• sze. nov 30th, 2022

„KATA után” - online tájékoztató előadás videója

Az előadás anyaga:
letöltés PDF formátumban

Cikkek, információk

A NAV az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) egyszerűsített havi adó- és járulékbevallási megoldást kínál az átalányadózó egyéni vállalkozóknak. Az egyszerűsített és a teljes bevallás is elérhető a ONYA-ban. Aki megfelel a feltételeknek, az a 2258 jelű bevallást egyszerűsített formában is benyújthatja.

Az egyszerűsített havi adó- és járulékbevallást az a nem kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó készítheti, aki a katából kikerülve az átalányadózást választotta, és a bevallási időszakban

  • a vállalkozói tevékenységét nem szüntette meg,
  • a hónap egy napján sem szüneteltette,
  • munkavégzésének jellege a hónap közben nem változott
  • és a bevallási időszakra még nem nyújtott be 2258 jelű havi adó- és járulékbevallást.

Benyújtani az ONYA kezdőlapján lehetséges a Átalányadózó egyéni vállalkozó? Töltse ki egyszerűen járulékbevallását itt!” feliratra kattintva. A rendszeren belül internetes, bankkártyás fizetéssel rendezhető a havi adó- és járulékösszeg, valamint a negyedéves szja-előleg is.

Az egyszerűsített bevallást az adott hónapról a következő hónap 1-jétől lehet benyújtani. A havi adó- és járulékösszeg bevallási- és befizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.

Teljes 2258 jelű havi adó- és járulékbevallás

Aki átalányadózó egyéni vállalkozóként nem nyújthat be egyszerűsített bevallást az ONYA rendszerben elérhető a 2258 jelű bevallás, illetve továbbra is kitölthető és beadható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram.

Bővebb információkról a NAV honlapján olvashat.

A konferencia kimerítően tárgyalja a KATA változásokkal érintettek számára, hogy melyek a jelenlegi teendőik, milyen adózási lehetőségek közül választhatnak a jövőben. A konferencia szervezője a Számviteli Levelek szaklap volt, az egész napos rendezvényen a törvényt előkészítő Pénzügyminisztérium és a NAV szakmai vezetői vettek részt és adtak helyzetértékelést, valamint vázolták a lehetséges kiutakat.

A videóanyagok ide kattintva érhetőek el.

A régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt szeptember 30-ig nyilatkozniuk kell a bevételeikről.

Az érintett vállalkozásnak a 22KATA jelű nyomtatványon kell nyilatkozniuk, mely legegyszerűbben a NAV honlapjáról vagy közvetlenül az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhető el. A KAÜ-azonosítás után a volt kisadózó a vállalkozói adószámát kiválasztva a 22KATA felületre jut, ahol néhány kattintással kitöltheti és beadhatja nyilatkozatát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre vonatkozó közleményét ide kattintva éri el.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a KATA törvény hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó hatálya alatti adókötelezettsége 2022. szeptember 1-től áll fenn.

Az új szabályozásban található esetleges joghézagról megjelent szakértői véleményekkel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a különböző adótörvényeket nem lehet összekeverni, azok mást szabályoznak. Nem lehet összemosni a kata és az szja törvény szabályait se, így nem állja meg a helyét az az álláspont, amely szerint az augusztus 31-ig katázók csak 2022. január 1-re visszamenőleg választhatják idén az átalányadót. A jogszabályok kimondják: augusztus 31-ig az érintettek a régi kata törvény szerint teljesítik az adókötelezettségüket, ez visszamenőleg megmásíthatatlan, erre tekintettel egy másik adótörvényben (az szja törvényben) szabályozott adózási mód (az átalányadó) fel sem merülhet 2022. augusztus 31-ig.

Az új kata törvény kedvezményes szabálya hosszabb időt biztosít az átalányadóra váltóknak. Azoknak, akiknek az új kata nem megválasztható, 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó 2022. augusztus 31-ig katás, szeptember 1-től átalányadózó lesz.

