentősen átstrukturálta az állami támogatási szabályokat, azonban az átfogó keretszabályokon belül sokkal lassabban változtattak maguk a tagállamok, vagyis nem alakultak ki a nemzeti programok. 2023 szeptemberében csak Spanyolország, Németország és Magyarország alakította ki a maga programját. Ennek oka, hogy az összes felsorolt országnál kulcsfontosságú iparág a járműipar.

A támogatási rendszert illetően megfontolandó lehet az egyes ágazati csoportok számára dedikált támogatási rendszert kialakítani. Más üzleti elképzelésekkel rendelkezik egy cég az autóiparban, mint például a vegyiparban vagy a gyógyszeriparban. Mindegyik ágazat fontos alkotóeleme a gazdaságnak, és mindegyik máshogy tud hozzájárulni annak fejlesztéséhez.

Egyelőre tehát az európai program a három tagállammal az amerikaihoz képest még kisebb, de ez sokat nőhet majd a jövőben, és egy-egy ilyen forrás sokakat befolyásolhat. A jövő iparában az energiaátmenet egy növekvő piac. Ha Ázsia erős pozíciója mellett az Egyesült Államok megszerzi az új beruházások zömét, akkor az Európai Unió a zöld gazdaságban nemcsak Ázsiának, de az Egyesült Államoknak is ki lesz szolgáltatva.

A beruházásokról hozott döntés természetesen nemcsak a támogatáson múlik. Fontos szempont, hogy a gyártó közel legyen a piacaihoz, de előfordulhat, ahol a fejlődő piaci helyszín nyer az alacsonyabb bérköltség, vagy a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások miatt. A vállalatok szempontjából a rendelkezésre álló állami támogatások hatékony kihasználása érdekében érdemes tehát úgy kialakítani a vállalati belső döntéshozatali folyamatokat, hogy a nagyobb fejlesztések, beruházások esetén a lehetséges ösztönzők is a vizsgálat tárgyát képezzék a döntéselőkészítés során, vagyis a lehetséges állami támogatások vizsgálata az egyik döntési szemponttá válik, és az illetékes döntéshozói fórum csak az állami források elérhetőségének ellenőrzése, illetve megtérülésre gyakorolt hatásának figyelembe vétele után adhat zöld lámpát az adott fejlesztésnek.

Szíves figyelmébe ajánljuk az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által publikált „Az Uniós finanszírozás gyakorlati útmutatója” című, 2023. évi kiadását.

Az útmutató célja, hogy információforrásként szolgáljon a regionális és helyi hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a szakemberek és a polgárok számára azzal kapcsolatban, hogy miként férhetnek hozzá projektjeik finanszírozásához számos uniós forrásból. Jelen útmutató kitér a 2021–2027‑es időszakra szóló uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében nyújtott finanszírozásra, valamint a Next Generation EU ideiglenes eszközére, amelyet az Unió koronavírus- világjárványból való kilábalásának ösztönzésére hoztak létre.

Az útmutatót IDE kattintva töltheti le.

Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság megbízásából 2008 óta zajlik a KKV-k pénzügyi hozzáféréséről szóló felmérés (Survey on the Access to Finance of Enterprises - SAFE), mivel a KKV-k kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak. A KKV-knak sajátos finanszírozási igényeik vannak, és különböző kihívásokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Ezért a SAFE felmérésben résztvevő vállatokat véletlenszerűen választották ki. A felmérés mintavétele három szempont alapján történt: országméret, vállalatméret és iparág. A kutatási munkát telefonon és/vagy online végezték egy dedikált kérdőív alapján. A felmérés az 2023 áprilisától októberéig terjedő időszakot ölelte fel. A minta 11 523 vállalatot fogott magában az euróövezetben, amelyek közül 10 499-nek (91%) kevesebb volt 250 alkalmazottja.

A SAFE tanulmány a KKV-k pénzügyi és operatív környezetét vizsgálja az Európai Unióban. A tanulmány rámutat a KKV-k hitelezésre való támaszkodására, az gazdasági kihívásokra, a növekedési kilátásokra és az operatív problémákra. A KKV-k jelentős többsége továbbra is a hagyományos hitel finanszírozási módszerekre támaszkodik, mint például a lízing, hitelkeretek és banki hitelek, sokan az új finanszírozás helyett belső forrásokat választanak.

A gazdasági klímát romló kilátások, emelkedő kamatlábak és szigorúbb fedezeti követelmények jellemzik, ami fokozott keresletet eredményez a pénzügyi erőforrások iránt, alacsonyabb bizalom mellett, ami a finanszírozási lehetőségek iránti bizalom csökkenéséhez vezet.

A KKV-k forgalmi várakozásainak helyreállása tapasztalható, de továbbra is korlátozott az optimizmus a jelentős növekedés iránt. Az előrejelzésben a finanszírozási típusok többségének rendelkezésre állása jelentősen romlik, némi javulással a saját tőke terén. Az operatív kihívások jelentősök, a KKV-k szembesülnek a munkaerő- és anyagköltségek emelkedésével, növekvő kamatköltségekkel és csökkenő jövedelmezőséggel. A tapasztalt munkaerő hiánya, valamint az új ügyfelek megszerzésével kapcsolatos nehézségek és a késedelmes fizetések okozta problémák elterjedtek.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a KKV-k jelentős kihívásokkal néznek szembe a növekedés és az ellenálló képesség fenntartása terén a pénzügyi korlátok és az operatív akadályok miatt.

Főbb megállapítások

A felmérés eredményei szerint az euróövezet vállalatai növekvő forgalmat jelentettek, bár a nettó arány csökkent az előző felmérési körhöz képest. A vállalatok nettó 20%-a jelentett növekedést, ami jelentősen alacsonyabb arány, mint az előző felmérési körben. A forgalomnövekedést jelző nettó arány mind a nagyvállalatoknál, mind a KKV-knál csökkent. Azonban a csökkenés erősebb volt a nagyvállalatok esetében. Több vállalat tapasztalt profitromlást, mivel a munkaerő- és más nem munkaerő-költségek tovább növekedtek. Ebben a felmérési körben a KKV-k 18%-a és a nagyvállalatok 7%-a jelentett profitromlást nettó értelemben. A jövedelmezőség romlása tükrözi a munkaerőköltségek emelkedését, amit a vállalatok nettó 75%-a jelentett. Hasonló nettó arányban jelentették a vállalatok anyag- és energia-költségek emelkedését, bár az arány alacsonyabb volt, mint az előző felmérési körben.

A növekvő kamatköltségek további terhet jelentenek a jövedelmezőségre, a vállalatok jelentették, hogy a magasabb kamatköltségek történelmi csúcsra emelkedtek a felmérésben (47%). A nagyvállalatokat (58%) szélesebb körben érintette a kamatköltségek emelkedése, mint a KKV-kat (40%).

A múlt évhez képest összességében nőtt a pénzügyileg sebezhető vállalatok aránya, majdnem elérve a COVID-19 járvány alatti szintet. A pénzügyi sebezhetőségi mutató, ami a vállalatok pénzügyi helyzetének átfogó mutatója, arra utal, hogy az euróövezet vállalatainak 9%-a jelentős nehézségekkel szembesült az elmúlt hat hónapban vállalkozásuk vezetése és adósságaik törlesztése terén.

A hitel, mint finanszírozási eszköz releváns az EU27 KKV-knak (82%), ami az előző, 2022 decemberi felmérés óta nem változott. A legfontosabb hitel finanszírozási formák a KKV-k számára a lízing vagy bérlet (48%), a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya (47%), banki hitelek (46%). A támogatott vagy kedvezményes banki hiteleket említők aránya (38%) csökkent az előző felméréshez képest, míg a kereskedelmi hitel (32%) továbbra is növekszik.

Kevesebb KKV említ más hitel finanszírozási formákat (19%), részvények (10%) és faktoring (9%). Az EU tagállamainak nagy többségében a KKV-k azt állítják, hogy vállalkozásuk számára legalább egy hitel finanszírozási forma releváns.

Azok közül, akik számára a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya releváns, a KKV-k több mint négy tizede (42%) az elmúlt hat hónapban nem használta, mert elegendő saját forrással rendelkezett. A KKV-k ez irányú hitelkérelmeinek csupán 6%-át utasítottak el. AKKV-k ötöde (20%) jelentkezett banki hitelért, közülük majdnem kétharmad (64%) megkapta a kért összeget, és 7%-nak elutasították a kérelmét.

A tájékoztatók (angol) ezen a linken érhetők el.
A teljes jelentés (angol) ezen a linken tekinthető meg.
Összefoglaló tájékoztató (angol) ezen a linken érhető el

2024. január 1-én lépett hatályba a 2023. december 29-én kihirdetett 681/2023. (XII.29.) Korm. rendelet a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól.
2024. január 1-én lépett hatályba a 2023. december 29-én kihirdetett 681/2023. (XII.29.) Korm. rendelet a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól.

A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának immár harmadik éve jelenik meg az éves összegző kiadványa, amely a szakosztály 2023. évi szakmai rendezvényeinek összefoglalóit tartalmazza. A kiadvány tartalmazza az abban szereplő szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések YouTube- és podcast-linkjeit is. A kiadvány ide kattintva érhető el.

A cikkek a munka világának legnagyobb érdeklődésre számot tartó, vitákat generáló kérdéseire hívják fel a figyelmet, gyakran a szereplők, vagy éppen a szerzők további kommentárjaival kiegészítve. A szerzők bíznak abban, a kötetben közzétett összefoglalók nem csupán áttekintést, és nem csak egyfajta helyzet- és kórképet adnak, hanem talán megoldási javaslatokkal is szolgálnak a foglalkoztatás- és a gazdaságpolitika döntéshozóinak.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2025-től bevezetésre kerül a kötelező elektronikus számlázás, mely a villamosenergia és a földgáz szektort fogja érinteni. Az általános bevezetéséről jelenleg még az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik, azonban Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást elsőként az alábbi két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán.

Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

A bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról szóló cikk ide kattintva érhető el.

Ezúton értesítem, hogy a Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 7/2024. (II. 22.) NGM rendelete az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról, mely leírja, hogy milyen formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót, illetve jelzést szükséges használni a vásárlók tájékoztatása érdekében.

 (2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti

  • a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.) vagy
  • b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.)

Az 2. melléklet szerinti jelzést a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezett közvetlenül a termék mellett– egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben.

A végrehajtási rendelet ide kattintva érhető el.

A Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében, 2024. február 29-én 09.30 órakor veszi kezdetét a „100 ÉVES AZ ELSŐ VERSENYTÖRVÉNY” című tudományos konferencia, a Gazdasági Versenyhivatal rendezvényterében (1026 Budapest, Riadó u. 5.).

A tudományos konferencia célja, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénycikk centenáriuma alkalmából megvizsgálja a jogterület fejlődését, figyelemmel a magyar jogra, a nemzetközi egyezményes háttérre és az EU jog hatásaira.

A rendezvényre regisztrálni 2024. február 23-ig ide kattintva van lehetőség.

A konferencia programleírása alább tekinthető meg:

Program_100_éves_versenytörvény_konferencia_2024_02_29
LETÖLTÉS

 

A KKV-k számára ingyenes, online közbeszerzési képzések érhetőek el a Miniszterelnökség és az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorcium jóvoltából. A képzések célja, hogy vállalkozások megismerhessék a közbeszerzési eljárások törvényes kereteit, valamint megtanulhassák az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát.

A jelentkező vállalkozásokat alapvetően e-learning formában oktatják, de lesznek jelenléti képzések is. Annak érdekében, hogy a kkv-k nagyobb arányban és sikeresen vehessenek részt a közbeszerzésekben, a képzés négy modulja magában foglalja az ajánlattétellel, a jogorvoslattal, a közbeszerzési szerződések teljesítésével és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használatával összefüggő legfontosabb ismereteket.

A KKV-k számára megszervezésre kerülő ingyenes közbeszerzési képzésekről ide kattintva olvashat.

Az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet alapján egyes kereskedelmi egységekben fel kell hívni a vásárlók figyelmét azon termékekre, melyek a korábban megszokotthoz képest kisebb kiszerelésben kaphatóak. Az érintett termékekről a gyártók, az első hazai forgalmazók, vagy a nagykereskedők kötelesek értesíteni kereskedelmi partnereiket, valamint termékenként első alkalommal a Nébih-et is. A kiszereléscsökkentés bejelentésére szolgáló űrlap a Nébih oldalán érhető el.

A Nébih az érintett termékekről nyilvános adatbázist állít össze, ami – a kereskedelmi tájékoztatók kihelyezéséhez igazodva – március 1-jétől lesz elérhető a hatóság honlapján.

Továbbá felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 1/2024. (I. 9.) Korm. rend. végrehajt. sz. min. rend. (Termékkiszerelés csökk.) jogszabálytervezetét.

A miniszteri rendelettervezet kiadásának célja, hogy az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelemért felelős miniszter által a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás formája és tartalma rendeletben kerüljön megállapításra.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. február 15-ig várják, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

Az Európai Bizottság 2024. január 29-ei közleménye alapján a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kérni az első CBAM jelentések benyújtási határidejének 30 nappal történő meghosszabbítását.

Az Európai Bizottság a technikai nehézségeket figyelembe véve, melyek a CBAM Átmeneti Nyilvántartás (CBAM Transitional Registry) felületén jelentkeztek, kedvezményt biztosít valamennyi gazdálkodó részére, hogy a CBAM adatszolgáltatási kötelezettségüket a január 31-ei határidőt követően is tudják teljesíteni.

Jelenlegi információk szerint 2024. február 1-jétől a CBAM Átmeneti Nyilvántartás egy új funkcióval fog kiegészülni, mely - szankció alkalmazása nélkül - lehetővé teszi a felhasználók részére, hogy kérelmezzék a jelentés benyújtási határidejének 30 nappal történő meghosszabbítását.

A Bizottság kérése, hogy azon vállalkozások, akik nem észleltek problémát, nyújtsák be a határidő végéig CBAM jelentésüket

Továbbá a Bizottság közleményében jelezte, hogy az első három CBAM jelentés módosítására és helyesbítésére 2024. július 31-ig van lehetőség.

2024. január 1-jével módosításra kerültek a víziközmű-szolgáltatási díjak. A módosított díjakat a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet tartalmazza. A módosított alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen létező több mint 900-féle víz és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget.

A szolgáltatók hatékony felkészülése érdekében 2023. decemberében tájékoztató esemény megrendezésére került sor az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Vízművek Zrt., a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vezetői, valamint az állami és önkormányzati víziközmű-szolgáltatók képviselői részvételével. A módosított díjtételek ismertetése mellett bemutatásra került az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztását szolgáló Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működése is.

A miniszteri rendeletek értelmében az új díjazási rendszer által keletkező bevételek egy részét a szolgáltatók célhoz kötötten, a víziközmű infrastruktúra fenntartására, fejlesztésére kötelesek fordítani, összhangban azzal, ahogyan azt a gördülő fejlesztési tervekben is előirányozzák.

Az új rendelkezésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai kérdések egyeztetésében, ezek megoldásában a Magyar Víziközmű Szövetség és a MEKH is közreműködik.

A Magyar Közlöny 179. számában korábban megjelent 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozat szerint elfogadásra került az aktuális magyar KKV Stratégia. A Kormányhatározat a stratégia naprakészségének és folyamatos fejlesztésének érdekében kétévente a KKV Stratégia értékelésének és felülvizsgálatának elvégzését irányozta elő.

A Kormány honlapján közzétételre került a felülvizsgált dokumentum, amely ide kattintva olvasható.

A felülvizsgált stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez mind önálló pillérspecifikus célokat rendelt, amelyek elérését kormányzati intézkedések segítik majd elő:

  1. Versenyképes magyar KKV-k: A KKV-k versenyképességének növelése a tudásátadás, a technológiaváltás, a digitális és fenntartható működés, a jól képzett munkaerő és a nemzetköziesedés révén,
  2. Üzleti környezet és adózás: Vállalkozóbarát üzleti és adózási környezet továbbfejlesztése,
  3. Finanszírozáshoz jutás: A KKV-k finanszírozáshoz jutásának fenntartása,
  4. A jövő technológiái és innováció: A magyar gazdaság kitörési pontjai,
  5. Vállalkozói kultúra és sikeres generációváltás: A vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges tudás megszerzése, a vállalkozói kultúra erősítése, valamint a generációváltás támogatása.

A Stratégia a teljes mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak szól, ezért egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - Rigó Csaba Balázs elnök úr személyes kezdeményezése alapján – 2024-ben létrehozza a Magyar Compliance Akadémiát (MCA), mellyel a tiszta verseny megőrzéséhez és erősítéséhez kíván hozzájárulni. A MCA keretein belül egy beszélgetés-sorozat veszi kezdetét a gazdaság szereplőivel, amely a jogszerűtlen magatartások megelőzése érdekében, az edukációra helyezi a hangsúlyt.

Az MCA első rendezvénye 2024. február 15-én (csütörtök) 15.00 órától kerül megrendezésre „Tiszta versennyel a gazdasági növekedésért – mi ebben a megfelelés szerepe?” címmel, a GVH földszinti rendezvényterében (1026 Budapest, Riadó u. 5.).

A rendezvényen előadást tart Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter, a panelbeszélgetés résztvevői között pedig dr. Parragh László, az MKIK elnöke is jelen lesz.

A rendezvény elsősorban a megfelelés témakörét igyekszik körüljárni a lehető legtágabb perspektívában, nemcsak a vállalkozásokkal szemben támasztott követelményeket tárgyalva, hanem az állam, ezen belül pedig a jogalkotás és a jogalkalmazás szerepét is elemezve, elsősorban a gazdasági növekedés elősegítése szempontjából.

A rendezvénysorozat célja, hogy azokat a vállalkozásokat (főként KKV-kat), piaci szereplőket, illetve a cégek jogszerű működését biztosító szakembereket (jogtanácsosokat) szólítsák meg, akiken keresztül a lehető legnagyobb és legszélesebb körű hasznosulást érhetik el.

Az esemény személyes részvétellel kerül megszervezésre, melyre a jelentkezéseket az info@ceuli.org e-mail-címre várják legkésőbb 2024. február 12. napjáig.

Az esemény meghívója és programleírása alább olvasható

Meghívó_Magyar_Compliance_Akadémia_2024_02_15
LETÖLTÉS

 

MCA_1_Program_2024_02_15
LETÖLTÉS

Figyelmébe ajánljuk a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. (SZPI) bemutatkozó anyagát, amelyben részletesen bemutatásra kerül a „Pályázói- és kedvezményezetti kapacitásfejlesztés feladatainak támogatása” című projekt.

A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként, jelentős tapasztalattal rendelkezik hazai és európai uniós fejlesztési programok területén. Az SZPI 2011 óta országos hálózatán keresztül térítésmentes, könnyen elérhető tanácsadói szolgáltatást nyújt a VOP_PLUSZ-4.3.1-22-2022-00001 projekt keretében, mind személyesen, mind online formában. A képzett tanácsadói segítségét igénybe vehetik a pályázni kívánó vagy már nyertes projektekkel rendelkező ügyfelek. A projekttervezéstől a pályázat benyújtásán és a nyertes projekt megvalósításán keresztül egészen a projektzárásig és fenntartási időszak végéig. Az SZPI szolgáltatásai kiterjednek a GINOP Plusz, EFOP Plusz, KEHOP Plusz, DIMOP Plusz, TOP Plusz és IKOP Plusz operatív programokban megjelent felhívásokra, valamint segítséget nyújtanak a 2014-2020-as időszakban nyertes projektek szabályos és sikeres lezárásában is.

A bemutatkozó anyag ITT olvasható.

Az uniós országok megállapodtak egy olyan piaci korrekciós mechanizmusról, amely korlátozza a rendkívül magas gázárak jellemezte időszakok előfordulását az EU-ban, és ezzel csökkenti az árak meredek emelkedése által a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt hatást. A gázügyletekre árplafon fog majd vonatkozni, amikor és amennyiben a gázárak rendkívüli szintet érnek el.

Az új szabályokról szóló megállapodás az uniós állam-, illetve kormányfők által az Európai Tanács 2022. októberi következtetéseiben megfogalmazott azon felhívás nyomán lép életbe, hogy jöjjön létre egy olyan mechanizmus, amely korlátozza a szélsőségesen magas gázáremelkedést, ugyanakkor biztosítja az ellátás biztonságát és a piac stabilitását az EU-ban.

A piaci korrekciós mechanizmusnak célja, hogy korlátot szabjon a túlzottan magas gázárak jellemezte időszakok előfordulásának az EU-ban (vagyis amikor az árak meghaladják a világpiaci árakat), és egyben biztosítsa az energiaellátás biztonságát és a pénzügyi piacok stabilitását.

A piaci korrekciós mechanizmus az EU-ban működő virtuális gázkereskedelmi platformokon lebonyolított ügyletekre alkalmazandó.

A tagállamok megállapodása értelmében a mechanizmus a következő származtatott ügyletekre vonatkozik:

  • egyhónapos
  • háromhónapos
  • éves

A mechanizmus ideiglenes jellegű, és automatikusan működésbe lép, amikor egy adott piaci esemény bekövetkezik. A szabályok eredetileg 2023. február 1-jétől egy éves időtartamra szóltak, majd a későbbiekben alkalmazásukat 2025. január 31-ig meghosszabbították.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium döntése alapján kibővítésre került a Széchenyi Kártya Program Max Plusz, így még kedvezőbb változások lépnek életbe.

4 intézkedésről született határozat, amelyek januártól kerülnek meghirdetésre, érdemi és jelentős segítséget nyújtva a vállalkozásoknak stabilitásuk megőrzéséhez, versenyképességük megerősítéséhez és teljesítményük növeléséhez.

  1. A fuvarozói szektor vállalkozásai számára a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási hitel esetében a maximálisan felvehető hitelösszeg nagysága megemelkedik, az árbevétel eddigi 25%-áról 35%-ára.
  2. A Széchenyi Beruházási és Agrár Széchenyi Beruházási Hitelek esetében a felvehető hitel maximális összege a jelenlegi 1 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra emelkedik.
  3. A Széchenyi Beruházási Hitelen belül a zöld beruházási hitelcélok esetén az ügyfél által fizetendő nettó ügyfélkamat szintje a jelenlegi 5%-ról 1,5%-ra csökken.
  4. A Széchenyi Mikrohitel termék esetében a maximálisan felvehetői hitelösszeg nagysága 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik, az ügyfélcsoport szintű limit ezzel összhangban maximum 200 millió forintra nő, valamint a termék hitelcéljai közé a tisztán elektromos járművek is bekerülnek – maximum nettó 25 millió forint vételár korlát mellett.

A Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tematikus hulladékgazdálkodási adatszolgáltatási konferenciát szervez, segítve ezzel mind az adatszolgáltatók, mind az adatot fogadók és ellenőrzők munkáját. A konferencia célja egyrészt áttekinteni az ágazatot érintő adatszolgáltatási kötelezettségek körét, másrészt naprakész információt biztosítani az érintetteknek a kötelezettségek teljesítésének módjáról és a felmerülő gyakorlati kérdésekről.

Időpont: 2024. február 15. (csütörtök) 9.00 - 16.30
Helyszín: Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u.35.)

A program és a regisztráció ide kattintva érhető el.

Európai Bizottság rendelettervezete a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről

 

2023. október 16-án megjelent az Európai Bizottság rendelettervezete a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről.

A Bizottság intézkedéseket javasol a környezetbe nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagok okozta környezetszennyezés megakadályozására, csökkentésére. A javasolt intézkedések a mikroműanyagok fő forrásainak címkézésére, szabványosítására, tanúsítására és szabályozására fognak elsősorban irányulni.  Ennek megfelelően a rendelet alapján megfogalmazott feladatok, kötelezettségek egyaránt érintik az állami szektor szereplőit és a gazdasági szektor résztvevőit is.

A műanyag pellet kezelésénél alkalmazott jelenlegi gyakorlatok az ellátási lánc valamennyi szakaszában a pellet környezetbe jutásához vezetnek, különösen a gyártás (szűz vagy újrahasznosított), a feldolgozás, a szállítás és más logisztikai és hulladékgazdálkodási műveletek esetében. Miután a pellet a környezetbe került, szinte lehetetlen befogni. Mozgékonyságuk súlyosbító tényező. Mint minden mikroműanyag az ipari létesítményekből vagy a szállítás során kikerülő műanyag pelletek is könnyen szállítódnak a levegőben, valamint a szárazföldi felszíni vizekkel és a tengeri áramlatokkal, emellett megtalálhatók a talajban is (beleértve a mezőgazdasági földterületeket is). Nyilvánvalóan ezt a jelenséget további intézkedések bevezetésével szükséges visszaszorítani. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/HIS/?uri=COM:2023:645:FIN

A rendelet gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeinek rövid összefoglalása:

  1. A rendelet 3. cikke általános kötelezettséget állapít meg a gazdasági szereplők, az uniós fuvarozók és a nem uniós fuvarozók számára a műanyag pellet környezetbe jutásának a megelőzésére. Továbbá annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hatékonyan végezhessék el a megfelelési ellenőrzéseket, a gazdasági szereplőknek és az uniós fuvarozóknak tájékoztatniuk kell őket a műanyag pelletek kezelésével kapcsolatos tevékenységeikről.
  2. A rendelet 4. cikke előírja, hogy valamennyi gazdasági szereplőnek, uniós fuvarozónak és nem uniós fuvarozónak a hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

Továbbá azt is előírja számukra, hogy a következő prioritási sorrendben kell intézkedéseket végrehajtaniuk:

  • megelőzés a pellet elsődleges tárolóhelyről történő kiszóródásának elkerülése érdekében;
  • a kiszóródott pelletek behatárolása annak biztosítása érdekében, hogy ne jussanak a környezetbe,
  • végső lehetőségként a kiszóródás vagy a környezetbe jutás utáni feltakarítás.

A rendelet 5. cikke részletezi a további betartandó követelményeket, amelyek a következők:

(1) a műanyag pellettel foglalkozó létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplők esetében kockázatértékelési terv kidolgozása, végrehajtása és naprakészen tartása;
(2) a műanyag pellettel foglalkozó létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplők esetében a kockázatértékelési terv megküldése az illetékes hatóságoknak, a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány-mintának megfelelően kiadott megfelelőségi nyilatkozattal együtt;
(3) az uniós fuvarozók és a nem uniós fuvarozók esetében bizonyos intézkedések végrehajtása a III. melléklettel összhangban;
(4) a létesítmények és az uniós fuvarozók esetében személyzetük képzése;
(5) a létesítmények és az uniós fuvarozók esetében a vonatkozó végrehajtási intézkedéseik nyomon követése és nyilvántartása – beleértve adott esetben korrekciós intézkedések elfogadását, valamint a pellet környezetbe jutására vonatkozó becsléseket –, továbbá a műanyag pellettel kapcsolatos jelentős váratlan események és balesetek kezelése;
(6) azon gazdasági szereplők esetében, amelyek évi 1 000 tonnát meghaladó mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítményeket üzemeltető közép- és nagyvállalkozások, az I. mellékletnek megfelelően a kockázatértékelési terven belüli kiegészítő intézkedések mellett éves belső értékelés elvégzése;
(7) azon gazdasági szereplők esetében, amelyek évi 1 000 tonnát meghaladó mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítményeket üzemeltető közép- és nagyvállalkozások, a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány-minta szerinti tanúsítás elvégzése.

A rendelet a kkv-kra gyakorolt hatások mérséklése érdekében a javaslat további enyhébb követelményeket tartalmaz a létesítményeikre vonatkozóan. Ezek a követelmények a mikro- és kisvállalkozások, valamint az évi 1 000 tonnánál kisebb mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítmények esetében a következők:

  • nincsenek harmadik fél általi tanúsításra kötelezve, hanem önbevalláson alapuló megfelelőségi nyilatkozatot kell tenniük, a nyilatkozat érvényességi ideje pedig hosszabb (öt év),
  • nincsenek kötelezve belső értékelések elvégzésére,
  • nincsenek kötelezve a megfelelőségi értékelések hivatalos vezetői üléseken történő felülvizsgálatára, valamint
  • nincsenek kötelezve tudatosságnövelő és képzési program létrehozására.

Kormányhatározat a KKV stratégia támogatásáról

A Magyar Közlöny 2023. évi 192. számában megjelent a Kormány 1612/2023. (XII. 28.) Korm. határozata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgálatáról és annak keretében megvalósítandó 2024–2025. évi kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének kiemelt fontosságára tekintettel a Kormány által elfogadásra került a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgált dokumentuma (a továbbiakban: KKV Stratégia). A nemzetgazdasági miniszter gondoskodik a KKV Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről, ezen felül a 2021–2027 közötti tervezési időszak európai uniós támogatásainak, valamint a korábbi évek operatív programjaiból visszaforgó pénzeszközök felhasználásának tervezésekor is figyelembe kell venni a KKV Stratégia céljait és intézkedéseit.

A KKV Stratégia kiemelten kezelendő 2024–2025. évi feladatainak intézkedési tervének melléklete a Magyar Közlöny fent hivatkozott számában tekinthető meg.

2024. január 1-től a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (ún. „önfoglalkoztató”) kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával elektronikus úton nyújthatja be.

2023. december 31. napját követően az ÁNYK-ból beküldött Foglalkoztatói igazolást, Igénybejelentést és Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító nem fogja befogadni.

A fentiekkel kapcsolatban részletes tájékoztató ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év első napján élesítette az elektronikus áfarendszert (eÁFA). Az eÁFA támogatja az adókötelezettség elektronikus és pontos teljesítését, csökkenti az adminisztrációt, és kiszolgálja az adózói ügyviteli rendszerek adatigényét.

  1. január 1-jét követő adómegállapítási időszakokra már háromféleképpen is teljesíthető az áfabevallás:
  • az eÁFA-ban, gép-gép kapcsolaton keresztül;
  • az eÁFA webes felületén;
  • ÁNYK-nyomtatványon.

Az eÁFA-ban először 2024. február 1-jétől nyújtható be áfabevallás, de már most kipróbálhatók a rendszer bizonyos funkciói:

  • Az eÁFA januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt: az adózók már lekérdezhetik a NAV rendelkezésére álló adatokat (online számlaadatok, online pénztárgépi nyugták, valamint a vámeljárások adatai) és az adókódokat.
  • 2024. február 1-jétől lesz elérhető minden funkció, azaz az említetteken túl az adókód módosítása, az időszakzárás, a bevallás tervezetének elkészítése, előellenőrzése és a bevallás beadása is.

Az eÁFA-rendszer bevezetése után a webes felületen, vagy a gép-gép kapcsolaton keresztül benyújtott bevallás 2024. június 30-áig önellenőrzési nyomtatványon, 2024. július 1-jétől pedig az elektronikus felületen is helyesbíthető.

Az eÁfával kapcsolatos további információkat a NAV által közzétett sajtóközleményben olvashat.

Szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjának számviteli kezeléséről.
A tájékoztató ide kattintva tölthető le.

Továbbá figyelmébe ajánljuk a NAV által közzétett sajtóközleményét „Az egyes italtermékek csomagolása visszaváltási díjának kezelése az áfában” témában.
A NAV sajtóközleménye ide kattintva tölthető le.

Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta az egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját – közölte az uniós tanács hétfőn az MTI szerint.

Az újabb szankciós csomagban az uniós tagállamokban megtiltják az Oroszországból származó nyers gyémántok behozatalát, mely alól az ipari felhasználásra szánt drágakövek jelentenek majd kivételt. Szintén része a csomagnak az, hogy lezárja a trükközést az orosz nyersolaj kereskedelmével. A most közzétett döntésben szankciós listára helyeztek több olyan céget, amelyek korábban segítettek Moszkvának a kereskedelmi korlátozás alatt lévő termékek behozatalában. Továbbá a csomagban szerepelnek orosz alumíniumipari termékek és megtiltják egyes szoftverek exportját Oroszországba.

Az újabb szankciókról már az Európai Tanács előző heti ülésén elvi döntés született, de a hétvégén Ausztria a Raiffeisen Bank feketelistázása miatt vétózta annak megvalósulását. Az ukránok végül vasárnap engedtek, és levették a Raiffeisent a listáról, amelyet követően Ausztria is jelezte, hogy elállnak a vétótól.

A hétfői közleményben így már arról számolhatott be a tanács, hogy elfogadták az intézkedéseket. Megfogalmazásuk szerint ezek a szankciók „újabb csapást mérnek” Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet-tervezetét

A jelen társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezete a közelmúltban kihirdetésre került, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályokkal kapcsolatos, a jogalkalmazás során felmerült, gyakorlati észrevételek alapján szükségessé vált módosításokat, valamint az egyértelműség érdekében szükséges pontosításokat tartalmazza.

