• sze. nov 30th, 2022

KAMARAI HÍREK

A Magyarok Kenyere Program egyik kiemelt központi rendezvényének, a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepének 2022. augusztus 5-én Hajdúnánás, Kendereskert adott otthont, ahol idén először gluténmentes lisztfelajánlások is részt vettek az ünnepségen.
Szabolcs Péter, a PMKIK Élelmiszeripari szakmacsoport elnöke kezdeményezésére jött létre az együttműködés: „Idén először a Magyarok Kenyere Program részeként immáron gluténmentes lisztkeverékeket és egyéb élelmiszereket is eljuttatunk az érintett adományozottoknak, köszönhetően több gluténmentes terméket gyártó cég felajánlásaként, és megsütjük a magyarok gluténmentes kenyerét is!” A Tv2 Tények műsorában vele készült riportban elmondta: „A magyar embereknek nagyon fontos a kenyérfogyasztás, illetve a péktermékek fogyasztása, viszont több százezer olyan magyar van, aki ezzel nem tudna élni, ha nem lennének gluténmentes kenyerek és pékáruk”. A teljes videó itt tekinthető meg:

https://tv2play.hu/tenyek/hatalmas_ereje_van_a_magyar_videknek

A rendezvényen mind a 19 magyarországi megye, a határon túli térségek és a diaszpórában élő magyarok is képviseltették magukat, szimbolikusan összeöntve a Magyarok Kenyere programban felajánlott gabonát. A búzagyűjtés egészen augusztus végéig folytatódik, egyben határon innen és túl elindul a liszt őrlése és csomagolása. Augusztus 20-án az Új Kenyér ünnepe – Kenyérszentelés eseményen a hagyományos kenyér mellett megszentelésre került az Amurex GM Hungária Kft. által gyártott gluténmentes kenyér is. Október 16-án pedig a Kenyér Világnapja alkalmából az Év Gluténmentes Kenyere verseny győztese is kihirdetésre kerül, melynek fővédnökségét Dr. Nagy István agrárminiszter vállalta el.

A fotón:
Jankó Miklós az IREKS-STAMAG ügyvezető igazgatója,
Dézsi Ferencné a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete Berettyóújfalu Lisztérzékeny Csoport elnöke,
Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke,
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke,
Szabolcs Péter, a PMKIK Élelmiszeripari szakmacsoport elnöke, Amurex GM Hungária Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Akciótanulás program keretein belül együttműködik a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A hallgatók projektjük keretében A Kamarai Nyilvántartó Rendszer (KNYR) számára új mutatószámokat szeretnének fejleszteni, amely hasznos információval szolgálhat a kis- és középvállalkozásoknak. Az MKIK a mutatószámokat a későbbiekben szeretné felhasználni és a KNYR rendszerben megjeleníteni.

A mutatószámok összeállításához a hallgatók egy pénzügyi mutatószámokkal kapcsolatos kérdőívet készítettek, amelynek célja a vállalkozás vezető véleményének megismerése. A kérdőív kitöltése nem kötelező, azonban az információgyűjtés sikeressége érdekében kérjük, hogy szánjon időt annak kitöltésére.

A kérdőív IDE kattintva érhető el.
Köszönjük együttműködésüket!

Az MKIK Fenntarthatósági Vállalkozói Szemléletformálás programja a hazai kkv-k számára teszi lehetővé a fenntarthatóság mindennapi vállalati működésben alkalmazható gyakorlatának szakértők és mentorok bevonásával történő megismerését.
A program szolgáltatáscsomagjának alapja a Fenntarthatósági Kézikönyv, mely az MKIK és a KPMG együttműködésében, Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítójának és tiszteletbeli elnökének, az Országgyűlés volt elnökének közreműködésével valósult meg. A programot a kézikönyv mellett csoportos mentorálási események és e-learning tananyagok teszik majd teljessé.

Dr. Szili Katalin bevezetőjében leszögezte: „A fenntarthatóság, a környezettudatos szemléletmód, a vállalkozások működésének „zöldítése” ma már mindenki számára fontos.” „A 21. századi vállalkozások tudatos működésre történő felkészítésében a fenntarthatóságnak egyre fontosabb szerepet kell betöltenie, ezért is érezte az MKIK feladatának, hogy a már 2018 óta sikeresen futó Mentorprogramján belül létrehozzon egy dedikált fenntarthatósági programot” – tette hozzá Dr. Mezősi Balázs, az MKIK szakmai vezetője.

A program első eleme a Fenntarthatósági Kézikönyv. Másik fontos eleme az ennek tematikájára épülő, országosan elérhető csoportos mentorálási szolgáltatás. Az MKIK programja három szempontból is előremutató: egyrészt a szakértők mellett mentorok, azaz sikeres, gyakorló vállalatok tudásátadását kombinálja vállalatlátogatásokkal, így nagyon gyakorlatias és aktuális tudást közvetít. Másrészt a vállalatok számára ingyenes, hiszen a projektet az Európai Unió és a magyar kormány társfinanszírozza. Harmadrészt – ahogy Kaszap András, a KPMG igazgatója elmondta „az e-könyvvel és e-learning tananyaggal egy nagyon rugalmas és korlátlanul hozzáférhető lehetőség áll a vállalatok rendelkezésére a tudás saját tempóban történő elsajátításához.”

A program épít az évek óta sikeres MKIK Mentorprogram megközelítésére és gyakorlatára: ismét olyan releváns tapasztalatokkal rendelkező cégvezetők csatlakoztak a programhoz mentorként, akik szívesen elmondják, mi vezette őket a szemléletváltáshoz, hogyan vált a valóban felelős gondolkodás a mindennapjaik részévé, illetve egy-egy céglátogatás keretén belül megmutatják, hogy hogyan valósították meg a fenntarthatósághoz kapcsolódó projektjeiket. A résztvevő mentorcégek a Fenntarthatósági Mentor logó büszke tulajdonosaivá válnak. A folyamatosan bővülő mentori csapatunkhoz csatlakozott már többek között a Herendi Porcelánmanufaktúra, Michelin, a Kométa, a Pécsi Sörfőzde, a Lafarge és a Bosch is, de olyan kiscégek is, melyek elkötelezettek a fenntarthatóság mellett és jó példával tudnak elől járni.

A program több szempontból is egyedülálló a maga nemében, a szakértők mellett mentorcégek is bekapcsolódnak az elméleti és gyakorlati szemléletformás alakításába, a tananyag e-könyv és e-learning formában is elérhető lesz, ezáltal biztosítva a rugalmas felhasználást – mindez minimális adminisztráció mellett, csupán egy regisztrációval elérhető, ingyenesen. A részvétellel ráadásul többlet pontok elérhetők a korábbi GINOP és az aktuális GINOP Plusz pályázatokon.

