• szo. nov 2nd, 2024

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

Üdvözöljük megújult weboldalunkon!

ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

A gazdasági társaságokra vonatkozó anyagi jogi szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza. A Ptk. szerint a gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

A társas vállalkozások, más néven gazdasági társaságok olyan gazdálkodó szervezetek, melyek

  • üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre;
  • vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre;
  • saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak.

Fontos, hogy a gazdasági társaságok gazdasági tevékenységet végezzenek és azt üzletszerűen, azaz rendszeresen, haszonszerzés céljából végezzék.

A gazdasági társaságokat - az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes rt. kivételével - legalább két tag alapítja. A tagok bocsátják rendelkezésre a vállalkozás működéséhez szükséges vagyont. Ők állapodnak meg az ellátandó tevékenységben, a társasági formában, a vagyoni hozzájárulás, valamint a nyereségből való részesedés mértékében.

A tagok a társaság alapítását alakuló közgyűlésen határozzák el.  Valamennyi gazdasági társaság létrehozásához alapító okirat szükséges. Az alapító okirat elnevezése társasági formánként eltérő.
Az alapító okirat tartalmazza:

  • a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi köreit;
  • a társaság induló vagyonát, az alapító tagok nevét, címét, és azt, hogy milyen összegű tőkével járulnak hozzá a társaság alapításához;
  • a döntéshozatal módját.

Az alapító okirat érvényességéhez szükséges valamennyi tag aláírása, valamint a jogtanácsos vagy ügyvéd által történő "ellenjegyzés", azaz hitelesítés.

Valamennyi gazdasági társaság rendelkezik cégnévvel.

A cégnév választása során a vezérnevet kell egyedien meghatározni. A vezérnév lehet idegen nyelvű kifejezés, mozaik szó, családi név, vagy más szóösszetétel.

A Polgári Törvénykönyv a jogi személy elnevezéssel szemben három lényeges kritériumot tartalmaz:

  • Névkizárólagosság

„A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető.”

A névkizárólagosság elve alapján a cégnévnek különböznie kell az ország területén tevékenykedő, nyilvántartásba vett más társaság nevétől, a névnek egyrészről alkalmasnak kell lennie az egyediesítésre, másrészről a cégnek sajátos, más szervezettől eltérő jellegű nevet kell adni, így kizárva az összetévesztés lehetőségét.

  • Névvalódiság

„A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.”

A cégnévnek tükröznie kell a céggel, annak működésével kapcsolatos körülményeket így az alapvető tevékenységét és cégformáját, és nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető.

  • Névszabatosság

„A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.”

A törvény szerint cég székhelye a cég cégjegyzékbe bejegyzett irodája, amely egyúttal a cég levelezési címe is. A cég székhelyén történik a levelek és iratok átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása.

A cégnek a székhelyét cégtáblával meg kell jelölnie.

A törvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.

Azaz minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül.

A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) alapján kell meghatározni. 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének és további tevékenységének meghatározására.
A tevékenység azt mutatja, hogy egy adott cég mivel foglalkozik. A cég rendelkezik egy főtevékenységgel valamint tevékenységi körökkel, amit négyjegyű TEÁOR számokkal jelölünk.

Egyes tevékenységekre minden feltétel nélkül lehet céget alapítani, azaz nem szükséges a végzésükhöz szakképesítés, engedély, valamint bejelentés.

Vannak olyan tevékenységek, amelyek végzése csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók. Ide sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött tevékenységek.

Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Statisztikai számjel felépítése:

A statisztikai számjel a gazdasági szervezet egyedi azonosítója, amely tartalmazza az „adott főtevékenységét” (TEÁOR szám), amelyet a cég a NAV-nál és a cégbíróságnál bejelentett.

A cég statisztikai számjel 17 számjegyből áll:

1-8 számjegy a törzsszám, amely megegyezik az adószám első 8 számjegyével
9-12 a szakágazati kód, azaz a TEÁOR szám
13-15 gazdálkodási forma kódja (GFO)
16-17 a területi (megye) kódja

Adószám felépítése:

Tizenegy karakterből álló adóhatósági egyedi azonosító.

Az adószám felépítése:

  • Formátuma: xxxxxxxx-y-zz
  • 1-8. számjegy az adótörzsszám,
    számjegy az áfakód
    10-11. számjegy székhely szerinti illetékes területi adóhatóság kódja
  • Ezek közül a legfontosabb az adótörzsszám, mely minden cég esetében különböző. Egy cégnek csak egy adótörzsszáma lehet, mely a cég teljes életét végigkíséri, annak megalakulásától egészen megszűnése pillanatáig változatlan.