Ehhez kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk az EY által készített összefoglalót.

A tervezetben foglaltak jelentős része az újrahasználható csomagolások körét érinti. Az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás nem első belföldi forgalomba hozatalának két nevesített esetére vonatkozóan kötelező záradékszöveget ír elő a számlán vagy a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton.

Összetett mentesítő szabály kerül bevezetésre az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában nem szereplő, használt csomagolószerből létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala esetén, ahol az EPR díj korábban már megfizetésre került.

A tervezet alapján a borászati termékek üvegcsomagolásának gyártói EPR és DRS kötelezettségei összehangolásra kerülnek. Továbbá pontosításra kerül a csekély mennyiségű kibocsátó és a tej, illetve a tejet vagy tejterméket tartalmazó italtermék fogalma.

Fontos, hogy egyes körforgásos termékek köre bővítésre kerül, így az érintett termékköröket érdemes még egyszer felülvizsgálni például a sütőolaj és zsír, illetve a textiltermékek esetén.

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a villamos energia rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható.

A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A MEKH bejelentése ide, a villamos energia rendszerhasználati díját érintő H5847/2023. számú határozat pedig ide kattintva érhető el.

Az NFFKÜ Zrt. honlapján 2023. december 4. napjától van lehetőség megkezdeni a kivitelezői regisztrációkat a Napenergia Plusz Programra vonatkozóan.

A regisztrációs felhívás célja a Napenergia Plusz Program (a továbbiakban: Program) kapcsán a regisztrált kivitelezői lista összeállítása. A regisztrációs felhívásra azon kivitelezők nyújthatnak be regisztrációra irányuló kérelmet, akik fel kívánnak kerülni a Napenergia Plusz Program elnevezésű Pályázati felhívás (a továbbiakban: Felhívás) kivitelezői listájára.

A belépési lehetőség, valamint a regisztrációs felhívás az alábbi linken keresztül érhető el.

https://napenergiaplusz.nffku.hu/

Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos törvényjavaslatról, amelynek célja, az MI Európában biztonságos legyen, ne sértse az emberek alapvető jogait, ugyanakkor a technológia fejlődését is segítse.

A megállapodás teljes részleteit csak a végleges szöveg összeállítása és nyilvánosságra hozatala után lehet teljes mértékben megerősíteni, ami néhány hetet vehet igénybe. Az Európai Parlament által kiadott sajtóközlemény azonban megerősíti, hogy a Tanáccsal kötött megállapodás tartalmazza a mesterséges intelligencia alkalmazásának teljes tilalmát:

  • olyan biometrikus kategorizálási rendszerek, amelyek érzékeny jellemzőket használnak (pl. politikai, vallási, filozófiai meggyőződés, szexuális irányultság, faji hovatartozás);
  • az internetről vagy a térfigyelő kamerák felvételeiből származó arcképek nem célzott lekérdezése arcfelismerő adatbázisok létrehozása céljából;
  • érzelemfelismerés a munkahelyeken és oktatási intézményekben;
  • társadalmi viselkedésen vagy személyes jellemzőkön alapuló társadalmi pontozás;
  • az emberi viselkedést manipuláló mesterséges intelligenciarendszerek, amelyek megkerülik az emberi szabad akaratot;
  • az emberek (koruk, fogyatékosságuk, szociális vagy gazdasági helyzetük miatti) kiszolgáltatottságának kihasználására használt mesterséges intelligencia.

Az elfogadott csomag olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz, amelyek „az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt jelentős potenciális káros hatásuk” miatt „magas kockázatúnak” minősülnek.

A megállapodás értelmében az EU-s állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban.

Megállapodás született továbbá egy „kétszintű” védőkorlát-rendszerről is, amelyet az „általános” mesterséges intelligencia rendszerekre kell alkalmazni, mint például az úgynevezett alapmodellekre, amelyek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, például a ChatGPT vírusos fellendülését támasztják alá.

A jogszabályokban foglalt követelmények be nem tartásáért a jogsértéstől és a vállalt méretétől függően bírságot kell majd fizetni.

Az elfogadott megállapodás a törvény elfogadását követő fokozatos hatálybalépést is lehetővé teszi, így az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének teljes ereje csak 2026-ban lesz érezhető.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „A kis- és középvállalkozásokkal összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet tervezetét.”

A Korm.rendelet megalkotásának indoka a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) folyamatban lévő módosítása, amellyel összefüggésben szükségessé vált a törvény végrehajtási rendeleteinek megfelelő módosítása.

A véleményeket a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címre várják 2023. december 19-ig.

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló Korm. rendelet tervezetét.” A javaslat célja az Európai Unió jogának való megfelelés, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/956 európai parlamenti és a tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2023/1773 bizottsági végrehajtási rendelet megfelelő hazai végrehajtásához szükséges kiegészítő szabályozás megalkotása révén.

2023. december 15-től az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés több részében változás következik be. A változásokról a Magyar Államkincstár honlapján, ide kattintva talál részletes tájékoztatót.

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szervezésében megvalósuló I3 infónapot, amely 2023. december 12-én 10 órától kerül megrendezésre, online formában. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az infónappal kapcsolatos további információk és a regisztráció ezen a linken érhető el.

A Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény.

Alább olvashatók a legfontosabb változások adónemenkénti összefoglalója:

  1. Személyi jövedelemadó (szja)
  • Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése: 2024-től a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében a törvény megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem estében pedig nem.
  • Egyéni vállalkozóvá válás ösztönzése: Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést, amennyiben a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti azt.
  1. Általános forgalmi adó (áfa)
  • A közösségen belüli értékesítés - alanyi mentesség: Magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Az intézkedés jelentőségét adja, hogy ezentúl a kisebb, de Európai Uniós piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
  • Áfa bevallás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem.
  • Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre.

III. Társasági adó (tao)

  • K+F adókedvezmény: a globális minimumadó jogszabállyal együtt fogadtak el egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményt, mely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz. Az elfogadott jogszabály a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.
  1. Kisvállalati adó (kiva)
  • Egyesülés, szétválás: A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján a törvénytervezet tartalmaz egy új kivételszabály, mely ugyan szűk körben, de lehetővé teszi a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.

Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.

A tájékoztató anyag alább olvasható:

MNKSZ MKIK DRS tájékoztató_11.29
LETÖLTÉS

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampány fennállásának 15 évfordulójára tekintettel idén november 18-26. között kerül megrendezésre Energiastratégia Intézet akcióhete, amelynek keretében olyan akcióötleteket vár, amelyek középpontjában a csomagolóanyagok újrahasznosítása, újrahasználata, a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése és a csomagolásból adódó hulladék keletkezésének megelőzése áll.

A programra 2023. október 16 - november 6. között lehet regisztrálni az akcióötletekkel.

Az Energiaügyi Minisztérium felkérésére idén az Energiastratégia Intézet tölti be az akcióhét magyarországi koordinátori szerepét és fogja össze országosan a programhoz csatlakozókat.

A honlapjukon kapcsolódó ismeretterjesztő anyagokat, az idei év plakátját és további hasznos információs anyagot talál.

Regisztrálni ide kattintva lehetséges.

Kérdés esetén Energiastratégia Intézet ügyfélszolgálatához tud fordulni az alábbi időpontokban és elérhetőségeken:

Hétfő – Csütörtök: 10.00 - 15.00; Péntek: 10.00 - 12.00

e-mail: regisztracio@szelektalok.hu,
telefonszám: +36 20 211 5135

Hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), mely megköveteli a nagyobb szereplőktől, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.

2024.december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, valamint 2025 végéig ki kell jelölniük egy auditort, aki elvégzi a szervezet kiberbiztonsági átvilágítását.

A NIS2 meghatározta, hogy melyek azok a cégek, melyeknek kötelezően vállalniuk kell az előírtakat, továbbá az abban írtak a meghatározott cégeken túl érinti azokat is, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy meghaladja a 10 millió eurót az éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük.

Az e-kereskedelem területén érintettek lehetnek azok a cégek, akik vegyszerek (pl. kozmetikumok) és élelmiszerek értékesítésével foglalkoznak és megfelelnek a középvállalkozás európai uniós kritériumainak.

Az uniós előírás elvárja, hogy az érintett szervezetek

  • ellenőrizzék, hogy a beszállítóik is megfelelő kibervédelmi gyakorlatokat alkalmaznak,
  • belső képzésekkel és szimulációkkal ismertessék a munkatársakkal a kibervédelmi fogalmakat, veszélyeket és kiberhigiéniai gyakorlatokat,
  • azonosítsák és orvosolják az IT rendszereik biztonsági kockázatait, illetve
  • bejelentsék az esetleges incidenseket.

Az uniós előírás megköveteli továbbá, hogy az érintett vállalatok alkalmazzanak bizonyos alapbiztonsági intézkedéseket a kibertámadások megelőzése érdekében.

A kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések részletei az irányelv 21. cikkében olvashatóak.

Az irányelv teljes magyar nyelvű szövege itt olvasható.

Idén is tárgyalások folytak a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről. A tárgyalások eredményeként megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 164. számában a Kormány 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, mely szerint a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.

  • A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint.
  • A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint.

A rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba, mely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni. Ebben az esetben 2024. január 1. napjáig a 2023. november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazandó.

Elindult a HorizontPéntek10 webinársorozat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Horizont Európa NCP csapat heti rendezvénye, melyen a Horizont Európa keretprogram érdekes témáiról, aktuális felhívásairól nyújtanak áttekintést, gyakorlati ismereteket minden héten. A webinársorozat részletes programját itt tekintheti meg.

2023.november 17-én az országgyűlés elnökéhez benyújtásra került az összegző módosító javaslatokkal egybeszerkesztett „az egyes adótörvények módosításáról szóló”, T/5893/15. számú törvényjavaslat.

A törvényjavaslat a fejlesztési adókedvezményt, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményt az alábbiak szerint érinti:

  1. Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele abban az esetben engedélyköteles, amennyiben a beruházás jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű, továbbá, ha a beruházáshoz igényelt összes állami meghaladja az alábbi összegeket:

  • Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régióban (50%): 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
  • Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban (30%): 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
  • Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében (60%): 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

valamint, ha kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

  1. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezmény
  • Bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma
  • Módosításra kerül az elszámolható költségek köre és mértéke
  • Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre növekszik

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az alább felsorolt esetek közül valamelyik teljesül:

  • meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20%-os primerenergia-hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
  • épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os primerenergia hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
  • új épületek esetén legalább 10%-os primerenergia hatékonyság javulást eredményez a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergiaigényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.

III. Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

2024-től bevezetésre kerül egy új, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató adókedvezmény is. Az új K+F adókedvezmény sem a K+F társasági adóalapcsökkentő tételekkel, sem a K+F helyi iparűzési adóalap-csökkentő tétellel, sem a szociális hozzájárulási adó K+F adókedvezményével együtt nem vehető igénybe.

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a de legfeljebb

  • 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
  • 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott (ipari) kutatás és
  • 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében.

Elszámolható költségnek az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés számviteli értelemben vett közvetlen (ön)költségei közül az alábbiak minősülnek:

  • a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
  • a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
  • a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása, továbbá
  • a működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.

A kedvezmények igénybevételével kapcsolatos további információkért figyelmébe ajánljuk a Grant Thornton Consulting Kft., valamint az Adózóna által készített összefoglalókat.

T-5893-15_
LETÖLTÉS

 

2023. október 20-án lezárult a harmadik negyedévet követő EPR adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a határideje, melyre 2023. július – szeptember időszakban a gyártóknak az általuk belföldön elsőként forgalomba hozott körforgásos termékekről kellett adatot szolgáltatniuk. A MOHU a kapott adatok alapján megkezdte az első számlák, illetve számviteli bizonylatok kibocsátását a gyártók felé az EPR díjról.

A bizonylatokon szerepelnek a körforgásos termékek beazonosítására a gyártók által az adatszolgáltatásban megadott KF kódok és az azokhoz rendelt EPR díjkódok, illetve a mennyiségi adatok.

Az EPR díjjal kiállított bizonylatokat kifizetés előtt mindenképpen javasolt leellenőrizni. A gyártó a téves adatokat tartalmazó adatszolgáltatás alapján meghatározott EPR díj megállapítása esetén a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyes adatoknak a koncessziós társaság és egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság (Pest Vármegyei Kormányhivatal) részére történő megküldésével kezdeményezheti a tárgynegyedévre fizetendő díj összegének felülvizsgálatát a koncessziós társaságnál. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.

A bizonylatokon szereplő díjat az EPR rendelet vonatkozó bekezdése értelmében a kézhezvételtől számított 15 napon belül szükséges megfizetni a MOHU részére a bizonylatokon feltüntetett számlaszámokra. Átutalásnál a közlemény rovatban hivatkozni szükséges a fizetéssel érintett bizonylat sorszámára is.

A gyártó a Partner Portálon keresztül tudja nyomon követni a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségeit, egyenlegeit és egyéb folyamatban lévő ügyeit.

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország „Fenntarthatóság a célkeresztben: felkészülés az új hazai ESG szabályozásra” című online rendezvényét, mely 2023. december 5-én kedden 14:00 órától kerül megtartásra. Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tehet meg.

A 2023.08.24.-én kiadott földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján jelentősen megváltozik a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló szabályrendszer, másként említve a korlátozási besorolások és szabályrendszer. A Rendeletben szabályozott új korlátozási besorolási rendszer alkalmazása 2024. január 1. napján veszi kezdetét.

A földgázkereskedők kiküldték felhasználóiknak a besorolások és kivételek megadásához szükséges, a Rendelet 1. mellékletében megjelent nyilatkozatot, azonban a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban számos értelmezési kérdés érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal).

A Hivatal igyekszik valamennyi kérdésre a lehető legrövidebb idő alatt szakmai választ, útmutatást adni, ennek elősegítése érdekében honlapjukon összegyűjtésre kerültek a nyilatkozattal kapcsolatosan gyakran feltett kérdések és az arra vonatkozó válaszok. A Hivatal összefoglalóját az alábbi hivatkozáson keresztül érheti el:

https://mekh.hu/gyakran-ismetelt-kerdesek-es-valaszok-a-korlatozasi-besorolassal-nyilatkozattal-kivetelekhez-tartozassal-annak-igazolasaval-es-egyeb-ertelmezest-igenylo-kerdesekkel-kapcsolatban

Azok a felhasználók, akik még nem küldték meg nyilatkozatukat a földgázkereskedők részére, mihamarabb pótolják hiányosságukat.

Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy 2023. november 14-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893. számú törvényjavaslathoz.

A módosító javaslat alapján egyelőre elhagyják az őszi adócsomagból a vállalkozói jövedelemadózás szerinti átalakítást, valamint az összes ezzel kapcsolatos tervezett módosítást, tehát az idei tervezetből kimarad a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozók adókedvezménye is.

Az adócsomagból elhagyott rendelkezések a következő évi adócsomag részét képezhetik, ezért engedje meg, hogy az alábbiakban összefoglaljam az egyéni vállalkozók adózását érintő legfontosabb változásokat, terveket melyek 2025. január 1-től léphetnek hatályba.

 

Diktált járulékalap bevezetése, vállalkozói kivét kivezetése:

2025 január 1-től a jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállakozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalap kerül bevezetésre. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér.

Ezáltal minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kellene a kötelező minimum járulékot megfizetnie, emellett megszűnne az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kellene szociális hozzájárulási adót fizetniük, hanem a minimálbér után.

Továbbá megszűnne a vállalkozói kivét (a vállalkozói tevékenységből származó személyes vagy családi szükségletet kielégítő kiadás, aminek mértékét a vállalkozó dönti el), így a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kellene majd adózni.

A járulékszabályozás egyszerűsítése, illetve a vállalkozói kivét kivezetésére tett vállalások miatt tehát jelentősen átalakulnának az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai.

A mellékállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok:

A többes jogviszonyban működő vállalkozóknak (mellékállású egyéni vállalkozók) havonta a minimálbér 30 százaléka után kellene járulékokat fizetniük. A módosítás a mellékállású egyéni vállalkozók esetében arról is rendelkezne, hogy amennyiben valakinek az éves bevétele meghaladja a 2,3 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után kellene a járulékokat megfizetnie.

Családi járulékkedvezményre vonatkozó változások:

2025. január 1-jétől megszűnnek azok a rendelkezések, melyek az egyéni vállalkozók tekintetében speciális szabályokat állapítottak meg a családi járulékkedvezmény érvényesítése kapcsán.

Az egyéni vállalkozók tekintetében is az általános szabályok lesznek irányadóak; a fő- illetve másodfoglalkozású egyéni vállalkozók a diktált járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában a járulékkötelezettség mértékéig érvényesíthetik a kedvezményt.

Bevallásra vonatkozó szabályok:

Az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan az adóhatóság az általa rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. Az egyéni vállalkozónak lehetősége lenne, hogy saját maga a bevallási határidőig elkészítse a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és a tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

Az „INDUSAC” „Piloting a new industry-academy knowledge exchange focusing on companies’ needs” című projekt 2022. szeptemberében indult el, melynek középpontjában az egyetemi – ipari kutatás-fejlesztés együttműködések támogatása áll. A projekt célja az ipar és egyetem együttműködésének elősegítése, erősítése, piaci igényeknek megfelelő kutatások, termékek, módszertanok fejlesztése a gazdasági szereplők és egyetemek bevonásával. A projektről további információt ide kattintva talál.

A Pénzügyminisztérium 2023. október 17-én társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét. Az október 31-én benyújtott végleges tervezet számos módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. A tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatok alább olvashatók:

  1. Egyéni vállalkozók adózása
  • Új fogalomként kerül bevezetésre az induló vállalkozás fogalma, ami olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
  • Egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt bevezetése január 1-jétől: Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe.
  • Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terheinek jelentős egyszerűsítése: a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik.
  • Egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai (2025. január 1.): A javaslat szerint bevezetnek egy ún. diktált járulékalapot, amely mind a vállalkozói jövedelemadózást, mind az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A javaslat értelmében a társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók legalább a minimálbérig, a mellékállású egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítik. Továbbá a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál a választott járulékalap intézményét vezetik be, amely alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.
  • Megszűnik a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel (2025. január 1.): A vonatkozó rendelkezés szerint 2025-től megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbségtétel, továbbá a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell majd érteni.
  1. Általános forgalmi adó
  • Kibővítésre került a nyugta kötelező adattartalmát e-nyugta alkalmazása esetében, illetve azt is rögzíti, hogy az e-nyugta a nyugtatárba történő beérkezés esetén tekinthető kibocsátottnak (2025. január 1.)
  • Pontosításra kerül a vámtarifaszám (továbbiakban: vtsz.) besorolást a kedvezményes, 5%-os adókulcs alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
  • Kiegészítésre kerül a 18%-os kulccsal adózó tejtermékek körét is, nevesítetten a desszert jellegű sajtkészítményekkel a megjelölt vtsz. alatt
  • Társasági adók, különadók
  • Energiahatékonysági adókedvezmény: az általános csoportmentességi rendelet változásával összhangban külön szabályozza az általános energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat és felújításokat, illetve az épületenergetikai projekteket.
  • Reklámadó: a tervezet 2024. december 31-ig meghosszabbította a 0%-os adókulcs alkalmazását. Amennyiben a Parlament a tervezetet jelen formájában elfogadja, a reklámadó fizetésére kötelezettek további egy évig még biztosan mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.

 

Az adótörvények módosításával kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk a PwC, az Andersen Global és a PENTA Unió Oktatási Centrum összefoglalóját, melyekből tájékozódhat a további várható adóváltozásokról.

A héten megkezdődött a 16. Fiatal Vállalkozók Hete Karrier és Üzleti Show, melynek egyik kiemelt partnere a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Egy hétig, az ország tíz városában látogathatók különböző, gazdasági témájú előadások és konferenciák, ismert vállalkozók és nagy márkák menedzsereinek közreműködésével. Az országos rendezvénysorozat programja és a regisztráció is elérhető a www.fiatalvallalkozokhete.hu oldalon, ahol az érdeklődők kedvükre válogathatnak a Karrier és Üzleti Show széles programkínálatából.

Szíves figyelmébe ajánljuk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által megrendezésre kerülő „Drónok Bajorország és Magyarország felett: a dróntechnológia aktualitásai és perspektívái” című online rendezvényt. A részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. További információ és az online jelentkezési lehetőség IDE kattintva érhető el.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet. A módosítások az egységes és koherens jogalkalmazás megvalósulását szolgálják. A munkavédelemről szóló 1993. évi törvény módosítására alapvetően a vállalkozások támogatása, a jogalkalmazás segítése és egységesítése miatt, valamint az egyes jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében van szükség.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 8-ig várja a Minisztérium, a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címen.

A tervezettel kapcsolatos dokumentumok ide kattintva érhetők el.

A 2023.08.24.-én kiadott földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendeletben jelentősen átdolgozásra került a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló szabályrendszer, másként említve a korlátozási besorolások és szabályrendszer.

Az új rendszer alkalmazása 2024. január 1-jén indul majd, de addig is a kereskedőknek (vagy saját jogon eljáró felhasználóknak) 2023.11.15.-ig kell majd leadniuk a felhasználási helyekre vonatkozó új besorolási kategóriákat.

Az eddigi 8+1 korlátozási kategória helyett három kategóriába kerülnek besorolásra a felhasználási helyek:

  1. korlátozási kategória: 50MW teljesítménynél nagyobb erőművek
  2. korlátozási kategória: legalább 10 m3/órás távmért felhasználási helyek
  3. korlátozási kategória: 10 m3/óra alatti vagy nem távmért felhasználási helyek

A rendelet kimondja: „korlátozási kategóriák, kivételek figyelembevételével kijelöli azokat a felhasználási helyeket, amelyek korlátozása szükséges, annak figyelembevételével, hogy minél kevesebb felhasználó korlátozásával lehessen elérni a tervezett korlátozási szintet”.

Fontos változás, hogy korlátozás végrehajtására 4 óra áll rendelkezésre, de egyedi kérelem alapján ettől el lehet térni. A korlátozási kivételekként 6 kivétel került meghatározásra. A kivételekbe való tartozásról a felhasználóknak nyilatkoznia kell.

Az új korlátozási besorolásokkal kapcsolatban – amennyiben eddig még nem történt meg – minden felhasználót meg fog keresni a kereskedője. A Korm. rendelet 1. számú mellékletét képezi a nyilatkozatminta, amely megtalálható a rendelet végén.

A témával kapcsolatban további információ az alábbi honlapon érhető el:
https://wattler.eu/2023/09/korlatozasi-kategoriak/

Felhívjuk figyelmét, hogy a Széchenyi Kártya Program MAX+ 2024-ben is folytatódik a mostanival megegyező feltételekkel. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium bejelentése alapján a Széchenyi Kártya Program 2024-ben is változatlan termékkörrel, rendkívül kedvező feltételek mellett lesz elérhető a hazai kkv-k számára. A hivatalos közlemény a KAVOSZ honlapján olvasható.

Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy a Pénzügyminisztérium 2023. október 17-én társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét.

A javaslatcsomag célja a 2023 folyamán az európai uniós és a magyar belső jogszabályok módosulása miatt, illetve az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében javasolt adójogszabályok módosítása. A tervezetben található főbb módosítási javaslatokról készült részletes összefoglaló a PwC honlapján megtalálható.

A Pénzügyminisztérium közzétette a globális minimumadó (GloBE) bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amely az EU 2022/2523 irányelvét ülteti át a magyar jogrendbe.

A PwC Magyarország összefoglalta a törvénytervezetben megjelent változásokat.

A magyar szabályozás tartalmazni fogja:

  • az országonkénti jelentésen (CbCR) alapuló mentességi szabályozást,
  • a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel szabályát minden kiegészítő adóbeszedési mechanizmus tekintetében, és
  • 15%-ban állapítja meg a minimum adókulcsot.

A szabályozás azon multinacionális, illetve nagyméretű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozik, melyek esetében a végső anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámoló szerinti bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió euró értékhatárt.

A beszedési mechanizmusok az alábbi ütemterv szerint lépnek hatályba:

  • jövedelem-hozzászámítási szabály („IIR”) 2024. január 1-től,
  • aluladóztatott kifizetések szabálya („UTPR”) 2025. január 1-től, és
  • elismert belföldi kiegészítő adó („QDMTT”) 2024. január 1-től.

A rendelet saját definíciót állapít meg a lefedett adóknak, melyeket a globális minimumadó effektív adókulcsának számításához figyelembe lehet venni. Magyarországon lefedett adónak tekinthető a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (a lista nem teljes körű).

A számviteli törvénybe is bevezetik a halasztott adókat, melyről dönthetnek a vállalatok, hogy alkalmazzák-e a halasztott adókra vonatkozó szabályokat.

Magyarország az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) számításához azt a számviteli standardot rendeli alkalmazni, amely alapján a vállalatok eleget tesznek a törvény által előírt beszámolókészítési kötelezettségüknek. Ha a magyarországi társaságoknak az üzleti éve eltér a végső anyavállalatétól, akkor kötelesek a végső anyavállalat által a konszolidációhoz használt beszámolási standard szerint végezni a kalkulációt.

Továbbá a K+F adóalap-kedvezmény mellett egy új K+F adókedvezmény bevezetésére kerül sor, ami kisebb mértékben csökkentené a globális minimumadó szempontjából számított effektív adókulcsot, azonban bizonyos korlátozásokkal kerül bevezetésre. Fontos megjegyezni, hogy a régi adóalap-kedvezményt és az újonnan bevezetett adókedvezményt nem lehet egyszerre alkalmazni.

2024. február 28-ig lehetőség lesz az eddig nem bejelentett részesedések bejelentésére is. A törvénytervezet szerint a globális minimumadóra kötelezett adózóknak egyszeri lehetőséget adnak, hogy bejelentsék a nem bejelentettnek minősülő részesedéseiket.

A globális minimumadóra vonatkozó információs jelentést (GloBE Information Return) magyarul vagy angolul lehet közzétenni, és a kiegészítő adókat forintban, amerikai dollárban vagy euróban kell megfizetni.

 

Felhívjuk figyelmét, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet (KKV- törvény)”.

A Társadalmi összefoglaló leírása:

A 2004-ben hatályba lépett, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény átfogó módosítása vált időszerűvé az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, illetve a magyar szabályozási környezet változásaira tekintettel.

Amennyiben a társadalmi egyeztetés során véleménnyel él, azt 2023. október 25-ig megküldheti a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címre.

A társadalmi egyeztetéshez kapcsolódó tartalmi összefoglaló, normaszöveg, indoklás és hatásvizsgálat ide kattintva érhető.

A Magyar Közlöny 2023. évi 142. számában megjelent a Napenergia Plusz Programról szóló 1431/2023. (X. 5.) Korm. határozat.

A határozat keretében új napelemes pályázatot indít az Energiaügyi Minisztérium, melynek keretében 75 800 000 000 forint támogatást nyújtanak (vissza nem térítendő támogatást, 65%-os támogatási intenzitással) napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására. A Napelem Plusz Program támogatja a családok számára az általuk megtermelt zöldenergia felhasználását és tárolását is.

A Kormány a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról szóló 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendeletével kiegészítette a Tudományos és Innovációs, Technológiai és Ipari Parkok rendszerét a Logisztikai Parkok kategóriájával, továbbá ismételten működteti az immár Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (továbbiakban: a Tanács) néven a különböző rendeltetésű Parkok létesítésének és működésének elősegítése érdekében működő Tanácsot. A Tanács alakuló üléséről ide kattintva olvashat.

Figyelmébe ajánljuk a „Adózási mód változtatása egyéni vállalkozó esetében” című tájékoztatót, amelyben bemutatásra kerülnek az egyéni vállalkozók adózási módjai (tételes költségelszámolás (VSZJA), átalányadózás, KATA), az adózási módok változtatásának folyamata, és az ezekhez szükséges kitöltendő nyomtatványok. Az adózással kapcsolatos bejelentéseket a NAV felé kell megtenni ÁNYK-s nyomtatványon vagy ONYA-n keresztül. Az alakulással, szüneteléssel, megszűnéssel kapcsolatos bejelentések megtételére a webes ügysegéd szolgál.

Továbbá szíves figyelmébe ajánljuk az „Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2023” információs füzetet, melyben a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadójával, járulékaival és szociális hozzájárulási adójával összefüggő szabályokról olvashat.


Szíves figyelmébe ajánljuk a Világpolitika és közgazdaságtan szeptemberi számát, melyet IDE kattintva olvashat.


Szíves figyelmébe ajánljuk a Világpolitika és közgazdaságtan szeptemberi számát, melyet IDE kattintva olvashat.

 Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 2023. évi 129. számában kihirdették a napelemrendszert érintő döntéseket. A módosításokkal érintett jogszabályokat a Magyar Közlöny fent említett száma tartalmazza, amely IDE kattintva tölthető le.

Tájékoztatjuk, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. megkezdte a július 1. előtti koncesszió hatálya alá tartozó hulladékkészletek átvételének folyamatát. A MOHU tájékoztatása alapján a pénzben kifejezhető értékű hulladék ellentételezés fejében való átvételét biztosítják, ha azonban az átadni kívánt hulladék értéke pénzben nem fejezhető ki, úgy az átadó ellentételezésre nem jogosult, valamint az elszállításra vonatkozó szolgáltatási díjat is meg kell fizetnie. Az ellentételezési lehetőséggel kapcsolatban, a jelen felhívás tartalmaz bővebb információt.

Tájékoztatjuk, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. megkezdte a július 1. előtti koncesszió hatálya alá tartozó hulladékkészletek átvételének folyamatát. A MOHU tájékoztatása alapján a pénzben kifejezhető értékű hulladék ellentételezés fejében való átvételét biztosítják, ha azonban az átadni kívánt hulladék értéke pénzben nem fejezhető ki, úgy az átadó ellentételezésre nem jogosult, valamint az elszállításra vonatkozó szolgáltatási díjat is meg kell fizetnie. Az ellentételezési lehetőséggel kapcsolatban, a jelen felhívás tartalmaz bővebb információt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdő vállalkozásoknak, főképp mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a megalakulásuktól számítva 30 napon belül regisztrációs lehetőséget kínál Mentor Programjába. A Mentor Program célja, hogy az újonnan alakult adózók jogkövetését segítse, a helytelen adózási gyakorlat kialakulását megelőzze és az adózáshoz támogatást nyújtson. A mentorálás a kapcsolatfelvételtől számított egy évig tart. A részvétel a Mentor Programban önkéntes és ingyenes, az adózóknak csupán regisztrálniuk kell hozzá. Regisztrálni a NAV Ügyfélportálon az Oldaltérkép/MENTORÁLÁS/Jelentkezés menüben van lehetőség.

A Magyar Közlöny 2023. évi 124. számában megjelent a 421/2023. (VIII. 31.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról.

Ezen rendelet által módosításra került a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése - meghatározásra került a borászati termék fogalma is. Továbbá a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a 20/A. §-ának kiegészítésé szerint a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója díjátalány-fizetésre jogosult. A rendelet kimondja még, hogy:

  • A gyártó a 20/A. § szerinti díjátalány-fizetés választása esetén az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az általa tárgyévben forgalomba hozott borászati termék üvegcsomagolásáról a 4. melléklet 4. pontja szerinti adattartalommal vezet nyilvántartást.
  • A koncessziós társaság a 20/A.§ szerinti díjátalány-fizetést választó gyártók 4. melléklet 4. pontjában szereplő adatairól nyilvántartást vezet.
  • A gyártó a 20/A. § szerinti díjátalány-fizetés választása esetén az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a 26. § (1a) bekezdése vagy a gyártó választása esetén a 26/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásának – a 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal nem érintett – borászati termékekre vonatkozó adatairól szolgáltat adatot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.
  • E rendeletnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 421/2023. (VIII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (1) bekezdését, 20/A. §-át, 26. § (1a), (2) és (3a) bekezdését, 26/A. § (1) és (3) bekezdését, 27. § (1) és (1a) bekezdését, valamint 4. mellékletét 2023. július 1. napjától kell alkalmazni.

Figyelmébe ajánljuk a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, valamint a PwC Magyarország által megszervezésre kerülő „Elrajtolt a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), felkészül a kötelező visszaváltás (DRS)" című online előadását.