A „KATA” régi és új szabályait rögzítő jogszabályhelyek, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek összevetésével ugyanis az állapítható meg, hogy a „régi KATA” jogviszony az azt rögzítő rendelkezések hatályon kívül helyezésével, 2022. augusztus 31. napján megszűnik. A „régi KATA tv” hatálya alá már nem tartozókra minden külön nyilatkozat nélkül, mintegy „automatikusan” kiterjed a természetes személyek jövedelemadó-kötelezettségét általános jelleggel szabályozó jogszabály, a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Az „új KATA tv” átmeneti rendelkezései között rendezi azt, hogy a hatályvesztés miatt a „régi KATA” hatálya alól kikerülők, milyen határidőkön belül nyilatkozhatnak az általuk választott speciális adózási formákról: az „Új KATA” alkalmazásáról, illetve az átalányadózás választásáról. Tekintettel arra, hogy a választási lehetőség a régi KATA tv. megszűnéséhez kapcsolódik, értelemszerű, hogy az új Kata tv. csak az ezt követő időszakra biztosít döntési lehetőséget az adózók számára. Így az átmeneti rendelkezésben szereplő „2022. évre” szövegrész csak ezen időbeli hatály keretei között értelmezhető. Tehát a 2022. évnek a „régi KATA” tv. hatályvesztése utáni részére – azaz a 2022 szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakra – vonatkozik a választási lehetőség. Más megközelítésben: a „régi KATA” tv. hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó hatálya alatti adókötelezettsége 2022. szeptember 1-től áll fenn, a 2022-es adóéve ettől az időponttól értelmezhető, erre vonatkozóan biztosít a törvény az általánostól eltérő választási lehetőséget.

A törvény kimondja:

  • § (1) A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni.

(3) A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

(4) Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles az (1) bekezdés szerinti tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből az (5) bekezdés szerinti keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót (a továbbiakban: különadó) fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1) bekezdés szerinti tételes adót megfizetni, a különadót a kisadózói bevételének

  1. a) az e törvény szerinti adóalanyiság fennállásának az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
  2. b) a keretösszeg egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott keretösszeg 18 millió forint.

  • § (1) Az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg a 4. §-ban foglalt szabályok szerint. Az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság a 4. § (1) bekezdésétől eltérően 2022. szeptember 1-jétől jön létre.

(2) Az e törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.

(3) A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022.  évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele

  1. a) Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
  2. b) 1,5 millió forint

szorzatát meghaladja.

(4) Az e törvény 3. §-a szerinti kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-jétől választó kisadózó 2022. évben a különadót a kisadózói bevételének

  1. a) a kisadózói adóalanyiság fennállásának az 7. § (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
  2. b) 1,5 millió forint

szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

  • § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 28. §-a a következő (12) – (14) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményét úgy módosítja, hogy ne tartalmazza azt az adózás előtti eredményben elszámolt összeget, amelyet az adózó a kisadózó vállalkozás bevételeként már figyelembe vett, vagy amely költségként, ráfordításként e bevételhez tartozik.

(13) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága előtt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást azzal, hogy ezen eszközök Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét úgy határozza meg, mintha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna. A (8) bekezdéstől eltérően e szabályt kell alkalmazni a kisvállalati adóalanyiság adóévei tekintetében, amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot kisvállalati adóalanyiság is megelőzte.

(14) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, 12 hónapnál rövidebb időszak esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.”

A kata adónemet alkalmazó betéti társaságoknak pillanatnyilag két választási lehetősége van a kata adóalanyiságuk megszűnését követően. Az egyik a társasági adó, a másik a kisvállalati adó, melyek közül az adóalanynak kell kiválasztania, melyik adónemre tér át a kata után a jövedelemadózási módja tekintetében.

A témáról további részleteket itt talál.

Forrás: saldo.hu

A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, korábban katát alkalmazó egyéni vállalkozók visszakerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá és a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazzák, vagy választhatják az átalányadózást. Erre vonatkozó nyilatkozatukat a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be az adóhatóság által annak honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon.

A témáról további részleteket itt talál.
Forrás: adozona.hu

Figyelmükbe ajánljuk a Tudatosadozo.hu weboldalon megjelent „Hogyan tovább, katás szállásadók? Szálláshely-szolgáltatás + KATA 2022” című cikket, amelyben számos lehetőség kerül felsorolásra arra vonatkozóan, hogy a KATA köréből kikerült szállásszolgáltatóknak milyen adózási formát célszerű választani.

A cikket ide kattintva éri el.

Az elfogadott új kata tv. 2022.09.01-től hatályos legfontosabb előírásairól ide kattintva olvashat.