A program az MKIK Országos Vállalkozói Mentorprogram (GINOP-1.1.2-VEKOP-17-2018-00001) keretében valósul meg, melynek célja a mikro-, kis- és közepes vállalkozások versenyképességének, hatékonyságának növelését szolgáló támogató eszközök országos és rendszerszintű bevezetése és alkalmazása.

A projektről bővebb információt az Országos Vállalkozói Mentorprogram (vallalkozztudatosan.hu) oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:

Hegedűs Viktória,
vezető szakmai koordinátor
Tel.: +36-20/293-6798
E-mail: hegedus.viktoria@mkik.hu

Kamaránk két munkatársa Bott Katalin és Varga Horváth Beatrix pályaorientációs tanácsadók 2022. március 8-án, Halásztelken, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Gimnáziumban pályaorientációs napot szerveztek. A program keretei között a 11. és 12. osztályos tanulóknak komplex pályaismeret bővítő foglalkozást tartottak.

A háromórás – szakmákat bemutató – eseményre meghívták Forró Tamás kommunikációs trénert is, akinek az előadásával kezdődött a program. Ő többek között a generációk közötti különbségekről beszélt hallgatóságának. Majd a különböző szakmák bemutatása következett, ahol összesen nyolc szervezet vállalkozott tevékenységük ismertetésére: gépjármű-javítás (Kamara Autószerviz Bosch Car Service), mentőápoló (Országos Mentőszolgálat – motoros mentőszolgálat), vendéglátás (Hotel Benczúr – Budapest), munkaerő-közvetítés és –kölcsönzés (Randstad Hungary Kft.), PR, marketing és értékesítés (Web Drive Kft.); szerszámgyártás, műanyagfröccsöntés, CNC forgácsolás (GIA Form Kft.), fakereskedelem (JAF Holz Ungarn Kft.), valamint kirakatrendező, dekoratőr (Botos Juli e.v.). A cégek képviseletében érkezett szakemberektől kérdezhettek a diákok, így az esemény egy kötetlen, jó hangulatú beszélgetéssel zárult.

A pályaorientációs program szervezői elégedetten távoztak a helyszínről, látva a rendezvény sikerességét. A gyerekek élményalapú tudást kaptak. Ezt a későbbi visszajelzések is alátámasztották.

A pályaorintáció célja, a gyerekek pályaválasztásának segítése oly módon, hogy a PMKIK tudásukat bővítő előadásokat szervez a számukra, melyeken tájékozódhatnak különböző pályákról, szakmákról, önmagukról, a társadalmi környezetükről, ezzel is segítve a pályaépítéshez vezető út megtalálását. Az ilyen programokon mindig csillogó szemeket lehet látni, ami a siker kulcsa. Sok eset azt példázza, hogy egy-egy ilyen program nagyban elősegítette már a pályaválasztási döntéshozatalt.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) az orosz-ukrán háború kitörését követő első elnökségi ülésén haladéktalanul határozott arról, hogy a rendelkezésre álló lehetőségei alapján humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta Ukrajnába irányuló segélyszállítmánya eljuttatásával, valamint a Magyarországra érkező menekültek segítésével. Kamaránk továbbá felhívásában kérte a Pest megyei vállalkozók és cégek partnerségét a humanitárius segítségnyújtás biztosításában. A PMKIK anyagi támogatásával, valamint a Magyar - Ukrán Kereskedelmi és Iparkamarának a szállítás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos aktív közreműködésével 2022. március 17-én sikerült célba juttatni egy teherautónyi segélyszállítmányt a kárpátaljai Ungvárra. A segélyszállítmány tartalma a felmért igények alapján a GÖDÖLLŐ COOP Zrt., illetve a cég képviseletében dr. Dúl Udó Endréné vezérigazgató, a kamara elnökségének tagja segítségével került összeállításra. Konzerveken kívül azonnal fogyasztható, csomagolt ételek és italok, továbbá higiéniai termékek szállításáról gondoskodhatott így a PMKIK. A szállításhoz szükséges tehergépjármű biztosításában Bánkeszi Lajos, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökhelyettese, a kamara elnökségének tagja működött közre. A humanitárius segélyszállítmány elindulását dr. Vincze Gábor, a PMKIK főtitkára és Gelb Sándor, a Magyar – Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke koordinálta. Gelb Sándor a szállítmány Kárpátaljára történő zökkenőmentes kiszállítását személyesen is felügyelte.

A PMKIK a jövőben is aktívan figyelemmel kíséri az ukrajnai háborús konfliktus alakulását és a rendelkezésére álló erőforrásait felhasználva igyekszik a továbbiakban is segítséget nyújtani a rászorulók számára.

Köszönetnyilvánítás

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, dr. Brenzovics László által írt köszönőlevél itt olvasható teljes terjedelmében.

A Világgazdaság című üzleti napilap legfrissebb számában megjelent egy, a Pest megyét érintő fejlesztési adókedvezményt tartalmazó kormányzati javaslatról szóló interjú, amelyet Dr. Vereczkey Zoltán kamarai elnök adott a lapnak.
A teljes cikk itt olvasható.

  1. május 17-én lépett hatályba a megújult LIFE Programról szóló 2021/783/EU rendelet, amely szerint a program 4, külön költségvetéssel rendelkező alprogramból áll:
  • Természet és biológiai sokféleség
  • Körforgásos gazdaság és életminőség
  • Az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás
  • Tiszta energiára való átállás

A LIFE Program Európai Uniós forrásként kifejezetten támogatja a környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket.

A természetvédelem.hu leírása szerint 75% uniós támogatás kapható, amennyiben a pályázat kizárólag prioritás élőhelytípusok vagy fajok megőrzését célozza. 67% uniós támogatás érhető el, amennyiben a pályázat prioritás és nem-prioritás élőhelytípusok vagy fajok megőrzését célozza, de egyértelműen a prioritás élőhelyekre vagy fajokra fókuszál, oly módon, hogy a legtöbb akció kifejezetten a prioritás élőhelyeket vagy fajokat célozza, a természetvédelmi helyzetük konkrét és közvetlen javítását idézve elő.

A PwC Magyarország tájékoztatása szerint az alábbi szakterületeken van lehetőség a források megpályázására:

  • klímaváltozás és klímaadaptáció,
  • körforgásos gazdaság és életminőség (a természeti és épített környezetben),
  • természetvédelem és biodiverzitás.

A pályázat friss információiról, illetve a határidőkről a LIFE Program honlapján tájékozódhat, mely ide kattintva érhető el.