2023. július 1-jén lépett hatályba Magyarországon az ipari hulladékkezelési folyamatokat jelentős mértékben megváltoztató kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (Extended Producers Responsibility, rövidítve EPR), amely új díjfizetési kötelezettséget és adminisztratív terhet ró a körforgásos termékek (köztük a csomagolások, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok) gyártóira, illetve azok első belföldi forgalmazóira, továbbá az érintett hulladékok – főszabály szerint – kizárólag a MOHU részére adhatóak át.

Az EPR-rendszeren felül a gyártókat és a kereskedőket egyaránt érinti a várakozások szerint 2024. január 1-jén hatályba lépő, italcsomagolásokhoz kapcsolódó kötelező visszaváltási rendszer (Deposit Return Scheme, rövidítve DRS). A DRS-rendszer alapján az italcsomagolások forgalomba hozatalakor a gyártók kötelesek visszaváltási díjat fizetni a MOHU részére, ezt a díjat azonban a fogyasztó megkapja, ha visszaviszi az üres csomagolást a kereskedő által üzemeltetett gyűjtőpontra.

A jogszabályi változások, valamint a fenntarthatósági törekvések és elvárások miatt kiemelkedően fontossá vált az anyagok és termékek megfelelő hulladék-szabályozási minősítése.

Az előadás során jogi szempontból bemutatásra kerül:

  • az EPR- és a DRS-szabályozás legfontosabb elemei,
  • az új rendeletekkel érintett hulladékfajták, az anyagok minősítésének szempontjai, az egyes kategóriák határterületei,
  • a gyártók, a forgalmazók és a kereskedők által teljesítendő kötelezettségek,
  • a felülvizsgálandó vállalati folyamatok.

Az előadók továbbá az EPR-megfelelőség egyes komplex kérdéseit járják körül, valamint bemutatják az EPR adminisztráció automatizálására készített megoldásokat.

Előadók:

  • Szük Balázs, vezető menedzser - PwC Magyarország
  • dr. Zalai Péter, ügyvéd, partner - Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
  • dr. Balog Balázs, ügyvéd - Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
  • dr. Bán Kristóf, jogi szakértő - Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

Időpont: 2023. szeptember 20, szerda 14:00-15:00

Helyszín: online, a visszaigazolásban és az emlékeztető e-mailben küldött link alapján.

Az előadás nyelve: magyar.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tehet meg.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2023. szeptember 16. és október 8. között idén is megrendezésre kerül az Európai Fenntarthatósági Hét.

Az eseménysorozat célja, hogy összefogja a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezeteket, programokat és kezdeményezéseket, és az adott időszakban minél több rendezvény szerveződjön a fenntarthatóság jegyében. Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) koordinálja az European Sustainable Development Week-et (ESDW), honlapjukon egyszerűen lehet regisztrálni a programokat, amiket aztán az oldalaikon meghirdetnek.

Idén is minél több programot kívánnak összegyűjteni, így amennyiben terveznek fenntarthatósággal kapcsolatos eseményt, vagy van olyan ötletük, amelyek a fenntartható fejlődési célok megvalósítását segítik, keressék az NFFT titkárságát a következő elérhetőségen: zentai.sara@parlament.hu

Bővebb információt az ESDW-ről a következő oldalon talál: https://esdw.eu/

Az NFFT felületén a regisztráció az alábbi linkre kattintva lehetséges: https://www.nfft.hu/jelentkezesi-lap

A Nemzeti Adatszolgáltató Központban regisztrált szálláshelyek körében felmérést indított a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy megismerje a Booking.com késedelmes fizetésének hatásait. Az eddigi kitöltések alapján kiderült, hogy leginkább a családi vállalkozások által működtetett szálláshelyeket érinti a probléma.

Az MTÜ egyeztetést kezdeményez a témában az érintett hatóságokkal, a bajba jutott vállalkozások számára pedig jogsegély szolgálatot indít. A károsultak kérdéseit a jogsegely@mtu.gov.hu e-mail címen fogadják.

Szíves figyelmébe ajánljuk Mészáros Anikó, Minősített Könyvelők Egyesületének szakértője által vezetett Aktuális jogszabályváltozások közérthetően –”jogszabályi szösszenetek” 2023.07.31-én frissített felületét. Az oldalon könnyedén nyomon követhető az éppen aktuális előírások, melyet a szakértő a Magyar Közlönyben megjelenő, a könyvelőket és ügyfeleiket érintő előírások változásait a lehető legérthetőbben írja le az oldalon.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a MOHU Zrt-vel közösen ismét tájékoztató rendezvényt szervez a hulladékbirtokosoknak a kötelező regisztrációról, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerről.

Az online tájékoztató időpontja: 2023. augusztus 17-én (csütörtök) 15 órakor.

A tájékoztató konferencia napirendje:

  • Vereczkey Zoltánt, az MKIK Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Kollégiumának elnöke - bevezető
  • Juhász Edit, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke - 2/2023. (IV. 6.); 3/2023. (IV. 6.); 4/2023. (IV. 6.) MEKH rendeletek (felkérés alatt)
  • Szabó Szilvia, MOHU Zrt. – EPR: regisztráció, első adatszolgáltatási időszak
  • Borsi Emese, MOHU Zrt. – Gazdálkodó szervezetek hulladékbegyűjtése: regisztráció, megrendeléskezelés
  • Györkös Péter, MOHU Zrt. – koncesszió hatálya alá tartozó fémtartalmú és elektronikai hulladékok

A regisztráció az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el.

REGISZTRÁCIÓ

Az érdeklődők regisztrálni 2023. augusztus 16. (szerda) 12 óráig tudnak. Szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy a regisztrációs felületen lehetőség van kérdéseket is feltenni, amelyeket az előadók beépítenek prezentációjukba.

A csatlakozási linket 2023. augusztus 16-án küldi meg a MOHU a regisztrált vállalkozások számára.

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország sajtóközleményét az új zöldadók bevezetéséről.

Tájékoztatásukban leírják, hogy jelentős összegű új adó- és díjteher fogja sújtani egyes térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmények üzemeltetőit, melyek már 2023-ban bevezetésre kerülnek. A közelmúltban kihirdetett 320/2023. (VII. 17.) kormányrendelet két új fizetési kötelezettséget vezetett be, melyek a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmények üzemeltetőit terhelik. További információ a sajtóközleményben olvasható.

 

Az MKIK Fata László, a  Cafeteria TREND magazin alapítójával és szerkesztőjével együttműködve 2023. július 27-én (csütörtök) 15 órakor egy közösen rendezendő online előadás keretében mutatja be a munkába járás jelenlegi jogszabályi kötelezettségeit és lehetőségeit. Az előadás végén lehetőség nyílik a kérdések feltevésére is a chat felületen.

A rendezvény ingyenes azonban regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi linken lehetséges: http://www.cafeteriatrend.hu/mkik

A Magyar Közlöny 2023. évi 106. számában módosításra került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontja. A módosított rész alább olvasható.

2. § (1) 2. Reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a  nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a  prospektus, a  reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet.”

Szíves figyelmébe ajánljuk a KSH kiadványát „Helyzetkép, 2022-Vállalkozások” címmel, melyben a KSH szakértői ismertetik az előző évek trendjeit. A kiadvány az előbbi hivatkozásra kattintva érhető el.

Idén is lehetőség nyílik jelezni az Energiaügyi Minisztérium felé az előzetes nemzeti önerő-támogatási igényeket az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás (LIFE CLIMA) alprogramja keretében benyújtott pályázatokhoz.

Amennyiben a pályázók szeretnék jelezni előzetes önerő-igényüket a LIFE CLIMA pályázatokhoz, azt legkésőbb 2023. augusztus 13. 23.59-ig tudják megtenni e-mail útján a denes.kobanyai@em.gov.hu; veronika.bagi@em.gov.hu; ildiko.abraham@em.gov.hu; lifeclimate@em.gov.hu e-mail címekre, az alábbi dokumentumokkal kitöltve:

  1. aláírási címpéldány
  2. nemzeti önerő-támogatás iránti kérelem
  3. nemzeti önerő-támogatási iránti kérelem összefoglaló
  4. önerő-támogatási költségterv
  5. a tervezett LIFE CLIMA pályázatuk rövid angol vagy magyar nyelvű összefoglalója (és/vagy hozzáférés biztosítása a pályázati    anyaghoz a nemzeti kapcsolattartó számára a pályázati felületen)

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen felhívás NEM AZONOS a már nyertes hazai pályázók számára meghirdetett LIFE CLIMA éves önerő-támogatási felhívással.

Felmerülő kérdéseik esetén az Energiaügyi Minisztérium munkatársaitól tudnak segítséget kérni.

Kőbányai Dénes/Dénes Kőbányai
klímapolitikai referens/climate policy desk officer

Energiaügyi Minisztérium/Ministry of Energy
Klímapolitikai Főosztály/Climate Policy Department

1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 2.em. 211.

Postacím/Postal address: 1440 Budapest, Pf. 1.
Telefon: +36 1 795-7216
Mobil: +36 30 1087756
E-mail: denes.kobanyai@em.gov.hu
Web: www.kormany.hu/

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy az EU Tanács 2023. június 30-án elfogadta álláspontját a kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítására szolgáló keret létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról, vagyis a kritikus nyersanyagokról szóló törvényről.

A javasolt rendelet hivatott biztosítani a gazdaságunk, különösen a zöld és digitális átállás szempontjából kritikus nyersanyagokkal való ellátását. A Bizottság 2023. márciusában négy célkitűzést határozott meg az európai nyersanyagok hozzájárulásának növelése érdekében:

  • az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a uniós kitermelésből származzon,
  • az EU éves fogyasztásának legalább 40%-a uniós feldolgozásból származzon,
  • az EU éves fogyasztásának legalább 15%-a hazai újrahasznosításból származzon,
  • a feldolgozás bármely releváns szakaszában az egyes stratégiai nyersanyagok uniós éves fogyasztásának legfeljebb 65%-a egyetlen harmadik országból származik

A Tanács tárgyalási álláspontjában számos javítást javasolt a tagállamok eltérő helyzeteinek figyelembevétele érdekében:

  • növelné a feldolgozási és újrahasznosítási kapacitás ambícióit: 40-ről 50%-ra a feldolgozás és 15%-ról 20%-ra az újrahasznosítás esetében
  • kéri a kritikus és stratégiai nyersanyagok listájának gyakoribb frissítését (négyévenként legalább háromévente)
  • megerősíti a fenntarthatóságra és a körforgásra vonatkozó nemzeti intézkedéseket

E célok elérése érdekében a rendelet 34 kritikus nyersanyagot tartalmaz, amelyek közül 17 stratégiai jelentőségűnek számít, és számos intézkedést tesz a jelenlegi függőségeink kockázatainak csökkentésére. Ezek az intézkedések magukban foglalják a stratégiainak tekintett projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítését, nemzeti kijelölt kapcsolattartó pontokkal, kockázatelemzéssel, tagállami feltárási tervekkel, kutatásba, innovációba és készségekbe történő befektetésekkel, valamint a környezetvédelem a nyersanyagok körforgása és fenntarthatóságának előmozdítása révén.

A kritikus és stratégiai nyersanyagok listája itt tekinthető meg.
Kritikus és stratégiai nyersanyagok listája

LETÖLTÉS

A Kormány a feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatások és a raktározás-szállítás esetében árplafon bevezetése mellett döntött. A bejelentés szerint a maximális nettó ár 200 euró/MWh-ban került megállapításra. Az áramárplafon automatikusan a szerződések részévé válik, érvényesítése érdekében a vállalati ügyfeleknek nincs teendőjük. A kedvezményezetteknek 2023. június 1-jén a rendeletben rögzített TEÁOR számok szerinti főtevékenységet kell végezniük, és fixáras áramszerződéssel kell rendelkezniük.

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország 2023. július 25-én, kedden 14:00-14:45 óra között megrendezésre kerülő online előadását „Kiterjesztett gyártói felelősség – az új termékdíj" címmel.

A PwC Magyarország szakértői az előadás során:

  • összefoglalják az EPR szabályozásban előírt legfontosabb kötelezettségeket,
  • bemutatják az EPR rendszer hasonló, eltérő és új elemeit a környezetvédelmi termékdíj-szabályozáshoz képest,
  • gyakorlati útmutatót adnak a felkészüléshez és a jogszabályi megfelelőség teljesítésének megvalósítására,
  • kitérnek a kapcsolódó számlázási kérdésekre, például a kompenzációs díjról a MOHU által önszámlázással kiállított számlák kezelésére és adatszolgáltatására,
  • gondolatébresztő kérdéseket vetnek fel az EPR-hez kapcsolódó hulladékszabályozás egyes jogi vonatkozásairól.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva tehet meg:

https://contents.pwc.com/LP=4185


Szíves figyelmébe ajánljuk a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2023. július 14-én, pénteken 10:00-12:00 óra között megrendezésre kerülő „Fejlesszük együtt a hazai kkv-k digitalizációs ismereteit!” című online workshopját.

A közelmúltban bemutatott, az Európai Unió által társfinanszírozott "A kkv-k képzése a digitális évtizedre (SME4DD)" című, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által megvalósítandó projekt fő célja, hogy három digitalizációs területen, az európai kis- és középvállalkozások számára kínáljon üzleti szempontból kulcsfontosságú ismeretek megszerzését biztosító képzési programot. A három szakterület, a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a kiberbiztonság témakörében a projekt korszerű, rövid távú képzéseket szervez, amelyek közül Magyarországon a blockchain témájában kerülnek megvalósításra workshopok a közeljövőben.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A workshopra 2023. július 12-éig az alábbi linken keresztül lehetséges a regisztráció:

https://konferencia.kifu.hu/event/31/

Július 1-jével több mint 60000 vállalkozás került a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá. Egy sor új rendelet értelmezése, azok átfordítása az érintett vállalkozások működésére, rengeteg informatikai kérdést is felvet.

Ezek megválaszolásához nyújt platformot a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége következő hibrid rendezvényén, amelyen az EPR termékdíj nyilvántartásban, adatszolgáltatásban jártas szakértők a Helion Kft. Körforgó szoftverének bemutatásán keresztül segítenek eligazodni az érintett vállalkozások munkatársainak.

Időpont: 2023. július 7. 10:00 - 12:00

Helyszín: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, Budapest II. Keleti Károly u. 11/A és ZOOM

Előadók és szakértők: dr. Havas Ádám (Helion Kft.) Bartos Gyula és Borsányi-Bognár Levente (e-Termékdíj.hu)

A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött.

A regisztráció az alábbi linken keresztül lehetséges.

https://kszgysz.hu/rendezvenyek/hazai-rendezvenyek/epr-es-termekdij-nyilvantartas-adatszolgaltatas-a-korforgoval

Mint ahogy az Ön előtt is ismert, a Magyar Közlöny 78. számában megjelent a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény.

Az új, visszaélés-bejelentésekről szóló törvény értelmében a vállalatok belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére lesznek kötelesek, amelyen keresztül a munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek akár anonim módon bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat.

A bejelentési rendszer létrehozása a legalább 50 fős vállalatoknak kötelező, illetve érinti a létszámtól függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó cégeket, a hitelintézeteket, a pénzügyi szolgáltatókat az ügyvédi irodákat és azokat a kereskedelmi vállalkozásokat, amelyek 3 millió forintot elérő vagy annál nagyobb összegű készpénzt is elfogadnak.

A kkv-knál fő szabály szerint 2023. december 17. a bevezetés határideje, a többi szervezetre a törvény kihirdetésétől számított 60. nap, azaz 2023. július 24. A kkv-k közösen is üzemeltethetnek belső visszaélés-bejelentő rendszert, a többieknek azonban saját erre szolgáló bejelentő felületre, eljárási szabályzatra szervezeti egységre vagy kiszervezett megbízottra (külső szervezetre vagy bejelentővédelmi ügyvédre) van szüksége.

A Világgazdaság erről szóló hírét ide kattintva olvashatják.

Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 2023. évi 92. számában megjelent a 255/2023. (VI. 26.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól.

A rendelet kimondja, hogy 2023. július 1-jétől a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé adatszolgáltatásra azon

  • vendéglátóüzlet üzemeltetője köteles, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerinti vendéglátás-tevékenységből származó 2022. évi nettó árbevétele, valamint
  • turisztikai attrakció üzemeltetője köteles, amelynek a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.

 
2024 január 1. napjától az NTAK-ba történő adatok szolgáltatására és továbbítására kizárólag azon

  • vendéglátó üzlet üzemeltetője köteles, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó 2022. évi nettó árbevétele, valamint
  • turisztikai attrakció üzemeltetője köteles, amelynek a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.

Továbbá a rendelet kimondja, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság térítésmentesen biztosítja azon vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció üzemeltetője részére az NTAK adatszolgáltatáshoz szükséges szoftvert, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.

Felhívjuk figyelmét, hogy nem módosulnak viszont az NTAK regisztrációra vonatkozó szabályok, így továbbra is minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára kötelező a regisztráció.

A Magyar Közlöny 90. számában megjelentek az alábbi, árfigyelő rendszerrel kapcsolatos rendeletek:

  • az árfigyelő rendszer létrehozásáról és működéséről szóló 163/2023. (V. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 252/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet
  • az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről szóló 11/2023. (VI. 22.) GFM rendelete

Szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót, amely az extraprofit adókat érintő fontosabb változásokat mutatja be. A tájékoztató ide kattintva érhető el.

Szíves figyelmébe ajánljuk a 2023. 05. 16-án lezajlott MKIK MOHU tájékoztató rendezvényen feltett kérdésekre a MOHU által adott válaszokat, illetve egy tájékoztatót a Partner Portál regisztráció során felmerülő gyakori kérdésekről. A MOHU válaszait ide, regisztrációval kapcsolatos tájékoztatót pedig ide kattintva tekintheti meg.

További kérdései esetén javasoljuk, hogy a MOHU ügyfélszolgálatához forduljon.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jelzése szerint számos munkavállalói panasz érkezett, hogy az új vármegye- és országbérletekkel kapcsolatosan, a 39./2010 (II.26.) kormányrendeletben foglaltak ellenére a munkáltatók a munkavállalók munkába járását szolgáló teljes árú, utazási kedvezménnyel megváltott, illetve üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérleteik vagy menetjegyeik árát nem számolják el és a munkavállalók költségeit nem térítik vissza.

A munkavállalói panaszok elkerülése érdekében az MKIK készített egy rövid tájékoztatót, melyben összefoglalásra kerültek a főbb kötelességek és további hasznos információk az új bérletekre vonatkozóan.

Ország- és vármegyebérlethez kapcsolódó részletes tájékoztatót az országbérlet.hu oldalon is talál, ahol a Gyakran ismételt kérdések fülön az árral, kedvezményekkel, megvásárlással, munkahelyi költségtérítéssel kapcsolatosan minden információ elérhető.

A tájékoztató alább olvasható: LETÖLTÉS

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) „Az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során alkalmazandó 5%-os adómérték” című tájékoztatóját. A tájékoztatóban áttekintésre kerül a jogszabályi háttér (ÁFA törvény), a szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai, valamint a statisztikai besorolás elvei, kérdései. A tájékoztató ide kattintva tekinthető meg.

A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek, amellyel kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi hírleveleket, amelyek bemutatják az Országgyűlés elé terjesztett (T/4243. számú iromány) legújabb adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat változásait. A PwC Magyarország hírlevele ide, az EY Adó Expressz 2023 júniusi hírlevele pedig ide kattintva érhető el.

Figyelmébe ajánljuk az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának EkerNap Webináriumát, amely 2023. június 21-én 14 órakor kerül megrendezésre.

Webinárium témája: Kérdezz-felelek az EPR-ről és a MOHU regisztrációról

A webináriumon egy rövid előadással kezdik, ahol a téma elismert szakértője, Kutich Péter mutatja be a kiterjesztett termékfelelősségi rendszer legfontosabb jellemzőit. Ezután a leggyakrabban feltett kérdésekre válaszol a szakértő, valamint a chatfalon kérdéseket is tudnak feltenni a részvevők.

A rendezvényen első sorban kisebb webshopokat működtető kereskedőket érintő alábbi kérdésekre koncentrálnak EPR/MOHU témában:

  • Engem is érint a kiterjesztett termékfelelősséggel kapcsolatos regisztrációs és díjfizetési kötelezettség?
  • Mekkora lesz a díjak mértéke az általam forgalmazott termékek esetében?
  • Hol kell regisztrálnom?
  • Mikortól és hogyan fizetem a díjakat?
  • Hogyan ellenőrzik a tényleges felhasználást, azaz, hogy a bevallott mennyiség fogyott-e?

Mivel egymásnak ellentmondó jogértelmezések láttak napvilágot, felkértek egy neves szakértőt, hogy segítsen eligazodni a webshop tulajdonosoknak/üzemeltetőknek az EPR dzsungelben.

Ha maradnak megválaszolatlan kérdések, akkor állásfoglalást fognak kérni az illetékes minisztériumtól/szakhatóságtól.

Regisztráljon díjmentesen EkerNap Webináriumunkra és tegye fel kérdéseit előre (hello@ecommerce.hu) vagy akár a webinárium közben a chatfalon.

Regisztrálni az alábbi linken elérhető oldal alján van lehetőség:

https://event.webinarjam.com/register/2/g4rxka6?fbclid=IwAR2Uay69jfxqs_KH2JmPoiOL0NpAM731t5w0NPE0RC5Ux-9GfsjWZfHlh18

Az online esemény szervezője az Ecommerce Hungary Kisvállalati tagozata, a kisebb e-kereskedők érdekvédelmi szervezete.

Magyar Posta Zrt. új partneri programot hirdet, mely keretében lehetőséget biztosítanak önkormányzatoknak, vállalkozásoknak (pl.: élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankfiókok) a posta működésében való részvételre. A programra első sorban kisboltosok és helyi vállalkozók jelentkezését várják, akik, ha tevékenységi körükbe felveszik a posta egyes szolgáltatásait (csekkfelvétel, levél-, csomagfelvétel elősegítése), havi 265 ezer forintban részesülhetnek.

A programra a Magyar Posta Zrt. weboldalán lehetséges a jelentkezés, ahol további tájékoztató anyagokat találhat a program kialakításáról.

A hazai nagyvállalatok, kkv-k és startupok, valamint az általuk létrehozott vállalati alapítványok idén is pályázhatnak az Effekt 2030 – Az ESG megoldások díjra. A megújult szakmai elismerést olyan környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásokkal nyerhetik el a cégek, melyek valódi hatást, változást eredményeznek, és jó példával szolgálnak az ESG egyes területein. A nevezési időszak 2023. július 25-én éjfélig tart. További információt ide kattintva olvashat.

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló GFM rendelet tervezetét.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával 2023. júliusától lehetővé válik, hogy a havi kétszeri, ATM-ből történő ingyenes készpénzfelvétel kiegészüljön azzal, hogy havonta két alkalommal cash-back szolgáltatást Magyarországon nyújtó kedvezményezettől a fogyasztó úgy vehessen át készpénzt, hogy a negyvenezer forintot meg nem haladó készpénzátvételig a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat, költséget. A cash-back szolgáltatás (vásárlással összekötött készpénzátvétel) lényege, hogy bankkártyás fizetésnél a kedvezményezett (kereskedő) az áru, szolgáltatás ellenértékénél magasabb összegben zároltatja a bankkártya mögötti fizetési számlát, és a különbözetet a fizető félnek készpénzben átadja.

A díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet jelenleg kizárólag az ATM-ből történő ingyenes készpénzfelvételt nevesíti, így szükséges annak technikai módosítása, kiegészítése.

A tartalmi összefoglaló, a normaszöveg, az indoklás és a hatásvizsgálati lap az alábbi linken keresztül érhető el:
https://kormany.hu/dokumentumtar/53-2013-xi-29-ngm-rendelet-modositasarol-szolo-gfm-rendelet

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címre várják 2023. május 31-ig.

Szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót, amely az extraprofit adókat érintő fontosabb változásokat mutatja be. A tájékoztató ide kattintva érhető el.

Szíves figyelmébe ajánljuk a HEPA által megszervezésre kerülő „Üzleti lehetőségeink és trendek változása az online térben” című képzését. A képzés programja, valamint díja az alábbi linken érhető el:

https://hepa.hu/hirek/uzleti-lehetosegeink-es-trendek-valtozasa-az-online-terben-kerekasztal-beszelgetessel-egybekotott-kepzes-a-hepa-ban

Módosult az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (4) bekezdése, amelynek értelmében 2023.06.01-től a szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem, de adószámos magánszemélyként folytatható.

A fent hivatkozott módosítás miatt a szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak módosítani szükséges az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzék (ÖVTJ’22) szerint felvett szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységi kódjaikat egyéni vállalkozók által végezhető tevékenységi kódokra.

Azon egyéni vállalkozók számára, melyeknek bejelentett tevékenysége az érintett ÖVTJ’22 kódokon szerepel a nyilvántartásokban, az alább szereplő kódokra történő módosítására van lehetőségük.

Egyéni vállalkozóként nem folytatható szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységek Egyéni vállalkozóként folytható egészségügyi tevékenységek
ÖVTJ’22 kód ÖVTJ’22 megnevezés javasolt ÖVTJ’22 kód javasolt ÖVTJ’22 kód megnevezése
861002 Szabadfoglalkozású szakorvosi tevékenység fekvőbeteg-ellátásban 861001 Szakorvosi tevékenység fekvőbeteg-ellátásban
861006 Szabadfoglalkozású szakdolgozói (nem orvosi) egészségügyi tevékenység fekvőbeteg-szakellátásban 861007 Szakdolgozói fekvőbeteg szakellátás
862102 Szabadfoglalkozású orvosi tevékenység alapellátásban 862101 Egészségügyi alapellátás
862202 Szabadfoglalkozású szakorvosi tevékenység járóbeteg-ellátásban 862201 Szakorvosi tevékenység járóbeteg-ellátásban
862302 Szabad foglalkozású egészségügyi tevékenység fogorvosi szakellátásban 862301 Fogorvosi járóbeteg-ellátás m.n.s.
869003 Szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéb humán-egészségügyi ellátásban (kivéve: orvosok, fogorvosok) 869001 Egyéb egészségügyi tevékenység (kivéve: orvosok, fogorvosok)

Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékének változásai elérhetőek a KSH honlapján az Osztályozások menüpont alatt.
A változással kapcsolatban további információt a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján talál.

Szíves figyelmébe ajánljuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált Pénzforgalom 2030- Az MNB pénzforgalmi stratégiai célkitűzése és a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer (PFM) bevezetése című kiadványt, mely összefoglalja az eddigi pénzforgalmi stratégia eredményeire alapozva az új jövőképet. A kiadvány ide kattintva online formában érhető el.

A 2022. október 11. napjától módosult összeférhetetlenségi rendelkezések az Európai Unió által megfogalmazott elvárásokra tekintettel a korábbiakhoz képest részletesebb előírásokat tartalmaznak mind az ajánlatkérőkre, mind az ajánlattevőkre vonatkozóan.

A jelentősen módosult szabályozásra tekintettel a jogalkalmazók munkájának segítése érdekében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács új útmutató kiadásáról döntött. A módosított útmutatókba a jogszabályi változások átvezetése mellett az időközben született releváns döntőbizottsági határozatok, valamint az innovációs partnerségről szóló útmutatóba külföldi jó gyakorlati példák is beépítésre kerültek.

Az útmutatók módosításai az alábbi linkre kattintva érhetőek el.

A Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában megjelent az energiaügyi miniszter 8/2023. (VI. 2.) EM rendelete a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról.

A rendelet hatálya az alábbiakra terjed ki:

  • a kiterjesztett gyártói felelősségi díjra,
  • a gazdálkodó szervezeteknél képződő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladék képződésének megelőzésével, valamint e hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti díjra,
  • a települési önkormányzat által a koncessziós társaság részére az önkormányzat köztisztasági feladatainak ellátásával összefüggésben a koncessziós társaság által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekért fizetendő, a Ht. 33. § (6)bekezdésében meghatározott díjra.

A fizetendő díjak egy egységre vetített mértéke a 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet 1., 2. és 3. mellékletekbe foglalt táblázatok oszlopai tartalmazzák.

A díjakra vonatkozó díjalkalmazási feltételeket, a számlázási és fizetési módot, az elszámolási és a számlázási időszakot a koncessziós társaság honlapján közzétett általános szerződési feltételek határozzák meg. Az ÁSZF szerint az Egyéni Teljesítői EPR Díjat negyedévente, a Koncessziós Társaság által kiállított számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelező megfizetni a Koncessziós Társaság részére.

Továbbá szíves figyelmébe ajánlom a PwC Magyarország sajtóközleményét, melyben a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség kollektív teljesítése esetén az egyes körforgásos termékek tekintetében egységenként fizetendő díjtételek összehasonlításra kerülnek a jelenleg hatályos környezetvédelmitermékdíj-tételekkel. A táblázat alapján jól látható, hogy jelentős a díjemelés a környezetvédelmi termékdíj adómértékekhez képest.

A vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók kötelező adatszolgáltatásának szakaszos bevezetését javasolja a Kormánynak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A javaslat szerint 2023. július 1-től az évi 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vállalkozások számára lépne életbe a kötelezettség, az ennél alacsonyabb árbevételű szolgáltatók adatszolgáltatásának kezdete pedig későbbi időpontra módosulna, hosszabb felkészülési időt biztosítva így számukra.

A javaslat szerint 2023. július 1. napjától az NTAK-ba történő adatok szolgáltatására és továbbítására kizárólag azon vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője lesz köteles saját vendéglátó vagy jegykezelő szoftverén keresztül, amelynek 2022. évi nettó árbevétele szolgáltatási helyenként meghaladta a 100 millió forintot.

A javaslatban foglaltak értelmében 2024. január 1. napjától kezdődően pedig az NTAK-ba történő adatok szolgáltatását és továbbítását azon vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője is köteles lesz megkezdeni, amelynek szolgáltatási helyenként 2022. évi nettó árbevétele elérte a 12 millió forintot, de nem haladta meg a 100 millió forintot.

A Kormánynak benyújtott javaslat szerint 12 millió forint nettó árbevételt el nem érő vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók számára nem lesz kötelező az NTAK adatszolgáltatás.

Bár az adatszolgáltatási kötelezettség nem fog érinteni minden vállalkozást, azonban az NTAK-ba továbbra is regisztrálnia kell minden nyilvántartásba vételi dokumentummal rendelkező vendéglátó üzletnek és turisztikai attrakciónak.

Az MTÜ teljes sajtóközleményét lent olvashatja el.

MTÜ Sajtóközlemény_ Az NTAK adatszolgáltatás szakaszos bevezetését javasolja a Magyar Turisztikai Ügynökség
LETÖLTÉS

Felhívjuk figyelmét, hogy 2023. május 16. napján megtartásra került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a MOHU Zrt. gazdálkodó szervezeteknek és a hulladékbirtokosoknak szóló tájékoztató rendezvénye. Az előadásról készült videófelvétel az MKIK honlapján érhető el. Az előadásban szó esik a koncessziós társaság szerepéről, a gazdálkodó szervezetek és intézmények regisztrációjáról, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségről.

A Magyar Közlöny 75. számában megjelent a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 12/2023. (V. 19.) MK rendelet.

Az MK rendelet tartalmazza, hogy az érintett kereskedőknek miképpen szükséges eljárniuk az élelmiszerár-akciók végrehajtását illetően.

A fenti rendelettel kapcsolatosan figyelmébe ajánljuk a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség hírlevelét, amelyet ide kattintva olvashat.

Szíves figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált Magyarország számokban, 2022 című kiadványát. A KSH célja, hogy hiteles és megbízható minőségű statisztikai adatokkal támogassa a döntéshozók munkáját, valamint az adott téma iránt érdeklődőket.

Szíves figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2022. című kiadványát, amelyet ide kattintva olvashat.

A Magyar Közlöny 71. számában megjelent 1187/2023. (V. 12.) Korm. határozat alapján elfogadásra került a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030 című dokumentum. A Stratégia megvalósítását támogató célok megjelenéséről, a források lehetőség szerinti biztosításáról a területfejlesztési miniszter felel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.-vel közreműködve gondoskodik a megfogalmazott célok megvalósításáról. Továbbá közös feladatuk, hogy évente a Stratégia megvalósításáról jelentést készítsenek.

A Stratégia társadalmi vitára bocsátott verzióját ide kattintva tekintheti meg.

 

Figyelmébe ajánljuk az Európai Unió 2023. május 4. napján megtartásra kerülő online webináriumát, melynek célja, hogy a kanadai befektetések iránt érdeklődőknek adjon részletes tájékoztatást.