Forrás: minositettkonyvelok.hu

Mint ismert, 2022. szeptember 1-től a jelenleg ismert KATÁs vállalkozási forma megszűnik, így több százezer kisvállalkozó kénytelen új adónemet, és akár más vállalkozási formát is választani.
A kerekasztal-beszélgetés témáját érintően szó volt a KATÁsok jelenlegi helyzetéről, a lehetőségeikről és arról, hogy mi várhat rájuk és könyvelőikre, ha átalányadózásra váltanak.

A beszélgetés ide kattintva érhető el.

Forrás: billingo.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közétételre került a PM által validált kalkulátor, segítve azokat a vállalkozókat, akik az új KATA törvény szerint nem választhatják az új tételes adózási formát és helyette az átalányadózás vagy a vállalkozói jövedelem szerint adózás közül kell dönteniük.

A kalkulátor működéséről információ, valamint a kalkulátor letöltése erre LINKre kattintva érhető el.

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója a kisadózó vállalkozások teendőiről az új kata miatt. Az új kata alapján 2022. szeptember 1-jén hatályukat vesztik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (régi kata) szabályai, így a vállalkozásoknak dönteniük kell, milyen formában adózzanak 2022. szeptember 1-jétől.

Az új katát kizárólag az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a nyilvántartásban rögzített tevékenységeire. Az új kata választásáról 2022. augusztus 1-jétől lehet nyilatkozni a tájékoztatóban is elérhető nyomtatvány kitöltésével. Az adózókat 2022. szeptember 1-től kezdve értesíti a NAV a Kata tv. szerinti nyilvántartásba vételről.

Az az egyéni vállalkozó, amely nem felel meg az új kata feltételeinek, átalányadózást választhat, ha megfelel az átalányadózás feltételeinek. Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja, azt 2022. augusztus 1-től 2022. október 31-ig jelentheti be. Aki nem nyilatkozik az átalányadózás választásáról, annak 2022. szeptember 1-től a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell adóznia.

A társas vállalkozások – amelyek nem választhatják az új katát – eldönthetik, hogy a kisvállalati adót (kiva) vagy a társasági adót (tao) választják. A kiva választásáról 2022. augusztus 31-ig nyilatkozatot kell tenni a NAV-nál, melyhez a szükséges nyomtatványok szintén elérhetőek a NAV tájékoztatóján keresztül. Ha nyilatkozat nem kerül benyújtásra, úgy a társas vállalkozás automatikusan a tao szabályai alá kerül, erről bejelentést nem kell tenni.

A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy annak a vállalkozásnak, amely 2022. augusztus 31-én a régi kata alá tartozik, a 2022. augusztusi tételes adót 2022. szeptember 12-ig meg kell fizetnie.

A régi katás vállalkozásnak a 2022-es évre 40 százalékos mértékű adót akkor kell fizetnie, ha a 2022. augusztus 31-éig megszerzett bevétele meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió forint szorzatát. A 40 százalékos mértékű adót 2022. szeptember 30-ig be kell vallani a 22KATA bevallásban, és ezzel együtt az adót is meg kell fizetni.

A NAV részletes tájékoztatója ide kattintva is elérhető.

A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának tájékoztatója az alábbi fontos változásra hívja fel a figyelmet:

A 2022. évi XIII. KATA törvény 16-18. § 2022. szeptember 1-jei módosulásával változik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.).

A változások értelmében a hatályos („régi”) Htv. 39/B §-a szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra való jogosultság megszűnik 2022. augusztus 31-e után. Mivel ez önmagában nem jelenti az iparűzési adóalanyiság megszűnését is, így nincs szükség évközi bevallás benyújtására.

Azon vállalkozó, amely jogosult az új KATA szerint adózni, függetlenül attól, hogy régi KATA alany volt-e az egyszerűsített tételes iparűzési adó választásáról bejelentést köteles tenni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) és a kiskereskedelmi adó és kiskereskedelmi pótadóról szóló megújult információs füzet.

A füzetek az alábbi hivatkozásokon keresztül érhetőek el:

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló füzet IDE kattintva érhető el.