 

A PMKIK Elnöksége örömmel és megnyugvással fogadta a Kormány és a Kamara között ez év február 19-én megkötött „Szövetségben a Vállalkozókkal” tárgyú megállapodás tartalmát. A magyar gazdaság sikeres működésének alapja az a 2010 óta töretlenül érvényesülő gazdaságfilozófia, amely szerint a Kormány patrióta szemlélettel kezeli korunk gazdasági kihívásait. A gazdaság szereplőinek eminens érdeke, hogy ez a gondolkodásmód a továbbiakban is érvényre juthasson.

Az egyik legfontosabb gazdasági célnak a megállapodást kötő felek azt tekintik, hogy a gazdasági teljesítmény, azaz a nemzeti össztermék (GDP) az EU átlagát 2-3 százalékponttal meghaladó ütemének fenntartása úgy történjen, hogy az államháztartási hiány folyamatos csökkentése mellett a pénzügyi mutatók egyensúlya újból megteremtődjön. Ezt a növekedésből fakadó stabil gazdasági környezetet már a koronavírus-válság előtt a magyar gazdaság 2013 óta folyamatosan megteremtette. A sikeres válságkezelés, amelynek megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka, hogy 2021 negyedik negyedévében az Európai Unió második legnagyobb gazdasági növekedését (7,1 %) tudtuk produkálni.

A Kamara támogatja a beruházásösztönző gazdaságpolitika folytatását, amely közvetlen összefüggésben van egyrészt a munkanélküliségi ráta alacsonyan, másrészt a foglalkoztatási mutató magasan tartásában. A bruttó állóeszközfelhalmozás tekintetében 2019-ben már Magyarország magasan az első volt az Európai Unióban mind az állóeszköz felhalmozás GDP százalékában (28 %), mind a volumenváltozás előző évhez mért adatában (15,3 %).

A Kamara régóta szorgalmazza a hatékonyság, a termelékenység oly módon történő növelését, amelynek alapját a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésével a tudásalapú társadalom mélyítésével érünk el. Ennek a szándéknak a megvalósulásaként kezeljük, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított források folyamatos emelését és bővítését tűzte ki célul a Kormány. Támogatjuk az exportteljesítmény növelése érdekében teendő további intézkedéseket, elsősorban a vállalkozásbarát adórendszer biztosítása útján. A 2010-es évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bevált az adócsökkentési politika, hiszen a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése ellenére folyamatosan nőttek az államháztartás adóbevételei. Ehhez döntő mértékben járult hozzá az elektronikus útdíj, az elektronikus pénztárgép és az EKÁER-rendszer bevezetése, amely a gazdaság további fehéredését eredményezte.

A gazdasági növekedés elképzelhetetlen egy biztos és stabil finanszírozási háttér megteremtése nélkül. A Kamara az e téren eddig megszerzett tapasztalatok birtokában üdvözli a jelenleg is működő támogatási hitel- és tőkeforrások megteremtésére irányuló kormányzati szándékot.

A Kamara saját partneri szerepének elismeréseként fogja fel, hogy elindulhat a KKV-stratégia felülvizsgálata, felállításra kerül a Vállalkozási Innovációs Tanács, az uniós források felhasználása terén prioritást kapnak a közvetlen vállalkozásfejlesztési célok, tovább működik a Széchenyi Kártya Program, erősödik a gyakorlati képzés országos, Kamara által irányított koordinációja, és folytatódnak a kamarai vállalkozásfejlesztési programok.

A magyar gazdaság eredményei egyúttal elválaszthatatlanok a politikai stabilitás kérdésétől. Most, amikor a közelünkben dúló háború gazdasági követkeményei új megterhelő kihívás elé állítják hazánkat, a politikai stabilitás szerepe még fokozottabb jelentőségű, mint valaha volt. A gazdasági növekedés környezetének folyamatos biztosítása csak egy cselekvőképes, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó kormányzástól várható el.

A PMKIK Elnöksége a Kormány és a Kamara közötti „Szövetségben a Vállalkozókkal” megállapodás kapcsán megfogalmazott fenti nyilatkozatot elfogadja, és szükségesnek látja annak a vállalkozók széles köréhez való eljuttatását.

A megállapodás teljes terjedelmében itt olvasható.

Törökbálint, 2022. március 11.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) a területi kamarákon keresztül 2022. május 10-i egységes megjelentetési dátummal pályázatot hirdet a Kamarai Gyakorlati Oktatói Képzési- és Vizsgaellenőri Névjegyzékébe történő felvételre.

  1. A pályázat célja

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 100. § (e) bekezdésében meghatározott kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát szervező területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák képzések és vizsgák lebonyolításának helyszíni ellenőrzésére alkalmas szakemberek kiválasztása.[1]

  1. A pályázaton történő részvétel feltételei

2.a A részvétel feltételei:

  1. a) felsőfokú iskolai végzettség (főiskolai, egyetemi diploma)
  2. b) büntetlen előélet (hatósági erkölcsi bizonyítvány)
  3. c) igazolhatóan vagy 5 éves képzési ellenőrzési gyakorlat, vagy 10 db képzésellenőrzési megbízás, vagy 10 db belsőauditon való részvétel belső auditorként, vagy jogi végzettség.

2.b Az elbírálásnál előnyt jelent:

- a Kamarai gyakorlati oktatói vizsgabizottsági elnök, tagi és/vagy vizsgaelnöki, vizsgafelügyelői névjegyzékben való szereplés,

- a Képzőhely-ellenőrzést végző kamarai szakértők névjegyzékében való szereplés,

- felnőttképzés területén szerzett szervezési, lebonyolítási tapasztalat.

  1. A pályázathoz csatolandó dokumentumok

Pályázni a mellékletben található megfelelő adatlap kitöltésével és a kötelezően csatolandó mellékletek beadásával lehet az alábbiak szerint:

  1. a) Szakmai önéletrajz.
  2. b) A Felhívás 2.a-b pontjában felsoroltak hitelt érdemlő igazolása (diploma, erkölcsi bizonyítvány, megbízólevél, kirendelés csatolása, nyilvántartási szám stb.)
  3. c) A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatai névjegyzékben való közzétételéhez, valamint kezeléséhez a mellékelt nyilatkozat kitöltésével.
  4. d) Pályázó 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványa.
  5. e) Nyilatkozat, mely szerint a pályázó jelen adatlap benyújtásával tudomásul veszi, hogy a kirendelés feltétele - a sikeres pályázaton túlmenően -, hogy részt vesz és eredményesen vizsgázik az MKIK által megszervezésre kerülő felkészítő képzésen.
  1. A pályázat benyújtása

Hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap és valamennyi fentebb felsorolt melléklet csatolása (GDPR nyilatkozat) esetén kerül a pályázat elbírálásra. Hiánypótlásra 1 alkalommal van lehetőség az MKIK által történő elbírálás időszaka alatt közvetlenül az MKIK felé.