Bár az előadás FDI (Közvetlen külföldi befektetés) fókuszú, ajánljuk mindenkinek, aki Kanadába tervez exportálni. A prezentáció számos érdekes és különösen hasznos információval szolgálhat a külkereskedelem terén.

CETA Webinar - Invest in Canada - Agenda
LETÖLTÉS

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató online fórumot szervez 2023. március 08-án. A rendezvény témája az ATA Carnet szolgáltatás. A programról, regisztrációról részletesen az alábbi link segítségével tájékozódhat minden érdeklődő.

https://hbkik.hu/esemenyek/ata-carnet-utlevel-az-aruknak-online-rendezveny/

Figyelmébe ajánljuk a Magyar Turisztikai Ügynökség 2023. májusi szakmai hírlevelében megjelent Kategorizálási útmutatót, amely a szolgáltatók számára útmutatóként szolgál a termékeik csoportosításához.

A Magyar Közlöny 2023. évi 70. számában megjelent a 2023. évi XXI. törvény az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról. A törvény keretében többek között módosításra került a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény.

A törvény kimondja, hogy az ingyenesen elérhető „VENDÉGEM Vendéglátás” vendéglátó szoftvert és a „VENDÉGEM Attrakció” jegykezelő szoftvert alkalmazó adózói kör számára mindkét szoftver használható a nyugtakibocsátási kötelezettség – valamint egyéb bizonylatok és események –teljesítésére, illetve az erről történő adózói adatszolgáltatási kötelezettségre, ezáltal pedig az online pénztárgép kötelező használatának kiváltására.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához számos megkeresés érkezett a területi kamarákon és közvetlen vállalkozói megkereséseken keresztül, melyek során jelezték, hogy a jelenlegi piaci árhoz képest viszonylag magas áron ragadtak be fix áras szerződéseikkel azok, akik 2022 őszén kötöttek ilyen típusú energiaszerződést. Az MKIK sajtóközleményt adott ki „A fix áras energia szerződések esetében kedvezőbb feltételeket kér az MKIK” címmel, melyben kérik a Kormányt, hogy vizsgálja felül a fix áras szerződések kondícióit és lehetőség szerint módosítsák azok árkondícióit. Az MKIK által kiadott sajtóközleményt ide kattintva olvashatja.

A Magyar Közlöny 2023. évi 67. számában megjelent a Kormány 165/2023. (V. 8.) Korm. rendelete. A rendelet keretében többek között módosításra került a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet. Az új rendelkezés alapján a 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet 3. melléklet IV. pont b) alpontja szerinti TEÁOR ’08 49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenység közül a „hop on hop off” jellegű menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás tekintetében az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Mint ismert, 2023. július 1-jétől kötelező lesz a vendéglátó egységeknek és a turisztikai attrakcióknak is adatot szolgáltatni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A regisztrációval, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatban segítséget nyújthatnak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alábbi tájékoztató anyagai.

A kötelező adatszolgáltatásról ide, a regisztrációs folyamatról pedig ide kattintva érhető el tájékoztató.

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a 2023. évi LIFE Információs Napot, amelynek időpontját és helyszínét alább olvashatja:

Időpont: 2023. június 7. 9:00-tól kezdődően

Helyszín: D-50 Hotel- és Rendezvényközpont, 1071 Budapest, Damjanich utca 50.

A rendezvény maximális létszáma 100 fő, így szervezetenként maximum 2 fő részvételére számítanak (a visszajelzett érdeklődői létszám függvényében még megnyílhat a lehetőség több fő részvételére).

Regisztrálni a lifeclimate@em.gov.hu e-mail címen lehet 2022. május 24-ig (a részvevő neve, küldő szervezet, a betöltött tisztség, elérhetőség és a megpályázni kívánt alprogram megadásával). Az Információs Nap részletes napirendje később kerül közzétételre.

A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Exportakadémia Képzési Központja kétnapos képzést szervez „Vezetői kommunikáció hatása a vállalati rezilienciára” témában májusban.

A képzésben résztvevők átfogó képet kapnak arról, hogy miként tudják eredményesebben kezelni a folyamatosan változó körülményeket akár munkahelyi, akár magánéleti szinten, illetve miként tudnak ezekről korrekt és megnyugtató módon kommunikálni kollégáikkal.

Ismereteket kapnak arról, hogyan fejleszthetik a válságokkal kapcsolatos ellenálló képességüket, miként érthetik meg a válságok természetét és típusait, ezáltal javítva a reagálási képességüket a változó környezetben. Vezetőként mit lehet tenni a munkatársak változásra való felkészítése érdekében, ezzel mérsékelve a belső fluktuációt. Hogyan fejezhető ki a munkatársak számára a stabilitás és biztonság érzete a belső kommunikációban, annak érdekében, hogy világosan lássák a cégvezetés stratégiáját a jelenlegi válsághelyzetben.

A képzés végén tapasztalatcsere hazai kis- és középvállalkozások vezetőivel, döntéshozóival a náluk alkalmazott módszerekről, sikertörténetekről.

  • Plesz Márti - díjazott nemzetközi szertartásvezető, MiCsoda Esküvő
  • Semsei Rudolf - Vakvarjú étterem, Budapest Party Service
  • Szilágyi Gábor - Lizzy Card, PlanAll, ReMind magazin
  • Varga Erika – Romani Design, alapító

Időpont:

  1. május 17. (szerda) – 9.00 – 14.45 óráig és 2023. május 24. (szerda) – 9.00-16.30 óráig

Helyszín:

1027 Budapest, Kacsa utca 15-23.

HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség székháza – földszinti rendezvényterem

Részvételi díj:

A program állami támogatás mellett valósul meg, a részvétel regisztrációhoz kötött.
Kedvezményes részvételi díj: 25.000 Ft (ÁFA mentes)

A képzésre itt tud regisztrálni.

A képzés részletes programterve ITT olvasható.

Figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium „Az új, egyszerűsített iparűzési-adóalap megállapítás szerinti adózásról” című tájékoztatóját, mely a korábbi felvetések alapján, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítására figyelemmel, példákkal és megjegyzésekkel kiegészítve mutatja be az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás rendjét.

A tájékoztató ide kattintva érhető el.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közzétette a 2023. évi „Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” (European Enterprise Promotion Awards – EEPA) című pályázati felhívását, amelyre a vállalkozásfejlesztést támogató projekteket, kezdeményezéseket 2023. május 31-ig lehet benyújtani. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erre vonatkozó tájékoztatója ide kattintva olvasható.

Figyelmébe ajánljuk a kormányzati portálon véleményezésre elérhető, az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet tervezetét.

A javaslat már meglévő közfeladatok hatékonyabb ellátására irányul.

Az előterjesztés az alábbi céloknak felel meg:

  • az autógáz töltőállomással kapcsolatos építésügyi és műszaki biztonsági hatósági eljárás szabályainak a gyakorlathoz való igazítása tekintettel a hidrogéngáz, mint üzemanyag alkalmazására;
  • a hatósági engedély nélkül építhető sajátos építményfajtákra vonatkozó építési tevékenységek körének pontosítása, a feltételek enyhítése

A véleményeket 2023. május 11-ig a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu email címre van lehetőség megküldeni.

Felhívjuk figyelmét, hogy hamarosan megrendezésre kerül a két napos hibrid formában szervezendő Zöldinnovációs és Energiahatékonysági Expo (továbbiakban: EXPO). A szakmai konferenciával egybekötött nyitórendezvényre május 8-án (10 órától), míg a díjátadással egybekötött zárófogadásra június 29-én (10 órától) kerül sor.

Az EXPO célja, hogy bemutassa a hazai zöld átállásban elindult újításokat, legyen az egy ötlet, egy városfejlesztési koncepció, egy termék vagy egy zöld szolgáltatás. Az EXPO-n bemutatásra kerül minden pályázat és a legjobbak díjazásra kerülnek.

Az EXPO-n bemutatni kívánt pályázatot 2023. június 20. napjáig lehet benyújtani az alábbiak szerint.

A pályázatokat a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ részére szükséges megküldeni elektronikus úton, az alábbi email címre: zoldexpo@uni-mate.hu.

A tárgymezőben feltüntetni szíveskedjenek a „ZÖLDINNOVÁCIÓS EXPO pályázat” jeligét. A pályázat beküldésének határideje: 2023. június 20. (kedd), 13 óra.

A pályázási feltételekről és további fontos tudnivalókról ide kattintva talál további információt.

A fentieken felül várják minden olyan szervezet jelentkezését is, amely a fenntarthatóság, energiahatékonyság és zöld szempontok érvényre juttatása érdekében támogatná az EXPO-t, illetve a résztvevő innovátorokat és

  • bemutatná az EXPO honlapján a fenntarthatósági - így különösen zöldgazdasági, energiahatékonysági, valamint zöldinnovációs - tevékenységét, vagy
  • közreműködne a szakmai zsűri tagjaiként, továbbá
  • különdíjat ajánlana fel.

A közreműködőként való részvétellel kapcsolatos tájékoztató ide kattintva érhető el.

A kötelező bolti akciók részleteit tartalmazó, a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet megjelent a Magyar Közlöny 66. számában.

A rendelet azokra a kereskedőkre irányadó, amelyek a TEÁOR szerinti „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként végzik, és amelyek 2021-es árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.

Az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. A kereskedő legfeljebb három alkalommal választhat más akciós időszakot, amelynek az időtartama legalább egybefüggő 168 óra, de nem lehet több mint egybefüggő 336 óra. A választott időszakról a kereskedőnek legalább két nappal előre értesítenie kell a kereskedelemért felelős minisztert.

Az akciókról tájékoztatást is közzé kell tenni, nemcsak az üzletben jól látható helyen, de a nyomtatott reklámújságokban és az online felületeken is.

Húsz termékkategóriát érint a kötelező akciózás, az érintett üzleteknek mindegyikből egy-egy szabadon választott terméket kell leakciózniuk. De arra is figyelniük kell, hogy biztosítsák a szükséges mennyiséget – a 2022-ben értékesített átlagos napi mennyiséget – a leakciózott termékekből.

  1. melléklet a 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelethez:

Akcióköteles termékkategóriák

  1. Baromfihús
  2. Sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek
  3. Hal, halkonzerv
  4. Húskészítmények
  5. Tej, tejföl és helyettesítői
  6. Joghurt és egyéb savanyított készítmények
  7. Egyéb tejtermék
  8. Sajt
  9. Vaj, margarin és készítményei
  10. Egyéb zsiradékok (növényi és állati)
  11. Kenyér
  12. Péksütemények
  13. Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák
  14. Liszt, cukor, tartósított lisztesáru
  15. Friss zöldség
  16. Friss gyümölcs
  17. Gyümölcs-, zöldséglé
  18. Készételek, fűszerek, ételízesítők
  19. Kávé, tea
  20. Ásványvizek és üdítőitalok

Akciós ár: A kötelező akciózást megelőző harminc napban az adott bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb ár. Ebben viszont nem kell figyelembe venni azt a csökkentett árat, amelyet a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárta miatt, az az előtti 72 órában vezetnek be.

Kivétel: Nem köteles a  kereskedő az  árcsökkentés alkalmazására azon akcióköteles termékkategória vonatkozásában, amely tekintetében e rendelet kihirdetésének napján nem forgalmaz legalább 5 különböző, az adott akcióköteles termékkategóriába tartozó terméket.

A kötelező akciózást a kereskedőknek június 1. és szeptember 30. között kell alkalmazniuk.

A rendelethez készült tájékoztatási segédlet itt érhető el. https://kormany.hu/dokumentumtar/tajekoztatasi-segedlet-termekkorok-162-2023-korm-rendelethez

A Magyar Közlöny 2023. évi 56. számában megjelent a Kormány 126/2023. (IV.17.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosítása.

A módosítás értelmében a vészhelyzet ideje alatt egyetemes szolgáltatásra jogosultak 2023. május 1. napjától a szolgáltatási jogviszony létrejöttének időpontjában alkalmazott áramdíjhoz képest 59%-kal olcsóbban jutnak áramhoz. A gázdíj, szintén 2023. május 1-től a szolgáltatási jogviszony létrejöttének időpontjában alkalmazott gázdíjhoz képest 52%-kal csökken.

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. tájékoztatása szerint azon végső menedékes felhasználók, akik 2022. november 30-ig nem nyilatkoztak arról, hogy a továbbiakban hogyan szeretnének az energiaellátásukról gondoskodni, azoknak továbbra is az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. biztosítja az energiát. A szolgáltatási jogviszony határozott időre- földgáz esetén 2023. január 1. és 2023. október 1., míg villamos energia esetén 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

A fentiek értelmében a jelen egységárak csökkenése azokat a felhasználókat érinti, akik korábban az egyetemes szolgáltatásra voltak jogosultak, de 2022 nyarán ebből kiszorultak, így végső menedékes jogintézmény keretében biztosították részükre a villamosenergia-ellátást. A végső menedékes jogintézmény 2022. augusztus 1-jétől 2022. december 31-ig volt biztosítva az érintett felhasználóknak, ezt követően az ebben részesülők bekerültek a fent hivatkozott „váltó fixes”, határozott időre szóló szolgáltatási jogviszonyba. Ezen szerződések keretében kerül alkalmazásra a fent hivatkozott módosítás.

2023 február 20-án stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Budapesten dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és dr. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Többszereplős területfejlesztési politikában gondolkodik a kormány, az összetettebb stratégia lehetővé teszi az ország komplexebb és gyorsabb fejlesztését – hangsúlyozta dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a stratégiai partnerségi megállapodás megkötését megelőzően.

Hozzátette, hogy az eddigieknél is sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel, valamint a felsőoktatási, tudományos-kutatási területtel.

Dr. Navracsics Tibor elmondta: a kamarai aláírássorozat célja, hogy a térség szereplőivel intézményes kommunikációt teremtsenek, amely jobb minőségű döntéshozói alapot eredményez.

A területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy Magyarország jó ütemben használta ki az európai uniós tagságából adódó lehetőségeket, dinamikusan fejlődött az elmúlt tizennyolc évben. A leszakadó régiók mutatói azonban azt sugallják, többet kell tenni a területi problémák kezeléséért.

Dr. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke emlékeztetett: a PMKIK már húsz évvel ezelőtt kezdeményezte Pest vármegye önálló régióvá válását, annak érdekében, hogy részesedhessen az uniós fejlesztési forrásokból.

Azzal, hogy Pest vármegye immáron önálló régió lett az uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés tekintetében, nagyobb fejlődésre lesz lehetőség a megyében – tette hozzá a PMKIK elnöke.

Dr. Vereczkey Zoltán a stratégiai megállapodás megkötését megelőzően tartott köszöntő előadásában kiemelte: Pest vármegye gazdasága annak ellenére is növekedést tudhat magáénak az elmúlt 12 évben, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetősége a megyében mind a 2007-2013, mind a 2014-2020 uniós programozási időszakban minimális volt.

A stratégiai partnerségi megállapodás annak érdekében jött létre, hogy a területfejlesztési miniszter a jogszabályok előkészítésébe, valamint a társadalom egészére kiterjedő, egyes szakmai döntések előkészítésébe közvetlenül vonja be a PMKIK-t.

A stratégiai partnerségi megállapodás alapján a területfejlesztési miniszter és a PMKIK a következő tárgykörökkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, módosításában, felülvizsgálatában működnek együtt:

  • A területfejlesztés tematikájához kapcsolódóan a területfejlesztésre, a központi államigazgatási szervek területfejlesztési feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerekre vonatkozó jogszabályok kialakításában - előkészítésében való közreműködés. Az érintett szakmai intézményrendszerek korszerűsítésével és innovációjával kapcsolatos vélemények és javaslatok megfogalmazásában való együttműködés. Mindezekhez illeszkedően a PMKIK és az általa elért gazdasági szereplőktől érkező információk becsatornázása a területfejlesztési miniszter és a kapcsolódó gazdaságfejlesztési zónáért felelős kormánybiztos irányába.
  • A területfejlesztés stratégiai tervezés körében elsősorban a földrajzilag kapcsolódó területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, illetve véleményezésében történő együttműködés. Az ezeket alátámasztó terület- és regionális fejlesztéseket érintő kutatási, elemző tevékenység támogatása, különösen a területileg kapcsolódó gazdaságfejlesztési zóna helyzetelemzésére és versenyképességi vizsgálatára vonatkozóan a minél hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében. A PMKIK által elért gazdasági szereplők, szakemberek véleményének becsatornázása a területfejlesztési stratégiai dokumentumok kialakítása során a térség versenyképességének növelés érdekében.
  • Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos tevékenységek körében a vidék-, település- és infrastruktúra fejlesztéshez, a vállalkozásfejlesztéshez, valamint a gazdasági versenyképesség növeléséhez kapcsolódó európai uniós forrásból finanszírozott országos szintű fejlesztési tevékenységekkel összefüggő programokban való együttműködés, véleményezés. Mindezek mellett az európai uniós források felhasználásával, valamint az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos hatékonyságnövelést szolgáló javaslatok és keretek kialakításának szakmai támogatása.
  • A közvetlen európai uniós források magyarországi szereplők általi lehívásának ösztönzésében való közreműködés, a minél hatékonyabb pályázás érdekében az említett forráslehetőségekre vonatkozó információk eljuttatása a PMKIK által elért vállalkozások körében. A hazai KKV szektor versenyképességének növelés és a közvetlen uniós pályázatok általuk történő lehívásának erősítése.
  • Az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálása körében közreműködés az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém nyertes pályázati programja megvalósításában és a jövőbeni Európa Kulturális Fővárosa pályázatokkal kapcsolatos feladatokban.
  • A területfejlesztés intézményi támogatásának körében szakmai együttműködés a területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakemberek közszférában való elhelyezkedésének biztosításához szükséges képzési területek fejlesztésében, a területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek továbbképzésében, valamint a duális felsőoktatási képzésekben.
Dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök és Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a stratégiai partnerségi megállapodás keretében megállapodtak, hogy a megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében kölcsönösen együttműködve járnak el és folyamatosan tájékoztatják egymást minden lényeges körülményről.
Dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök és Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a stratégiai partnerségi megállapodás keretében megállapodtak, hogy a megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében kölcsönösen együttműködve járnak el és folyamatosan tájékoztatják egymást minden lényeges körülményről.

A Kormány görög és francia példák alapján új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, a jelentősebb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket rendszeres akciók meghirdetésére kötelezi. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium kidolgozta a részletszabályokat, a tervezet társadalmi egyeztetése 2023. április 26. napján kezdődött meg.

Az intézkedések célja az árak csökkentése és a versenyhelyzet fokozása, amelyekkel kapcsolatosan lényeges elvárás, hogy megállítsák a túlárazást és a spekulációt, így már a közeljövőben tovább mérséklődhet az infláció.

A tervezet 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelező árcsökkentést (akciózást) ír elő azon kereskedők részére, amelyek 2021-es árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A kötelező akciókra a kereskedőknek heti rendszerességgel kell sort kerítenie, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart.

A tervezetben 20 akcióköteles termékkategória került meghatározásra, többek közt a következők: baromfihús; sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs, egyéb cereáliák; friss gyümölcs; friss zöldség; készételek, fűszerek, ételízesítők. Az akcióköteles termékkategóriákba tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási segédletet az Agrárminisztérium a saját honlapján teszi közzé.

Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező akciózást megelőző 30 napban általuk alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük. A kereskedő köteles a kötelező akciózással összefüggő tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan kiadott nyomtatott termékein és online felületén feltüntetni. A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani és készleten tartani.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az alábbi linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/veszelyhelyzeti-elelmiszerar-inflacio-csokkentese-szukseges-intezkedesek

A véleményeket 2023. május 4-ig a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu email címen várják.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a MOHU Zrt. részvételével online tájékoztatót szervez 2023. május 16-án (kedd) 14 órakor, ahol a gazdálkodó szervezeteknek és a hulladékbirtokosoknak részletes tájékoztatást adnak a kötelező regisztrációról, illetve a Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerről.

A tájékoztató konferencia napirendje:

  • Szabó Szilvia, MOHU Gyártói Felelősségi Rendszerek vezetője – Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)
  • Modrovics Mónika, MOHU területi vezetője – Hulladéktermelői regisztráció
  • dr. Juhász Edit, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke: 2/2023. (IV. 6.); 3/2023. (IV. 6.); 4/2023. (IV. 6.) MEKH rendeletek (felkérés alatt)

Moderátor: dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke

Tájékoztatjuk, hogy a hálózati kapacitások korlátai miatt maximum 100-150 vállalkozónak van lehetősége regisztrálni az alábbi linken keresztül:

REGISZTRÁCIÓ

Az érdeklődők regisztrálni 2023. május 14-ig tudnak, azonban amennyiben korábban elérésre kerül a 150 fős keret, a regisztrációt lezárják. A csatlakozási link később kerül kiküldésre a regisztrált vállalkozások számára.

Szíves figyelmébe ajánljuk a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közleményét, amelyben tájékoztatást adnak az NTAK-ba regisztrált minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára az ingyenesen elérhető, MTÜ által biztosított VENDÉGEM szoftverekről, illetőleg ezek használatáról.

A közlemény letöltése

Gyakorlati bemutató, lehetőségek és megoldások

a NAV és a MINKE szakértőitől
ONLINE élő közvetítéssel

A PMKIK önkéntes tagjai kedvezményes áron vehetnék részt a rendezvényen.
A rendezvény részleteiről, valamint a jelentkezés módjáról további információkat az alábbi oldalon talál:
NAV Ügyfélportál, új EGYKE, ONYA használata a gyakorlatban, átalányadó (járulék- és szja-bevallás), kisvállalkozói hipa, EFO - Infoszfera

Mint ahogy az Ön előtt is ismert, 2023. július 1-jét követően a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.), mint Koncessziós Társaság végezheti a magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését és gondoskodik annak kezeléséről is.

Az intézményi és gazdálkodó szervezetek által koncesszió alá tartozó elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését kizárólag a MOHU Zrt. és annak szerződött intézményi szolgáltatója végezheti. Céljuk egy jól nyomon követhető, következetes, egységes és kiszámítható rendszer felállítása Magyarország teljes területén.

A fentiekkel kapcsolatban az alábbi rendeletek jelentek meg a Magyar Közlöny 50. számában:

  • a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet
  • az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz használatával, valamint igénybevételével összefüggő használati és igénybevételi díjak megállapításának szabályairól szóló 3/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet
  • a koncesszori alvállalkozók indokolt költségei mértékének megállapításáról szóló 4/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet

A kapcsolt vállalkozások részére előírt transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályaira vonatkozóan a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatót állított össze, amelynek célja elősegíteni az adózók jogkövetését.

A transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 8–8/A. §-ai tartalmazzák.

A tájékoztatót ide kattintva érheti el

Megjelent a 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet, amely tartalmazza a háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listáját, valamint az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti szakvélemény kiadásának részletes szabályait.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium által elkészítésre került a költségnövekmények bírálatának eljárásrendje, amelynek főbb pontjai az alábbiak:

  • A nyertes ajánlattevőnek (vállalkozónak) az ajánlatkérőnél kell kezdeményeznie a szerződés módosítását.
  • A szakvélemény kiadása iránti ajánlatkérői kérelmet az ÉKM a 4/2023. (II.23) ÉKM rendelet szerint előírt formában a szakvelemeny@ekm.gov.hu e-mail címen fogadja.
  • A 4/2023. (II.23) ÉKM rendelet 1. melléklete tartalmazz az építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listáját, 2. melléklete tartalmazza a szakvélemény kiadása iránti kérelem nyomtatványt és csatolandó mellékletei felsorolását.
  • Csak azon építési beruházás estében van lehetőség kérelmet benyújtani, amely esetben a szerződés 2022. február 24. napjáig megkötésre került, valamint, ha az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.
  • Amennyiben az ajánlatkérő által benyújtott kérelem hiányos vagy további adat bekérése szükséges, akkor legfeljebb 2 alkalommal 5 munkanapos határidő biztosításával az ÉKM részéről felszólításra kerület a kérelmet benyújtó ajánlatkérő.
  • A szakvélemény elkészítéséhez az ÉKM részéről szakértő bevonására kerül sor. A szakvélemény elkészítését követően az ÉKM értesítést küld a kérelmet benyújtó ajánlatkérő részére.

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk partnerünk, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (CCIU) elnökének, Bernardino Pusceddu meghívását a következő, “B2B Business Matching“ elnevezésű gazdasági rendezvényre, melyre 2023. március 31-én kerül sor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara épületében (1016 Budapest Krisztina krt. 99.)

A rendezvényt a CCIU szervezi a BKIK (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara) és a PMKIK (Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara) együttműködésével.

A találkozó egyértelmű célja, hogy lehetőséget biztosítson a vállalkozások bemutatkozására, és kapcsolatfelvételre más vállalkozások képviselőivel, többek között a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tagjaival.

A találkozó olasz és magyar nyelven kerül megrendezésre, tolmácsolással.

A rendezvényre előzetesen regisztrálni a CCIU honlapján tud, az ott található űrlap kitöltésével.

A rendezvény további részleteit, valamint teljes programját az alábbi honlapon tekintheti meg:

https://cciu.com/b2b-business-matching-hu/

Az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkársága a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben online webináriumot szervez 2023. április 4-én, 15.00 órai kezdettel. Az esemény témája: Hogyan pályázzunk sikeresen közvetlen uniós forrásra?

Erre a kérdésre adnak választ az online esemény neves előadói, szakértői. A rendezvény végén a résztvevők feltehetik kérdéseiket, elmondhatják tapasztalataikat.

A részvétel ingyenes, feltétele az előzetes online regisztráció a meghívóban szereplő linken keresztül.

További részletek a lenti letölthető meghívóban, valamint az MKIK honlapján érhetők el.
Meghívó-MKIK pályázati webinárium 2023.04.04.
A meghívó letöltése ( PDF )

Felhívjuk figyelmét, hogy 2023. március 1-jén elindult a hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek és intézmények regisztrációja a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. elektronikus ügyintézési felületén.

2023. július 1-jét követően a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.), mint Koncessziós Társaság végezheti a magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését és gondoskodik annak kezeléséről is.

Az intézményi és gazdálkodó szervezetek által koncesszió alá tartozó elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését kizárólag a MOHU Zrt. és annak szerződött intézményi szolgáltatója végezheti.

Hogyan érinti a vállalkozását ez a változás?

A 2012. évi CLXXXV. törvény azon intézményi és gazdálkodó szervezetek számára, amelyek hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek és azokat elkülönítetten gyűjtik kötelezően előírja, hogy a MOHU Zrt. által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületén, a Partner Portálon regisztráljanak, valamint a szerződéskötéshez szükséges adatokat megadják.

A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartoznak például az alábbi hulladékok:

  • csomagolóanyagok (pl. papír, műanyag, fa, fém, üveg, veszélyes csomagolóanyagok stb),
  • elektromos és elektronikus berendezések,
  • elemek és akkumulátorok,
  • gépjárművek és alkatrészeik,
  • gumiabroncs,
  • reklámhordozó és irodai papír,
  • használt sütőolaj,
  • biológiailag lebomló hulladék.

Hogyan zajlik a regisztráció?

2023. március 1. és 2023. április 30. között azon gazdálkodó szervezeteknek kell regisztrálniuk a MOHU Partnerportálon, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termeltek.

A regisztráció menetével kapcsolatos részletes tájékoztatást a mohu.hu weboldalon (Nem lakossági ügyfelek -> Gazdálkodó szervezetek és intézmények regisztrációja) olvashat. További felmerülő kérdésével kapcsolatban felveheti a kapcsolatot a MOHU Zrt. ügyfélszolgálatával.

https://mohu.hu/kapcsolat

Ahogy arról a korábbiakban is tájékoztatást adtunk, a Magyar Közlöny 2023. évi 37. számában megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1-től lesz alkalmazandó, azonban már 2023. április 1-jétől szükséges a regisztráció a koncessziós társaság elektronikus felületén kollektív teljesítés esetén. 2023. május 1-jétől kezdődően pedig minden érintettnek kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá a következő termékkörök fognak tartozni:

  • csomagolások,
  • egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek (pl. poharak, zacskók, ételtartók, törlőkendők, léggömbök),
  • elektromos és elektronikus berendezések,
  • elemek és akkumulátorok,
  • gépjárművek,
  • gumiabroncs,
  • irodai papír,
  • reklámhordozó papír,
  • sütőolaj és -zsír,
  • textiltermékek (pl. ruházati árucikkek, lakástextília, lábbelik),
  • fából készült bútorok.

A díjfizetési kötelezettséget a körforgásos termékek forgalomba hozatalakor keletkezik. Azonban a jogszabály bizonyos esetekben biztosít mentesülést a díjfizetési kötelezettség alól (pl. gépjármű gyártók szerződésben átvállalhatják bizonyos termékkörök esetében).

A PwC Magyarország Kft. hírlevele szerint a legfontosabb, hogy a vállalkozások felmérjék, hogy mely termékek és ügyletek érintettek. A termékek beazonosítása során ellenőrizni kell a vámtarifaszámok és a jogszabályi fogalmaknak történő megfelelést.

A regisztrációval kapcsolatban a koncessziós társaság honlapján találnak leírást.

Ahogy azt a korábbi tájékoztatónkban olvashatták, 2023. július 1-jén indul a kötelező adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a felkészülés megkönnyítése érdekében már elindította a tesztidőszakot.

Az MTÜ a tesztidőszakkal igyekszik biztosítani azt, hogy a rendszer tényleges indulásakor már ne okozzon fennakadást a szoftverhasználat, amely az adatszolgáltatást automatikusan, a háttérben végzi majd. Az NTAK adatszolgáltatásra már képes vendéglátó szoftverek listája ezen a linken található. A lista folyamatosan frissül annak függvényében, hogy az egyes szoftverszolgáltatók milyen ütemben készítik fel szoftvereiket az NTAK adatszolgáltatásra.

Az önkéntes adatszolgáltatás megkezdéséhez az alábbi lépések szükségesek:

  1. a vendéglátó üzletben már használt vendéglátó szoftver képes az NTAK adatszolgáltatásra, megszerezte erről Igazolást;
  2. a vendéglátó üzlet sikeresen megigényelte az aláíró tanúsítványt a saját NTAK profiljában;
  3. a vendéglátó üzlet minden termékét besorolta az NTAK fő- és alkategóriákba;
  1. a szoftver felkészítése az adatszolgáltatásra, amiben a gyártó tud segítséget nyújtani.

A vállalkozásokat az ingyenesen elérhető VENDÉGEM szoftvercsaláddal is támogatja az MTÜ, melynek funkcionalitásáról az info.vendegem.hu oldalon tud tájékozódni. Az MTÜ előzetes tájékoztatása szerint az ingyenes szoftver 2023. április 1-jétől lesz elérhető.

Az NTAK adatszolgáltatásról minden információ megtalálható az info.ntak.hu oldalon. Ha az adatszolgáltatással kapcsolatban kérdése merül fel, keresse az NTAK ügyfélszolgálatot a 06-1-550-1855-as telefonszámon vagy a turisztika@1818.hu e-mail címen.

A Magyar Közlöny 2023. évi 37. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályait tartalmazza.

A rendelet az alábbi pontokat tartalmazza:

  • A rendelet hatálya
  • Értelmező rendelkezések
  • A gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeinek teljesítése
  • A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása
  • Kiterjesztett gyártói felelősségi díj, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség keletkezése
  • A kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékének megállapítása, a díj megfizetése
  • Nyilvántartásba vételi kötelezettség
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • Adatátadás
  • A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer konzultációs testületei
  • Jogkövetkezmények

A fentieken túl figyelmébe ajánljuk az intézményi és gazdálkodó szervezetek által koncesszió alá tartozó elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését kizárólagosan ellátó MOHU Zrt. tájékoztatóját, melyet ide kattintva ér el.

 

Figyelmébe ajánljuk a NAV által készített prezentációt az eNyugta-koncepció bevezetésére vonatkozóan.

A Kormányzati Digitalizáció keretében következő lépésként célul lett kitűzve az eNyugta-koncepció bevezetése, amely az eddig megszokott nyugtaadási rendszer változását hozza magával. Az említett újítás bevezetését megelőzően országos tájékoztató értekezlet került megrendezésre.

A prezentációt az alábbiakban tekinthet meg
2023_NAV eNYUGTA ppt_2
A prezentáció letöltése.
(PDF)
https://nav.gov.hu/hirfolyam

A Kormány a Hitelprogram keretének 1000 milliárd forintra növeléséről döntött, azaz további 300 milliárd forintnyi igen kedvező forrás kerül bele a gazdaság körforgásába.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a február 1-jén elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszköz- és beruházási hitelei kimerültek, a vállalkozások rövid időn belül lekötötték a rendkívül kedvező kamatozású forrásokat.