A KATA törvény módosításával kapcsolatosan rengeteg észrevétel, vélemény és javaslat érkezik a vállalkozóktól és a kamara tagjaitól a kamarához. A PMKIK elnöksége annak érdekében, hogy a felmerülő félreértéseket egyértelműen tisztázza és a rendeltetéséből eredő feladatainak eleget tegyen, az alábbiak rögzítését tartja elengedhetetlennek:

A KATA módosításának története 2019 októberére nyúlik vissza. Ezt azért tartjuk szükségesnek rögzíteni, mert látható, hogy egy minden részletkérdésre kiterjedő és a törvényhozó meghirdetett szándékát megvalósító jó törvényi szabályozás elkészítéséhez az idő rendelkezésre állt. Kamaránk mindig egyetértett azzal a szándékkal, hogy a KATA eredeti célkitűzésének megfelelően csakis a kisvállalkozók részére álljon nyitva, azaz kerüljenek – a törvényi szabályozás szigorítása által – kiszorításra mindazok, akik adóoptimalizáló lehetőséget ismertek fel és használtak ki a KATA konstrukcióban.

Az országgyűlés által elfogadott KATA módosítások azonban messze túlléptek a jogalkotó meghirdetett és a kamara által támogatott céljain, valójában tartalmilag olyan vállalkozók részére is elérhetetlenné tették ennek az adózási konstrukciónak a folytatását, akik eddigi jogkövető magatartásukkal nem szolgáltak rá arra, hogy a módosítás azonos módon kezelje őket a törvény kiskapuit igénybevevő nyerészkedőkkel.

Az előzetes egyeztetések során még az MKIK is azt javasolta, hogy a KATA módosítások csak 2023. január 1-i hatállyal kerüljenek bevezetésre. Rögzíteni szeretnénk, hogy ezt a javaslatunkat továbbra is fenntartjuk, mert a vállalkozók nagy része megkötött éves szerződések alapján dolgozik, és mert az adójogszabályok évközi változtatása adminisztratív okokból sem szerencsés.

Problémásnak tartjuk és átgondolásra javasoljuk az új szabályozásban, hogy

  • a tételes adó valorizációjának elmaradásával nem lett megoldva a vállalkozók alacsony nyugdíj és társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsága;
  • 12 millió forintot meghaladó árbevétel esetén a vállalkozások túllépik az ÁFA alanyi mentesség értékhatárát, ez eddig összhangban volt a KATA bevételi korlátjával;
  • a KATÁ-t választók köre leszűkítésre került a főállású egyéni vállalkozókra, az ebből következő adónem váltási kötelezettség jelentős adminisztrációs terhet ró az érintettekre. Célszerű lenne a bt-k számára továbbra is a KATA választás lehetőségét fenntartani;
  • a KATA adózási forma legyen továbbra is választható mellékállásban és kiegészítő tevékenységként is.

Javasoljuk a gazdaság fehérítése érdekében, hogy a KATÁ-s vállalkozások számára legyen lehetőség az Art. szerinti kifizetők részére számla kiállítására.

Az előzetes egyeztetések során is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a bevezetésre kerülő törvénymódosítást megfelelő kormányzati kommunikációval szükséges támogatni annak érdekében, hogy a vállalkozók teljeskörűen megismerhessék a módosítások mögött meghúzódó szakmai cél és érvrendszert. Különösen fontos, hogy a KATA helyett a választani javasolt adózási módokról – így pl. az átalányadózásról – a kormányzat vagy a NAV közérthető és jól használható tájékoztató anyagokat tegyen elérhetővé a vállalkozások számára vagy tartson tájékoztató rendezvényeket.

PMKIK Elnöksége
2022.07.18.
Törökbálint

A KATA törvénymódosítással kapcsolatosan kamaránk elnöksége 2022. július 18-án adott ki állásfoglalást (I.).
Akkor még remény mutatkozott arra, hogy sikerül a törvényhozókat rábírni arra, hogy az ez év szeptember 1-i bevezetés helyett 2023. január 1-i hatállyal lépjenek életbe a módosítások. Ez irányú várakozásaink azonban gyorsan szertefoszlottak, miután a Köztársasági Elnök aláírta a törvényt és a kérdésben megszólaló kormányzati szereplők egyértelműen visszautasították a határidő négy hónappal való áthelyezésének javaslatát.
Ebben a helyzetben a kamara elnöksége szükségesnek tartja újból megfogalmazni és közzétenni véleményét annak érdekében, hogy a hatályos szabályozás úgynevezett finomhangolása során az I. Állásfoglalásban rögzített problémákra mind a kormányzat, mind a vállalkozók számára elfogadható megoldások jöjjenek létre.