A pályázatokat a központilag kiadott pályázati adatlap kitöltése után, a 3. pontban felsorolt mellékletek csatolásával egyidejűleg a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához legkésőbb 2022. május 31. 12:00 óráig lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

A pályázatok elbírálásáról írásban értesítjük a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarákat.

Az eredményesen pályázók bekerülnek a KAMARAI GYAKORLATI OKTATÓI KÉPZÉSI- ÉS VIZSGAELLENŐRÖK ORSZÁGOS NÉVJEGYZÉKÉBE 5 év időtartamra.

Budapest, 2022. május 6.

[1] A pályázatot az illetékesség szerinti megyében kell beadni, mely alapján az MKIK névjegyzékbe kerüléskor a kirendelés az egész országra érvényes hatáskörű.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) a területi kamarákon keresztül 2022. május 10-i egységes megjelentetési dátummal pályázatot hirdet a Kamarai Gyakorlati Oktatói Képzési- és Vizsgaellenőri Névjegyzékébe történő felvételre.

    1. A pályázat célja

 

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 100. § (e) bekezdésében meghatározott kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát szervező területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák képzések és vizsgák lebonyolításának helyszíni ellenőrzésére alkalmas szakemberek kiválasztása.[1]

    1. A pályázaton történő részvétel feltételei

 

2.a A részvétel feltételei:

    1. a) felsőfokú iskolai végzettség (főiskolai, egyetemi diploma)

 

    1. b) büntetlen előélet (hatósági erkölcsi bizonyítvány)

 

    1. c) igazolhatóan vagy 5 éves képzési ellenőrzési gyakorlat, vagy 10 db képzésellenőrzési megbízás, vagy 10 db belsőauditon való részvétel belső auditorként, vagy jogi végzettség.

 

2.b Az elbírálásnál előnyt jelent:

- a Kamarai gyakorlati oktatói vizsgabizottsági elnök, tagi és/vagy vizsgaelnöki, vizsgafelügyelői névjegyzékben való szereplés,

- a Képzőhely-ellenőrzést végző kamarai szakértők névjegyzékében való szereplés,

- felnőttképzés területén szerzett szervezési, lebonyolítási tapasztalat.

    1. A pályázathoz csatolandó dokumentumok

 

Pályázni a mellékletben található megfelelő adatlap kitöltésével és a kötelezően csatolandó mellékletek beadásával lehet az alábbiak szerint:

    1. a) Szakmai önéletrajz.

 

    1. b) A Felhívás 2.a-b pontjában felsoroltak hitelt érdemlő igazolása (diploma, erkölcsi bizonyítvány, megbízólevél, kirendelés csatolása, nyilvántartási szám stb.)

 

    1. c) A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatai névjegyzékben való közzétételéhez, valamint kezeléséhez a mellékelt nyilatkozat kitöltésével.

 

    1. d) Pályázó 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványa.

 

    1. e) Nyilatkozat, mely szerint a pályázó jelen adatlap benyújtásával tudomásul veszi, hogy a kirendelés feltétele - a sikeres pályázaton túlmenően -, hogy részt vesz és eredményesen vizsgázik az MKIK által megszervezésre kerülő felkészítő képzésen.

 

 

    1. A pályázat benyújtása

 

Hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap és valamennyi fentebb felsorolt melléklet csatolása (GDPR nyilatkozat) esetén kerül a pályázat elbírálásra. Hiánypótlásra 1 alkalommal van lehetőség az MKIK által történő elbírálás időszaka alatt közvetlenül az MKIK felé.

A pályázatokat a központilag kiadott pályázati adatlap kitöltése után, a 3. pontban felsorolt mellékletek csatolásával egyidejűleg a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához legkésőbb 2022. május 31. 12:00 óráig lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

A pályázatok elbírálásáról írásban értesítjük a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarákat.

Az eredményesen pályázók bekerülnek a KAMARAI GYAKORLATI OKTATÓI KÉPZÉSI- ÉS VIZSGAELLENŐRÖK ORSZÁGOS NÉVJEGYZÉKÉBE 5 év időtartamra.

Budapest, 2022. május 6.

[1] A pályázatot az illetékesség szerinti megyében kell beadni, mely alapján az MKIK névjegyzékbe kerüléskor a kirendelés az egész országra érvényes hatáskörű.

Megjelent a kkv-s rezsicsökkentés szabályait tartalmazó, a villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) sz. Kormányrendelet. A napokban hatályba lépett Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ideiglenes jelleggel és bizonyos feltételek mellett jogosultak legyenek egyetemes szolgáltatás alá tartozni, ugyanúgy, mint a VET alapján a helyi önkormányzatok és ezek közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények.

A Kormányrendelet hatálya azon vállalkozásokra (ún. felhasználókra) terjed ki, amelyek

  • a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, amely körben fontos, hogy nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint lehet; és
  • összes foglalkoztatotti létszámuk legfeljebb 10 fő; továbbá
  • létesítő okiratának aláírására, illetve - egyéni vállalkozó esetén - nyilvántartásba vételére 2021 november 22. előtt került sor.

Amennyiben a vállalkozás a fent részletezett feltételeknek megfelel, jogosulttá válik az egyetemes szolgáltatóval határozott idejű, azonban legfeljebb 2022. június 30. napjáig tartó villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, a jogszabályban meghatározott árszabás alapján (azaz A1 árszabásban hozzávetőlegesen 31 Ft/kWh díjért).

A Kormányrendelet rendelkezései alapján a meglévő villamosenergia-vásárlási szerződések megszűnésére, és az új egyetemes szolgáltatóval kötendő szerződések megkötésére vonatkozóan, amennyiben a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése lehetővé teszi a felmondást vagy elállást, és a felhasználó villamosenergia-kereskedőhöz intézett felmondásra vagy elállásra vonatkozó jognyilatkozatának kézhezvételére

  1. a hónap első és tizenötödik napja között kerül sor, a szerződés a hónap utolsó napján,
  2. a hónap tizenhatodik és utolsó napja között kerül sor, a szerződés a következő hónap utolsó napján szűnik meg, ha egyébként a kereskedőváltás feltételei teljesülnek.