A Hitelprogramban 16 kereskedelmi bank vesz részt közvetítőként az Exim mellett. Az alprogramok felfüggesztéséig forgóeszközhitelt 912 vállalkozás igényelt átlagosan 655 millió forint összegben, míg beruházási hitelt 163 vállalkozás igényelt átlagosan 1,24 milliárd forint összegben. Ezekre tekintettel döntött a Kormány a hitelprogram keretének növeléséről.

A programról további részleteket itt tudhat meg: https://exim.hu/termekeink/baross-gabor-ujraiparositasi-program

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2023. március 07-én megtartásra kerülő webinárium témája a munkaerőtoborzás harmadik országokból. A résztvevők a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselőitől hallhatnak előadásokat a külföldi munkaerő Magyarországra történő behozataláról, a gyakorlati tudnivalókról, lehetőségekről, kihívásokról.

A részletes programismertetőt, további tudnivalókat és a regisztrációs linket tartalmazó meghívó ITT letölthető.

A Magyar Közlöny 2023. évi 30. számában megjelent az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI.4.) rendelet módosítása. A rendeletben módosításra került a gyógyszergyártók különadója, a kiskereskedelmi pótadó, a népegészségügyi termékadó, illetve a légitársaságok hozzájárulásának szabályai.

  • Gyógyszergyártók különadója: e tekintetében egy vélhetően sok adózót érintő, kedvező jellegű módosításról van szó.
  • Kiskereskedelmi pótadó: szabályai egy további szabállyal egészülnek ki.
  • Népegészségügyi termékadó: egy új mentességi jogcímmel egészül ki, ami a termék előállítás során felhasznált alapanyagokat érinti.
  • A légitársaságok hozzájárulása: Az alacsonyabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén csökken, míg a magasabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén nő a hozzájárulás mértéke.

A PwC Magyarország adószakértői összefoglalták a leglényegesebb változásokat, melyet az alábbi linken olvashatnak.

https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2023/modosultak_az_ extraprofitado_szabalyai.html

Figyelmébe ajánljuk a Miniszterelnökség Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok (KEHOP) Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága által 2023. március 23-24-én Budapesten, a Radisson Blue Béke Hotelben (1067 Budapest, Teréz krt. 43.) megrendezésre kerülő, a hazai körforgásos gazdasági stratégiát és akciótervet bemutató záró konferenciát.

A konferencia személyesen és online formában kerül megrendezésre. A konferencia nyelve magyar és angol, tolmácsolást biztosítva lesz.

A rendezvény célja a hazai vállalkozói szféra körforgásos gazdasági átállásának előmozdítása, inspiráló és mások által is használható példák bemutatása, a várható hazai és uniós források megismertetése, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy a részvételi szándékot 2023. március 8. 17:00-ig szíveskedjen megerősíteni az alábbi formanyomtatvány kitöltésével:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScQ-0Cll89B7rNRPTkcrDjw62-21HblzGnq6ugo3oohfOKDjw/viewform?usp=pp_url

A konferencián személyesen résztvevők számára étkezést biztosítanak.

A rendezvény minden olyan vállalkozásnak hasznos lehet, amely körforgásos gazdasági stratégiában veszt részt, illetve ajánljuk minden vállalkozásoknak, legyen szó for-profit vagy non-profit szemléletről, amely általában érdeklődik új körforgásos üzleti modellek és lehetőségek iránt, továbbá a három kiemelt szektorban aktív vállalkozásoknak (biomassza alapú gazdaság/élelmiszeripar, építés/építőipar, műanyagok).

A konferencia tervezett programvázlata és néhány érthető példa a körforgásos gazdasághoz ide kattintva olvasható. A regisztrált résztvevőknek a stratégiai megállapításokat összegző brosúra, a végleges program és a technikai információk (rendezvényhelyszín elérhetősége, online csatalakozási link) a későbbiekben kerülnek kiküldésre.

A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014 (VIII.27.) Korm. rendelet, az ún. „EKD rendelet” 2023. február 23-án hatályba léptetett módosításaival jelentősen megnőtt a kapacitásbővítő beruházásokhoz társított megújuló energiatermelés lehetősége, valamint kiterjesztésre kerültek a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban adható támogatások is.

A PwC Magyarország által publikált cikk alapján a legfontosabb változások:

  • A megújuló energia termelésével, illetve tárolásával kapcsolatos projektek költségei kiegészítő energetikai beruházás címén már elérhetik a teljes beruházási összeg csaknem 50%-át.
  • Induló vállalkozások is élhetnek a lehetőséggel.
  • Ha a megújuló energiát termelő eszköz 500 MW feletti kapacitású, vagy visszwatt védelemmel el nem látott energiatermelő eszközt is magában foglal, már a támogatási kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a feltételeknek megfelelő műszaki terveket és kivitelezői ajánlatot.
  • A 100 fő feletti középvállalkozások is igényelhetik a K+F alapú EKD támogatást.
  • Részben támogathatóvá vált az elsődleges mezőgazdasági termelés is, amennyiben a projekt ezen a területen végrehajtott kutatás-fejlesztésre irányul.
  • Az EKD támogatásokhoz szükséges biztosíték mértéke ezentúl a támogatási összeg 100%-a lesz.

A változások tényleges hatásaival, azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban van még néhány nyitott kérdés, ezért a módosításokban rejlő lehetőségek egyedi vizsgálata, és adott esetben egyeztetése szükséges.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az „Együttműködés a munkahelyek biztonságáért” program keretében közzétette a 2023. évi pályázati felhívását a partnerségi programhoz csatlakozott szervezetek részére aBiztonságos munkahely” cím elnyerésére.

A pályázatban kizárólag a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” elnevezésű együttműködési (partnerségi) programhoz már csatlakozott szervezetek vehetnek részt. A pályázatra bármilyen megvalósított fejlesztéssel lehet nevezni. Nevezés során be kell mutatni a munkahelyen már megvalósított újszerű műszaki, szervezési módszereket, eszközöket, intézkedéseket, valamint az elért eredményeket.

A pályázatokat 2023. március 30-ig elektronikusan kell beküldeni a GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztály e-mail címére: munkavedelmi-foo@tim.gov.hu

További információt a pályázattal kapcsolatban a Munkavédelmi Irányítási Főosztály munkatársaitól a munkavedelmi-foo@itm.gov.hu és a 06 1/896-3016-os telefonszámon szerezhetnek

A Pályázati felhívást ide, az ahhoz szükséges Pályázati lapot pedig ide kattintva érheti el.

Az Agrárminisztérium közzétette a „Mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása” című pályázati felhívását, mellyel azon mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le.

A felhívással kapcsolatos rövid részletek:

  • a pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet
  • a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel
  • vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét
  • a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással.

A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség. Előbbi linken elérhető a pályázati felhívás, amelyből megismerhetők a pályázat részletei.

A változás a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-2023 lebonyolítását érinti.

A Magyar Közlöny 2023. évi 22.számában megjelent az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló 1477/2022. (X. 6.) Korm. határozat módosítása értelmében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az IFKA közreműködésével bonyolítja le az energiaintenzív vállalatok támogatási programon belül a kkv-k működési költségeinek finanszírozását, valamint az energiahatékonyságot célzó beruházásainak a program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejét biztosító programrészt.

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2023. február 14-től veszi át a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-től a program lebonyolítását. A technikai átállás során felmerülhetnek esetleges kezdeti fennakadások, emiatt szíves türelmüket kérik.

Az IFKA a pályázattal kapcsolatban a vállalkozások részére az alábbi elérhetőségeken nyújt tájékoztatást:

  • info@ifka.hu
  • +36 1 312 2213 (hétfőtől csütörtökig 8:00 és 17:00, pénteken 8:00 és 14:30 között.)

Figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország 2023. február 28-ánEnergiahatékonyság és megújuló energiák költséghatékonyan” címen megrendezésre kerülő online előadását.

Az előadás keretein belül a szakértők az alábbi kérdésekkel foglalkoznak:

  • Milyen trendek alakítják jelenleg az energiapiacot és milyen változások várhatóak a jövőben?
  • Hogyan készülhetnek fel és reagálhatnak mindezekre hatékonyabban a hazai vállalatok?
  • Hogyan csökkenthetőek az energiaköltségek és ehhez milyen finanszírozási formák érhetőek el?
  • Melyek a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdések a témában?

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az linkre kattintva tehet meg:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScSHfd5x3L7xUDSQRZ34y7XFUjJfL_s_3j0dJFeyQXwwljY9Q/viewform

A 2016. évi CLVI. törvény alapján 2023. július 1-jétől a vendéglátó üzleteknek, illetve a turisztikai attrakcióknak kötelező lesz az adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé.

Az NTAK-ba beküldött statisztikai adatok alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) célja egy olyan kimutatási és riportrendszer létrehozása, – a szálláshelyek esetében már működő NTAK Iránytűhöz hasonlóan – amely hasznos információkkal szolgál a vállalkozások számára. Az NTAK regisztráció mind a vendéglátó üzletek, mind a turisztikai attrakciók számára nyitva áll.

NTAK-ba regisztrálni köteles vendéglátó üzletek:

  • étterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • büfé, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – egyéb vendéglátás;
  • gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – rendezvényi étkeztetés;
  • alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás

NTAK-ba regisztrálni köteles turisztikai attrakciók:

A regisztrációról minden információ megtalálható az info.ntak.hu oldalon. Regisztrálni kizárólag online lehet. Ha a regisztrációval kapcsolatban kérdése merül fel, keresse ügyfélszolgálatunkat a 06-1-550-1855-as telefonszámon a hét bármely napján, 0-24 órában, vagy írjon e-mailt a turisztika@1818.hu címre.

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország „Napjaink energiapiaci kihívásai és azok számviteli vonatkozása” című online előadását, melyet 2023. február 23-án, csütörtökön 14:00- 15:00 óra között tekinthetnek meg magyar nyelven.

Az online esemény keretében a PwC Magyarország szakértői az energiapiacokon tapasztalható aktuális változásokról, energiaárak változásából adódó kockázatok kezeléséről és a kapcsolódó számviteli kérdésekről kezdeményeznek beszélgetést.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva tehet meg.

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSexdGdK9oac7fi5xqoqm3pqGacv1Hf7fQrn7ns2tks0z_gAnw/viewform

2023 február 6-tól elérhető a NAV új szolgáltatása, amivel gép-gép kapcsolaton keresztül letölthetőek az online pénztárgépekből érkező adatok. A webszolgáltatással az adózók további eszközt kapnak adminisztrációs terheik csökkentéséhez, üzleti folyamataik ellenőrzéséhez és ügyvitelük digitalizációjához.

Az adózó könyvelőprogramja, illetve más ügyviteli alkalmazása is hozzáférhet a pénztárgépeiről érkezett naplóállományokhoz, ha a szoftver fejlesztője kialakítja a megfelelő funkciót. A pénztágép adatainak gépi letöltésével automatizálható az adatbevitel, a pénztágépes bevételek gépi könyvelése, pénztárgéppel kialakított nyugták és egyéb bizonylatok elemzése, kimutatások készítése.

A szolgáltatás specifikációjának aktuális verziója a NAV GitHub oldalán érhető el:

https://github.com/nav-gov-hu/Online-Cash-Register-Logfile/tree/master/docs

További részletes információt és a lekérdező interfész használatával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat a NAV oldalán, az alábbi elérhetőségen szerezhet:

https://nav.gov.hu/ado/egyeb/jelentosen-megkonnyiti-a-konyvelok-dolgat-a-nav-azzal-hogy-letolthetok-az-online-penztargepek-adatai

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Védelmi Szolgálat által az üzleti élet szereplői részére 2023. február 28. napján megszervezésre kerülő „Az üzleti élet tisztasága” című konferenciát.

A konferencia célja az üzleti élet, a kis-és középvállalkozások képviselői ismereteinek bővítése a belső kontrollrendszer és a szabályozási megfelelőségi (compliance) rendszerek szerepéről az integritási és korrupciós kockázatok kezelése terén. Emellett a résztvevők betekintést nyerhetnek az üzleti etika alapelveibe, valamint abba is, milyen módon érdemes fellépniük a nemzetközi vesztegetés ellen saját vállalkozásuk keretein belül.

A konferencián való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyre 2023. február 17. 12:00-ig van lehetősége. A mellékelt programban szereplő link segítségével (https://forms.gle/wnVm9RrQfkkuhU2Z9) résztvevőnkként szükséges regisztrálniuk.

A rendezvény teljes napirendjét a meghívó tartalmazza.

A Magyar Közlöny 2023. évi 14. számában megjelent a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.

A munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap költségtérítést a magánszemély.

A meghatározott mérték első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés esetében 2023. február hónapjára alkalmazható először. Ez utóbbi a Korm rendelet 4. szakaszában felsorolt azon eseteket fedi le, amelyek fennállásakor a munkáltató köteles legalább a költségtérítés 60%-át fizetni, tehát legalább 18 forintot.

A területi gazdasági kamarák közreműködésével megjelentetett Korm. rendelet 2023. január 28. napjától érvényes.

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2023. február 6-án megrendezésre kerülő online információs napját. A rendezvény keretében a Horizont Európa keretprogramnak a részvétel szélesítését és az Európai Kutatási Térség megerősítését célzó WIDERA (Widening participation and strengthening the European Research Area) programrész 2023-2024. évi munkaprogramjában szereplő pályázati lehetőségek lesznek bemutatva.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyre 2023. február 6-ig az alábbi linken keresztül van lehetőség:

https://www.horizonteuropa.nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-rendezvenyei/horizont-europa-widera-program?objectParentFolderId=19798

Továbbá szíves figyelmébe ajánlom az alábbi két angol nyelvű rendezvényt:

A Horizont programok múltját, jelenét és jövőjét érintően még tart a nyilvános konzultáció. A konzultációban résztvevők értékelhetik a Horizont 2020 és Horizont Európa programok eredményeit és hiányosságait, valamint prioritásokat fogalmazhatnak meg a Horizont Európa program 2025-27. évi stratégiai terve számára.

A kérdőív EU Login regisztrációval három nyelven (angol, német, francia) érhető el, de a szabad szöveges részek akár magyarul is kitölthetők.

További információkat az alábbi oldalon szerezhet:

https://research-and-innovation.ec.europa.eu/news/all-research-and-innovation-news/nowopen-largest-public-consultation-ever-held-past-present-and-future-european-research-and-2022-12-01_en

 

A Magyar Közlöny 2023. évi 12.számában döntés született az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről. Az erre vonatkozó kormányzati döntést az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az iparágat sújtó infláció miatt az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosítására lehetőséget ad az állam, a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja. A módosítás azon beruházások esetében történhet meg, melyeknél a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény történt.

Az áremelkedéssel érintett építőanyagokat és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben teszi közzé, továbbá a költségnövekedés mértékéről, illetve az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségeinek mértékéről az építésgazdaságért felelős miniszter kérelemre szakvéleményt ad.

Ennek következtében 2022. február 24-ig megkötött építési beruházási tárgyú szerződés esetén a nyertes ajánlattevő kezdeményezheti a szerződés módosítását, amennyiben az érintett szerződés során valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.

A szerződés módosítása a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén kezdeményezhető.

Amennyiben a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés és az ajánlatadás során számolt költség mértéke más módon nem igazolható az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleményben határozza meg.

Az átvállalt költségnövekedés nyertes ajánlattevő részére a megfizetés 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében a végszámlakiállításakor, egyszer van lehetőség. 2024. július 1. napját követően egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, ebben az esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50 %-os teljesítési készültsége.

A rendelet annak hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazható.

Közel háromszáz hazai kkv és nagyvállalat vett részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara úttörő kezdeményezésében, amely a vállalkozások fenntarthatósági szemléletformálását tűzte ki célul, egyedi mentorálási program formájában. A projekt záróeseményére december 7-én, szerdán került sor, ahol az elért eredményeket a program vezetője, Dr. Mezősi Balázs ismertette.

Dr. Mezősi Balázs, a program szakmai vezetője a program záróeseményén az eredményeket ismertető előadásában elmondta, a hazai vállalkozások 99,9%-a tartozik a kkv-k közé, nemzetgazdasági hozzájárulásuk és munkaadói szerepük ezáltal jóval magasabb a véltnél. A fenntarthatósági szemlélet elsajátítását célzó program szemléletbeli és eszközbeli segítséget egyaránt nyújtott a résztvevőknek: kézikönyv, szakmai csoportos mentorálások, céglátogatások, akciótervek és aktív mentori segítségnyújtás formájában.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogramot Dr. Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke is méltatta a záróeseményen. Felhívta a figyelmet az üzleti világban egyre inkább szükségessé váló gyors alkalmazkodóképességre és a tudásszerzésre, mint a talpon maradás zálogára. A mostani mentorprogram és az ehhez hasonló szemléletformáló megoldások pedig szükséges és hasznos formái a tudásátadásnak és végső soron hozzájárulnak ahhoz, hogy újra keretek közé tudjuk szorítani az emberiség globális erőforrásfogyasztását.

A PMKIK részéről Kertész Balázs előadásában a fenntarthatóság trendjeiről és ezek okairól, valamint az uniós és a hazai energiatermelési és fogyasztási helyzetről nyújtott átfogó képet.  A környezetvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az adottságok alapján jelentős, még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a megújuló energiaforrások fokozottabb használata is.

A záróeseményen a mentorok és a mentoráltak is felszólaltak szakmai kerekasztal-beszélgetések formájában. A mentorok tapasztalata szerint a fenntarthatósági szemlélet beépítése a mindennapi gyakorlatba a közvélekedéssel szemben nem kerül feltétlenül plusz pénzbe. A szemlélet, hogy fenntartható módon tervezik a termékeket és szolgáltatásokat, megtérül, így maguk is bátorítják a kkv-kat a megszerzett tudás használatára. A mentoráltak véleménye szerint pedig példaértékű megoldásokat láttak a nagyvállalatoknál, ami a hulladékhasznosítást, energetikai megoldásokat, gyártásoptimalizációt vagy akár a munkavállalók szemléletformálását illeti. Az eredmények inspirálóak voltak számukra, a megszerzett tudást ráadásul ők maguk is tovább tudják adni partnereiknek, megbízóiknak, ennek segítségével pedig még gyorsabb ütemű lehet a teljes szektornak és a környezetnek egyaránt kedvező szemléletváltozás.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogramról

A kamara közel öt éve indította útjára a hazai kkv-kat támogató Országos Vállalkozói Mentorprogramját. A projekt keretében mintegy háromezer vállalkozás cserélt tudást és tapasztalatot a beszállítóvá válás, a külpiacra lépés, az üzleti, pénzügyi fejlődés, illetve az utóbbi fél évben a fenntartható működés terén. A program célja az volt, hogy mentorálás útján olyan fenntarthatósági ismereteket adjon át a résztvevő kis- és középvállalkozásoknak, amely által érvényesülhetnek a fenntarthatósági szempontok a működésük során és amelyek új elemekkel gazdagíthatják a tudatos döntéshozatalt.

A Fenntarthatósági Vállalkozói Szemléletformálás elnevezésű alprogramban az elmúlt fél évben 46 mentor és 248 mentorált vállalkozás vett részt, nagyon magas elégedettség mellett. A projektre további igény is mutatkozik a visszajelzések szerint. A szakpolitika pozitív véleménnyel van a programról, így a szakmai vezető szerint a tapasztalatokat is beépítve egy még inkább testre szabott szolgáltatáscsomaggal tudnák folytatni a projektet a jövő évben, amennyiben támogatást kapnak hozzá. Záróbeszédében Dr. Mezősi Balázs a nyitottságot mutató mentoráltak mellett a programra időt és energiát fordító mentorok munkáját is kiemelte, hiszen az ő támogatásukkalett igazán gyakorlatias a program.

Figyelmébe ajánljuk az EUREKA és EUROSTARS 2023. február 23. (csütörtök) 10.00 órakor kezdődő online pályázati tájékoztatóját. Az Eurostars innovatív KKV-kat és partnereiket támogatja nemzetközi K+F+I projektek keretében, bármely területről. A pályázatokat 2023. február 10. – április 13. között lehet beadni.

A meghívó letöltése.

 

Felhívjuk figyelmét, hogy 2024. január 1-től országosan bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek (egyutas) kötelező visszaváltási rendszere (DRS, Deposit Refund System).

Az intézkedés keretében minden, üveg, fém és műanyag palackos italtermék értékesítésekor 50 Ft visszaváltási díjat kell felszámítani a fogyasztó részére, amit az üres sértetlen palack visszaváltása esetén az visszakap. A jogszabály boltmérettől függően automata visszaváltó berendezés (RVM) működtetését írja elő a visszaváltási díjas terméket forgalmazó üzletek számára.

  • A visszaváltást kötelezően gépi úton kell biztosítani a 400m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzletnek, amely forgalmának döntő hányadát élelmiszer árusítása teszi ki;
  • Önkéntes alapon kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak a rendszerhez,
    • gépi visszaváltóként, amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják;
    • manuális visszaváltóként, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával kívánják biztosítani.

A rendszer eszközparkját a Koncessziós Társaság adja üzemeltetésbe a kiskereskedelmi egységek részére, melyhez regisztráció és szerződéskötés szükséges. A regisztrációra és annak keretében a gépigények leadására elektronikus úton, a MOHU által biztosított Partnerportálon keresztül van lehetőség.

  • A kötelezetti és önkéntes gépi visszaváltók a jelentkezéseiket 2023. január 16. és 2023. február 17. közt tehetik meg.
  • Az önkéntes alapon csatlakozni szándékozó gépi visszaváltók részére második körös regisztrációt is nyitunk 2023. március 31-ig terjedően.
  • Önkéntes, manuális visszaváltók jelentkezését 2023. második negyedévtől kezdődően várjuk.

A szerződéskötés és a gépek telepítése a regisztrációt követően, ütemezetten történik 2023-tól kezdődően.

A Kötelező visszaváltási rendszerrel és a regisztrációval kapcsolatosan további információk az alábbi honlapokon érhetők el:

A MOHU honlap elérhetősége: https://mohu.hu/

Partnerportál elérhetősége: https://oss.mohu.hu

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése. Az orosz források 61 %-os csökkenését nem tudta ellensúlyozni a norvég forrás és az LNG sem. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek júniusban. A piacok pedig már beárazták az esetleges további csökkenést is. A szén euróban mért ára 4,06 %-kal, a szén-dioxid kvóta ára pedig 6,95 %-kal emelkedett, ami a szénerőművek felfuttatására utalhat.

A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás júniusban az előző évihez képest 11 %-kal csökkent. Azonban az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség növelését. A gáztárolók töltöttségi szintje 40,1 % volt június végén.

 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye alapján létrehozásra kerül a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogram (BGH), melynek köszönhetően Magyarországon a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul meg 2023. februártól.

A hitelprogram a nehéz helyzetbe került vállalatokon segítene, méghozzá úgy, hogy a programot lebonyolító Eximbank nem csupán export-, hanem valamennyi célra felhasználható forint- és euróalapú hitelt nyújt, így beruházási és forgóeszközhitel is elérhető.

A vállalatok méretmegkötés nélkül vehetik fel a hiteleket, így a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalatok is hozzáférnek a kedvezményes hitelekhez.

A program rendkívüli segítséget jelent a vállalkozásoknak abban, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó forrásokhoz jussanak, valamint lehetőséget biztosít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában korábban felvett, 2023 során nagy összegben lejáró hiteleiket refinanszírozhassák. Ezek lejáratával a vállalati hitelek refinanszírozási kockázata jelentősen megnő, mivel a korábbi alacsony, 2,5 százalékos kamatszintekkel szemben a magyar vállalatok 20 százalék feletti hitelkamatokkal szembesülnek, ezzel pedig a hitelfelvételeik ellehetetlenülnek. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram hiteltermékei azonban rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett lesznek elérhetők, forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében jellemzően legfeljebb 3,5 százalékos szinten. A program ráadásul az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz még ennél is kedvezőbb kamatokat kínál.

Jelen intézkedéssel a vállalatok számára 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrás áll rendelkezésre a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül.

 

 

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ vendéglátás moduljára való regisztrációs kötelezettség 2021. november 1-jétől már kiterjed a vendéglátó üzletekre és a turisztikai attrakciókra is, az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség 2023. július 1-jétől indul.

A kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet értelmében az NTAK-regisztrációra köteles vendéglátó üzletek típusai a következők:

  • étterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • büfé, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – italszolgáltatás;
  • munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – egyéb vendéglátás;
  • gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – rendezvényi étkeztetés;
  • alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás;
  • mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás.

A fentebb felsorol vendéglátó üzletek közül azonban adatszolgáltatási kötelezettsége csak az alábbiaknak van:

  • étterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • büfé, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

Fentiek alapján a munkahelyi/közétkeztetés, a rendezvényi étkeztetés és a mozgó vendéglátóhely besorolással rendelkező üzletek nem kötelezettek az adatszolgáltatásra.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) vendéglátás moduljával kapcsolatban felmerülő további szakmai kérdéseket és válaszokat ide kattintva tekintheti meg.

 

Ismételten elérhetőek a “Vállalkozások munkaerő támogatását” és a munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatások, amelyre vonatkozóan a Kormány jelenleg 17,6 milliárd forintos keretet biztosít.

A “Vállalkozások munkaerő támogatása” program legfeljebb 6 hónapon keresztül támogatja azon munkát keresők elhelyezkedését, akik 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott 25 év feletti álláskeresők. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bérköltség 50%-a, de teljes munkaidős foglakoztatás esetén legfeljebb 250 ezer forint havonta.

A munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás a fiatal szakképzettek munkatapasztalat szerzése esetén a támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a, de teljes munkaidő esetén maximum a hatályos garantált bérminimum kétszerese, azaz havi legfeljebb 592.800 forint.

A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás esetében a támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a megállapítás napján hatályos minimálbér 150%-a, azaz jelenleg 348 ezer forint.

A támogatások részletes hirdetményei és pályázati anyagait a foglalkoztatási portálon érhetők el.

Az IM 2023. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja (EVP) című dokumentumban idén a korábbi évekhez képest jóval kevesebb, ám teljesen új hatósági fókuszpontokat megjelenítő célellenőrzésekkel találkozhatnak a vállalkozások.

Az idei évre meghirdetett hivatalos ellenőrzési Program 33 pontba szedve sorolja fel a célkeresztbe kerülő ellenőrzési területeket, termékköröket, iparágakat, összhangban egyrészt a hazai fogyasztóvédelmi politika deklarált prioritásaival, mint például a gyermekvédelem, a digitális fogyasztóvédelem, másrészt a legutóbbi fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálymódosításokkal. Utóbbiakból a „család” külön védendő alanyi körkénti nevesítése a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kapcsán mindenképp kiemelést érdemel a Program bemutatását megelőzően.

Nem meglepő módon idén már nemcsak a gyermekek, ill. generálisan a fogyasztók, hanem a családok fogyasztóvédelmi szempontú fokozott védelmével is számolnia kell a cégeknek: kiemelt felelősséggel kell eljárniuk, ha észszerűen előre látható számukra, hogy kereskedelmi gyakorlatuk alkalmas a családok döntéseinek befolyásolására. Lássuk, mit ellenőriznek 2023-ban az általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok, vagyis a kormányhivatalok.

Mint minden évben, 2023-ban is sor kerül a veszélyes termékek, a vámriasztással érintett termékek laboratóriumi, vagyis termékbiztonsági szempontú vizsgálatára, ahogy a dohánytermékek forgalmazásának ellenőrzésére és a cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának vizsgálatára is.

Az irányadó jogszabályok jelentős módosulása és a nem éppen fényes korábbi ellenőrzési eredmények miatt ellenőrzési fókuszban marad a szavatossági és jótállási igények intézési rendje, és idén is célkeresztben marad a greenwashing, avagy az ún. zöldre festés, valamint a hagyományos és az online kereskedelmi értékesítés.

Régi ismerős az előrecsomagolt termékek nettó tömegének, továbbá az ún. szezonális termékeknek a fogyasztóvédelmi ellenőrzése, ahogy a közszolgáltatók panaszkezelési gyakorlatát és telefonos ügyfélszolgálatát, honlapjait is ismételten, idén is ellenőrzik majd.  A kettős minőség ellenőrzésére, a kozmetikai termékek és a játékok laboratóriumi vizsgálatára szintén sor kerül 2023-ban, de megvizsgálják a „specifikus csoportoknak” szánt élelmiszereket is, amelyek kapcsán szélesedett a hatósági fókusz, hiszen tavaly csak a glutén-, és laktózmentes termékek kerültek nevesítésre. Tavaly a kaland-, kondi-, és aquaparkok, idén a „szórakoztatási célú berendezések és szórakozási célú sporteszközök” üzemeltetési feltételeinek ellenőrzésével számolhatnak a vállalkozások, méghozzá „a biztonságos családi kikapcsolódás” védelme érdekében. A családok védelmének prioritáskénti kezelését hivatott hangsúlyozni „a családok védelme érdekében a gyermektáborok és sítáborok ellenőrzése” elnevezésű célellenőrzés is.

Nóvumként üdvözölhetünk számos témavizsgálatot, így a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások alkalmazásának, valamint a gyermekek testi és lelki integritásának védelmét szolgáló előírások megtartásának ellenőrzése, csakúgy, mint az ideológiamentes kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése olyan ellenőrzési programpontok, melyekkel korábban nem találkoztunk.

Kiemelten kerül sor 2023-ban a gyermek és fiatalkorúakat védő reklámszabályok megtartásának ellenőrzésére, és a különösen érzékeny társadalmi rétegeket célzó megtévesztő kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése című témavizsgálat szintén a fogyasztók egyes – pl. a koruk, vagy fizikai állapotuk miatt fokozott védelemre jogosult – csoportjai irányában közreadott reklámokat, tájékoztatásokat veszi hatósági célkeresztbe. Mindeközben a megfelelés eleve nem könnyű, tekintve, hogy a megtévesztésmentes kommunikáció a reklámozandó termék helyes kategorizálásával, a fogyasztói célcsoportot képező egyén vagy csoport viselkedésének és asszociációinak pontos modellezésével, valamint a speciális mellett az általános reklámszabályok maradéktalan betartásával biztosítható. Új ellenőrzési terület az állateledelt és állatfelszerelést értékesítő üzletek köre, az adattörlő címkékkel kapcsolatos előírások, valamint a gyermekeknek szánt farsangi és halloween maszkok, parókák és jelmezek termékbiztonsági vizsgálata.

Összességében, bár a meghirdetett 33 célellenőrzés fele ismerős korábbi évekből, az idei Ellenőrzési Programból kiemelést érdemel, hogy számos új hangsúlyt és fókuszpontot hoz, meglehetősen tág mozgásteret biztosítva a hatóságoknak. Emellett pedig, a korábbi évekből áthozott témavizsgálatokat illetően is mindenképp javasolt az érintett vállalkozások körültekintése, hiszen a dinamikusan fejlődő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok új elvárásainak tükrében indokolt lehet a napi működésük legújabb fogyasztóvédelmi kockázatait mihamarabb beazonosítaniuk.