A gazdasági kamarákról szóló törvény a kamarák alapfeladataként fogalmazza meg a gazdaság általános érdekeinek képviseletét. Ezen feladatunk pedig az idősík horizontján egy folyamatos gondolkodásmódot és kezelést igényel.
Tudomásul vesszük a kialakult szabályozási környezetet, de képviselnünk kell mindazok érdekeit, akik vállalkozói tevékenysége megfelelő adózási konstrukció hiányában az ellehetetlenülés határára érkezett. A PMKIK elnöksége reményt keltőnek tartja, hogy augusztus hónapban már a Parlament által elfogadásra került az előadóművészeket, újságírókat, tudományos és oktatási tevékenységet végzőket érintő EKHO szabályozás, amely ez által kedvezőbb feltételeket teremt a KATÁ-ból kiszoruló, ezen körbe tartozó vállalkozóknak, mint amilyent az eddig hatályos rendelkezések biztosítottak. Ezt a változtatást azért tartjuk reményt keltőnek, mert jól szemlélteti a Kormányzat fogadókészségét a részletszabályok újragondolása kérdésében. Továbbra is azt gondoljuk – különös tekintettel az európai gazdaság égboltján gyülekező viharfelhőkre –, hogy meg kell találnunk az optimális megoldásokat a kisvállalkozások működését és fejlődését biztosító adózási szabályok terén.
A PMKIK szorgalmazza, hogy az alábbi kérdésekben azonnal kezdődjenek meg a Pénzügyminisztérium illetékeseivel a konzultációk annak érdekében, hogy az új szabályozási elemek még október hó folyamán megismerhetőek legyenek:

1. Átatalányadó és KATA határ egységesítése: Az új KATÁ-ban maradók számára a 18 millió forintos új árbevétel határ az ÁFA alanyi mentesség felemelése nélkül csak egy virtuális növekedést jelent. A 12 millió forintot meghaladó árbevétel esetén a vállalkozások túllépik az ÁFA alanyi mentesség értékhatárát, ez eddig összhangban volt a KATA bevételi korlátjával.
Volt már különbség az alanyi adómentesség és a tételes adó megfizetésével fedezett értékhatár közt, de az adminisztratív és funkcionális egyszerűség (mint a kisadózás egyik alapvető célja) akkor érvényesül jól, ha csak egy értékhatárt kell figyelni.

Javaslat: Az Európai Unió illetékeseinél kezdeményezni szükséges az ÁFA alanyi mentesség határának 18 millió forintra emelését, mert így a 18 millió forintra történő megemelés csak virtuális lehetőség.

2. Üzleti ügyfelek kiszolgálása: Az új KATÁ-ban maradó szolgáltatók számára kizárt lett az üzleti ügyfelek kiszolgálása. Ez teljesen életszerűtlen helyzet és tipikusan adminisztráció-növelő „trükkök” kialakulását fogja generálni, ami senkinek sem érdeke. Ugyanakkor az ezt a helyzetet orvosló javaslatok problémája, hogy valamennyivel növeli az adminisztratív terhelést, bárkire is van telepítve a többlet adóteher. Az a kockázat mérlegelendő, amennyiben nem lehet a KATÁS-nak cégek felé számlázni, a vegyes (lakossági és üzleti) szolgáltatók, akik klasszikus egyéni vállalkozók lesznek, feketén fognak a lakosságnak szolgáltatni, míg a KATÁ-ban adót fizetnek így. Két területi kamara álláspontja, hogy nem kell megengedni a vállalkozások felé számlázást.

Javaslat: Az új KATÁ-ban maradó, lakosság számára értékesítő KATÁ-s egyéni vállalkozások
számára korlátozott számban és értékben, vagy akár teljes mértékben legyen lehetőség vállalati számlák kiállítására is az alábbiak szerint:
2.1. az árbevétel 25%-áig lehetővé tenni üzleti ügyfelek kiszolgálását is, de az ilyen ügyletek után 25%-os plusz adót kelljen befizetni.
2.2. radikálisabb megoldás, hogy korlátlanul lehessen cégeket kiszolgálni. Ez esetben a szolgáltatást igénybe vevő cég fizessen 40% többlet adót, ugyanis ez gyakorlatilag megegyezik egy munkavállalói adóteherrel.

3. Választható magasabb KATA adómérték: A tételes adó valorizációjának elmaradásával nem lett megoldva a vállalkozók alacsony nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsága. Az új KATÁ-s szabályok alapján nincs a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot létrehozó, válaszható havi emelt összeg.