A felhasználó az egyetemes szolgáltató felé tett igénybejelentéséhez köteles megadni a villamosenergia-kereskedő nevét, székhelyét, a felmondást, illetve elállást tartalmazó jognyilatkozattal érintett villamosenergia-vásárlási szerződés időtartamát, valamint a szerződött villamos energia mennyiségét és egységárát. Ezen felül szükséges nyilatkoznia a fent felsorolt jogosultsági feltételek (árbevétel/mérlegfőösszeg, létszám, működés kezdete) teljesüléséről és arról, hogy az egyetemes szolgáltatóval kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés tekintetében közbeszerzésre kötelezettnek minősül-e, vagy ezen kötelezettsége alól mentesül-e. A felhasználót az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen és árakon kívül más kedvezmény nem illeti meg.

A villamosenergia-kereskedő a felhasználói felmondás, illetve elállás kézhezvételétől számított öt napon belül, a megszüntetett villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésekor érvényes egységáron köteles felajánlani az illetékes egyetemes szolgáltató részére a kkv rezsicsökkentéssel érintett időszakra arányos villamosenergia-mennyiséget. Az egyetemes szolgáltató a felajánlást követően 8 napon belül dönt arról, hogy köt-e szerződést a villamosenergia-kereskedővel, viszont ez nem érinti a kkv rezsicsökkentés keretében a felhasználóval kötendő szerződést.

Az egyetemes szolgáltatók bármikor jogosultak ellenőrizni, valamint bekérni a felhasználói jogosultsági feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos iratokat. Amennyiben az egyetemes szolgáltató tudomására jut, hogy az adott vállalkozás nem volt jogosult a kkv rezsicsökkentést igénybe venni, akkor a felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő áron kell a felhasználóval elszámolnia, ami A1 árszabás esetén hozzávetőlegesen 155 Ft/kWh.

A munkaerőpiaci ellenőrzésekre vonatkozó 2022. évi országos hatósági ellenőrzési terv célja az, hogy meghatározza a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerőpiaci hatósági ellenőrzést végző szakterületei számára a 2022. évi hatósági ellenőrzési tervük összeállításához szükséges szakmai követelményeket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított Országos Hatósági Ellenőrzési Terv ismerteti az ellenőrzés jogalapját, bemutatja, hogy melyek a kormányhivatal ellenőrzési tervének kötelező tartalmi elemei, melyek a munkaerőpiaci ellenőrzési főbb feladatok. A kormányhivatalok által kidolgozandó ellenőrzési terv elkészítésének fő célja ugyanis az, hogy biztosítsa a meghatározott szempontok szerint történő következetes vizsgálatot és értékelést, ugyanakkor megfelelő felkészülési lehetőséget biztosítson az ellenőrzött számára.

Az ellenőrzés során egy adott szervezet működésének, belső folyamatainak, tevékenységének a vizsgálata zajlik. A célok, feladatok tükrében feltérképezik a rendelkezésre álló eszközöket és erőforrásokat, továbbá az ennek alapján várható eredményeket.

A kormányhivatal hatósági ellenőrzési tervének kötelező elemei az alábbiak:

  • A hatósági ellenőrzés tárgya, ütemezése, ellenőrizendő időszak;
  • A hatósági ellenőrzés eszközeit és szempontrendszerét;
  • A vezető által meghatározott egyéb adatokat, amennyiben ez indokolt.

Az Országos Hatósági Ellenőrzési Terv kizárólag az említett feladatok közül határoz meg konkrét vizsgálati területet. A kormányhivataloknak a hatósági tervet úgy kell összeállítaniuk, hogy a feladatok végrehajtása külön anyagi forrást ne igénylejen, azaz a 2022. évre rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül kell ezt biztosítani.

Az ellenőrzés tárgyáról, illetve az ellenőrzés során kiemelten vizsgálandó támogatások, beruházások köréről bővebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vonatkozó oldalán tájékozódhat.

Az élelmiszerárstop betartását vizsgáló fogyasztóvédelmi hatóság országszerte eddig 750 üzletben fordult meg. A február első három hetében zajló ellenőrzések alkalmával tizenegy esetben szabtak ki a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi bírságot, összesen 1,6 millió forint értékben.

Az erről szóló cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Varga Mihály

pénzügyminiszter

Orbán Viktor

miniszterelnök

Kamaránk két munkatársa Bott Katalin és Varga Horváth Beatrix pályaorientációs tanácsadók 2022. március 8-án, Halásztelken, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Gimnáziumban pályaorientációs napot szerveztek. A program keretei között a 11. és 12. osztályos tanulóknak komplex pályaismeret bővítő foglalkozást tartottak.

A háromórás - szakmákat bemutató – eseményre meghívták Forró Tamás kommunikációs trénert is, akinek az előadásával kezdődött a program. Ő többek között a generációk közötti különbségekről beszélt hallgatóságának. Majd a különböző szakmák bemutatása következett, ahol összesen nyolc szervezet vállalkozott tevékenységük ismertetésére: gépjármű-javítás (Kamara Autószerviz Bosch Car Service), mentőápoló (Országos Mentőszolgálat – motoros mentőszolgálat), vendéglátás (Hotel Benczúr – Budapest), munkaerő-közvetítés és –kölcsönzés (Randstad Hungary Kft.), PR, marketing és értékesítés (Web Drive Kft.); szerszámgyártás, műanyagfröccsöntés, CNC forgácsolás (GIA Form Kft.), fakereskedelem (JAF Holz Ungarn Kft.), valamint kirakatrendező, dekoratőr (Botos Juli e.v.). A cégek képviseletében érkezett szakemberektől kérdezhettek a diákok, így az esemény egy kötetlen, jó hangulatú beszélgetéssel zárult.

A pályaorientációs program szervezői elégedetten távoztak a helyszínről, látva a rendezvény sikerességét. A gyerekek élményalapú tudást kaptak. Ezt a későbbi visszajelzések is alátámasztották.

A pályaorintáció célja, a gyerekek pályaválasztásának segítése oly módon, hogy a PMKIK tudásukat bővítő előadásokat szervez a számukra, melyeken tájékozódhatnak különböző pályákról, szakmákról, önmagukról, a társadalmi környezetükről, ezzel is segítve a pályaépítéshez vezető út megtalálását. Az ilyen programokon mindig csillogó szemeket lehet látni, ami a siker kulcsa. Sok eset azt példázza, hogy egy-egy ilyen program nagyban elősegítette már a pályaválasztási döntéshozatalt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Gazdasági Évnyitó 2022 gazdaságpolitikai fórumon Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között egy újabb kétoldalú megállapodás aláírására került sor, amelynek keretében felek megerősítették a korábbi szerződésekben rögzített, a magyar gazdaság tartós növekedésére hatást gyakorló nemzetgazdasági célok megvalósítását szolgáló együttműködés meghosszabbítását. Rögzítették a közösen vallott gazdasági értékeket és alapvető gazdasági célokat, amelyek a magyar gazdaság sikeres működésének alapját jelentik, továbbá megállapodtak a közös gazdasági, stratégiai együttműködés célkitűzéseiben. A megállapodás teljes terjedelmében itt olvasható.