Az Ellenőrzési Program pontjait alább olvashatják:

 

  1. Dohánytermékek forgalmazásának ellenőrzése és cigaretták kátrány, nikotin, szén-monoxid hozamának vizsgálata
  2. Gyermekeknek szánt farsangi és halloween maszkok, parókák és jelmezek laboratóriumi vizsgálata
  3. Veszélyes termékek keresése a hagyományos, valamint az online kereskedelmi forgalomban (KPIR, RAPEX)
  4. A magyar nyelv védelmét szolgáló előírások alkalmazásának ellenőrzése
  5. A családok védelme érdekében a gyermektáborok és sítáborok ellenőrzése
  6. Vámriasztással érintett termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése
  7. Kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése
  8. Szezonális termékek ellenőrzése a megtévesztő jelölés tükrében
  9. Energiatakarékossághoz kapcsolódóan villamossági termékek készenléti állapotban felvett teljesítményének laboratóriumi mérése
  10. Az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címkével kapcsolatos előírások ellenőrzése
  11. A gyermekek védelme érdekében a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése
  12. A kisgyermekek védelme érdekében a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható gyermekgondozási cikkek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése
  13. A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok megtartásának ellenőrzése
  14. A különösen érzékeny társadalmi rétegeket célzó megtévesztő kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése
  15. A közszolgáltatók panaszkezelésének, telefonos ügyfélszolgálatainak és honlapjainak vizsgálata
  16. Hagyományos kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése
  17. Az online értékesítés fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése, ideértve a “zöldrefestés” jelenségének vizsgálatát
  18. Állateledelt értékesítő üzletek és állatfelszerelések fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése
  19. Specifikus csoportoknak szánt élelmiszerek és gyermekeknek szánt élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata a megtévesztő jelölés tükrében
  20. A biztonságos családi kikapcsolódás érdekében szórakoztatási célú berendezések és szórakozási célú sporteszközök üzemeltetési feltételeinek ellenőrzése
  21. Kettős minőség tilalmának hatósági eljárást megalapozó összehasonlító vizsgálata a kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek tekintetében
  22. Bőrrel érintkező termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése
  23. A szavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban
  24. Energiatakarékossághoz kapcsolódó építési termékek ellenőrzése
  25. A kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek nyári ellenőrzése
  26. Univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálata
  27. A gyermek- és fiatalkorúak védelme érdekében az alkoholfogyasztás visszaszorítását szolgáló jogszabályi rendelkezések érvényesülésének ellenőrzése
  28. Előre csomagolt termékek nettó tömegének ellenőrzése a megtévesztő jelölés tükrében
  29. A gyermekek testi és lelki integritásának védelmét szolgáló előírások megtartásának ellenőrzése
  30. Ideológiamentes kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése
  31. A kisgyermekek fokozott biztonsága érdekében csecsemő és kisgyermek ruházati termékek és lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése
  32. 100% pamut gyermekeknek szánt textiltermékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése a megtévesztő jelölés tükrében
  33. Energiacímkézés piacfelügyeleti ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomba

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a 2022. évi MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.
A pályázat benyújtási határideje: 2023. február 3.

A pályázati felhívás itt érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzé tett tájékoztató szerint új bejelentési, változásbejelentési, átvilágítási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a digitális platformüzemeltetőkre.

A változás minden olyan szervezetre érvényes, amely olyan platformot üzemeltet, amit részben vagy egészben, szerződés alapján, értékesítők rendelkezésére bocsát. A NAV tájékoztatása szerint a következő tevékenységeket szükséges jelenteni: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás, áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.

Magyarországon 3 típusú platformüzemeltetőre lesz érvényes a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség. Az egyszeri bejelentkezés határideje 2023. február 15., ezután pedig az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 nap. Az adatlapok beadhatók az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA: Új nyomtatvány/bejelentés → Adat- és változásbejelentés), és az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK: Nyomtatványok ÁNYK-hoz → Nyomtatványkereső → Részletes keresés) is.

Az első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31., ez a 2023-as adatszolgáltatási időszakra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az időszakon belül negyedéves bontásban kell teljesíteni.

Ha a platformüzemeltető elmulasztja bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesíti, a NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A Magyar Közlöny 2022. évi 218. számában megjelent a Kormány Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetéséről szóló döntése.

A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára a munkáltató a munkavállalónak béren kívüli juttatás formájában a meghatározott keretet meg nem haladó összeget utal. A munkavállaló fizetési alszámlájára utalt keretösszeget a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018 (IV. 20.) Korm. rendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, a szabadidő- eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra használhatja fel.

A számlák közötti átjárhatóság 2023. január 8. napjáig volt érvényben, ezt követően megszűntek az alszámlák.

Változik a kártyapótlás díja is, az eddigi 1500 Ft helyett 1800 Ft lesz, amely díjat a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja.

Az igénybe vehető belföldi szolgáltatások köre alább olvasható:

  1. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.),
  2. belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi

utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

  1. a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,
  2. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04),
  3. éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),
  4. egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.),
  5. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés,

a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátás),

  1. előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),
  2. múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),
  3. növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),
  4. vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),
  5. testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13.),
  6. egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és

a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

  1. belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.),
  2. egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés),
  3. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
  4. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),
  5. sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.),
  6. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.),
  7. helyközi vasúti személyszállítás (TEÁOR’08 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő

személyszállítás),

  1. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése).

A Magyar Közlöny 2022. évi 214. számában megjelent az 1477/2022 (X.6) Korm. határozat módosítása, melynek értelmében a Beruházási Támogatási Program támogatási időszaka meghosszabbításra került, illetve kibővítették kedvezményezetti kört a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban működő kkv-kra.

Az Energiaköltség és Beruházási Támogatási Program tekintetében jelenleg azon vállalkozások minősülnek energiaintenzívnek, melyeknek energiaköltsége 2021-ben elérte az árbevétel 2 százalékát.

A kibővített feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 című Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület az alábbi linken érhető el. https://energiatamogatas2022.nffku.hu/

A pályázati felhívással kapcsolatos módosításokat ide kattintva olvashatja.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy meghirdetésre kerültek a Széchenyi Kártya Programon belüli új hitelkonstrukciók, amelyek Széchenyi Kártya Program MAX+ néven, 2023. január 1. napjától indulnak.

A Széchenyi Kártya Program MAX+ hiteleire vonatkozó részletes információk, Üzletszabályzatok és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a kavosz.hu weboldalán.

Az új konstrukciókkal kapcsolatos részletes tájékoztatásig türelmüket kérjük!

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 205. számában megjelent az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosításáról szóló kormányrendelet. A módosítással kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:

A kereskedőknek 2023. január 1. napjától kvázi saját hatáskörben kell gondoskodniuk arról, hogy a kódot a fogyasztók rendelkezésére bocsássák. Ennek módját a jogszabály a kereskedő belátása és technikai lehetőségei szerint saját hatáskörébe utalja. A kód átadása történhet papír alapon, illetve közvetlenül a nyugtára/számlára történő nyomtatás útján, utóbbi megoldás informatikai fejlesztést igényel, melyre remélhetőleg a pénztárgép- és számlázó szoftverek fejlesztői is időben fognak reagálni. A technikai megvalósítást és a platform megválasztását illetően fokozottan ügyelni kell arra, hogy egy esetleges fogyasztóvédelmi eljárásban szükséges lehet bizonyítani a kód átadásának megtörténtét. Mindenképpen olyan módot szükséges tehát választani, ami lehetővé teszi a későbbi időpontban történő bizonyítást.

Fontos körülmény továbbá, hogy az adattörlő kódokat a kereskedőknek szintén 2023. január 1. napjától elektronikus úton kell igényelniük a NAV-tól. A jogszabály nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy az igénylőlap, illetve az adattörlő kódok továbbítása milyen módon történik, ez a NAV feladatkörét képezi. Az adattörlő kód a NAV SORSZIG-elnevezésű nyomtatványán kérhető a nyugta- és számlanyomtatványok sorszámtartománya mellett. A NAV adattörlő kód igénylésével kapcsolatos eljárásról szóló részletes tájékoztatóját ide kattintva éri el.

A címkéket a kereskedő 2023. március 31. napjáig adhatja át a fogyasztók részére. Ugyanakkor az ezen időpontig fel nem használt címkéket a kereskedőknek 2023. április 30. napjáig vissza kell szolgáltatniuk székhely vagy telephely szerint illetékes járási hivatal részére.

A jelenleg hatályban lévő Korm. rendeletet ide kattintva érheti el.

A Magyar Közlöny 205. számában megjelent a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás biztosításáról és egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásával kapcsolatos szabályokról szóló 520/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet.

A rendelet kimondja, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) 3. § 17. pontjában meghatározott azon felhasználó:

  • amely nem jogosult egyetemes szolgáltatásra,
  •  villamosenergia-ellátása 2023. január 1. napjától nem biztosított e rendelet hatálybalépését megelőző napig elfogadott ajánlattal vagy megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéssel, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet] alapján vagy a felhasználót 2022. december 31. napján ellátó villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata alapján egyéb módon, és
  • veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátással érintett felhasználási helyeit tekintve 2022. évi tényleges – profilos elszámolású felhasználási hely esetén az elosztó által alkalmazott mértékadó éves fogyasztás alapján meghatározott – villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 2 GWh-t, azzal, hogy a 2022. évre naparányosan vetítve kell figyelembe venni azon felhasználási helyek fogyasztását, amelyek hálózatra csatlakozása 2022. év során történt,

2023 január 1. napjától teljes ellátás alapú veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátásra jogosult.

A felhasználó a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás igénybevétele érdekében 2022. december 14. és 2022. december 19. napja között a villamosenergia-kereskedő által e rendelet hatálybalépését követő munkanapon közzétett, az e célra biztosított elektronikus felületen keresztül e-mail-címének megadásával nyilatkozatot tehet, ettől eltérő esetben a nyilatkozat érvénytelen. A határidő jogvesztő. A nyilatkozattétel fogadását a villamosenergia-kereskedő elektronikus levélben igazolja vissza a megadott e-mail-címre.

2023 január 1. napjának kezdetével a villamosenergia-kereskedő és a fenti pont szerint nyilatkozatot tevő felhasználó között határozatlan időtartamra villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában meghatározott mintaszerződés szerinti tartalommal. A villamosenergia-vásárlási szerződés a felmondásra irányuló jognyilatkozat közlését követő második hónap első napjára felmondható.

A Vet. 47/B. § (9) bekezdésétől eltérően a villamosenergia-kereskedő a nyilatkozatot tett felhasználó esetében a kereskedőváltást 2023. január 10-ig jelenti be az érintett hálózati engedélyesnél, és a hálózati engedélyes a kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit 2023. január 1-jére visszamenőlegesen teljesíti.

A villamosenergia-kereskedő a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából jogosult legalább 8 napos határidő biztosításával a jogosultság alátámasztásául szolgáló iratokat a felhasználótól bekérni. A 2022. évi villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó adatokat a villamosenergiakereskedő az elosztó hálózati engedélyestől kéri, amely azt 8 napon belül megadja.

A rendelettel kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel figyelmüket:

  • A nyilatkozattétel határideje: december 19.
  • Csak az jelentkezhet, akinek jelenleg nincs villamosenergia- ellátást biztosító szerződése, tehát energiaállátása nem biztosított 2023. január 1-jétől és 2022. december 13-ig nincs elfogadott ajánlata sem.
  • A rendelet nem zárja ki az önkormányzati cégek és a sport szövetségek, egyéb szervezetek jelentkezését sem.
  • Fontos továbbá, hogy hónapról hónapra változó áras termékről van szó, amelynek havi ára a tárgyhónapot megelőző hónap első kereskedési napjától az utolsó előtti kereskedési napjának végéig publikált, tárgyhónapi időszakra vonatkozó tőzsdei zsinór és csúcs termék elszámoló árainak számtani átlaga alapján kerül meghatározásra.

A rendelet teljes tartalma a Magyar Közlöny fent hivatkozott számában olvasható.

Budapest, 2022. augusztus 01. – A kormány korábbi bejelentése alapján Széchenyi Kártya Program MAX néven folytatódik a hazai kkv-szektor versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgáló államilag támogatott hitelprogram. Konkrét hitelkérelmek benyújtására várhatóan e hét közepétől lesz lehetőség a KAVOSZ Zrt. országos lefedettségű regisztráló irodahálózatában.  

A Kormányzat fontosnak tartja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében a kis- és középvállalkozások kedvező feltételrendszerű, támogatott finanszírozási forrásokhoz jutásának folyamatos biztosítását. Annak érdekében, hogy a kkv-szektor továbbra is a legalacsonyabb kamatok mellett juthasson forráshoz, a Kormányzat a Program összes hiteléhez – a vonatkozó hatályos Korm.határozat szerint – továbbra is kamattámogatást, illetve garanciadíj-támogatást nyújt és az eddigi mértékű kezelési költségtámogatást biztosítja a vállalkozások számára.

Ennek eredményeként az SZKP MAX hitelei továbbra is a teljes futamidő alatt fix kamatozással, évi 0,5 – 3,5% nettó kamatszinten, a Program Üzletszabályzatában rögzített egyéb díjtételek mellett érhetőek el.

A KAVOSZ Zrt. honlapján 2022. július végén közzétételre került a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak az aktuális piaci környezethez igazított igénylési feltételeit és kondícióit tartalmazó Üzletszabályzata, illetve az igényléshez szükséges dokumentumok. A hitelkérelmek benyújtására várhatóan e hét közepétől lesz lehetőség a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban. További információk és a részletes igénybevételi feltételek a www.kavosz.hu  oldalon érhetőek el.

  1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX a napi működési költségek biztosításához.
  • Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
  • A hitel maximális futamideje akár 3 év is lehet (1, 2 vagy 3 év).
  • A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.

A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX keretében – annak többlettámogatott hitelrészeként -bevezetésre került a Széchenyi Energiakártya, amely az energiaválság által érintett vállalkozások által igényelhető 1 éves futamidővel, és a normál folyószámlahitelrészhez képest még kedvezőbb, évi fix 1% nettó kamattal.

  1. Széchenyi Likviditási Hitel MAX szabad felhasználású forgóeszközhitel a vállalkozás működéséhez szükséges forgóeszköz beszerzések finanszírozására. A Likviditási Hitel hitelkiváltásra is felhasználható.
  • Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
  • A hitel futamideje 3 év.
  • A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.
  1. Széchenyi Beruházási Hitel MAX szinte minden beruházási hitelcél finanszírozására alkalmas, az agrárszektorban is.

A konstrukció keretében finanszírozható főbb hitelcélok az alábbiak: klasszikus beruházási célok (mint pl. új és használt gép, berendezés, ingatlan, egyéb tárgyi eszköz beszerzés), korábbi piaci árazású hitelek kiváltása, a feltételeknek megfelelő üzletrészvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz beszerzés.

  • Az igényelhető hitelösszeg legfeljebb 400 millió forint.
  • A hitel maximális futamideje 10 év.
  • A hitel nettó kamata évi fix 1,5%, illetve energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitelcélok esetén évi fix 0,5%.

A kedvezményes Energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitel hitelcéljai az alábbi elvek mentén kerültek meghatározásra:

  • igazolható a fenntarthatóság, a zöldgazdaság vagy a körforgásos gazdaság elveinek érvényesítése, illetve
  • a beruházás az energiahatékonyság javítására vagy technológiaváltásra irányul.
  1. Széchenyi Lízing MAX pénzügyi lízingügyletek finanszírozására.
  • A konstrukcióban mindenféle új vagy használt haszongépjárművek, gépek, berendezések finanszírozására van lehetőség.
  • A konstrukció maximális futamideje 10 év.
  • A konstrukció nettó kamata évi fix 3,5%.

Figyelmükbe ajánljuk a „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram” című (GINOP-8.3.5-18 kódszámú) felhívás „B” hitelcéljának termékdokumentációját, mely 2022. november 30-ától újra elérhető.

A „KKV Technológia” Hitelprogram célja, hogy a vállalkozások fejlesztési igényei és a működésből származó finanszírozási igényei maximálisan kiszolgálásra kerüljenek.

A GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogramról ezen az oldalon szerezhet információt, illetve lent megtekintheti az ehhez kapcsolódó terméklapot, melyből megismerhetőek a program előnyei, elérhetősége, fontos tudnivalók és a hitelkérelem pontos menete.

Amennyiben a dokumentum nem jelenik meg megfelelően,
a letöltéshez kattintson ide.

Decemberben megjelent a „Cafeteria Kisokos-2023, Alapismeretek a béren kívüli juttatások alkalmazásához” című tájékoztató füzet.

A tájékoztatóból megtudhatja, hogyan lehet olcsóbban adni a juttatásokat, megismerheti a kedvezményes adózású juttatások törvényi hátterét, az adózási feltételeknek feltételes változásait, a 2023-as évre vonatkozó juttatási elemek kereteit.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara térítésmentes pályázatfigyelési szolgáltatása keretében a Technológiai és Ipari Minisztérium által a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt., mint támogató útján meghirdetett alábbi pályázati felhívására hívja fel szíves figyelmüket:

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022
(energiaköltségek növekményéhez és energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó önerőt kiegészítő támogatás)A pályázati felhívás nyelve: magyar.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara jelen tájékoztatása kizárólag a fenti pályázati felhívásra vonatkozó figyelemfelhívást szolgálja. Minden esetben a pályázat kiírójának hivatalos felületén szükséges tájékozódni a pályázati felhívás mindenkor hatályos, aktuális részleteiről.

A Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 című pályázati felhívásával kapcsolatos részletes, hivatalos információk a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján, az alábbi linkeken keresztül érhetők el:

www.energiatamogatas2022.hu

https://nffku.hu/feldolgozoipari-kkv-energiakoltseg-es-beruhazas-tamogatasi-program/

Figyelmükbe ajánljuk a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 regisztrációs segédletét:

Amennyiben a dokumentum nem jelenik meg megfelelően,
a letöltéshez kattintson ide.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Programba való regisztrációra 2022. december 15. napjáig van lehetőség a Támogató erre a célra létrehozott pályázati felületén. (https://energiatamogatas2022.nffku.hu/)

A pályázatról további információt az alábbi linken ér el.
https://nffku.hu/feldolgozoipari-kkv-energiakoltseg-es-beruhazas-tamogatasi-program

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatos egyeztetéseket folytatott a Kormányzattal annak érdekében, hogy a vállalkozások számára olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre, amelyekkel túlélhetik a jelenlegi válsághelyzetet. A kamara célja, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, és továbbra is a növekedésre fókuszáljon a gazdaság, ehhez pedig elengedhetetlen a vállalkozások minden lehetséges eszközzel történő segítése. Ennek keretében az MKIK kezdeményezte egy 5-10%-os sávban meghatározott kamatplafon azonnali bevezetését, továbbá a meglévő változó kamatozású vállalkozói hiteleknél a moratórium lehetőségének biztosítását mindaddig, amíg a gazdasági helyzet ezt megkívánja.

A vállalkozások működőképességének megtartása érdekében pedig a Széchenyi Kártya Program folytatása kulcskérdés volt. Az elmúlt időszakban hosszas tárgyalások folytak a szervezetek között az állami támogatású hitelprogram jövő évi folytatásának részleteiről annak érdekében, hogy a vállalkozások számára továbbra is a piacinál lényegesen olcsóbb, fix kamatozású, kiszámítható konstrukciókat tudjunk biztosítani.

Kamatstop kiterjesztése kkv-hitelekre

Június 28-ai szinten, 7,78%-on fixálják ezeket a hiteleket. A lépés november 15-től érvényes, de az addigra már átárazódó szerződések is visszakerülnek erre a szintre.

Az intézkedés jövő év július 1-ig lesz érvényben, amelyben mintegy 60 ezer kkv nagyjából 100 ezer hitele érintett.

Széchenyi Kártya Program meghosszabbítása

Folytatódik a Széchenyi Kártya Program, fix 5%-os nettó kamattal lesz elérhető 2023. januártól.  A jelenlegi 3,5% január 1. napjáig marad érvényben. Hat konstrukció lesz elérhető a jövőben: beruházási hitel, forgóeszközhitel, turisztikai hitel, mikrohitel, agrárhitel, illetve folyószámlahitel. A kamattámogatást a kormány át fogja vállalni, a bankokat ezzel akarja a kormány ösztönözni arra, hogy folytassák a programot.

  1. október 22.

A vállalkozások számára kamatplafont és hitelmoratóriumot kér az MKIK

Budapest, 2022. október 20. - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a Kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - amelynek szintje 5-10% sávban kerüljön megállapításra – továbbá a meglévő vállalkozói hiteleknél a moratórium lehetőségének a biztosítását.


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kritikusan magas kamatkörnyezet ellensúlyozására, a hitelezési piac vállalkozások számára még elfogadható mértékű terheinek kialakítására, kamat ársapka bevezetését szorgalmazza.

Bízom abban, hogy a Kormányzat átgondolja javaslatunkat.

Megjelent a Kormány 443/2022. (XI.7.) Korm. rendelete, amely alapján több mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. A mikrovállalkozásokon túl a kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzati intézmények is érintettek lehetnek a nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó 2022. november 30-ig köteles a saját végső áram-, illetve földgáz menedékes szolgáltatóját tájékoztatni arról, hogy ha 2022. december 31. napját követően ellátását más villamosenergia-kereskedővel, illetve földgázkereskedővel kívánja biztosítani.

A kormányrendelet új szabályokat is rögzít, azokra az esetekre, ha utólag kiderül, hogy a felhasználók jogosulatlanul vételeztek gázt vagy áramot az elmúlt hónapokban. Az egyetemes szolgáltató 8 napos határidő biztosításával nyilatkozattételre hívja fel a felhasználót a jogosultság fennállására vonatkozóan. Emellett a szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását alátámasztó iratot 15 napos határidő biztosításával bármikor bekérheti, és a fennálló hatályos szerződést azon a napon szünteti meg, amikor a jogosultság hiányát megállapítja.

Ha a felhasználó nem jogosult az egyetemes szolgáltatásra akkor a jogviszony fennállása alatt jogosulatlanul felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci áron, földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagáron számolja el a felhasználóval. Azonban, ha nem a cég nyilatkozata alapján derül, ki, hogy nem jogosult a rezsicsökkentett árakra, akkor nagyobb a pénzügyi retorzió. Ebben az esetben villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár, a földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagár 120%-án számolja el a felhasználóval.

Az energiaár-emelkedés mérséklésére a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program adhat lehetőséget. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület 2022. október 20-án nyílt meg. Regisztrációra 2022. december 15. 19:00 óráig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban további információ az nffku.hu honlapon található.

Módosításra került az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, mely szerint változik az egyetemes energiaszolgáltatásra jogosultak köre. 2022. augusztus 1-jével bevonásra kerül a lakossági felhasználók körébe az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője.

A Kormány döntése értelmében az idei év végéig működőképességük megőrzése érdekében a mikrovállalkozások továbbra is rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésnek megfelelő áron jogosultak villamos energiát és földgázt vételezni a kormányrendeletben meghatározott 4 606 kWh éves összesített villamosenergia-fogyasztás és 1489 m3 éves összesített gázfogyasztás erejéig.

Az MVM Next arra kéri ügyfeleit, hogy akik nem jogosultak 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra, tegyenek nyilatkozatot a saját érdekükben 2022.július 1-ig, így végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás.

Nyilatkozat hiányában az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfeleknek nem köteles az MVM Next energiaellátását biztosítani.

Nem kell nyilatkozatot tenni a mikrovállalkozásoknak (alkalmazottak száma max. 9 fő, és sem az árbevétel, sem a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis kb. a 800 millió Ft-ot), amennyiben jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, továbbá

  • áramszolgáltatás esetében:
    • kisfeszültségen vételez, és
    • az összes felhasználási hely tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül, és
    • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot.
  • gázszolgáltatás esetében:
    • 20 m3/h kapacitást nem haladja meg a vásárolt kapacitását, és
    • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a földgázt.

Nyilatkozniuk kell az önkormányzatoknak, az állami bérlakásokat üzemeltetőknek és belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek üzemeltetőinek.

Az árammal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek áramot, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

A gázzal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételezték a földgázt, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

Az MVM Next felhívását és a részleteket ide kattintva olvashatja el.

Részletes információkat az alábbi linken tett közzé az áramszolgáltató:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

A földgázszolgáltatással kapcsolatban pedig az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-foldgaz

A Magyar Közlöny 2022. évi 175. számában megjelent a Kormány 1516/2022. (X. 28.) Korm. határozata az Európai Unió számára készített „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv módosításáról, valamint a 2023–2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtásának elfogadásáról.

Ehhez kapcsolódóan a Kormány elrendelte A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv 2023−2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtását.

A nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítása céljából a következő intézkedések kerülnek megvalósításra a 2023-2024 Intézkedési Terv végrehajtása érdekében:

  • a nők társadalmi és családi szerepével kapcsolatos oktatási program kidolgozása és lebonyolítása tanulók részére, családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés a köznevelési intézményekben;
  • a nők vállalkozóvá válásának támogatása szakmai programokkal, sikeres vállalkozó nők példájának bemutatásával;
  • a nőpolitikai, női szempontokat figyelembe vevő szakértelem fejlesztése szakértők képzésével, valamint a szaktudás elterjesztésével a közigazgatásban;
  • a Családbarát Hely tanúsító védjegy program megvalósítása, a védjegyhez kapcsolódó képzések, tréningek, tanácsadás és díjátadók szervezése az arra jelentkező vállalatok, vállalkozások számára;
  • a nők vezetővé válásának elősegítése a gazdasági, vállalati szektorban, a női vezető szerepek – „Az év női menedzsere” díj és az „Egyensúlyban” szemléletformáló sorozat – elismertségének növelése a különböző szektorokban;
  • a lányok és nők matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai (MTMI) pályák felé való irányultságának támogatása, pályaorientációs komplex programok, képzésekben lemorzsolódást megakadályozó programok megvalósítása;
  • Családbarát Szülészeti osztályok és Családbarát Kórházak számára pályázatok további meghirdetése, kibővítése;
  • a hátrányos helyzetű, elsősorban roma nők egészségtudatosságát növelő, a népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon és a családon belüli szerepüket támogató programok működtetése;
  • a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lányok, nők iskolai lemorzsolódásának megelőzését és korai iskolaelhagyásának csökkentését célzó programok működtetése.

A Magyar Közlöny 136. számában - 2022. augusztus 16-án, kedden – megjelent a 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelete Egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A rendelet módosítása újabb jogkörrel bővíti az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. Minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelem elutasításra kerül az Építési Hatóság által, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

A kormányrendelet szerint a jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

A Magyar Közlöny 129. számában - 2022. július 30-án, szombaton – megjelent a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 278/2022. (VII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet értelmében módosításra került a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet.

A módosítás szerint az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

külföldi rendszámú jármű,
a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű kivételével a jármű forgalmi engedélye szerint nem természetes személy által üzemeltetett jármű vagy
nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjának töltése céljából értékesítik.

Megjelent a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közgazdasági Igazgatóságának 2022. harmadik negyedévi Gazdasági Tájékoztatója.
A Gazdasági Tájékoztató IDE kattintva, valamint az MKIK honlapján érhető el.

A Magyar Közlöny 2022. évi 190. számában megjelent a Kormány 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelete a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről, amely többek között arról is rendelkezik, hogy 2022. október 1. és 2023. március 31-e között nem kell a turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni.

A vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására 2023. július 1. napjától kötelesek. 2023. december 31. napjáig nem kell a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő okmányát bemutatni és az okmány azonosító adatait rögzíteni, ezzel is csökkentve a turisztikai ágazat adminisztrációs terheit.

A veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 94.  § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el az a munkáltató, amely tényleges főtevékenységeként:

  • Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
  • Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
  • Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
  • Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
  • Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
  • Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
  • Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
  • M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329) tevékenységet vagy
  • Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet folytat.

A Magyar Közlöny fenti számában ezen felül közzétették a Kormány 1554/2022. (XI. 21.) Korm. határozatát a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról, amelynek értelmében a Kormány egyetért azzal a kezdeményezéssel, amely a Széchenyi Pihenőkártya alszámláinak megszüntetésére irányul, így felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával, készítsen előterjesztést a Kormány részére megvalósításához szükséges intézkedésekről.

A Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezésére a kormány egy átfogó csomag keretében hat olyan intézkedésről is döntött, amely segítséget nyújthat turisztikai szektor szereplőinek.

November 16-án hat intézkedésből álló Turisztikai Akciótervet jelentett be Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A csomag intézkedései enyhíteni hivatottak a turizmus-vendéglátás szektorra nehezedő terheket. A turisztikai szektort érintő terhek csökkentése érdekében az MKIK turizmusért felelős alelnök, Horváth Vilmos november elején javaslatcsomaggal élt, melyet itt olvashatnak.

A hat intézkedés a következő:

  1. 2022. október 1. és 2023. március 31. nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.
  2. A hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében a turizmus ágazatban dolgozóknak ismét legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet lehet elrendelni az alapesetben biztosított 4 hónap helyett.
  3. Összevonásra kerültek a Széchenyi Pihenőkártya alszámlái.
  4. Módosult a Nemzetei Turisztikai Adatszolgáltató Központ bevezetésének ideje. A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók 2023. július 1-jétől kötelesek adatot szolgáltatni.
  5. 2023. december 31-ig továbbra sem szükséges a 14 év alatti vendégek okmányainak adatait beolvasni.
  6. A 2021. december 31-ig nyilvántartásban szereplő és működő magán- és egyéb szálláshelyek esetében az első szálláshely-minősítés regisztrációjának határideje 2024. január 1-re módosul.

A turizmus.com Turisztikai Akciótervről szóló cikkét ide kattintva olvashatja el.

A Magyar Közlöny 186. számában megjelent a kormány 1539/2022. (XI. 14.) számú Korm. határozata, amely lehetőséget teremt a kistelepülési élelmiszerüzletek támogatására.

A határozat értelmében a Kormány egyetért azzal, hogy a kistelepülési élelmiszerüzletek a megnövekedett költségeikhez történő hozzájárulás érdekében – a Magyar Falu Program keretében, pályázati formábantámogatásban részesüljenek.

Ennek érdekében a Miniszerelnök felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával – a feladat végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023. évben legfeljebb 8 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 41. Magyar Falu Program megvalósításához kapcsolódó támogatások jogcímcsoport, 2. Magyar Falu Program jogcím javára.

A felelősöket a pénzügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos személyében jelöli ki.

Határidő: a 2023. évi központi költségvetés végrehajtása során, 2023. január 15.

A megvalósításához szükséges támogatás feltétel, és a pályázat kiírásáról a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos gondoskodik, melynek határideje 2022. december 15.

Az erre vonatkozóan megjelent 445/2022. (XI.7.) Korm. rendelet a 2014-2020 és a 2021-2027 programozási időszakokban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának korábbi szigorú elszámolási szabályát igyekszik megkönnyíteni.

Az MKIK szeptember elején nyújtotta be javaslatát arra vonatkozóan, hogy enyhítsék az első (60%-os mértékű) kifizetési kérelemre vonatkozó 12 hónapon belüli benyújtási szabályt.

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 445/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet lazította a feltételesen visszatérítendő támogatású pályázatoknál az előleggel 12 hónapon belül való elszámolási kötelezettség szabályát. Az újabb szabály szerint a kiutalt támogatási előlegből csak 30 százaléknyi részre kell benyújtani egy éve belül az időközi kifizetési kérelmet.

Az Európai Bizottság által irányított Innovációs Alap 2022. november 3-án közzétette harmadik felhívását a nagy léptékű projektek támogatására. A projektek benyújtási határideje 2023. március 16., 17:00.

A Zöld átállás segítéséhez az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) negyedik kereskedési időszakában (2021-2030) az Innovációs Alap maximum 60%-os támogatási intenzitással, vissza nem térítendő támogatások formájában kívánja támogatni a demonstrációs fázisban lévő, alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákat. Az Innovációs Alap a megújuló erőforrások, a széndioxid leválasztás és tárolás és vagy felhasználás technológiák, energiatárolás, energiaintenzív szektorokban lévő innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra fókuszál.

Jelenleg egy 3 milliárd euró keretösszegű nagy léptékű pályázati felhívás áll nyitva a pályázók előtt. A nagy léptékű projektek esetében a projektjavaslatnak 7,5 millió euró feletti teljes tőkekiadásnak kell lennie és a pályázatban található kritériumnak kötelezően meg kell felelni.

A technikai részletekről és a releváns dokumentumokról ide kattintva találnak bővebb információkat, emellett apályázáshoz az ezen az oldalon található dokumentum nyújthat segítséget.

Az Európai Bizottság Klímaügyi Főigazgatósága (DG CLIMA) és Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynöksége (CINEA) a következő online eseményeket szervezi, melyekre ezen a linken tudnak regisztrálni:

  • november 29. 14:00: Lessons learned seminar, amelyen a második nagy léptékű felhívás statisztikái és jó gyakorlatai kerülnek bemutatásra
  • november 30. 10:00: Infónap, amely során a sikeres pályázás feltételeiről és a technikai részletekről kaphatnak tájékoztatást.

A pályázók közvetlenül az Európai Bizottság részére küldhetik meg projektjavaslataikat angol nyelven a Funding and Tenders platformon keresztül, így a Minisztérium csak általános információk megosztását tudja garantálni. Az Innovációs Alapról szóló általános információkat illetően pedig az Európai Bizottság honlapjáról juthatnak több információhoz.

Általános jellegű kérdések esetén denes.kobanyai@tim.gov.hu e-mail címen érdeklődhetnek.

További pályázati lehetőségekről információt honlapunkon a pályázatfigyelés szolgáltatásunkon keresztül talál.