Javaslat: Kerüljön bevezetésre választható módon egy emelt, havi 100 ezer forintos KATA adómérték is, emelt TB jogosultsággal (mivel párhuzamos öngondoskodás hiányában gondokat okozhat a munkaképesség / vagy a piac sérülésével, megszűnésével). Ez gyakorlatilag a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot hozna létre.

4. KATA valorizáció: Legyen évente valorizálva a minimálbér emelésének a mértékével a KATA, annak érdekében, hogy értékálló legyen a nyugdíjjogosultság.

5. Vállalkozásoknak szolgáltatók – B2B: Az új KATÁ-ból kikerülő azon mikrovállalkozásoknál, akiknél semmiképp sem értelmezhető bújtatott munkaviszonyként az eddigi KATÁ-s jogviszony, az átalányadózásra vagy tételes költségelszámolásra való átállás nem csak az adómérték jelentős megemelkedését, hanem az adminisztráció nagymértékű megugrását is jelenti.

Javaslat: Több megfelelő megoldás is létezik:
– akár egy új, ezen vállalkozásokra igazított, a KATÁ-hoz képest jelentősen emeltebb havi összegű új egyszerűsített adóforma bevezetése,
– akár a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózás egyszerűbbé tétele:
a) Pl. a 40%-os legkisebb költséghányad 50%-ra emelése (az adómentes minimálbér felének eltörlése fejében), esetleg havi fizetendő fix díjjal (minimálbérnek megfelelő járulékok megfizetése) és az e feletti rész megbízó által levonandó adóösszeggel.
b) A főállású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a Tbj. törvény módosítása oly módon, miszerint éves szinten halmozott járulékfizetés figyelembevételére legyen lehetőség, azaz a jelenleg havonta számolt minimum járulékalapot éves számolásúra kellene módosítani.
c) A főállású egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó minimál adóalapját a minimálbér 112,5%-áról 100%-ára csökkenteni.
d) A havi több elemű bevallások és befizetések összevonása egy tételbe és bevallásba, sőt az összevont bevallás és befizetés akár negyedéves gyakoriságra is ritkulhatna.
– akár az EKHO átalakítása is jó megoldás lehet az EKHO választási kör kibővítése révén (pl. informatikusok, kreatív ipari önfoglalkoztatók), különösen úgy, hogy időközben a Kormány már lépett is az ügyben, és lecsökkentette az EKHO terhét.

6. Mellékállásban szolgáltatók: A KATÁ-ból kikerül több mint százezer „mellékállású” vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként megbízásokat vállalnak. Ez esetben, a nyugdíjasokat kivéve reálisan évi 3-4 millió forint nagyságrend, amit a főállása mellett meg tud keresni egy ilyen típusú mikrovállalkozó.

• Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói átalányadó esetén 3 millió forint bevételig még jobban is jár az ezt az adónemet választó vállalkozó, mintha KATÁ-san adózna havi 25 ezer forintot.
• A nyugdíjasok pedig 4 millió forint bevételig jobban járnak, mintha KATÁ-san számláznának, de ezen összeg felett is csak 15% adót kell fizetniük.

Javaslat: Két megoldási javaslatunk is van:
– az átalányadó jó megoldás szinte mindenkinek a mellékállású vállalkozásra, éppen ezért érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését a főállású átalányadózóknál leírtaknak megfelelően,
-vagy a KATA adózási forma legyen továbbra is választható mellékállásban és kiegészítő tevékenységként is (végig egyenletes az adóteher).
Ahhoz, hogy a Pénzügyminisztériummal sikeres tárgyalásokat tudjunk lefolytatni, elsőként be kell tudnunk mutatni az úgymond „károsultak” körét és azt a teljesítménykiesést, amelyet egyrészt a működéstől visszavonult vállalkozások, másrészt a vállalkozásukat feltételezhetően a feketegazdaságban folytatók a nemzetgazdaságnak okoznak.

Másodsorban pedig, a sikeres érdekérvényesítés csak akkor képzelhető el, ha ahhoz a teljes kamarai rendszer egységes fellépése az MKIK vezető szerepével megvalósul.
A kamara fontos feladatának tartja, hogy a vállalkozások tájékoztatását elvégezze.
Kérjük, hogy a kamara honlapját kísérjék figyelemmel, ahol a KATA jogszabályváltozásokról részletes online szakmai konzultációkat tartunk. Mindazok, akik az online konzultációkon nem tudtak részt venni, az előadásokat felvételről megtekinthetik a kamara honlapján.

PMKIK Elnöksége