A GVI konjunktúra kutatások alapján készült tanulmányok Pest megyei adatira épülve mutatják be a Pest megyei, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti helyzetének, jövőképének és az ezeket befolyásoló tényezőnek az alakulását. A vállalkozások konjunkturális helyzetének vizsgálatán kívül elsősorban a munkerőpiaci helyzet, a szakképzett munkaerő iránti igények felmérése volt a cél. A KKV-k működésében fontos tényezők az előbbi problémákra adott vállalati reakciók, a vállalatok alkalmazkodóképessége és jövedelmi helyzete a megoldás és a fejlődés szempontjából.

A tanulmányok itt olvashatóak.

Kertész Balázs, a  Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, már hét éve működteti a Hulladékvadász honlapot és applikációt. A Figyelő című hetilap - e heti számában - a Hulladékvadász programról árul el részleteket. Mint mondja, a program sikerességét mutatja, hogy eddig több mint 10 ezer köbméter illegális hulladékot számoltak fel. Nyolcezer aktív felhasználójuk van, akik nyitott szemmel járva bejelentést tesznek, ha jogosulatlanul elhelyezett szeméttel találkoznak. A megjelent interjút az alábbi linken olvashatják:

Akcióban a Hulladékvadász - Figyelő (figyelo.hu)

A 2022. január 10. napján rendezett fórumon dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke ismét gazdasági témában tartott előadást „Miként válasszuk el a lényegest a lényegtelentől?” címmel. Az előadás témáját összefoglaló diasorozat az alábbiakban érhető el.

Tovább...

A 2022. január 1. napjától esedékessé váló kamarai hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának

 

kell megfizetni az alábbi bankszámlaszámra:

 

Gránit Bank Zrt.

12100011-10639683

 

Az átutalás közlemény rovatában kérjük feltüntetni a gazdálkodó szervezet adószámát, illetve a „kamarai hozzájárulás” szöveget.

 

A 2021. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozó hátralék tekintetében változatlanul a vállalkozás székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a jogosult.

 

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara tekintetében a befizetéseket továbbra is az alábbi bankszámlaszámra eszközölhetik:

 

Budapest Bank Zrt.

10102086-11571302-12000007

 

Az átutalás közlemény rovatában kérjük feltüntetni a gazdálkodó szervezet adószámát, illetve a „kamarai hozzájárulás” szöveget.

 

Tovább...

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaságot, a pályázati lehetőségeket és az üzleti biztonságot érintő kérdések tárgyában szervezi rendezvénysorozatát.

A tájékoztató rendezvénysorozat aktuális havi pontos helyszíneiről az alábbi linken tájékozódhat, valamint regisztrálhat a kiválasztott rendezvényre:

Pest megyei interaktív vállalkozói fórum

Tovább...

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolására van lehetőség, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. A kérdőív az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson érhető el 2022. január 14-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

 

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU 

Eddigi felmérések eredményei megtalálhatók az MNB honlapján a sajtóközlemények között. A legfrissebb publikáció az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el.Az MNB vállalati konjunktúra felméréseinek 2021. decemberi eredményeiAz adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A felméréssel kapcsolatban egyéb információ a vallalatifelmeres@mnb.hu e-mail címen keresztül kérhető. 

MKIK Hírlevél

GVI HÍREI
( 2022.02.16. )

 

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálja a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira. Az elemzés a GVI 2021. októberi konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek részeként 2214 hazai vállalkozást kérdeztünk üzleti helyzetükkel kapcsolatban.

A bérek alakulása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos jövő évi várakozások

• A vállalkozások 27%-a hozott a foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását.

• Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentése mellett döntöttek a minimálbér emelésének hatására, 21%.

• A cégek több, mint fele (54%) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésre reagálva.

• Az elbocsátás a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8%a hajtott végre ilyet.

• 2022-re vonatkozóan a cégek 81%-a tervez béremelést, 18%-a jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1%-a csökkenésre számít.

Árbevétel változása 2021-ben

• A vállalkozások több, mint fele arról számolt be, hogy a 2021-es árbevétele magasabb, mint az előző évi.

55%-uk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog 2022-ben, 34% szerint nem fog változni, és 11% mondta azt, hogy csökkeni fog.

Tovább a kutatáshoz

KOLLÉGIUMOK HÍREI

 

Közlekedési és Logisztikai Kollégium – 2022. január 19.

Az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma és az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága közös szervezésben rendezte meg a 2022. január 19-i webináriumát.

A kollégium idei első ülésén két közlekedéspolitikai témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. A program moderátora Bólya Boglárka helyettes államtitkár volt. Szeri István, a kollégium elnöke köszöntötte a közel félszáz résztvevőt, bevezetőjében kitért arra, hogy mennyire fontosak az európai zöld megállapodással kapcsolatos ügyek, ezen belül is a klímasemlegesség, különös tekintettel a közlekedéssel kapcsolatos aktivitásokra. Ugyancsak fontosnak tartja a hazai közlekedési társadalom az európai fenntartható és intelligens mobilitási stratégia hazai megvalósítása taktikai lépéseinek elkészítését. Szorgalmazzák a célravezető és megvalósítható és a szektort forrásokkal is támogató akcióterveket.

Deli Andor európai parlamenti képviselő, a Költségvetési Bizottság tagja, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság póttagja „Jogszabályváltozások és javaslatok az uniós közlekedéspolitika területén” címmel tartott előadást. Előadásából megismerhette a hallgatóság a legfrissebb, közeljövőben elfogadásra kerülő szabályozásokat, úgy, mint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának tervezetét, „Fit for 55” közúti közlekedés bevonását az ITS-be, „Euro vignette” karbon fókuszú útdíj rendszert, és a transzeurópai közlekedési folyosók módosítását. Továbbá átfogó képet adott a brüsszeli közlekedéspolitikai döntésmechanizmusok működéséről, azok hátteréről.