Megtartotta első ülését a Családbarát Munkacsoport, melynek létrejöttét Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke kezdeményezte. A GVH mellett a Munkacsoport tevékenységében 12 állami és gazdasági szervezet vesz részt. A Munkacsoport célja a magyar családok fogyasztói kiszolgáltatottságának csökkentése.

A GVH az alakuló ülésen javaslatot vetett fel a családi kapcsolatok nevesítéséről a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló jogszabályban.

A GVH kapcsolódó sajtóhíre ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gépjárműadó befizetéséről szóló tájékoztatóját ide kattintva éri el.

Megjelent a Kormány 443/2022. (XI.7.) Korm. rendelete, amely alapján több mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. A mikrovállalkozásokon túl a kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzati intézmények is érintettek lehetnek a nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó 2022. november 30-ig köteles a saját végső áram-, illetve földgáz menedékes szolgáltatóját tájékoztatni arról, hogy ha 2022. december 31. napját követően ellátását más villamosenergia-kereskedővel, illetve földgázkereskedővel kívánja biztosítani.

A kormányrendelet új szabályokat is rögzít, azokra az esetekre, ha utólag kiderül, hogy a felhasználók jogosulatlanul vételeztek gázt vagy áramot az elmúlt hónapokban. Az egyetemes szolgáltató 8 napos határidő biztosításával nyilatkozattételre hívja fel a felhasználót a jogosultság fennállására vonatkozóan. Emellett a szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását alátámasztó iratot 15 napos határidő biztosításával bármikor bekérheti, és a fennálló hatályos szerződést azon a napon szünteti meg, amikor a jogosultság hiányát megállapítja.

Ha a felhasználó nem jogosult az egyetemes szolgáltatásra akkor a jogviszony fennállása alatt jogosulatlanul felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci áron, földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagáron számolja el a felhasználóval. Azonban, ha nem a cég nyilatkozata alapján derül, ki, hogy nem jogosult a rezsicsökkentett árakra, akkor nagyobb a pénzügyi retorzió. Ebben az esetben villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár, a földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagár 120%-án számolja el a felhasználóval.

Az energiaár-emelkedés mérséklésére a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program adhat lehetőséget. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület 2022. október 20-án nyílt meg. Regisztrációra 2022. december 15. 19:00 óráig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban további információ az nffku.hu honlapon található.

A Magyar Közlöny 2022. évi 181. számában megjelent az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet.

A fent hivatkozott Korm. rendeletből az alábbiak kiemelendők:

  1. § (1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kisadózói adóalanyiság, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt.

(2) Megszűnik a kisadózói adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a Kata tv. 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

(3) A kisadózó a (2) bekezdés szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) A Kata tv. 5. § (4) bekezdésétől eltérően az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

 

  1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. § (2) bekezdésétől eltérően a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenységből származó bevételre is 80 százalékos költséghányad alkalmazható.
  2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
  3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése a 2022. november 1-jétől keletkezett bevételek esetében alkalmazható. (2) Az 1. § (2)–(4) bekezdése első alkalommal az adóalanyiság 2022 november hónapjában bekövetkező megszűnése esetén alkalmazható.

 

Felhívjuk figyelmüket a Budapesti Mobilitási Expo pályaorientációs rendezvényére. A rendezvény november 11-12-én tartják a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban, amelynek célja, hogy bemutassa a budapesti gépészeti és járműipari szakképzést és a nagyvárosi közlekedés mai alternatíváit.

Helyszín: Magyar Vasúttörténeti Park, 1142 Budapest, Tatai út 95.

Időpont: november 11., péntek 9:00 – 17:00, november 12., szombat 10:00 – 17:00

Részletes program: BUDAPESTI MOBILITÁSI EXPO

A rendezvény INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT. Az érdeklődők itt jelentkezhetnek: Budapesti Mobilitási Expo - Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (bkik.hu)

Figyelmükbe ajánljuk a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által készített Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról (NTAK) szóló tájékoztató anyagot.
A jelenleg hatályos jogszabály szerint az NTAK bevezetése 2023. január 1-jével kötelezővé válik a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók számára is.

Az NTAK-ról szóló tájékoztató alább olvasható.
CSATOLMÁNY_NTAK_VEND_bovites_20221025
LETÖLTÉS

A Magyar Közlöny 2022. évi 175. számában megjelent a Kormány 1516/2022. (X. 28.) Korm. határozata az Európai Unió számára készített „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv módosításáról, valamint a 2023–2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtásának elfogadásáról.

Ehhez kapcsolódóan a Kormány elrendelte A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” (2021–2030) akcióterv 2023−2024. évekre szóló Intézkedési Terv végrehajtását.

A nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítása céljából a következő intézkedések kerülnek megvalósításra a 2023-2024 Intézkedési Terv végrehajtása érdekében:

  • a nők társadalmi és családi szerepével kapcsolatos oktatási program kidolgozása és lebonyolítása tanulók részére, családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés a köznevelési intézményekben;
  • a nők vállalkozóvá válásának támogatása szakmai programokkal, sikeres vállalkozó nők példájának bemutatásával;
  • a nőpolitikai, női szempontokat figyelembe vevő szakértelem fejlesztése szakértők képzésével, valamint a szaktudás elterjesztésével a közigazgatásban;
  • a Családbarát Hely tanúsító védjegy program megvalósítása, a védjegyhez kapcsolódó képzések, tréningek, tanácsadás és díjátadók szervezése az arra jelentkező vállalatok, vállalkozások számára;
  • a nők vezetővé válásának elősegítése a gazdasági, vállalati szektorban, a női vezető szerepek – „Az év női menedzsere” díj és az „Egyensúlyban” szemléletformáló sorozat – elismertségének növelése a különböző szektorokban;
  • a lányok és nők matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai (MTMI) pályák felé való irányultságának támogatása, pályaorientációs komplex programok, képzésekben lemorzsolódást megakadályozó programok megvalósítása;
  • Családbarát Szülészeti osztályok és Családbarát Kórházak számára pályázatok további meghirdetése, kibővítése;
  • a hátrányos helyzetű, elsősorban roma nők egészségtudatosságát növelő, a népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon és a családon belüli szerepüket támogató programok működtetése;
  • a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lányok, nők iskolai lemorzsolódásának megelőzését és korai iskolaelhagyásának csökkentését célzó programok működtetése.

A Kormány Gyármentő programot indít, amelynek további részletei a Magyar Közlöny 2022. évi 173. számában olvasható, a Kormány 1514/2022. (X. 26.) Korm. határozatában.

A Gyármentő Programot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. fogja lebonyolítani. A Kormány felhívja a Pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport javára legfeljebb 150 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról, mely tartalmazza a Gyármentő Programban nyújtott támogatást és a lebonyolítás díját is.

A Magyar Közlöny 2022. évi 171. számában megjelent a Kormány 1511/2022. (X.24.) Korm. határozata a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos intézkedésekről.

Az orosz–ukrán konfliktus és az energiaár-emelkedések által súlyosan érintett hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes finanszírozási forrásokhoz való hozzájárulása érdekében a Kormány támogatja a Széchenyi Kártya Program 2023 I. félévre meghirdetésre kerülő konstrukcióinak, kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás finanszírozásához szükséges 2023. évi költségvetési forrásigény biztosítását.

A forrásokhoz való hozzájárulás érdekében a Pénzügyminisztérium felel az 58 950 000 000 forint biztosításáról. Továbbá felhívja, hogy gondoskodjon a Széchenyi Kártya Programba tartozó konstrukciók támogatásának finanszírozásához szükséges költségvetési források rendelkezésére állásáról a 2024-2033-as időszakban.

A Kormány megállapította a Széchenyi Kártya Program és intézményi kezességi díjtámogatás feladatok terhére vállalható kötelezettség mértékét a 2024–2038 közötti évekre, mely a Magyar Közlöny 171. számának 7056. oldalán olvasható.

A határozatban továbbá az energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló 1477/2022. (X. 6.) Korm. határozat az alábbiakkal egészül ki:

„6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 2023. évben – a technológiai és ipari miniszter kezdeményezése alapján – gondoskodjon a mikro-, kis- és középvállalkozások energiahatékonyságot célzó beruházások program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejének biztosítása érdekében legfeljebb 25 000 000 000 forint biztosításáról a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Energiaintenzív vállalatok támogatása alcím javára;

Felelős: pénzügyminiszter és a technológiai és ipari miniszter

Határidő: a felmerülés ütemében

  1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36.  § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 2023. évben a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Energiaintenzív vállalatok támogatása alcím terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját 24 987 500 000 forintban állapítja meg.”

A Magyar Közlöny 2022. évi 162. számában megjelent a Kormány 1477/2022. (X.6.) Korm. határozata az energiaintenzív vállalatok támogatásáról.

Az energiaár-emelkedés mérséklése érdekében a Kormány a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program elindításával igyekszik támogatni vállalkozásokat.

A kkv-k működési költségeinek finanszírozását és az energiahatékonyságot célzó beruházás biztosítását a Technológiai és Ipari Minisztérium bonyolítja le. A forrás rendelkezésre bocsátását követően a kifizetés azonnal megkezdődik a végső kedvezményezettek részére.

A program rendelkezésre álló keretösszege a kkv-k működési költségeinek finanszírozására 75 milliárd forint, a kkv-k energiahatékonyságát célzó beruházásokra pedig 25 milliárd forint.

A Technológiai és Ipari Minisztériumnak ezen felül naptári negyedévenként jelentéseket és javaslatokat kell, hogy átadjon a Kormánynak további intézkedések meghozatala érdekében.

2022.augusztus 1-én megjelent a technológiai és ipari miniszter 9/2022. (VIII. 1.) TIM rendelete, amely jelentős változásokat hoz a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésében, vizsgáztatásában, elsősorban a 24/2005. GKM-rendelet számos rendelkezésének megváltoztatásával, kiegészítésével.

A változásokkal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk az alábbi linken elérhető kiegészítő e-learning tananyagot, amely ismerteti a módosításokat, ezek mellé pedig rövid magyarázatokat is ad.

https://bit.ly/jogszabvalt

A tananyagot közzé tevő KTI Szaktanfolyami Képzési Központ tájékoztatása szerint az anyag önkéntes, használata regisztrációt és e-Titán belépést nem igényel.

Figyelmükbe ajánljuk „az ESG jogi vonatkozásai” című előadást a PwC Magyarország és a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi iroda PwC Legal szervezésében.

Az előadás online keretek között kerül megrendezésre 2022. október 11-én 14:00-15:00 óra között.

A szervező szakemberek általi előadáson bemutatásra kerül az ESG, a jogszabályi alapjai, a piaci önszabályozás jelentősége és a felmerülő jogi feladatok. Ismertetésre kerülnek a CSRD nem pénzügyi jelentésekre vonatkozó új európai uniós szabályok (várhatóan 2024. január 1-jén lépnek hatályba), és a CSRD bevezetésével járó új kötelezettségek és határidők.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött. A regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfxvEeWV0XRDU2DeV3Kon4at8yOR7hbc2kl4CV-iZ5ntfj44A/viewform

A Magyar Közlöny 2022. évi 155.számában megjelent a Kormány 366/2022. (IX.26.) Korm. rendelete a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről.

A helyi iparűzési adóelőleget és helyi iparűzési adót 2023. január 1-jétől a Magyar Államkincstár által e célból nyitott számlájára euró vagy amerikai dollár devizanemben is megfizetheti az adózó.

A Magyar Államkincstár az e célból nyitott bankszámlára befolyó összeget a Magyar Nemzeti Bankhoz, a beérkezéskor érvényes árfolyamon számított a Magyar Államkincstár számláján jóváírt forintösszeget átutalja az illetékes önkormányzat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi iparűzési adóbeszedési számlájára.

Az illetékes adóhatóság az adószámlám nyilvántartott adatokról előállított kivonaton és a tételes adatok lekérdezése során feltünteti az euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, az aktuális árfolyamot és az árfolyamon elszámolt forintösszeget.

 

A Magyar Közlöny 2022. évi 152. számában megjelent a Kormány 353/2022. (IX. 19.) Korm. rendelete egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről. A rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.

Az egészségügyi, bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények, gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények kivételével, az intézmények helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg.

TOVÁBB

E rendelet hatályába tartozó intézmények:

  1. a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,
  2. az a) pontban megjelölt költségvetési szerv irányítása, felügyelete alatt vagy fenntartásában álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.
  3. – a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon gazdasági társaság, amely
  4. ca) felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik és
  5. cb) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv, vagy az államnak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlásában áll.

A közönség számára nyitva tartó uszodai létesítményben 18 Celsius-foknál magasabb léghőmérséklet is biztosítható.

Továbbá a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább 18 Celsius-fokot el kell érnie a köznevelési intézményekben, valamint a szakképző intézményekben. A fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyekben a 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik.

A rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontja szerinti munkahelyekre a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 7. § (2), (4), (8), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. oszlopa szerinti munkavédelmi szabályokra.

A 2022. szeptember 8-án az MKIK által megküldésre került Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úrnak az „Energiaválsággal kapcsolatos országos kamarai jelzések” tárgyú levél, amelyben javaslatként került megfogalmazásra, hogy az energiaszolgáltatók erőfölényével kapcsolatban hozzanak központi intézkedéseket. Az erre vonatkozó kamarai felhívásra megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt a vállalkozások folyamatos energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 348/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet.

A kormányrendeletben foglaltak a következők:

„A villamosenergia- és földgáz kereskedelmi engedélyes társaságok a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot.”

Szeptember 28-án kerül megrendezésre a Bank Center Irodaházban a fenntarthatósági mentorprogram következő témanapja Környezeti fenntarthatóság - Hulladék tárgykörben.

A rendezvényen szakértői vezetéssel bemutatásra kerülnek a közösségi és ipari környezetben keletkező hulladéktípusok, illetve ezek környezetbiztonsági, társadalmi és gazdasági szempontjai. Az alapvető fogalmak tisztázása során megismerkedünk a szemét, a hulladék és a másodlagos nyersanyag fogalmával, emellett szó lesz a preventív hozzáállás bevezetésének különböző szempontjairól is a beszerzési-, gyártási-, csomagolási-, és szállítási folyamatokban. Áttekintjük továbbá a hulladék képződésének, megelőzésének, csökkentésének és körforgásos gazdaság kiépítésének lehetőségeit, valamint klímaváltozásra gyakorolt hatásait, kiegészítve mindezt azok mérséklésének és a reziliencia fejlesztésének előnyeivel. Tesszük mindezt az előadó szakértelmére támaszkodva a mentorcég és jelenlévő vállalkozások képviselőinek tapasztalataival kiegészítve.

Időpont: 2022.09.28. (szerda) 9.00 órától
Helyszín: MKIK székhelye, Bank Center Irodaház
(1054. Bp. Szabadság tér 7. X. emelet, 1001-es tárgyaló)

Szakértő: Trenyik Tamás szakértő, KÖVET Egyesület
Támogató mentorvállalat: FESTO-AM Kft.

Meghívó és részletes program ITT.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát kérjük a toth.krisztina@mkik.hu email címen vagy a +36-20-254-71-26 telefonszámon jelezze.

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghirdette az „Év Felelős Foglalkoztatója” pályázatot. Olyan szervezetek pályázatait várják, akik értékként kezelik a munkatársakat, minőségi munkahelyek megteremtésére törekszenek, olyan intézkedéseket alkalmaznak és tevékenységeket folytatnak, amelyek a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét növelik.

Szakmai konferencia keretében 2022. őszén ünnepélyes díjátadót szerveznek Budapesten, a jó gyakorlatok bemutatásával, neves hazai előadók közreműködésével.
A pályázatokat a felelosfoglalkoztato@ofa.hu email címre várják. Kérik, hogy a „tárgy” mezőben tüntesse fel: „Az Év Felelős Foglalkoztatója 2022”

Pályázati beadási határidő: 2022. szeptember 30. (péntek) 12:00 óra

A pályázatról bővebben az alábbi linkeken tájékozódhat.
https://ofa.hu/hu/news/iden-is-dijazzuk-a-felelos-munkaltatokat
https://ofa.hu/felelosfoglalkoztato

A pályázaton való részvételhez a regisztrációs link:
https://forms.gle/yDihf7bYFf6Mke7q6

A pályázaton való részvétel ingyenes! 

Esetlegesen felmerülő kérdéseikkel az alábbi elérhetőségek valamelyikén érdeklődhetnek:

Információ:

www.felelosfoglalkoztato.hu
felelosfoglalkoztato@ofa.hu

Telefon: +36 1 555 2954
Mobil: +36 20 500 3345

Figyelmükben ajánljuk a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidéki Konferencia 2022 című eseményét. A konferencia 2022. október 14-én, pénteken 9:00 órakor kerül megrendezésre az Akadémia Klubban (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati szakpolitikai célok bemutatására.

Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Felhívjuk figyelmüket, hogy akik már az előzetes regisztrációjukat a konferencia@szazadveg.hu e-mail címre megküldték, azoknak az alábbi linken keresztül is szükséges regisztrálniuk szekció megjelöléssel.

https://szv.frequest.com/squest.php?did=6uPQgCe451dTPa7bwC0

A regisztráció 2022. október 10. 20:00 óráig lehetséges.

A konferencia meghívóját ide kattintva éri el.

Budapesten gyűlik össze az európai feldolgozóipar - digitális innovációs központok (EDIH), európai projektek, kkv-k, technológiai szolgáltatók és az ipar 4.0 egyéb szereplői 2022. október 19-én találkoznak a magyar fővárosban.
Az angol nyelvű rendezvényen finanszírozási lehetőségeket és sikertörténeteket mutatnak be, valamint előre leszervezett kapcsolatépítésre is lehetőség lesz.

Dátum: Október 19.: jelenléti konferencia & B2B (online követési lehetőséggel)
Helyszín: Bálna Budapest (1093 Budapest, Fővám tér 11-12.)

További információt és regisztrációs lehetőséget (angol nyelven)az alábbi honlapon talál:

https://i4ms.b2match.io/

A régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt szeptember 30-ig nyilatkozniuk kell a bevételeikről.

Az érintett vállalkozásnak a 22KATA jelű nyomtatványon kell nyilatkozniuk, mely legegyszerűbben a NAV honlapjáról vagy közvetlenül az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhető el. A KAÜ-azonosítás után a volt kisadózó a vállalkozói adószámát kiválasztva a 22KATA felületre jut, ahol néhány kattintással kitöltheti és beadhatja nyilatkozatát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre vonatkozó közleményét ide kattintva éri el.

A nyári szünetet követően, szeptember 15-én kerül megrendezésre a Bank Center Irodaházban a fenntarthatósági mentorprogram, amelynek témája az energiagazdálkodás, energiahatékonyság tárgykörét érinti.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát kérjük a toth.krisztina@mkik.hu email címen vagy a +36202547126 telefonszámon jelezze.

A programról szóló részletes tájékoztatót ide kattintva éri el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) és a kiskereskedelmi adó és kiskereskedelmi pótadóról szóló megújult információs füzet.

A füzetek az alábbi hivatkozásokon keresztül érhetőek el:

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló füzet IDE kattintva érhető el.

A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának tájékoztatója az alábbi fontos változásra hívja fel a figyelmet:

A 2022. évi XIII. KATA törvény 16-18. § 2022. szeptember 1-jei módosulásával változik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.).

A változások értelmében a hatályos („régi”) Htv. 39/B §-a szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra való jogosultság megszűnik 2022. augusztus 31-e után. Mivel ez önmagában nem jelenti az iparűzési adóalanyiság megszűnését is, így nincs szükség évközi bevallás benyújtására.

Azon vállalkozó, amely jogosult az új KATA szerint adózni, függetlenül attól, hogy régi KATA alany volt-e az egyszerűsített tételes iparűzési adó választásáról bejelentést köteles tenni.

A Magyar Közlöny 136. számában - 2022. augusztus 16-án, kedden – megjelent a 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelete Egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A rendelet módosítása újabb jogkörrel bővíti az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. Minden elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélykérelem elutasításra kerül az Építési Hatóság által, amelyet a tervtanács nem ajánlott megvalósításra.

A kormányrendelet szerint a jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

Világpolitikai kitekintés: A korábbi gazdasági várakozások a februárban kirobbant orosz-ukrán háború hatására aktualitásukat vesztették. Ezen világpolitikai változások mind a nemzetközi kapcsolati rendszerek megingását, mind pedig a nemzetközi gazdaság bizonytalanságát is fokozta. A fegyveres konfliktus következtében már 7 millió ukrán menekült el az országból, ami Ukrajna lakosságának közel 16%-a. Súlyos csapás érte az ország infrastruktúráját is, aminek következtében az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek csak nagymértékben fokozódtak, elsősorban az európai kontinensen. Korábban átmenetinek vélt hatások a gazdaságban tartós jelleget öltöttek, többek között igaz ez az inflációra, melyet korábban a covid okozta gazdasági recesszió utáni újra indulás velejárójaként tartottak számon, azonban mára már többéves távlatban kalkulálni kell vele.

A fenti helyzetértékelés tükrében az OECD várakozásai sem optimisták az idei és a jövő évet tekintve. A korábbi, decemberi előrejelzésükhöz képest lényegesen alacsonyabb makrogazdasági mutatókkal jellemezték az elkövetkező időszakot. Globálisan az össztermék növekedését 3%-os szintre prognosztizálják, ami 1,5%-os esés a tavaly év végi 4,5%-os várakozásokhoz képest. A GDP további mérséklődését várják a 2023-as évre is, igaz, a már enyhébb tendenciával, 2,8%-ot becsülve ezen időszakra.

Hasonló pesszimizmus övezi az inflációs várakozásokat is, az idei évre becsült mértéke 8,8%, aminek az összetétele az egyes államok vizsgálatában meglehetősen volatilis természetet mutat, elsősorban annak függvényében, hogy az adott gazdaság mennyire van kitéve az orosz-ukrán háború által érintett gazdasági rendszertől. USA-ban és az eurózónában egyaránt 7%-os értékre számítanak, míg a Baltikumban ennek mértéke 15-20%-os szintet is elérhet, valamint Kelet-Közép-Európában is kétszámjegyű emelkedést becsülnek. Etekintetben is lassú mérséklődést várnak 2023-ra, mely elsősorban annak függvényében tud megvalósulni, hogy az ellátási láncokat érintő nehézségek (háború, Kína zéró covid politikája, amit okoz az ottani vakcinahiány) milyen mértékben tudnak enyhülni, valamint milyen gyorsasággal és hatékonysággal tudnak a monetáris restrikciók hatást gyakorolni az árszínvonal növekedésére.

Jelen helyzet rövidtávon vakmerő, de jól koordinált és jól tervezett gazdaságpolitikát kíván, azonban ezek kialakításakor és végrehajtásakor nem lehet szem elől téveszteni a már korábban is megfogalmazott strukturális célokat, jelesül a zöld átállást, a digitalizáció serkentését, és az ezekkel létrehozható fenntartható gazdaság kialakítását. Ennek megvalósításának oszlopos eleme a pénzügyi és fiskális szektorának megreformálása, hogy adaptív tőkepuffer-szerkezettel megfelelő fedezettel rendelkezzenek a gazdaság helyreállításához szükséges tőke megteremtéséhez, valamint a várható pénzügyi sokkokhoz való felkészüléshez.

A tartósabbnak ígérkező ellátási lánc válságának lényegi következménye, az alacsony jövedelmű országokban kialakuló élelmiszerválság, ami nem az élelmiszer mennyisége miatt, hanem a logisztikai és energiaköltségek miatt bekövetkező drágulás miatt alakul ki, ami szintén egy sajátos, korábban kevéssé tapasztalt válságjelenség. Egy ilyen válság által sújtott országban a háztartások kiadásának közel a felét is kiteheti az élelmiszert érintő költségek nagysága. Annak érdekében, hogy a folyamat visszájára forduljon, gátat kell szabni a protekcionista, exportkorlátozó gazdaságpolitikát, mely a fejlesztő állam koncepciójának részét képezi.

A háztartások megtakarítási szándéka drasztikusan emelkedett a korábbi időszakhoz képest. Noha a konkrét mértéke eltér vagyoni helyzettől függően, az már általánosan megállapítható, hogy mind a kis, mind pedig a nagyobb keresetűek is közel a duplájára kívánják fokozni a megtakarítási rátájukat, a korábbiakhoz képest, a legkisebb jövedelműeknél ez az arány több mint háromszoros (3%-ról több, mint 10%-ra). Mindez azzal együtt is fennálló tendencia, hogy a reálbérek mértéke átlagosan 3%-kal csökkennek idén várhatóan.

Hasonlóan pesszimista várakozások jellemzik a vállalati szektort is. Kiemelkedik a megkérdezettek sorából Magyarország, mivel az itteni vállalkozások szerint csökken a jövedelem a legnagyobb mértékben idén az egy évvel korábbihoz, képest 20%-kal, ami az EA19 államainak több, mint a kétszerese.

Noha az áremelkedés valamennyi szektorban általánosan megfigyelhető tényező, a legfrissebb adatok szerint már tetten érhető egyes alaptermékek és szolgáltatások esetén javuló tendencia is. Egyik ilyen a félvezetők (tranzisztorok) árának csökkenésében figyelhető meg, mely elsősorban a mobileszközök, valamint az számítógépek árát mérsékli. Ez a jelenség, ha tendenciózussá válik, idővel begyűrűzhet a magyar gazdaság ütőereként funkcionáló járműiparba is. A nagyobb autógyártók (Daimler, BMW) elmondásai szerint a félvezető árának enyhülésének következtében mára már képesek teljes kapacitással termelni, nem úgy, mint fél évvel korábban, amikor akár hónapokon át működhettek csak csökkentett kapacitással. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a chipek általános keresletcsökkenése is szerepet játszik az árak csökkenésében.

Fordulat mutatkozik emellett a tengeri szállítmányozás árában is, aminek mértéke ettől függetlenül még szinti óriási méreteket ölt. Az árak az egy évvel korábbihoz képest is emelkedtek eddig az időszakig, azonban a tavalyi szint is közel hétszeres emelkedést jelentett a 2020-as évhez képest. Akkor egységnyi konténer ára 3000 dollárról egy év alatt 20.000-re emelkedett.

A jelenlegi válságot leginkább reprezentáló élelmiszerárak emelkedésénél is tetten lehet érni egy szegmensben árszínvonal csökkenést, méghozzá a műtrágya tekintetében. Ennek csökkenése azonban bizonytalan, továbbra is volatilis lehet a természete, elsősorban az EU gazdaságát illetően, hiszen a régió műtrágyaigényének harmadát elégítette ki orosz importból, aminek mértéke még szankciók nélkül is 24%-kal csökkentek idén.

Hivatkozás: https://www.oecd.org/newsroom/oecd-economic-outlook-reveals-heavy-global-price-of-russia-s-war-against-ukraine.htm

2022 június 4. napján megjelent az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A Korm. rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba.
A különadókkal kapcsolatos részletszabályokat ismertető cikket ide kattintva olvashatja el.

Forrás: pwc.com

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) online információs rendezvényt szervez 2022. február 28-án a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram 2022. áprilisi határidejű, energetikai pályázati lehetőségeivel kapcsolatban.

A pályázatok beadási határideje: 2022. április 26.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

További információról a szervezet honlapján tájékozódhatnak.

A Közbeszerzési Tanács (továbbiakban KT) közzétette az általa elfogadott útmutató módosításról szóló tájékoztatóját, melynek témája a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosítása, valamint a teljesítéssel kapcsolatos indexálási szabályokkal történő kiegészítése. A Tanács az útmutatóban említett módosítását június 9-én fogadta el, összefoglalója itt érhető el.

Az útmutató módosításának alapja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által kidolgozott építőipari indexálási képlet. A tájékoztató kitér az indexálás gyakoriságának szükségességére, valamint külön kiemeli, hogy az indexálás olyan időpontot kell érintsen, amikor az indexálásra kerülő költség felmerült. Segítséget nyújthat a képlet alkalmazásában a KSH TEÁOR’08 rendjében felsorolt havi termelői árindexeket tartalmazó adatbázis.

Fontos, hogy az indexálás alkalmazása során tekintettel kell lenni a 22/2015. (X. 30.) Korm. rendeletnek a kifizetésekre vonatkozó szabályaira is.

Az említett útmutatót részleteiben itt olvashatja, mely a jogi környezet részletes tájékoztatása mellett az indexálást egy példán keresztül szemlélteti a könnyebb megértés érdekében, melyet saját esetre adaptálva is alkalmazni lehet. Ez az „1. Példa az indexálás során használható képletre, metódusra (hipotetikus számadatokkal)” alfejezetnél található.

Az útmutatóban kiemelt szerepet kap a szerződés módosítás jogalapjainak ismertetése, nevesül:

  • „De minimis” (értékében elhanyagolható változások vizsgálata).
  • Meghatározott körülmények fennállása.
  • Nem lényeges módosítás.

A Magyar Közlöny 102. számában - 2022. június 21-én, kedden – megjelent a „A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet” módosítása.

A rendelet az építőipari ellátásbiztonság szempontjából jelentős nyersanyagok exportregisztrációjáról szól, melynek egyes elemei módosítás alá kerülnek. A rendelet 2. §-ban módosítja a korábbi rendelet 3. § (2) bekezdését. Eszerint a formai követelménynek megfelelő bejelentést már az építésgazdaságért felelős miniszter (Továbbiakban: miniszter) vizsgálja a tekintetben, hogy az adott nyersanyag exportálása kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

A fentieken alapulva változik a módosító rendelet 3. §-ában a korábbi rendelet 3. § (3) bekezdése. Ennek értelmében a miniszter tesz javaslatot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek (jelenleg Nagy Márton) az elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatban.

További lényeges módosító intézkedés, hogy az építőanyag értékesítésének, illetve a kivitelének szempontjából a figyelembe veendő időszak 2022 június 30-ról 2022. december 31. napjára módosul.

Számos, a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került családnak nyújtott menedéket az elmúlt két évben a törlesztési moratórium. Azonban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint érdemes újra elkezdeni törleszteni a hiteleket azoknak, akiknek anyagi helyzete ezt újra lehetővé teszi, hiszen a moratórium ára a meg nem fizetett tőke kamata, valamint a szerződés futamidejének (akár) jelentős mértékű meghosszabbodása.

Az MNB adatai szerint a meghosszabbított törlesztési moratórium közel 2000 vállalkozás 3000 hitelszerződésére vonatkozik mintegy 180 milliárd forintnyi hitelt, a vállalati hitelállomány kevesebb, mint 2 százalékát jelenti.

Akik nem szeretnének tovább élni a moratóriummal, azoknak semmit nem kell tenniük, ugyanis újabb kérelem hiányában július 31. után visszaáll a korábbi törlesztő részletük.

Az MNB törlesztési moratórium mellőzéséről szóló részletes tájékoztatóját ide kattintva érheti el.

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Munkavédelmi Irányítási Főosztálya honlapján közzétette az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól szóló tájékoztatóját.

A távmunkavégzés esetén a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló saját eszközét alkalmazza, azonban ebben az esetben a munkáltatónak kockázatértékelést kell végezni, amely során meggyőződik arról, hogy a biztosított eszköz a munkavállaló egészségét nem veszélyezteti.

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni a távmunka végzés során felmerülő veszélyeket; egészségkárosító kockázatokat; a megelőző és védőintézkedéseket.

A bővebb tájékoztató a TIM honlapján elérhető.

2023 január 01-jén lép hatályba az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, amely szinte minden - a német vállalatokkal kereskedelmi láncban működő – vállalatot érinteni fog. A törvény fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül kívánja javítani az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák nemzetközi szintű betartását.

A törvény azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, igazgatási központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, valamint a foglalkoztatottak száma legalább 3000 fő. A foglalkoztatottak számát 2024-től 1000 főben határozza meg a törvény. Közvetetten érintett minden olyan külföldi vállalat, amely közvetlen beszállítóként jelenik meg a közvetlenül érintett vállalatok kereskedelmi láncaiban. A törvényen keresztül kötelezettséggé vált az olyan partnerek választása, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Az emberi jogi kockázatok többek között az alábbi tilalmak megsértését jelentik:

  • Gyermekmunka
  • Kényszermunka
  • Rabszolgaság

Ezenkívül magyar német vonatkozásban emberjogi kockázatnak minősülnek a következő elvárások:

  • méltányos bérezés
  • egyenlő bánásmód a munkahelyen
  • egyesülési szabadság.

Az emberi jogok mellett a törvény a környezeti kockázatok elkerülését is előírja.

A kötelezettségek tartalma:

  • A kockázatkezelésért felelős munkatársak/osztályok kinevezése
  • Jogi nyilatkozatok kiadása
  • Panaszrendszer létrehozása
  • Az emberi jogi normák betartására vonatkozó szerződéses biztosítékot követeljenek meg a beszállítóktól/kereskedelmi partnerektől.
  • A jogsértések azonosítása, megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, a meglévő jogsértések minimalizálása
  • és alkalmi ellenőrzések

A témáról egyéb információt ide kattintva olvashat.

A Kormány 1368/2021. (VI. 10.) határozatában döntött a Széchenyi Kártya Program megerősítéséről, amelynek értelmében a Program - Széchenyi Kártya Program MAX néven - továbbra is különböző támogatott finanszírozási lehetőségeket kínál. A Program keretében az energiaválság okozta megnövekedett energia többletköltségek finanszírozásának könnyítése, valamint a hatékonyságnövelő és technológiaváltást segítő beruházások elősegítése érdekében két új speciális, kiemelten támogatott hitelkonstrukció is bevezetésre kerül.

A Széchényi Kártya Program MAX keretében elérhető konstrukciókról részletes információ ide kattintva érhető el.

2013-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által kidolgozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát. A stratégia több ponton is illeszkedik a később megfogalmazott fenntartható fejlődési célokhoz (SDG).

A Központi Statisztikai Hivatal a fenti témában több kiadványt is közzétett. A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2021 című füzet 15 kulcsindikátort vizsgál az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokra vonatkozóan.

Fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok (SDG) című kiadvány pedig több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén.

Az országgyűlés elfogadta az MTÜ által tett törvénymódosítási javaslatot. A módosítás értelmében a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége 2023. január 1-jével indul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A bevezetés félévvel való elhalasztása segíteni hivatott a vállalkozások technikai felkészülését, valamint a személyzet felkészítését a rendszer használatára.

Az NTAK felé történő adatszolgáltatók körének kibővítésére azért volt szükség, hogy általa teljes képet kaphassunk a szektor forgalmi statisztikai adatairól.

Az NTAK felé teljesítendő adatszolgáltatásról szóló cikk ide kattintva érhető el.

Másik fontos változás, hogy 2022. július 1-jével emelkedik az alkalmi munka közterhe a turizmusban. Idény munka esetén a napi 500 Ft helyett 1000 Ft-ot, alkalmi munka esetében 1000 Ft/nap helyett 2000 Ft-ot kell befizetnie naponta a munkáltatónak. Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Balatoni régiójának vezetője azt javasolja, hogy vállalkozások gondolják át és amennyiben van lehetőség rá, akkor szervezzék át az üzemeltetési feladatokat. A felmerülő közterheket minden hónap 12. napjáig kell befizetni a NAV-nak.

A közterhekkel kapcsolatos témáról ide kattintva érhető el.

Az Eurochambres (ECH) az európai Ikerátmenetről (Twin Transition in Europe) szóló felméréssel szeretné elindítani legújabb kezdeményezését. A fenntartható Európa célkitűzéseit, amelyet az Európai Bizottság a Zöld Megállapodással (Green Deal) támogat, számos új körülmény és esemény befolyásolja. Annak ellenére, hogy az ikerátmenet digitális és fenntartható módon növeli az európai vállalatok hatékonyságát, továbbra is erős aggodalomra ad okot az üzleti modellek új termelési eszközökhöz való igazításának képessége.

Az ECH ezzel a céllal szeretné megismerni az európai kereskedelmi és iparkamarák visszajelzéseit azokról az akadályokról, amelyekkel a vállalatok szembesülnek egy új és folyamatosan változó környezetben, és egyben azonosítani szeretné a zökkenőmentes átmenet igényeit is.

A felmérés a következő linken található meg: https://forms.office.com/r/96YqWRH1Mg

Az angol nyelvű, kamaráknak szóló felmérés az alábbi 3 részből áll:

  • Ikerátmenet és befektetések
  • Digitális átállás
  • Zöld átállás

A felmérés eredménye, amelyet az ECH az ősz folyamán fog közzétenni, hasznos információkkal szolgál majd a téma további megvitatásához az Eurochambres több őszi rendezvénye alkalmával is. A felmérés eredményét természetesen megküldjük majd tájékoztatásul a területi kamaráknak.

A fenti kérdőívet július 22-e, péntekig lehet kitölteni.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2022. május 12. napján döntött három útmutatót érintő módosításról.

Az elfogadott módosítások az alábbi útmutatókat érintik:

  • a kizáró okok tekintetében a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató,
  • a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutató
  • közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató.

A Közbeszerzési Hatóság által közzétett módosítások ide kattintva érhetőek el.

A PwC Magyarország adószakértő csapata 2022. június 15-én 10 órától előadást tart Extraprofit különadók és egyéb adózási aktualitások címmel.

Az előadáson Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a PwC szakértőivel bemutatja az extraprofit adókról szóló rendelethez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat és változásokat.

Az eseményen való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.

A Pénzügyminisztérium célja a foglalkoztatói adatszolgáltatás egyszerűsítése. Ezzel kapcsoltban Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár elmondta, a vállalkozások jelenleg az éves bevételük 1,7 százalékát fordítják adminisztrációs költségekre. Ez az összeg azonban az új rendszer bevezetésével jelentősen csökkenthető lesz a tervek szerint, emellett pedig nőne a vállalkozások versenyképessége is.

A rendszer bevezetésének célja, hogy az egy csatornás rendszeren beérkező információk alapján az állam készítse el a szükséges bevallásokat és adatszolgáltatásokat. Ez a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentené, így vonzerővel bírhat a külföldi befektetők számára is.

A Pénzügyminisztérium számára fontos, hogy a szakértők által kialakított koncepciót a vállalkozók is véleményezzék. A véleményeket 2022. június 10-ig várják a emap_velemeny@pm.gov.hu e-mail címre.

A foglalkoztatói adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítéséről szóló koncepció dokumentumai az alábbi linken érhetőek el:

A Pénzügyminisztérium sajtóhíre ide kattintva olvasható el.

2022 június 4. napján megjelent az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A Korm. rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba.

A különadókkal kapcsolatos részletszabályokat ismertető cikket ide kattintva olvashatja el.

Forrás: pwc.com

Számos, a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került családnak nyújtott menedéket az elmúlt két évben a törlesztési moratórium. Azonban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint érdemes újra elkezdeni törleszteni a hiteleket azoknak, akiknek anyagi helyzete ezt újra lehetővé teszi, hiszen a moratórium ára a meg nem fizetett tőke kamata, valamint a szerződés futamidejének (akár) jelentős mértékű meghosszabbodása.

Az MNB adatai szerint a meghosszabbított törlesztési moratórium közel 2000 vállalkozás 3000 hitelszerződésére vonatkozik mintegy 180 milliárd forintnyi hitelt, a vállalati hitelállomány kevesebb, mint 2 százalékát jelenti.

Akik nem szeretnének tovább élni a moratóriummal, azoknak semmit nem kell tenniük, ugyanis újabb kérelem hiányában július 31. után visszaáll a korábbi törlesztő részletük.

Az MNB törlesztési moratórium mellőzéséről szóló részletes tájékoztatóját ide kattintva érheti el.

2023 január 01-jén lép hatályba az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, amely szinte minden - a német vállalatokkal kereskedelmi láncban működő – vállalatot érinteni fog. A törvény fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül kívánja javítani az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák nemzetközi szintű betartását.

A törvény azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, igazgatási központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, valamint a foglalkoztatottak száma legalább 3000 fő. A foglalkoztatottak számát 2024-től 1000 főben határozza meg a törvény. Közvetetten érintett minden olyan külföldi vállalat, amely közvetlen beszállítóként jelenik meg a közvetlenül érintett vállalatok kereskedelmi láncaiban. A törvényen keresztül kötelezettséggé vált az olyan partnerek választása, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Az emberi jogi kockázatok többek között az alábbi tilalmak megsértését jelentik:

  • Gyermekmunka
  • Kényszermunka
  • Rabszolgaság

Ezenkívül magyar német vonatkozásban emberjogi kockázatnak minősülnek a következő elvárások:

  • méltányos bérezés
  • egyenlő bánásmód a munkahelyen
  • egyesülési szabadság.

Az emberi jogok mellett a törvény a környezeti kockázatok elkerülését is előírja.

A kötelezettségek tartalma:

  • A kockázatkezelésért felelős munkatársak/osztályok kinevezése
  • Jogi nyilatkozatok kiadása
  • Panaszrendszer létrehozása
  • Az emberi jogi normák betartására vonatkozó szerződéses biztosítékot követeljenek meg a beszállítóktól/kereskedelmi partnerektől.
  • A jogsértések azonosítása, megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, a meglévő jogsértések minimalizálása
  • és alkalmi ellenőrzések

A témáról egyéb információt ide kattintva olvashat.

A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról 94/2022. (III. 10.) Korm. rendeletben megjelentekkel kapcsolatban számos kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy vajon hatósági vagy a piaci árat kell-e alkalmazni azokban az esetekben, amikor a gépjármű üzemben tartója természetes személy, azonban az üzemanyagot benzinkártyával fizeti, vagy a vásárlásról számlát kér a pénztárnál? Ilyen esetekben az üzemanyag vásárlója a hatósági árat fizeti.

A kérdés tisztázására az ad választ, hogy a gépjármű üzemben tartója természetes személynek minősül-e vagy sem. A benzinkút üzemeltetője ennek ellenőrzésére kapott felhatalmazást, így ennek keretében jogosult ellenőrizni a gépjármű forgalmi engedélyének segítségével legalább a töltött gépjármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját annak érdekében, hogy tőle elvárható gondossággal meggyőződjön az üzemanyag hatósági áron való vételezésének jogszerűségéről.

A kérdés felmerültére okot adó, Magyar Közlöny 129. számában megjelent módosítás szerint az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

  • külföldi rendszámú jármű,
  • a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű kivételével a jármű forgalmi engedélye szerint nem természetes személy által üzemeltetett jármű vagy
  • nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjának töltése céljából értékesítik.

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Munkavédelmi Irányítási Főosztálya honlapján közzétette az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól szóló tájékoztatóját.

A távmunkavégzés esetén a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló saját eszközét alkalmazza, azonban ebben az esetben a munkáltatónak kockázatértékelést kell végezni, amely során meggyőződik arról, hogy a biztosított eszköz a munkavállaló egészségét nem veszélyezteti.

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni a távmunka végzés során felmerülő veszélyeket; egészségkárosító kockázatokat; a megelőző és védőintézkedéseket.

A bővebb tájékoztató a TIM honlapján elérhető.

Módosításra került az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, mely szerint változik az egyetemes energiaszolgáltatásra jogosultak köre. 2022. augusztus 1-jével bevonásra kerül a lakossági felhasználók körébe az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője.

A Kormány döntése értelmében az idei év végéig működőképességük megőrzése érdekében a mikrovállalkozások továbbra is rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésnek megfelelő áron jogosultak villamos energiát és földgázt vételezni a kormányrendeletben meghatározott 4 606 kWh éves összesített villamosenergia-fogyasztás és 1489 m3 éves összesített gázfogyasztás erejéig.

Az MVM Next arra kéri ügyfeleit, hogy akik nem jogosultak 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra, tegyenek nyilatkozatot a saját érdekükben 2022.július 1-ig, így végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás.

Nyilatkozat hiányában az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfeleknek nem köteles az MVM Next energiaellátását biztosítani.

Nem kell nyilatkozatot tenni a mikrovállalkozásoknak (alkalmazottak száma max. 9 fő, és sem az árbevétel, sem a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis kb. a 800 millió Ft-ot), amennyiben jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, továbbá

  • áramszolgáltatás esetében:
    • kisfeszültségen vételez, és
    • az összes felhasználási hely tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül, és
    • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot.
  • gázszolgáltatás esetében:
    • 20 m3/h kapacitást nem haladja meg a vásárolt kapacitását, és
    • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a földgázt.

Nyilatkozniuk kell az önkormányzatoknak, az állami bérlakásokat üzemeltetőknek és belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek üzemeltetőinek.

Az árammal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek áramot, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

A gázzal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételezték a földgázt, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek.

Az MVM Next felhívását és a részleteket ide kattintva olvashatja el.

Részletes információkat az alábbi linken tett közzé az áramszolgáltató:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

A földgázszolgáltatással kapcsolatban pedig az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-foldgaz

A Magyar Közlöny 99. számában – 2022. június 17-én, pénteken – az alábbi rendelet módosítások jelentek meg.

Módosításra került 213/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet, így meghosszabbításra került a hatósági üzemanyagár. A módosítás értelmében a hatósági ár alkalmazása 2022. október 1-ig marad érvényben. Továbbá a rendelet szerint meghosszabbításra kerültek a kisbenzinkutakra vonatkozó kedvezmények is, így többek között továbbra is érvényben marad, hogy nem kell bérleti díjat fizetni a bérbeadónak, amennyiben az az állam vagy önkormányzat, valamint a töltőállomás mentesül a jövedéki kiskereskedőként folytatott értékesítési tevékenysége alapján megállapított energiamegtakarítási kötelezettség 58%-ának teljesítésére vonatkozó kötelezettsége alól.

A 214/2022. (VI. 17.) Korm. rendelete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet értelmében 2022. október 1-ig meghosszabbításra került az élelmiszerekre vonatkozó árstop is.

A 1296/2022. (VI. 17.) Korm. határozata a kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 1117/2022. (III. 5.) Korm. határozat is módosításra került, így az arra jogosult töltőállomások továbbra is igénybe vehetik a forgalomarányos támogatásokat.

A Magyar Közlöny 102. számában - 2022. június 21-én, kedden – megjelent a „A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet” módosítása.

A rendelet az építőipari ellátásbiztonság szempontjából jelentős nyersanyagok exportregisztrációjáról szól, melynek egyes elemei módosítás alá kerülnek. A rendelet 2. §-ban módosítja a korábbi rendelet 3. § (2) bekezdését. Eszerint a formai követelménynek megfelelő bejelentést már az építésgazdaságért felelős miniszter (Továbbiakban: miniszter) vizsgálja a tekintetben, hogy az adott nyersanyag exportálása kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

A fentieken alapulva változik a módosító rendelet 3. §-ában a korábbi rendelet 3. § (3) bekezdése. Ennek értelmében a miniszter tesz javaslatot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek (jelenleg Nagy Márton) az elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatban.

További lényeges módosító intézkedés, hogy az építőanyag értékesítésének, illetve a kivitelének szempontjából a figyelembe veendő időszak 2022 június 30-ról 2022. december 31. napjára módosul.

Az egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII.28.) Korm. rendelet 10. §-a 2021. december 29-i hatállyal módosította az Szkr. 332/C.§-ának rendelkezését. A módosítás következtében megemelkedett a duális képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája.

A 2021-es évben a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel szemben a hallgatók gyakorlati képzésében résztvevő gazdálkodó szervezetek adócsökkentő tételt érvényesíthettek az előleg bevallásokban. A bruttó kötelezettségüket csökkenthették a duális képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként megállapított összeggel.

Az előleg bevallásoknál a 650 000 Ft/év alapnormatíva alkalmazott súlyszorzója az Szkr. 332/C. §-a alapján

- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,60,
- a műszaki, informatika, az agrár- és a természettudomány képzési területen 4,81,

minek következtében az egy gyakorlati napra érvényesített csökkentő tétel az alábbiak szerint alakult:

Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban NISZ) létrehozta az Érték Vagy! Portált.
A portál -  https://www.ertekvagy.hu -

2021 novemberében indult, hogy segítse a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. Az elmúlt 10 évben nagy előrelépés történt ezen a területen, 2021-re már csaknem minden második megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába állt. A cél az, hogy minden ilyen munkavállaló megtalálja a neki megfelelő állást. Ennek érdekében indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért Felelős Államtitkársága az Érték Vagy! Programot. A program szeretné felhívni a munkáltatók figyelmét arra, hogy fontos a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása. Annak érdekében, hogy elősegítsék a munkavállaló és munkáltató egymásra találását, hozták létre az Érték Vagy! Portált.

A portálról szóló részletes tájékoztatót elérhető ITT.

Megjelent a kkv-s rezsicsökkentés szabályait tartalmazó, a villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) sz. Kormányrendelet. A napokban hatályba lépett Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ideiglenes jelleggel és bizonyos feltételek mellett jogosultak legyenek egyetemes szolgáltatás alá tartozni, ugyanúgy, mint a VET alapján a helyi önkormányzatok és ezek közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények.

A Kormányrendelet hatálya azon vállalkozásokra (ún. felhasználókra) terjed ki, amelyek

  • a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, amely körben fontos, hogy nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint lehet; és
  • összes foglalkoztatotti létszámuk legfeljebb 10 fő; továbbá
  • létesítő okiratának aláírására, illetve - egyéni vállalkozó esetén - nyilvántartásba vételére 2021 november 22. előtt került sor.

Amennyiben a vállalkozás a fent részletezett feltételeknek megfelel, jogosulttá válik az egyetemes szolgáltatóval határozott idejű, azonban legfeljebb 2022. június 30. napjáig tartó villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, a jogszabályban meghatározott árszabás alapján (azaz A1 árszabásban hozzávetőlegesen 31 Ft/kWh díjért).

A Kormányrendelet rendelkezései alapján a meglévő villamosenergia-vásárlási szerződések megszűnésére, és az új egyetemes szolgáltatóval kötendő szerződések megkötésére vonatkozóan, amennyiben a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése lehetővé teszi a felmondást vagy elállást, és a felhasználó villamosenergia-kereskedőhöz intézett felmondásra vagy elállásra vonatkozó jognyilatkozatának kézhezvételére

  1. a hónap első és tizenötödik napja között kerül sor, a szerződés a hónap utolsó napján,
  2. a hónap tizenhatodik és utolsó napja között kerül sor, a szerződés a következő hónap utolsó napján szűnik meg, ha egyébként a kereskedőváltás feltételei teljesülnek.

A felhasználó az egyetemes szolgáltató felé tett igénybejelentéséhez köteles megadni a villamosenergia-kereskedő nevét, székhelyét, a felmondást, illetve elállást tartalmazó jognyilatkozattal érintett villamosenergia-vásárlási szerződés időtartamát, valamint a szerződött villamos energia mennyiségét és egységárát. Ezen felül szükséges nyilatkoznia a fent felsorolt jogosultsági feltételek (árbevétel/mérlegfőösszeg, létszám, működés kezdete) teljesüléséről és arról, hogy az egyetemes szolgáltatóval kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés tekintetében közbeszerzésre kötelezettnek minősül-e, vagy ezen kötelezettsége alól mentesül-e. A felhasználót az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen és árakon kívül más kedvezmény nem illeti meg.

A villamosenergia-kereskedő a felhasználói felmondás, illetve elállás kézhezvételétől számított öt napon belül, a megszüntetett villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésekor érvényes egységáron köteles felajánlani az illetékes egyetemes szolgáltató részére a kkv rezsicsökkentéssel érintett időszakra arányos villamosenergia-mennyiséget. Az egyetemes szolgáltató a felajánlást követően 8 napon belül dönt arról, hogy köt-e szerződést a villamosenergia-kereskedővel, viszont ez nem érinti a kkv rezsicsökkentés keretében a felhasználóval kötendő szerződést.

Az egyetemes szolgáltatók bármikor jogosultak ellenőrizni, valamint bekérni a felhasználói jogosultsági feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos iratokat. Amennyiben az egyetemes szolgáltató tudomására jut, hogy az adott vállalkozás nem volt jogosult a kkv rezsicsökkentést igénybe venni, akkor a felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő áron kell a felhasználóval elszámolnia, ami A1 árszabás esetén hozzávetőlegesen 155 Ft/kWh.

A  Magyar Közlöny 47. számában - 2022. március 10-én, csütörtökön – megjelent Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet.

A rendelet kimondja:

  • Ukrajna területéről 2022. február 24-én, vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személy (a továbbiakban együtt: ukrán állampolgár) Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkaadó részére, ha a munkaadó az ukrán állampolgárt munkavállalóként (a továbbiakban: munkavállaló) 2022. február 24-én, vagy azt követően foglalkoztatja, a munkavállaló foglalkoztatása Magyarország területén történik, a munkavállaló munkaviszonya határozott vagy határozatlan időre, legalább heti húsz órában történő foglalkoztatásra jön létre, és a munkaadó megfelel az e rendeletben és a munkaerőpiaci programban foglalt egyéb feltételeknek.
  • A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
  • A támogatás a munkaadó részére havonta utólag kerül folyósításra, amelyet a munkaadó a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására köteles fordítani.

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) kiemelten foglalkozott az elmúlt időszakban az olyan kereskedelmi gyakorlatokkal, amelyek a Covid körüli fokozott érdeklődésre építettek reklámkampányt. A vizsgálatok során a GVH precedens értékű határozatokat is hozott. Ezen határozatok közé tartozik „Co-Vit” néven forgalmazott étrend-kiegészítő termékkel kapcsolatos határozat. Az ügy sajátosságát az adja, hogy a terméket forgalmazó piaci szereplő explicit módon nem tett a GVH által kifogásolható, Covid-dal összefüggő állítást.

Ennek kapcsán fontos tudni, hogy a GVH a kereskedelmi gyakorlatok, reklámok ún. “összhatását” is vizsgálja, azaz a vizsgálat kiterjed a kereskedelmi gyakorlat „tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira stb.” is. A Co-Vit ügyében a GVH megállapította, hogy a termék forgalmazója „a vizsgált időszakban olyan kereskedelmi kommunikációt alkalmazott, amely összhatásában egyértelműen a koronavírussal hozza összefüggésbe a termékét”.

A GVH álláspontja szerint a Co-Vit termék név hangalakban hasonlít a Covid szóra, valamint a kampányban elhangzott „Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!” szlogen is abba az irányba mutat, hogy a termék a vírusfertőzés megelőzésben szerepet játszhat. A GVH a határozatában konzekvensen a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség tudományos igazolásának hiányát rója fel a forgalmazónak.

A fenti eset precedensként szolgál arra vonatkozóan, hogy étrend-kiegészítő termékek forgalomba hozatalát megelőzően, valamint új kereskedelmi kommunikáció kialakításakor a versenyjogi megfelelés előzetes biztosítása érdekében fokozottan figyelembe kell venni a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseit.

A GVH határozatát ide kattintva érheti el.

Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elvégezte az EU stratégiai függőségeinek átfogó értékelését, mely először hat stratégiai területre koncentrált, nevezetesen a nyersanyagok, a gyógyszerészeti hatóanyagok, a Li-Ion akkumulátorok, a tiszta hidrogén, a félvezetők, valamint a felhőalapú és peremhálózati informatika területére. Az Európai Bizottság munkaanyagának felülvizsgálata később kiegészült az alábbi területekre: ritkaföldfémek és magnézium, vegyi anyagok, napelemek, kiberbiztonság, szoftverek.

A Bizottság munkaanyagában előrelépésként értékelte, hogy az elindított nemzetközi partnerségek diverzifikáltabb és rugalmasabb ellátási láncokat tettek lehetővé, különösen a kritikus nyersanyagok területén. Az akkumulátorok, a hidrogén és a nyersanyagok terén kialakult ipari szövetségek hozzájárultak az európai stratégiai autonómia megerősítéséhez. Új ipari szövetségek indultak a félvezetők és a felhőszolgáltatások területén is. Az akkumulátorok és a félvezetők piacán jelentős magán- és állami beruházások valósultak meg, amelyeket az uniós szintű „Közös Európai Érdekű Kiemelt Projektek” (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) is elősegítenek. A felhőszolgáltatásokkal, a hidrogénnel és a félvezetőkkel kapcsolatos lehetséges új IPCEI-ket a tagállamok jelenleg előkészítik. A gyógyszerhatóanyagok területén az érdekelt felek jelentős lépéseket tettek az ellátási lánc sebezhető pontjainak azonosítására és azok kezelésére. A félvezetők, a hidrogén és az akkumulátorok vonatkozásában a Bizottság több javaslatot terjesztett elő.

Az munkaanyag később kiegészült szakasza a nyersanyagokkal és a feldolgozott anyagokkal kapcsolatban részletezi a Bizottság értékelését (a ritkaföldfémekre és a magnéziumra, valamint a vegyi anyagokra koncentrálva). Ezen túlmenően a munkaanyag kitér a napelemekre és a kiberbiztonságra is. A megállapítás szerint sebezhetőséget eredményezhet a globális termelés erős kínai koncentrációja, a korlátozott diverzifikációs lehetőségek. A dokumentum függőséget azonosított néhány különösen kritikus jelentőségű vegyi anyag esetében és több informatikai területen is.

A Bizottság munkaanyagának rövid, magyar nyelvű összefoglalóját IDE kattintva tekintheti meg.

Az Európai Unió az elmúlt időszakban, több áruforgalommal kapcsolatos korlátozást is megfogalmazott az Orosz Föderációval és a Belarusz Köztársasággal szemben.

A Bizottság ajánlása szerint az exportőröknek, illetve az importőröknek célszerű olyan kötelezettségvállalások bevezetése a szerződéseikbe, amelyek megtiltják a velük szerződő félnek az áruk exportját Oroszországba vagy Belaruszba, másrésztől olyanok, amelyek megtiltják az áruk tovább értékesítését olyan harmadik feleknek, amelyek nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy nem exportálják az árukat az említett országokba. Továbbá javasolt az említett kötelezettségvállalások megszegése esetére megfelelő szankciókat is rögzíteni a szerződésben.

A PwC Magyarország erről szóló közleményét itt olvashatják.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága felsővezetői tájékoztatást tartott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) 2022. évi módosításáról 2022. május 3-án. Az ehhez kapcsolódó prezentációt IDE kattintva érhetik el. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet érintő módosítás 2022. június 13. napjától lép hatályba. A hatályos szabályzatokról a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján találnak dokumentumokat:

https://katasztrofavedelem.hu/123/orszagos-tuzvedelmi-szabalyzat

  1. augusztus elejéig hazánknak két fontos munkajogi tárgyú irányelvet kell átvennie.

Az egyik ilyen a 2019/1152-es irányelv, amely az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól. Az irányelv újra szabályozza a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget, így a tájékoztatóban ki kell térni új, eddig nem kötelező körülményre. A tájékoztató átadásának határideje pedig 7 napra csökken. Fontos változás, hogy a munkavállalót előre, időben értesíteni kell a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is.

Augusztus elejétől alkalmazni kell A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158-as irányelvet is. Az irányelv szerint gyermek születése esetén legalább 10 nap apasági szabadság jár, valamint a gyermek 8 éves koráig kérvényezhető a szülők részéről a rugalmas munkafeltételek alkalmazása. A hozzátartozójukat gondozók pedig legalább 5 nap szabadságra jogosultak az irányelv szerint.

Az Önadózó cikkét a témáról ide kattintva olvashatja el.

Felhívjuk a Tisztelt Vállalkozások figyelmét, hogy az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai alapján 2021. december 1-től a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a személyes adataink védelmében ingyenes adattörlő szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére.

Erre vonatkozóan Keszthelyi Nikoletta az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkára személyes egyeztetésen arról számolt be, hogy az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy a vállalkozásoknak gondot okoz a rendeletben foglaltak értelmezése, alkalmazása és betartása. Az egyeztetésen Helyettes Államtitkár Asszony felajánlotta a csatolt tájékoztató anyag összeállítását, amely a vállalkozókat hivatott segíteni a jogszabály helyes értelmezésében. A tájékoztatót IDE kattintva érheti el.

Ezen felül az adattörlő alkalmazás használatának módjáról az NMHH a kereskedőknek és a fogyasztóknak az nmhh.hu/veglegestorles címen tájékoztató aloldalt hozott létre saját weblapján, amely részletes útmutatót tartalmaz annak használatával kapcsolatban.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban egy német késforgalmazó ügye kapcsán azt vizsgálta, hogy hogy egy termék gyártója által vállalt jótállás feltételeiről a termék internetes forgalmazója köteles-e tájékoztatást adni, és ha igen, akkor milyen tartalommal.

Az Európai Unió Bíróságának a kérdést egy német bíróság terjesztette elő két versenytárs között felmerült jogvita miatt. A késforgalmazó weboldala csupán egy linket tartalmazott a gyártó által vállalt jótállásról, azonban a kereskedő oldalán nem volt megtalálható a közvetlen leírás. A versenytárs álláspontja szerint a forgalmazó nem nyújtott elég információt a vásárlóknak a törvényes jogaikról.

A Bíróság döntése szerint a fogyasztók védelmének érdekében a forgalmazónak nemcsak a saját, hanem adott esetben a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatnia kell a fogyasztót. Azonban a gyártó jótállására vonatkozó információk naprakészen tartása aránytalan kötelezettséget róna a forgalmazókra. Éppen ezért a Bíróság szerint a forgalmazó csak akkor köteles a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatni a fogyasztót, ha a fogyasztónak jogos érdeke fűződik e tájékoztatás megismeréséhez. A jogos érdek mindenképp fennáll abban az esetben, mikor a kereskedő a gyártó által nyújtott jótállást ajánlatának központi vagy döntő elemévé teszi. Ilyen eset lehet például, ha a forgalmazó az eladás ösztönzése érdekében felhívja a vevők figyelmét a gyártói jótállás meglétére. Amennyiben a tájékoztatási kötelezettség fennáll, a forgalmazónak a jótállás valamennyi feltételtét közölni kell a fogyasztóval

Az fenti kérdéssel részletesebben foglalkozó cikket ide kattintva olvashatja el.

A munkaerőpiaci ellenőrzésekre vonatkozó 2022. évi országos hatósági ellenőrzési terv célja az, hogy meghatározza a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerőpiaci hatósági ellenőrzést végző szakterületei számára a 2022. évi hatósági ellenőrzési tervük összeállításához szükséges szakmai követelményeket.

Tovább...

Megjelent a kkv-s rezsicsökkentés szabályait tartalmazó, a villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) sz. Kormányrendelet. A napokban hatályba lépett Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ideiglenes jelleggel és bizonyos feltételek mellett jogosultak legyenek egyetemes szolgáltatás alá tartozni, ugyanúgy, mint a VET alapján a helyi önkormányzatok és ezek közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények.

Tovább...

Az Országgyűlés napirendi pontjai közé felkerült a 17668 számú törvényjavaslat, amely a jövő évi adócsökkentések tervezetét foglalja magába. PM sajtóközleménye alapján „a Pénzügyminisztérium benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely 2022-ben több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor a kormány javaslatai nemcsak a vállalkozásoknak és a lakosságnak hoznak nagy könnyebbséget, hanem a gyermekes családoknak is. Jövőre ugyanis a babakötvények utáni állami támogatás összege a duplájára emelkedik.

Tovább...

A 627/2021. (XI. 15.) számon megjelent Korm. rendelet alapján rögzítésre kerültek a 2022. január 1. és 2022. június 30. között alkalmazandó rendszerhasználati díjak. A rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását foglalja magában.

Tovább...

A kormány továbbra is segíti az agrárszektort, hiszen 2022-ben és utána is érvényes marad a fordított adózás a gabonafélék esetében. Az áfaszabályok módosítására amiatt is szükség volt, hogy jelentősen bővülhessen a vállalkozásoknak nyújtott adóhivatali szolgáltatási repertoár. A cél az, hogy az Európai Unió tagállamai közül néhány éven belül Magyarországon legyen a legkisebb az adó-adminisztráció.

Tovább...

2021 november 1-jétől elérhetővé vált az új bértámogatás, amely a szakképzettséggel rendelkező, 30 év alatti álláskeresők foglalkoztatására ösztönöz. Az első kilencven napban a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit fedezi a program, ezután igényelhető fél éven át a havi 100 ezer forintos Vállalkozások munkaerő támogatása is. Egy szakképzett fiatal munkába állását összesen több mint 1,9 millió forintnyi munkáltatói kiadás átvállalásával könnyítheti meg a kormány a támogatással.

Tovább...

Az igazságügyi minisztérium 16/2021. (XII. 1.) számú rendelete alapján 2021. december 2. napján hatályba lépett a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet módosítása. A módosítást tartalmazó IM rendelet a Magyar Közlöny 218. számában érhető el, amely az alábbiakat tartalmazza.

Tovább...

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), mértéke 10 százalékra csökken. A Kis- és Középvállalkozások rengeteg pénzt spórolhatnak meg, ha megfelelő adózási módot választanak. Ebben segíti most a vállalkozásokat a Pénzügyminisztérium (PM) kiva-kalkulátora – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

Tovább...