Az esemény második előadója Kurucz Orsolya, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda brüsszeli fióktelep megbízott vezetője volt, aki „A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda célja és működése” címmel tartotta meg előadását. Felvezetőként Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője röviden ismertette az iroda célját és létrejöttét. Kurucz Orsolya pedig részletesen kitért az iroda létrehozásának okaira, valamint célkitűzéseire, továbbá a hallgatóság megismerhette a brüsszeli pályázati lobbitevékenység fontosságát. Az előadásból kiderült, hogy az MFOI irodája a lobbitevékenység egy speciális formáját végzi Brüsszelben, kifejezetten a budapesti forrás igények alapján, továbbá a konzorciumi partnerkeresés is elsődleges feladataként jelentkezik náluk

 
 

MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAM HÍREI

 

Gyorsan változó trendek, digitalizációs kényszer az idegenforgalomban – 2022. január 26.

Negyvenezerre tehető a hazai vendéglátóipari vállalkozások száma, közülük minden második nélkülözi a szoftverek használatát. Idén nyártól azonban a jogszabályok értelmében napi szinten kell forgalmi adatokat szolgáltatniuk, ami számukra is sürgetővé teszi a digitalizációt. Az ehhez szükséges informatikai megoldás, a tanácsadói segítség és az uniós forrás egyaránt rendelkezésre áll, a fejlesztéshez érdemes a Modern Vállalkozások Programjának tanácsadóinak díjmentes segítségét igénybe venni.

Érdemes külön venni a vírushelyzet miatt megjelenő megoldásokat az általános piaci trendektől, mondja Koleszár Péter, az elmúlt években több mint 23 000 hazai vállalkozás digitalizációjában részt vevő Modern Vállalkozások Programjának vezető IKT tanácsadója. Elsősorban a járvány eredménye a személyes közreműködést kiváltó érintésmentes technológiák elterjedése. Ez nem csak a házhozszállításra vonatkozik, a helyben fogyasztással kapcsolatban is megjelentek innovációk, elég akár a QR-kóddal beolvasható étlapokra gondolni. Az érintésmentesség a szálláshelyeknél is új megoldásokra ösztönözte a vállalkozásokat: a beléptetés, a szolgáltatások igénybevétele egyre inkább elterjedt, a szállodákban már a hangvezérelt működtetés is jelen van. Hasonlóképp a járvány hatása a készpénzmentes fizetés előretörése, ahogy a vendégek körében a telefonba, okosórába integrált megoldások népszerűbbek lettek. Felmérések szerint ma már a forgalom hetven százaléka digitálisan zajlik ebben a hagyományosan készpénzt preferáló szektorban is.

Ami a piac által diktált trendeket illeti, a szálláshelyfejlesztésben a zöld technológiák, vagyis a környezettudatosságot, energiatakarékosságot és fenntarthatóságot támogató megoldások az iránymutatók. Az okos infrastruktúra megoldásokat szintén érdemes kiemelni, de a humán erőforrás kivezetésével az automatizáció olyan területeken is megjelenhet, mint az ügyfélkiszolgálás, vagy akár a robotizált szobaszerviz. Hétköznapibb példa ugyanakkor, de aki wifi-szolgáltatást kínál, annak már az adatbiztonsági fejlesztések is elkerülhetetlenek, és ebben a szálláshelyek mellett a váróhelyek, események, konferenciák is érintettek. Koleszár Péter a népszerű fejlesztések közé sorolja a chatbotokat is, ami az ügyfélkiszolgálás mellett a szolgáltatás-fejlesztésben is nagy segítséget nyújthatnak az adatelemzés segítségével. Ha például sokan érdeklődnek a kisállattal üdülés vagy a gyermekprogramok iránt, az előre jelezheti a fejlesztés irányát a szálláshely számára.

„Ezek a kiragadott példák mutatják, hogy a turizmus rendkívül gyorsan pörgő iparágát számtalan innovatív trend érinti, amelyekkel olykor nehéz lépést tartani. A Modern Vállalkozások Programjának tanácsadói a díjmentes audit során és az elkészülő, vállalkozásra szabott egyedi fejlesztési koncepcióban is átadják a trendekről szerzett ismereteiket a velük kapcsolatba lépő vállalkozásoknak” – mondja Koleszár Péter.

A Modern Vállalkozások Programja

A Program célja a vállalkozások digitális fejlesztéseinek közvetlen támogatása és az IKT eszközök konkrét előnyeinek bemutatása. A díjmentes szolgáltatások közé tartozik a személyes, cégre szabott audit és tanácsadás, valamint az egyedi fejlesztési koncepció elkészítése. A Programba regisztráló cégek ezernél több informatikai szállító cég kedvezményes kínálatából válogathatnak. A Modern Vállalkozások Programja működése során több mint 23 000 vállalkozást ért el és segített a digitalizációban, fejlesztésben. A részletek elérhetőek a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon.

A piaci trendek mellett most a jogszabályváltozások is fejlesztésre ösztönzik a turizmus-vendéglátásban működő vállalkozásokat, hívja fel a figyelmet Bagdi Sándor, az éttermi és szállodai informatikai rendszereket szállító UCS RKeepeR Kft. ügyvezetője. Július 1-jétől rendszeres forgalmi adatokat kell szolgáltatniuk a vállalkozásoknak a NTAK számára, miközben a szektorban a válságot megelőzően működő kb. negyvenezer vendéglátóhely fele semmilyen digitális megoldást nem alkalmazott a működéséhez.

Az MVP-vel több éve sikeresen együttműködő vállalkozás ügyvezetője is megerősíti, sokan keresnek pályázati forrást a megvalósításhoz. A Programban több szoftveres és hardveres megoldásával részt vevő informatikai beszállító, az üzleti piacán a dobogósok között szereplő vállalkozás ügyvezetője szerint – bár az iskolai büfétől a családi éttermen és az üzemi étkezdén át a kávézóláncig nincs két egyforma megbízójuk –, akár néhány héten, hónapon belül beüzemelhető egy digitális fejlesztés. Az ügyfélkiszolgálás mellett a gyártásirányítás, raktárkezelés, árubeszerzés, anyagmozgás és készletinformáció egyaránt támogatható digitalizációval. „Annak érzékeltetésére, hogy milyen feladatról van szó, egy komolyabb étteremlánc esetében csupán a készletezés és kiszolgálás erőteljesebb mértékű feladat, mint akár egy autógyáré” – mondja Bagdi Sándor, aki hozzáteszi: a fejlesztés költsége is projektenként változó, félmilliótól több tízmillióig terjedhet. Az átlagos összeg másfél és hárommillió forint körül van, a rendszer bevezetése pedig függ a személyre szabott megoldástól, hiszen nincs két egyforma rendszer a vendéglátásban.
Fejleszteni való minden vállalkozás esetében van, működésből fakadóan ez hol egy ügyfélnyilvántartó, hol egy komplett CRM rendszer – ezért egyedi, cégre szabott digitalizációs fejlesztést javaslunk, amihez díjmentes auditot, tanácsadást és segítséget nyújtunk, összegez a Modern Vállalkozások Programjának szakértője, Koleszár Péter.

OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI IGAZGATÓSÁG HÍREI

  

Egyre több nyolcadikos szeretne szakmát és érettségit szerezni – Így választanak szakmát a nyolcadikasok a 2021/2022. tanévben – 2022. január 20.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) ismét megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait. A diákok továbbra is a szüleik tanácsaira támaszkodnak leginkább, és olyan szakmát szeretnének, amellyel a későbbiekben jól keresnek majd.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet 2021-ben. A válaszadók olyan általános iskolás tanulók voltak, akik a 2021/2022. tanévben nyolcadik évfolyamon kezdték meg a tanulmányaikat.

Még mindig a szülők a legfőbb támaszok

A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 95 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, ez 3 százalékos javulás a tavalyi eredményhez képest. Tízből kilenc gyermek idén is a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 58 százaléka osztályfőnöki órán, 54 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg továbbra is tízből három diák használja az internetet, mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást. A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre 2021-ben is rányomta bélyegét, az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 16 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon 14 százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók 8 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.

A felmérésben résztvevők 36 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ez 6 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Százból több mint ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincegyen szakképző iskolában, huszonnégyen pedig technikumban/szakgimnáziumban tanulnának tovább. Ugyanakkor a nyolcadik évfolyamos tanulók 9 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson, ami javuló tendencia, tavaly ugyanez a szám 12 százalék volt. A diákok 31 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 34 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 6 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja. A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei tekintetében 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya, ez a szám viszont most kismértékben csökkent, ám az előző évhez képest idén növekedett azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.

Ismét a magas kereset a legfontosabb szempont
A fiatalokat idén is megkérdezték arról, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák idegen nyelvek tanulásában, informatikában, csapatsportban, rajzolásban és festésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban találta magát a legtehetségesebbnek. A jövőbeli foglalkozások tekintetében az informatika, a gasztronómia, a sportolás és a művészeti ágak a legnépszerűbb a diákok körében. Ahogy az az eddigi években is kiderült, a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés ritkábban kerül említésre.

2021-ben kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban a magas keresetet tartják fontosnak, ez minden második diákra jellemző, míg 45 százalékuknak szempont, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek. A harmadik fontos tényező idén a munkatársakkal való jó kapcsolat.

A tanulók többségének, 68 százalékának most is azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzenek
olyan szakmát, amivel szívesen foglalkoznak, 45 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzenek, amivel jól tudnak majd keresni. Az adatokból továbbra is megállapítható, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a szülők a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntés meghozatalát.

A fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét az előnyösebb családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé előnyös körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faipar, illetve a szolgáltatás foglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók (és szüleik), ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja homogénnek látszik a családi háttér és az iskolai teljesítmény alapján, összességében annyi mondható el róluk, hogy a lányok és diplomás szülők gyermekei körében némileg gyakrabban találkozhatunk ilyen preferenciájú tanulóval. Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is fontos missziójának tekinti a hetedik-nyolcadik osztályos diákok és szüleik továbbtanulással kapcsolatos edukációját. Soha nem könnyű ez a döntés, hiszen mindannyian a legjobbat szeretnénk gyermekünknek, de sokszor nehéz megtalálni azokat a platformokat, melyek széles körben tájékoztatnak minket. A szakmavilag.hu (www.szakmavilag.hu) hosszú évek óta egy olyan hiánypótló felület, ahol mind a diákok, mind szüleik belevethetik magukat a szakmák sokszínű tengerébe, már saját mobilapplikáció segítségével is” – mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója.

Tovább a kutatáshoz

 

NEMZETKÖZI IGAZGATÓSÁG HÍREI

 

Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács ülése – 2022. január 27.

Az MKIK Magyar-Vietnámi Üzleti Tanácsa 2022. január 27-én ülést szervezett, melynek célja a magyar-vietnámi kapcsolatok áttekintése és az üzleti lehetőségek bemutatása volt. A webináriumot Forintos Róbert, a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács elnöke nyitotta meg, majd Őexc. Nguyen Thi Bich Thao, Vietnám magyaroroszági nagykövete foglalta össze a bilaterális kapcsolatokat. Ezt követően Do Thien Thinh, a Vietnámi Innovációs Központ alelnöke köszöntötte a résztvevőket, kitérve a két ország közötti együttműködési lehetőségekre az innováció területén, majd a szakmai előadások következtek. Dr. Viet Anh Nguyen, a Vietnámi Innovációs Hálózat Európa (Vietnam Innovation Network in Europe – VINEU) elnöke bemutatta a VINEU felépítését, tevékenységét. Előadását követően az MKIK Magyar-Vietnámi Üzleti Tanácsa és a VINEU együttműködési megállapodást írtak alá. Oláh Nikoletta, a Hanoi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja előadásában bemutatta a vietnámi üzleti környezetet, az üzleti lehetőségeket magyar cégek számára. Az előadások sorát Kabai Éva, az EXIM senior ügyfélkapcsolati menedzsere zárta, bemutatva az EXIM vietnámi partnereit, valamint az EXIM finanszírozási és biztosítási konstrukcióit. Az előadásokat követően Horváth Zoltán, a Hungarian Water Partnership ügyvezető igazgatója beszélt a szövetség vietnámi kapcsolatairól és az MKIK-val megkötött együttműködési megállapodásról, mely új távlatokat nyit a magyar cégek ázsiai külpiacokon való megjelenésének elősegítésében.

A Magyar-Kubai Üzleti Tanács taggyűlése – 2022. január 31.

A Magyar-Kubai Üzleti Tanács 2022. január 31-én tartotta taggyűlését Budapesten, az MKIK székházában. A köszöntőket követően Heincz Balázs Kubába akkreditált, felkészülő nagykövet bemutatkozott és elmondta, hogy örömmel ismerkedik meg személyesen is az Üzleti Tanács tagvállalataival, érdeklődéssel hallgatja meg tapasztalataikat és terveiket. Gyenese Tamás elnök részletes előadást tartott az Üzleti Tanács elmúlt 9 évet felölelő munkájáról: a budapesti rendezvényekről, a havannai plenáris ülésekről, a FIHAV vásárokon való megjelenésről. Ezt követően a jelen levő tagvállalatok képviselői bemutatták tevékenységüket és a kubai relációban elért eddigi eredményeiket. A jelenlevők megállapodtak abban, hogy kölcsönösen segítik egymás munkáját a jövőben a közös céljuk, a magyar-kubai gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében.