Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között létrejött együttműködési megállapodás a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentését tűzte ki célul. Ennek fényében a két szervezet most közös előadás-sorozatot indít a NAV digitális szolgáltatásainak bemutatására és népszerűsítésére. 

A 2025. október 15-én induló országos előadássorozat, amely hibrid formában – személyes és online részvételi lehetőséggel – várja a vállalkozásokat, könyvelőket és szakmai érdeklődőket. 

Az eseménysorozat első állomásán (BKIK székházában hibrid rendezvényen) az adóhivatal szakértői a NAV Ügyfélportál (ÜPO), a gép-gép kapcsolatot biztosító M2M-rendszer, valamint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) gyakorlati használatát mutatják be. Az előadások közben a résztvevők online kérdőíven keresztül oszthatják meg tapasztalataikat és javaslataikat a NAV szakértőivel. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyre az alábbi hivatkozásra kattintva van lehetőség: 

https://bkik.hu/esemenyek/minden-esemeny/az-mkik-nav-orszagos-eloadassorozatanak-elso-allomasa  

Időpont: 2025. október 15. (szerda) 10.00-12.45 óra 

Helyszín: Budapest Kereskedelmi és Iparkamara; 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. 

A terem befogadóképessége miatt a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadják, ezért a részvételi szándékot legkésőbb 2025. október 14-ig szükséges jelezni a fent megjelölt weboldalon. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. szeptember 8-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette az Európai Unió mesterséges intelligenciával kapcsolatos rendelete magyarországi végrehajtásáról szóló törvénytervezetét. A társadalmi egyeztetés során javaslattételre került az MKIK MI Tanácsába való bevonása. 

A rendelethez kapcsolódóan megjelent a Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a T/12632. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan, melyben áttekintésre kerül az MI-rendelet végrehajtásával összefüggő legfontosabb kormányzati döntések, a hazai végrehajtásra eddig kijelölt személyek, hatóságok, és említést tesz néhány más, végrehajtásra vonatkozó tagállami példáról. 

Az Infojegyzet leírja, hogy az MI-rendelet végrehajtása szempontjából a 2025-ös év két fontos dátumot is jelölt. Februártól egyes MI-gyakorlatok, mint például az ún. szubliminális, megtévesztő technikák, vagy az életkorból, fogyatékosságból fakadó sebezhetőség kihasználásához köthető gyakorlatok alkalmazása tiltottá váltak az Európai Unióban (MIrendelet 5. cikk 1) a-b)). Augusztustól megkezdődött az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex (továbbiakban: Kódex) alkalmazása, amelynek első változatát az Európai Bizottságon belül működő MI-Hivatal még 2024-ben közzétette, véglegesítésére azonban 2025 júliusban került sor. Ez az önkéntes alapú, puha jogi eszköz az ipari MI-fejlesztéseket hivatott segíteni abban, hogy az európai piacokon forgalomba hozott általános célú MI-modellek működése biztonságos és átlátható legyen, és megfeleljen a rendelet előírásainak. A Kódex három fejezetéből az első kettő („Átláthatóság” és „Szerzői jog” címmel) minden általános célú MI-szolgáltatóra vonatkozik, míg az utolsó, biztonságra és védelemre vonatkozó fejezet csak a legfejlettebb modellek szolgáltatóinak szól, és a rendszerszintű kockázatok kezelését segítheti elő. 

2025 szeptember elején megjelent Magyarország felülvizsgált Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely a 2025–2030 közötti időszakra tekintve rögzít intézkedéscsoportokat, jelöl meg kiemelt területeket, határoz meg operatív nyomonkövetési akciókat, és jelzi mind az MI Tanács, mind pedig az MI-Hivatal létrehozatalának intézkedési tervét. Az MI Hivatal – csakúgy, mint a szabályozói tesztkörnyezet – a rendeletnek való megfelelést, az egységes joggyakorlat biztosítását célozza, egyablakos ügyintézését biztosít majd, és a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll. 

Tavalyelőtt megszülettek a szélerőművek létesítésének általános szabályai. Az eddigi engedélyeztetési tapasztalatok alapján a törvényi és rendeleti előírásokat egyértelműsítő, egyszerűsítő jogszabálycsomag indul társadalmi egyeztetésre. Az Energiaügyi Minisztérium javaslata szerint könnyített térségeket jelölhetnek ki főként az északnyugati országrészben. A kezdeményezés elfogadása esetén 17 járásban még kedvezőbb feltételekkel telepíthetők szélerőművek. 

A 2025. október 9-ig véleményezhető tervezetek legfontosabb újdonsága a könnyített térségek kijelölése lehet. A törvénytervezet a szélerőművek létesítését könnyíti meg azzal, hogy orvosolja azokat a gyakorlati problémákat, amelyek a 2024 elején újraindult szélerőművi beruházások során merültek fel. A felülvizsgálat elsősorban az építésügyi-, földhivatali és energetikai hatósági ügyintézés során felmerült vitás kérdésekre ad megoldásokat. 

A javaslat további elemei az engedélyezésben eljáró hatóságok egységes jogalkalmazása érdekében pontosítják a 700 méteres védőzóna számításának szabályait. Bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé tehetik a szélerőművek lapátjainak átnyúlását a szomszédos ingatlan területére. A rendelkezések változatlanul alapelvként rögzítik, hogy csak olyan település területén létesülhet szélkerék, ahol ezt a helyi közösség kifejezetten engedi. Az új szabályozás jóvoltából megvalósuló első szélerőművek 2029-től állhatnak kereskedelmi üzembe. 

Megkezdődött a „Korai fázisú kutatás-fejlesztési kockázati tőkeprogram” című (GINOP Plusz 2.5.1-25) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. 

A Tőkeprogram nem korlátozódik egyetlen iparágra, így széles spektruma mentén lehetővé válik, hogy a legkülönbözőbb technológiai és üzleti innovációk is finanszírozáshoz jussanak. Ugyanakkor előnyt élveznek azon innovatív startup vállalkozások, amelyek új technológiák vagy üzleti modellek révén képesek jelentős piaci változásokat előidézni a digitalizációban való előrelépés, a tudástermelés, a tudásátadás, vállalkozásoknál történő tudáshasznosítás, valamint, új technológiák (kiemelten mesterséges intelligencia) és zöld megoldások alkalmazása mentén az S3 prioritáshoz való illeszkedés kötelezettsége mellett. Előnyt élvez továbbá az olyan vállalkozások finanszírozása, amelyekhez piaci befektetők is hozzájárulnak, növelve ezzel tőkehatékonyságot, iparági kapcsolatokkal és piaci tapasztalattal pedig a támogatott vállalkozások sikerességének esélyeit. 

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2025. október 10. napjáig várják véleményezésre a Partnerség Fórum felületén. 

2025. szeptember 30-ig igényelhetik vissza a külföldön megfizetett áfát az erre jogosult hazai vállalkozások. Ez a határidő jogvesztő: a kérelmeknek eddig az időpontig be kell érkezniük a NAV-hoz. Aki elmulasztja, az már nem kaphatja vissza az áfát 2024-es számlái után, késedelmét pedig igazolási kérelemmel sem mentheti ki. 

A magyar vállalkozások közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak, ha az Európai Unió más tagállamában vásárolt áruk, szolgáltatások áfatartalmát szeretnék visszaigényelni. Ez lényeges könnyebbség, hiszen a cégeknek nem kell az Európai Unió akár több tagállamával is levelezniük, Magyarországon indíthatják el áfa-visszatérítési ügyeiket. 

A gazdálkodók az adót elektronikusan tudják visszaigényelni, ehhez csupán a 25ELEKAFA jelű űrlapot kell a NAV-hoz benyújtani, ahonnan a kérelmet továbbítják a visszatérítés tagállamába.  

A külföldi áfa az úgynevezett egyablakos rendszerben kérhető vissza, amely a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja. Ennek köszönhetően, ha egy belföldi társaság az EU olyan másik tagállamában szerez be terméket vagy szolgáltatást, ahol nem folytat adóköteles tevékenységet, és a számlán felszámították az általános forgalmi adót, az áfa visszaigényléséhez nem kell a beszerzés országában regisztrálnia, adószámot igényelnie.  

Tavaly szeptember 30-ig mintegy 31 ezer magyar áfa-visszatérítési kérelmet továbbított a NAV az érintett tagállamokhoz. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember elején két törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyek célja a magyar adóbevételek növelése a digitális szektorok, például a megosztáson alapuló gazdaság (sharing vagy gig economy) és a kriptokereskedelem területén. 

1. A kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről 
2. A digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről 

Az egyik törvényjavaslat a megosztáson alapuló platformokra (például Wolt, Airbnb, Uber), míg a másik a kriptoeszköz-szolgáltatókra (mint például Revolut, Binance vagy Coinbase) vonatkozó, az OECD által kidolgozott nemzetközi adatszolgáltatási keretszabályok alkalmazására irányul. A kormány várakozásai szerint az új intézkedések hatására növekednének az adóbevételek, mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pontosabb információkkal rendelkezhetne a gig economy szektorban tevékenykedő vállalatok magyarországi bevételeiről, és átláthatóbbá válna, hogy a magyar cégek és magánszemélyek milyen mértékben kereskedtek kriptovalutákkal. 

A törvény alapján a platformüzemeltetőknek és kriptoszolgáltatóknak 2026-tól meg kell adni az üzemeltető cég nevét, székhelyét, adószámát, illetve az összes platform nevét, amely felett rendelkezik, emellett részletes adatokat kell majd gyűjteniük a platformon vagy kriptotőzsdén értékesítő személyekről és cégekről: nevet, címet, adóazonosítót, születési adatokat, tranzakciós volumeneket. Az érintettek az információkat évente, szabványosított formában továbbítják a nemzeti adóhatóságnak, amely a megállapodás hatálya alá tartozó országok (Brazília, Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Szingapúr stb.) hatóságaival évente automatikusan kicseréli ezeket az adatokat. 

A NAV így nemcsak önbevallás alapján, hanem – a partnerhatóságokon keresztül – közvetlenül a külföldi szolgáltatóktól is hozzájut a magyar magánszemélyek és vállalkozások platformokon vagy kriptokereskedelemből szerzett jövedelméhez. 

Fontos látni, hogy ez nem csak magyar sajátosság. Az OECD-s rendszerhez már most több tucat ország csatlakozott, köztük olyan központok is, amelyeket eddig sokan adóparadicsomként tartottak számon (pl. Kajmán-szigetek, Gibraltár). Ez jelzi, hogy globálisan erősödik az együttműködés, és egyre kevesebb hely marad, ahol láthatatlanul lehet kriptovalutákkal kereskedni. 

Az Energiaügyi Minisztérium közzétette az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2021-2027) 2025. évi módosítását. 

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. 

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI), valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény írja elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 7 évre készül az Európai Unió programozási időszakához igazodva. 

A jelen Országos Hulladékgazdálkodási Terv III. ismerteti hazánk hulladékgazdálkodási helyzetét, hulladékáramonként bemutatja a készítés időpontjára vonatkozó helyzetet, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. alatt elért eredményeket, azonosítja a hiányosságokat és felvázolja az adott hulladékáramra vonatkozó általános és specifikus cselekvési irányokat.   

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv ide kattintva érhető el. 

Továbbra is aktuálisak a 2020-ban elfogadott célok, ezért a következő időszakban is a 15% MI indukálta GDP növekményt, a magyar vállalati szektor 26%-os átlagos termelékenységnövekedését, és 1 millió magasabb hozzáadott értékű, MI támogatott munkakör létrejöttének elérésén van a fókusz (a 2020-as adatokhoz viszonyítva 2030-ig elérendő célként). A technológia gyors fejlődésére tekintettel a Kormány ezentúl évente felülvizsgálja a megújult Stratégiát. 

Az új stratégiában három kiemelt terület kap hangsúlyt: 

• MI a társadalomért: célja a mesterséges intelligencia bevezetése a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén. 
• MI a technológiáért: célja az adatvagyon strukturálása és hozzáférhetővé tétele a mesterséges intelligencia hatékony fejlesztéséhez, valamint a korszerű technológiai alapok megteremtése a gazdaság digitális transzformációjához és a fenntartható adatalapú döntéshozatalhoz. Mindezek mellett hangsúlyos a nyílt forráskódú fejlesztések ösztönzése, a kiberbiztonság és a hardveres infrastruktúra erősítése. 
• MI az üzletért: célja a versenyképesség növelése, a hatékonyság javítása és új üzleti modellek kialakítása. Az MI alkalmazása a gyártás, a kkv-k, az egészségügy, az agrárium és a logisztika területén hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a képzett munkaerő korszerű foglalkoztatásához és a fenntarthatósághoz. 

Konkrét célok és indikátorok 2030-ra 

• Az MI alkalmazásának ösztönzése – MI-megoldások a kkv szektorban, közszolgáltatásokban és mindennapokban. 
• Az uniós szabályozás (AI Act) hatékony végrehajtása – olyan intézményrendszer kialakításával, amely a felhasználók védelme mellett a technológia jogszerű felhasználását és terjedését is elősegíti. 
• Biztonságos szabályozás – az EU-hoz illeszkedő etikai és jogi keretek. 
• MI-infrastruktúra – magyar szuperszámítógép és MI Üzem („AI Factory”). 
• Oktatás és képzés – 2030-ig 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát. 
• Adatgazdaság és adattárca – biztonságos, hatékony adatáramlás a polgárok és vállalkozások érdekében. 
• Kutatás-fejlesztés és innováció – hazai és nemzetközi együttműködések erősítése. 
• Éves frissítés – annak érdekében, hogy mindig lépést tartsunk a technológia sebességével. 

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030) az alábbi linken érhető el: Magyarország Kormánya - Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025-2030 

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. szeptember. 8.

A NAV Ügyfélportál (ÜPO) tulajdonképpen az adózás kezdőlapja: szinte minden adóügy intézhető itt online, és valamennyi személyes információ lekérdezhető az adószámlától a foglalkoztatási adatokon keresztül a bevallásokig, digitálisan. Az ÜPO a személyes megjelenés nélküli hitelkérelmezést is segíti online keresetkimutatás-szolgáltatásával, amely a magánszemélyeknek már hitelesített pdf-fájlként is elérhető az oldalon. 

A kimutatás hitelesen tanúsítja a lekérdező magánszemély jövedelem- és járulékadatait 12 hónapra visszamenőleg, a munkáltató, illetve kifizető bevallásai alapján. A NAV aláírással hitelesített pdf-dokumentum néhány gombnyomással lekérhető, és tovább is küldhető a hitelintézeteknek. 

Az ÜPO-szolgáltatás Ügyfélkapu+- vagy DÁP-hozzáféréssel érhető el, bejelentkezés után a További ügyintézési lehetőségek/ Keresetkimutatás lekérdezése menüpontban. A csatlakozott hitelintézetek a lekérdezést követően, az „Elfogadás és továbbküldés” gomb megnyomásakor megjelenő listában szerepelnek. 

De nem csak a keresetkimutatás miatt érdemes ellátogatni az ÜPO-ra, hiszen a NAV személyre szabható ügyintéző-felületén online nyomon követhető az adószámla, pár kattintással befizethető az adó, és visszaigényelhető a túlfizetés is. Mindemellett ellenőrizhetők a személyes információk, a bevallások és a bejelentett foglalkoztatási adatok is. Mindezt otthonról, sorban állás nélkül, a nap 24 órájában. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló új, állami építési beruházási programját, amelynek keretösszege több mint 9500 milliárd forint. Ez nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint. A rendelettervezet, mely a közlekedési és vízügyi fejlesztésektől a kulturális beruházásokig számos területet lefed, 2025. augusztus 21.-ig volt véleményezhető. 

A rendelettervezet újdonsága nem magukban a projektekben van – ezek többsége már korábban is ismert volt, szerepelt fejlesztési stratégiákban vagy előkészítés alatt állt –, hanem abban, hogy most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem csak éves szinten, hanem egy több mint évtizedes horizonton rögzíti, mely állami beruházások számítanak prioritásnak, és ezekhez rendeli a költségvetési előirányzatokat. 

A következő két évben több százmilliárd forint értékben indulnak új projektek, amelyek a legfontosabb területekre fókuszálnak: 

• Vízgazdálkodás: Elindul a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése és a Sarudi szivornya átépítése. 2026-ban új létesítmények és öntözési kapacitásbővítések kerülnek terítékre. A legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint). 
• Közlekedés: Terveznek új gyorsforgalmi utakat, vasúti csomópontokat és Duna-híd fejlesztéseket. A második legnagyobb értékű projekt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint). 
• Kultúra és oktatás: Folytatódik a vidéki intézmények modernizálása, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése. 
• Egészségügy és sport: Az országos kórházfejlesztési program első üteme mintegy 300 milliárd forintos keretből indul, új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővülve. 

A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint). 

2025-ben jelentős változás lépett életbe, amely mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára új szabályokat hozott az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) területén. A munkavállalói oldalon életbe lépett új éves 120 napos összesített korlát miatt mindkét félnek fontos a tudatosság és az adminisztrációs nyilvántartás pontos vezetése. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozását a következő törvények biztosítják: 

• 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo tv.) 
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, valamint más kapcsolódó adójogszabályok. 

2025.július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatásban ledolgozott napok összeadódnak munkavállalói szinten, függetlenül attól, hány különböző munkáltatónál dolgozott az illető. Ez azt jelenti, hogy minden munkáltató összesített EFO-jogviszonya egy adott munkavállalóval nem haladhatja meg az évi 120 napot.

Alkalmi munka esetén egy munkáltatónál 90 napot, munkavállalói szinten maximum 120 napot lehet ledolgozni évente. Idénymunka esetén pedig évi 120 nap dolgozható le egy munkaváltatónál. Munkavállalói szinten szintén 120 napban lett maximalizálva az egy évben ledolgozható napok száma az idénymunkát tekintve. 

A foglalkoztatást minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV felé: 

• ONYA-án 
• Telefonon: 185 
• NAV mobilalkalmazás segítségével 
• T1042E nyomtatvány elektronikus beküldésével 

Fontos, hogy visszamenőlegesen bejelenteni EFO-s munkavállalót nem lehet. 

Munkatípusonként a munkáltató eltérő közterhet fizet egy munkavállaló után naponta a következők szerint: 

• mezőgazdasági idénymunka: 2200 Ft 
• turisztikai idénymunka: 2200 Ft 
• alkalmi munka: 4400 Ft 
• filmipari statiszta: 8700 Ft 

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén (ha a munkakör nem igényel szakképzettséget) legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként. 

2025-ben a mentesített keretösszeg (az összeghatár ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele szja-mentes) napi összege a napi minimálbér, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a. 

A maximálisan kifizethető adómentes bér 26 760 Ft / nap / fő. Efelett is lehet bért fizetni, de az már nem tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe, hanem más típusú munkaviszony (például normál munkaszerződés) alá esik, teljes járulékteherrel. 

Az RSM kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el. 

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. augusztus. 29.

Idén több mint 43 ezer adózó nem hozta nyilvánosságra határidőben számviteli beszámolóját. A NAV segít a cégeknek, hogy elkerülhessék a beszámoló benyújtásának az elmulasztása miatt kiszabható súlyos szankciókat: a 200 ezer forintos mulasztási bírságot és az adószám törlést.   

A gazdálkodók minden évben kötelesek beszámolót készíteni, és ezt közzétenni. Ez nem puszta formaság: az éves beszámoló a vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetének átláthatóságát biztosítja nemcsak a hatóságok, hanem az üzleti partnerek számára is.  

Mintegy 7 ezren a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felszólítása ellenére sem pótolták mulasztásukat. Sokat kockáztat az a cég, amelyik ezt a határidőt sem tartja be, mert a második felszólítással már egy 200 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszab a NAV, de még mindig újabb harminc napot biztosít a beszámoló benyújtására. A mulasztást mielőbb érdemes pótolni, jelenleg ugyanis már folyamatban van a második körös felszólítások kiküldése.  Ha a második felhívásban biztosított harminc nap is eredménytelenül telik el, jön a legsúlyosabb szankció: a NAV hivatalból törli a vállalkozás adószámát, és kezdeményezi megszűntnek nyilvánítását.  

Az adószámtörlés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég ezután nem végezhet gazdasági tevékenységet, tehát nem állíthat ki nyugtát, illetve számlát, vagy például áfát sem igényelhet vissza. Ezt az érintettek csak úgy kerülhetik el, ha teljesítik közzétételi kötelezettségüket. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

A rendelet szerint az élelmiszerárak és a drogériai termékek árainak csökkentése érdekében az árréskorlátozás november 30-ig marad érvényben. Az árrés mértéke továbbra is, élelmiszer árak esetén legfeljebb 10 százalék, a drogériai termékek során legfeljebb 15 százalék lehet. 

A Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 281/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelete az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet és a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet módosításáról. 

A kiskereskedelmi szövetség arra figyelmeztet, hogy az intézkedés hosszabb távon inkább árt a gazdaságnak, és a vásárlók is rosszul járhatnak vele. Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében az árrésstop kivezetését sürgette, a szervezet szerint az intézkedés hosszabb távon hatástalan az inflációval szemben. 

Az Európai Unió az emberi egészség magas szintű védelme érdekében 2025. szeptember 1-től betiltotta a Trimethylbenzoyl Diphenylphosphine Oxide ("TPO") elnevezésű vegyi anyag kozmetikai termékekben történő felhasználását.  

A gyártóknak legkésőbb 2025. augusztus 31. napjáig felül kellett vizsgálniuk termékeiket – szükség esetén az összetevők módosításával - annak érdekében, hogy az tiltott anyagot ne tartalmazzon. A termékinformációs dokumentációt és az annak részét képező biztonsági jelentést, valamint a termékek címkéjét az új összetételnek megfelelően kellett frissíteniük, hogy a teljes ellátási lánc megfelelőségét biztosítsák. 

Ez a tiltás sajnos hatással van a felhasználói oldalra is, ugyanis a felhalmozott készletek további felhasználását is megtiltotta a jogalkotó. 2025. szeptember 1-jét követően a szakemberek szakmai tevékenységük, szolgáltatásuk nyújtása során kizárólag TPO-mentes alapanyaggal dolgozhatnak. 

Az előírás értelmében a szakipari felhasználók (pl. kozmetikumokat használó szakemberek) felelősséggel tartoznak azért, hogy szolgáltatásuk során kizárólag biztonságos, tiltott anyagot nem tartalmazó kozmetikai termékeket használjanak vendégeik egészségének megóvása érdekében. 

A TPO felhasználásának tiltásával kapcsolatban a kozmetikai termékek összetevőinek ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kiadott egy részletes tájékoztatót, amely ide kattintva tekinthető meg. 

(Rendeletek:  

• az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK rendeletet módosító 2024/197 felhatalmazáson alapuló rendelet;  
• a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet)  

2023-ban fogadta el az Európai Unió Tanácsa a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, amely csökkenteni hivatott az EU-n belüli bérdiszkriminációt, illetve a nemek közötti bérszakadékot. 3 év áll rendelkezésére az uniós tagállamoknak arra, hogy saját jogszabályaikat ennek megfelelően alakítsák. Az EU 2023/970-es bértranszparencia-irányelvét 2026 júniusáig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba. 

A bértranszparencia azt jelenti, hogy a cégeken belüli átláthatóvá válnak a bérezési struktúrák. Az EU célja az, hogy felszámolásra kerüljön a nemek közötti bérszakadék, és az egyenlő munkáért egyenlő bér legyen biztosítva mindenki számára. 

2022-ben az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 12,7% volt, ám a tagállamok szintjén jelentős eltérések voltak tapasztalhatók. Az Európai Unió Tanácsa először 2019-ben fogadott el olyan dokumentumot, mely a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére irányult. 2021-ben elfogadásra került az általános megközelítés a bérek átláthatóságára vonatozó új uniós szabályok tervezetéről, majd ezt követően 2023-ban megszületett az irányelv végleges szövege. 

Az irányelv a következőket foglalja magába: 

• már az álláshirdetésben meg kell jeleníteni a várható fizetési sávot, 
• az interjúkon nem lehet direkten megkérdezni, mennyit keresett korábban a jelentkező, 
• a munkavállalók jogosultak információt kérni arról, mennyit keresnek más, hasonló munkakörben dolgozók, akár nemi bontásban 
• ha indokolatlan eltérések vannak, azt a munkáltatónak kell igazolnia és korrigálnia. 

A szabályozás érint: 

• Minden 100 fő feletti munkavállalót foglalkoztató céget, akinek jelentési kötelezettsége lesz a bérkülönbségekről (2027-től) 
• A közszférától a startupokig minden szervezetnek be kell vezetnie a bértranszparencia elveit a gyakorlatban is. 

A kisebb cégeknél egyelőre nem lesz kötelező a riportálás, de a többi előírás (pl. fizetési sáv közzététele, kérdésfeltevés tilalma) rájuk is vonatkozik. 

Jelentést kell tenni a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbségről: 

• A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-ig (évente) 
• A 150–249 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-ig (háromévente) 
• A 100–149 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2031. június 7-ig (háromévente) 

Mit kell tartalmaznia a jelentésnek? 

• a nemek közötti bérkülönbség 
• a nemek közötti bérkülönbség a díjazás kiegészítő vagy változó összetevői tekintetében 
• a nemek közötti medián bérkülönbség 
• a nemek közötti medián bérkülönbség a díjazás kiegészítő vagy változó összetevői tekintetében 
• a díjazása részeként kiegészítő vagy változó összetevőket kapó női és férfi munkavállalók aránya 
• a női és férfi munkavállalók aránya az egyes bérsávkvartilisekben 
• a nemek közötti bérkülönbség a munkavállalók kategóriái szerint, a rendes alapfizetés és a kiegészítő vagy változó összetevők szerinti bontásban 

Az irányelv kártérítést is előír a bérezésben hátrányos megkülönböztetést tapasztaló munkavállalók számára. A bérdiszkriminációval kapcsolatos esetekben a munkavállalóról a munkáltatóra hárul a bizonyítási teher. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 94. számában megjelent a Kormány 260/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelete a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról. 

A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egységnyi csatlakozási és szolgáltatási díjakra a Hivatal a Ht. rendelkezéseinek figyelembevételével, a 3. mellékletben meghatározott díjkód szerinti bontásban, a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig tesz javaslatot. A javaslat elkészítése során a Hivatal figyelembe veszi a fogyasztó által vissza nem váltott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszafizetésre nem kerülő visszaváltási díjából a koncessziós társaság tárgyévben várható bevételét, továbbá a tárgyévet két évvel megelőző naptári évben az (1) bekezdés szerinti díjakból származó és a fogyasztó által vissza nem váltott kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszafizetésre nem került visszaváltási díjából származó bevétel, valamint az ugyanezen időszakban a koncessziós társaságnál a kötelező visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatban felmerült indokolt költségek különbözetét.” 

Továbbá a 450/2023. Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében a „díjas termék” szövegrész helyébe a „díjas, nem újrahasználható termék” szöveg és a „működtetésére fordítja” szövegrész helyébe a „működtetésére – ideértve a szükséges beruházásokat is – fordítja” szöveg lép. 

A Kormány a Magyar Közlöny 2025. évi 35. számában elfogadta Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiáját, mely eredményeként a kiberbiztonságért felelős biztos felelt a Nemzeti Kiberbiztonsági Akcióterv (2025-2030) elkészítéséről. Az Akciótervet a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. július 31-én tette közzé. 

Magyarország Kormánya az 1089/2025. (III. 31.) Korm. határozattal elfogadta Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiáját. A Kiberstratégia és az abból levezetett akcióterv célja, hogy az Alaptörvénnyel, a Nemzeti Biztonsági Stratégiával és a Nemzeti Katonai Stratégiával összhangban kijelölt célokat egységes és összehangolt kormányzati cselekvések révén valósítsa meg a magyar kibertérben. 

A Kiberstratégia alapján készült akcióterv átfogó, strukturált és végrehajtható feladatrendszerbe rendezi a kiberbiztonsági célokhoz rendelt intézkedéseket, figyelemmel a hatósági határozattal kijelölt kritikus, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekre is. 

A Nemzeti Kiberbiztonsági Akcióterv (2025-2030) fejezetei: 

1. Nemzetközi jelenlét megerősítése 
2. Innováció fokozása 
3. Jogi keretrendszer megerősítése 
4. Hazai szervezetrendszer megszilárdítása 
5. Információáramlás elősegítése, alapvető kiberképességek fejlesztésének előmozdítása 
6. Kibertudatosság erősítése, utánpótlásképzés fokozása 
7. Kiberbiztonsági tanúsítás elterjesztése 
8. Ágazati kiberbiztonsági feladatok 

Az Akcióterv ide kattintva érthető, és tölthető le. 

A CBAM-rendelet célja az Európai Unió dekarbonizációs törekvéseinek támogatása és a karbonintenzív termékek importjának szabályozása. Az érintett gazdálkodóknak regisztrálniuk kell az EU CBAM-platformján, és negyedévente adatot kell szolgáltatniuk a karbonintenzív importált termékekről. Sokan azonban elmulasztották ezen kötelezettségek teljesítését, - a becslések szerint az érintett vállalatok fele, de óvatosabb becslések szerint kétharmada még nem foglalkozik ezzel a kérdéssel - ők most levelet kapnak a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól. 

Jelenleg a CBAM-rendelet átmeneti időszaka zajlik, amelyben még csak adatszolgáltatási kötelezettség terheli az importőröket. Ez azonban 2025 végével véget ér. 2026-tól a karbonvám már pénzügyi kötelezettséggel is jár majd, vagyis a gazdálkodóknak fizetniük is kell a bejelentett kibocsátások után. 

A CBAM alá eső termékek köre, valamint az azokkal kapcsolatos importforgalom nyomon követhető a vámuniós rendszer adatai alapján. Akik a kötelezettség pótlására kapnak felszólítást, zárolt időn belül eleget kell tenniük a kötelezettségeknek, visszamenőlegesen is. 

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 602/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 232/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal összefüggő egyes tevékenységekkel kapcsolatos eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 19/2025. (VII. 31.) EM rendelet hatálybalépést követően, 2025. szeptember 1-én megnyílik a lehetőség az Ügyfelek regisztrációjára a CBAM-nyilvántartásba és ezt követően a CBAM-engedély iránti kérelem benyújtására. 

Első körben azon importőrök regisztrációját várják, akik esetében a CBAM-áruk import mennyisége biztosan meghaladja az évi 50 tonnát.  

A várhatóan 50 tonna alatt importáló importőrök részére a regisztrációs kérelem benyújtását 2025. október 31. napját követően javasolják.  

A regisztráció lépéseiről és az engedélyezési eljárásról szóló útmutatót ide kattintva érhetik el.  

A kapcsolódó jogszabályok elérhetőek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján is. 

Az RSM kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el. A PwC honlapján megjelent cikk pedig ide kattintva érhető el. 

A gazdasági társaságok, a szövetkezetek, valamint az egyesülések átalakulása, egyesülése, szétválása során a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) található generális szabályokon kívül az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (átalakulási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Az engedély feltételeinek a jogutód is meg kell, hogy feleljen, így az engedély módosítását vagy új engedély kiadását kell ilyenkor kérelmezni. 

• a módosítás vagy az új engedély a döntéshozó szerv átalakulást véglegesen jóváhagyó határozatának meghozatalától már kezdeményezhető, illetve, hogy 
• ilyen esetben az átalakulással létrejövő jogi személy a tevékenységet főszabály szerint az engedélyezési eljárás befejezéséig, de legfeljebb a jogutód bejegyzésétől vagy az átalakulás joghatásainak beálltától számított 60 napig továbbra is végezheti.

I. Engedélyköteles tevékenységek helyzete szétválások esetén
Szétválás esetén a kezdetben egy jogi személy van, szétválást követően pedig legalább kettő jogutód keletkezik. Az engedély jogosultjává az a személy válhat, akihez a szétválási szerződés telepíti az adott engedélyköteles tevékenységet. E jogi személy az engedélyköteles tevékenységet a 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam alatt jogutódként végezheti, ha azt számára hatóság határozata nem tiltja.”

II. Engedélyköteles tevékenységre vonatkozó közös szabályok egyesülések során

Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek között olyan, aki engedélyköteles tevékenységet lát el, és e tevékenységet a jogutód jogi személy is végezné, az egyesülés bejegyzéséig vagy annak hatályosulásáig az engedélyezési eljárás megindítására az engedélyes jogelőd, azt követően pedig az egyesüléssel létrejövő, beolvadás esetén az átvevő jogi személy jogosult. Az egyesülés bejegyzése és annak hatályosulása közötti időszakban az egyesüléssel létrejövő, beolvadás esetén a beolvadással módosuló átvevő jogi személyt az engedélyes jogelőd képviseli. 

Forrás: 

Engedélyköteles tevékenységek: változások a jogi személyek átalakulása, egyesülése, szétválása esetén: https://adozona.hu/tarsasagi_jog/Valtozasok_az_engedelykoteles_tevekenysegek_T4YD09?fbclid=IwQ0xDSwL-4VFleHRuA2FlbQIxMAABHoRpJe8OHKxYXxQIhHEdJek9tnzkTb5WORGUb1KLDr2Xk_GDMCH6kzxU8n52_aem_7D544BAvOnwb7ukR_4rLLQ#rss 

Az EU eltökélt szándéka, hogy megerősítse hosszú távú versenyképességét, és ezzel egyidejűleg megőrizze a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljait is. Ennek a törekvésnek egyik kulcsfontosságú eleme az adminisztratív terhek csökkentését eredményező, egyszerűbb szabályozási keret, amely lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások prosperálhassanak, valamint támogatja az innovatívabb beruházási környezetet. 

Az Európai Tanács által megfogalmazott felkérésre reagálva a Bizottság 2025 februárja óta több olyan egyszerűsítési javaslatot terjesztett elő, amelyekre „omnibusz csomagok”-ként is szokás hivatkozni. Az egyszerűsítési omnibusz csomagok fő célja az uniós vállalkozások adminisztratív költségeinek és jelentéstételi kötelezettségeinek csökkentése. 

Első omnibusz csomag: fenntarthatóság: 

• az átvilágítási kötelezettségek egyszerűsítése; 
• a fenntarthatósági beszámolás hozzáférhetőbbé és könnyebben végrehajthatóvá tétele; 
• az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus egyszerűsítése és megerősítése. 

A cél a vállalkozásokra vonatkozó uniós követelmények kevésbé legyenek összetettek, ugyanakkor az EU gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljai se szenvedjenek csorbát. 

Második omnibusz csomag: uniós beruházások: 

A szintén 2025. február 26-án előterjesztett második omnibusz csomag célja egyszerűsíteni az uniós beruházásokra – így például az InvestEU programra – vonatkozó jelenlegi jogszabályokat annak érdekében, hogy 50 milliárd EUR összeget lehessen mozgósítani további köz- és magánberuházásokra bizonyos uniós szakpolitikák támogatása érdekében. 

Harmadik omnibusz csomag: közös agrárpolitika: 

A 2025 májusában előterjesztett harmadik omnibusz csomag a közös agrárpolitika egyszerűsítése és a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozása céljából a jogszabályok felülvizsgálatát irányozza elő a következők érdekében: 

• az adminisztratív terhek és az ellenőrzések csökkentése; 
• a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó fizetési rendszereknek és a feltételességre vonatkozó szabályoknak az egyszerűsítése; 
• a mezőgazdasági termelők válság idején történő finanszírozásának javítása. 

Negyedik omnibusz csomag: kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és digitalizáció: 

A negyedik omnibusz csomag az egységes piac több területen történő egyszerűsítésére – mindenekelőtt pedig a következőkre – irányuló intézkedéseket irányoz elő: 

• a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása; 
• a termékjogszabályok digitalizációjának elősegítése; 
• közös előírások bevezetése a termékek belső piaci szabad forgalmának elősegítése érdekében; 
• a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettségeinek csökkentése, többek között az általános adatvédelmi rendelet szabályai tekintetében; 
• az elemekkel, illetve akkumulátorokkal kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó követelmények bevezetésének két évvel történő elhalasztása. 

Ötödik omnibusz csomag: védelmi készültség: 

Az ötödik omnibusz csomagban szereplő javaslatok célja a védelmi beruházásoknak, valamint a védelmi iparra vonatkozó feltételeknek az elősegítése és fellendítése, továbbá a biztonság és védelem területén végrehajtott beszerzések egyszerűsítése. 

Hatodik omnibusz csomag: vegyi anyagok: 

A hatodik omnibusz csomag célja a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok egyszerűsítése a megfelelési költségek és az adminisztratív eljárások csökkentésével a vegyi anyagok ellátási láncában részt vevő vállalkozások számára, a védelem magas szintjének fenntartása mellett. 

2025. július 30-tól módosult a 2565-ös áfabevallás (2565M-02, 2565M-02-K lapok) szerkezete: négy új mezővel egészült ki az összesítő jelentés, amelyek az adómértékek (5%, 18%, 27%) szerinti részletezést, valamint az arányosítással csökkentett áfaösszeg feltüntetését teszik lehetővé. 

Mostanáig az áfabevallás belföldi összesítő lapjain (M-02 és M-02-K) csak a számlán szereplő teljes nettó és áfa összeget volt szükséges szerepeltetni azon számlák tekintetében, amelyek után az adózó egyébként élt a levonási jogával. Számos vállalkozás az elmúlt években az összesítő jelentésben nem a teljes áfaösszeget, hanem csak a levonható részt tüntette fel az összesítő jelentésekben helytelenül. Ez azonban nem volt jogszerű, és az online számlaadatokkal való összevetés során eltérést generált, ami gyakran a 2025-ben bevezetett adategyeztetési eljárást eredményezett. 

Legkönnyebben az eljárások száma úgy minimalizálható, ha automatizált módszerek segítségével a lehető legpontosabb M-lapokat készítjük el, összevetve az online számla adatszolgáltatásokkal, beleértve a számlasorszám, dátum, adóalap és áfa összegére irányuló ellenőrzéseket is.  

A változás lényege: 

• A számlán szereplő teljes adóalap és áfaösszeg továbbra is kötelező. 
• Az új mezőkben megadható a levonható áfa összege adómértékenkénti bontásban. 
• Az új oszlopok kitöltés nem kötelező, de a további adatok egyértelműsítik a számlán szereplő áfa tartalom és a levont áfa tartalom közötti különbséget. 

A változás nem teremt alternatív módszert az M-lapok esetében , hanem kiegészítő részletezési lehetőséget kínál. Tehát nem egy alternatív lehetőségről van szó: a részletezés csupán kiegészítő adatként jelenik meg a korábban is kötelezően megadott teljes adóalap és áfaösszeg mellett. Az új oszlopok lehetővé teszik, hogy külön jelezhető legyen a részleges levonásból eredő csökkentés – így az eltérés oka világosabb lesz a NAV számára. A részletezett adat tehát nem jogi kötelezettségből, hanem technikai adategyeztetési hatékonyságból válik előnyössé. 

A bővített adattartalom egyelőre önkéntes, az adózók dönthetnek arról, hogy élnek-e ezzel a kiegészítő jelentéstételi lehetőséggel. A NAV tervei szerint a 4 új oszlop adatait az elemzési és kiválasztási tevékenység részletesebb adatokkal történő támogatására használják, emellett az a céljuk, hogy segítsék a vállalkozásokat a pontosabb adatszolgáltatásban, és csökkentsék az adateltéréseket. A NAV továbbá már elérhetővé tette a módosított bevallási struktúrát a mezőazonosítókkal együtt, támogatva a vállalkozások felkészülését és a könyvelési programok időben történő fejlesztését. 

Tekintve, hogy a jövőben a jelenleg önkéntes alapon tölthető adatok várhatóan kötelező tartalmi elemek lesznek, még nagyobb jelentősége van annak, hogy az adózók lehetőség szerint automatizáltan töltsék ki az M lapokat. Ugyanakkor, ha egy társaság átfogóbb megoldást keres, annak érdemes megfontolnia az eÁFA rendszer használatát, mely webes felületen vagy M2M kapcsolaton keresztül már elérhető. Az eÁFA rendszer használata ugyanis teljesen kiváltja a külön M lapokon történő adatszolgáltatást. 

2565 ÁFA Bevallás (bevallás, adatszolgáltatás) – nyomtatványok. 

Az Európai Bizottság 2025. július 30-án elfogadta a kis- és középvállalkozások (kkv-k) önkéntes fenntarthatósági jelentéstételére vonatkozó ajánlást, egyúttal arra ösztönzi a nagyvállalatokat és pénzügyi intézményeket, hogy amennyiben fenntarthatósági információkat kérnek kkv-któl, lehetőség szerint az önkéntes szabvány alapján tegyék ezt. 

A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed Micro, Small and Medium-sized Enterprises) egy, az EFRAG által kidolgozott önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány, amely strukturált és egyszerűsített ESG jelentési keretrendszert kínál a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve valamennyi, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Standards) hatályán kívül eső vállalat számára. A szabvány alkalmazása hozzájárul a transzparencia növeléséhez, erősíti az üzleti partnerek bizalmát és potenciális versenyelőnyt nyújt.  

A VSME szabvány két modulból áll: az alapmodulból és az átfogó modulból. Az alapmodul tizenegy jelentési követelményt tartalmaz, amelyek lefedik az általános fenntarthatósági irányelveket és kezdeményezéseket, valamint az ESG-hez kapcsolódó mutatókat. Az átfogó modul az alapmodulra épül kilenc további jelentési követelménnyel, amelyek mélyebb betekintést és részletesebb adatpontokat kínálnak. 

A VSME szabvány elsősorban azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek: 

• nem tartoznak a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatálya alá, 
• kevesebb mint 250 főt foglalkoztatnak, 
• tőzsdén nem jegyzettek és/vagy 
• saját megfontolásból önkéntesen számot adnának a fenntarthatósági teljesítményükről. 

Milyen előnyökkel jár a VSME alkalmazása? 

• Átláthatóság és bizalomépítés: A szabvány szerinti jelentés növeli a vállalat hitelességét a befektetők, bankok és üzleti partnerek szemében. 
• Versenyelőny: A fenntarthatósági teljesítmény bemutatása előnyt jelenthet közbeszerzéseknél, pályázatoknál vagy beszállítói kiválasztásnál. 
• Felkészülés a jövőbeli szabályozásra: A VSME alkalmazása segíti a vállalatokat abban, hogy fokozatosan felkészüljenek a CSRD vagy más ESG-szabályozások esetleges jövőbeli kiterjesztésére.  

A PwC kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el. 

A digitális tartalomkészítés az elmúlt években dinamikusan fejlődött, és új gazdasági szegmensként jelent meg a közösségi médiában. A korábbi években a kreativitás, a trendekhez való alkalmazkodás és a követők szerzése volt a legfőbb cél, azonban manapság elengedhetetlen, hogy az online tartalomkészítők tisztában legyenek az adózási kötelezettségeikkel is. A közelmúltban bevezetett jogszabályok és adózási reformok új fejezetet nyitottak az online bevételek kezelésében. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évről évre szigorúbb szabályozást vezet be annak érdekében, hogy a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmek a megfelelő adózási rend szerint legyenek kezelve. Az adóhatóság az online platformok, mint az Instagram, YouTube, TikTok, és Twitch révén keletkező jövedelmeket nyomon követi, és kötelezi a platformszolgáltatókat az adatszolgáltatásra. 

Az online tartalomkészítésből származó bevételek adózása már nemcsak az influenszerek vagy digitális vállalkozók számára érdekes kérdés, hanem minden olyan személy számára is, aki online jövedelemhez jut. Az adózás alá eső jövedelmek köre kiterjedhet többek között a következőkre: 

1. Reklámbevételek (pl. YouTube, TikTok Creator Fund) 
2. Szponzorációs díjak, fizetett termékmegjelenítések 
3. Előfizetéses jövedelmek (pl. Patreon, Substack, Twitch-subscriber rendszer) 
4. Digitális termékértékesítés: e-book, tanfolyam, coaching 
5. Donations, tippek, akár Revolut-on, akár Paypalon keresztül 

Mindezek a jövedelmek az adóhatóság által figyelemmel kísért és adózási kötelezettséget vonó tevékenységek közé tartoznak. Az adózási szabályok értelmében akkor is kötelező az adófizetés, ha a tevékenység csak alkalomszerű jelleggel történik, vagy ha a tartalomkészítő nem rendelkezik hivatalos vállalkozói státusszal. 

A magyar adórendszer az online tartalomkészítők tevékenységét két fő kategóriába sorolja: magánszemélyek és vállalkozók. Az adózás szempontjából nem az számít, hogy valaki miként definiálja magát, hanem a tevékenység jellege és annak rendszeressége. 

Magánszemély: Amennyiben a bevételszerzés eseti, alkalomszerű, és nem üzletszerű, akkor a személy magánszemélyként adózik. Az ilyen jellegű jövedelem akkor is adókötelezettséget vonhat maga után, ha a tartalomkészítő tevékenysége nem minősül folyamatosnak. 

• Alkalomszerű bevétel: Amennyiben a tevékenység nem rendszeres, és nem célja a folyamatos jövedelemszerzés, a NAV gyakorlatában az ilyen jövedelmek adómentesek lehetnek. 
• Rendszeres jövedelemszerzés: Azonban, ha a tartalomkészítő tevékenysége üzletszerűvé válik, akár már az első jövedelem is adókötelezettséget von maga után. A NAV gyakorlata szerint az adózás már a jövedelem első forintjától esedékes, amennyiben a tevékenység ismétlődő és bevételszerzési céllal történik. 

Vállalkozó: Amennyiben a tevékenység rendszeres, és annak célja a jövedelemszerzés, akkor a NAV azt vállalkozói tevékenységként kezeli. Ekkor a tartalomkészítőnek vállalkozói státuszt kell felvennie és megfelelő adózási formát választania. 

• KATA adózás: Kizárólag belföldi magánszemélynek lehet számlázni; cégeknek nem. Csak főállású, magánszemélynek számlázó influenszerek választhatják. 
• Átalányadózás: Az átalányadózás egy kedvező adózási forma, amely magasabb költséghányadot biztosít, de bonyolultabb adminisztrációt igényel. 
• Gazdasági társaság (Kft., Bt.): Ha a tartalomkészítő tevékenysége már komplexebbé válik, több fős csapatot von be, vagy ügynökségekkel dolgozik, akkor célszerű gazdasági társaságot alapítani. 

Az online tartalomkészítők számára egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyenek az adózási kötelezettségeikkel. A magyar adórendszer folyamatosan változik, és minden, a közösségi médián keresztül szerzett jövedelem adózása fontos kérdés. A megfelelő adózási forma kiválasztása és a könyvelői segítség igénybevétele segíthet abban, hogy a tartalomkészítők elkerüljék az adóügyi problémákat és biztosítják, hogy tevékenységük a jogszabályoknak megfelelően zajlódjon. 

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a „KKV innovációk piacra vitelének támogatása” című GINOP Plusz 2.1.4-25 felhívás tervezetét. 

Az alábbi tevékenységek támogathatóak a felhívás alapján: 

• Kísérleti fejlesztés; 
• Eszközbeszerzés; 
• Immateriális javak beszerzése; 
• Kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységek (projektmenedzsment, kötelezően előírt nyilvánosság, iparjogvédelmi oltalomszerzés, rezsi, piacra jutási tevékenység, és horizontális tevékenységek. 

A támogatás mértéke minimum 100 000 000 Ft, maximum 600 000 000 Ft között lehet. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló idő a megkezdésétől számított legfeljebb 24 hónap. 

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket a Partnerség Fórum felületén tehetik meg. 

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. július 30.

Az áfabevallásban a vállalkozásokat segítő, új oszlopok kitöltése önkéntes, de megéri, mert a kitöltés révén akár az ellenőrzés vagy az adategyeztetési eljárás is elkerülhető. Az áfabevallás összesítő jelentésében a ténylegesen levonásba helyezett adóösszegek 2025. július 31-től elkülönítve tüntethetők fel. Az új oszlopokban külön megadható az 5, 18, valamint 27 százalékos adómérték, illetve az arányosítással érintett adóösszeg is. 

A 2565 áfabevallás 2565M-02-es és a 2565M-02-K lapjain minden olyan befogadott, egyenes adózás alá tartozó számláról adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), amely alapján a bevallást benyújtó, vagyis terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfát von le. Ha az adatott számlát a számlakibocsátó utóbb módosítja, vagy érvényteleníti, a számlabefogadónak ezt is jeleznie kell bevallásában.  

A helyes adatok megadását könnyíti meg az a 4 új oszlop, amellyel 2565M-02 és 2565M-02-K lapok július 30-án kiegészülnek. Itt a levonásba helyezett adóhoz és annak változásához kapcsolódó részletes adatokat lehet megadni, követve az áfaanalitika részletezettségét. Az adatszolgáltatás önkéntes, azonban a bővebb adattartalommal benyújtott áfabevallások jelentősen csökkentik a hibázási lehetőséget, és az ebből adódó adateltéréseket, így az adategyeztetési eljárás is elkerülhető.  

Még egyszerűbb alternatívája az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ÁNYK) benyújtható, bővített adattartalmú 2565 áfabevallásnak az eÁFA-rendszer használata. A NAV webes és M2M-kapcsolaton keresztül is elérhető szolgáltatása minden vállalkozás számára kényelmes megoldásokat kínál az áfa bevallására, amellett, hogy kiszolgálja a cégek ügyviteli rendszereinek adatigényét is. Az eÁFA számos előnye közül csak az egyik, hogy használatával megspóroltható például a külön M-lapos adatszolgáltatás. 

A vállalkozások felkészülése, saját rendszereik, könyvelési programjaik fejlesztése érdekében tervezeti formában a NAV már közzétette a 2025. július 31-től elérhető, a kitöltést segítő, újfajta oszlopokkal bővített 2565 számú áfabevallás szerkezetét és a mezőkhöz tartozó közös azonosítókat. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. augusztus 7.

Akik turisztikai idénymunkásként jelentették be alkalmazottjaikat, sok esetben hibáztak – ez derült ki a NAV Borsod vármegyei igazgatóságának eddigi ellenőrzéseiből. A kedvezőbb adózáshoz ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályain túl további két feltételnek is meg kell felelni, így például a strandbüfében, a fagylaltozóban dolgozókat nem lehet turisztikai idénymunkásként bejelenteni.  

 2025. február 1-jétől a közteher napi összege alkalmi munkánál 4 400 forint, a turisztikai idénymunkánál 2 200 forint. A munkáltatónak tehát nem mindegy, melyiket fizeti. A lehetőség csábító, azonban két követelményre figyelni kell: turisztikai idénymunkást csak kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltató, és kizárólag idényjellegű munkára foglalkoztathat. 

Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatásnak a jogszabályok szerint csak az idegenvezetői, a szálláshely-szolgáltatási, a tartós szálláshasználati szolgáltatási, a lovas szolgáltatói és az utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység minősül. A munka pedig akkor szezonális jellegű, ha a szolgáltatás természete miatt, a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. 

A nyári szezonban például kizárólag büfét, vízibicikli-kölcsönzőt vagy fagylaltozót üzemeltetőknél a második feltétel, az idényjelleg egyértelműen teljesül, azonban a tevékenységhez kapcsolódó első kritérium nem. Ezért ők az Efo tv. alapján turisztikai idénymunkást nem vehetnek fel, a dolgozóikat alkalmi munkavállalóként vagy az általános szabályok szerinti, határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztathatják. 

Az egész évben üzemelő szállodáknál, ahol a tevékenységhez kapcsolódó kritérium egyértelműen teljesül, az idényjelleg az összes körülmény vizsgálata alapján dönthető el.  

A Borsod vármegyei revizorok 2025-ös ellenőrzéseik során 284 turisztikai idénymunkás esetében tárták fel, hogy alkalmi munkavállalóként lehettek volna csak foglalkoztathatók; 309 fővel kapcsolatban pedig azt állapították meg, hogy egyéb szabálytalanságok miatt kizárólag a munkaviszonyban alkalmazásuk lett volna lehetséges. A NAV ezúttal nem szankcionált, hanem felhívta a cégek figyelmét a hibák javítására. Az érintettek az adóhivatallal együttműködve az alkalmazottak bejelentését módosították, bevallásaikat önellenőrizték, és ennek eredményeként 17 086 430 forintot fizettek meg. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. július. 3.

A NAV-Mobilban már nyomon követhetők az egyszerűsített foglalkoztatás adatai  

A NAV-Mobilban egyszerűen nyomon követhetők az egyszerűsített foglalkoztatás adatai. Az adóhivatal legújabb fejlesztése segít a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. A NAV mobil-alkalmazásában ugyanis néhány kattintással ellenőrizhető, hogy az éves keretként meghatározott 120 napból hány nap telt el. 

Havonta átlagosan 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatással, nekik és munkáltatóiknak segít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újítása, amely nemcsak egyszerűsíti az ügyintézést, hanem hozzájárul a digitális megoldások elterjedéséhez is. A NAV célja, hogy minél több szolgáltatást tegyen elérhetővé online, ezzel is könnyítve az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét. Az új fejlesztés könnyen elérhető, hiszen elég hozzá egy mobiltelefon, valamint a NAV mobil alkalmazásának (NAV-Mobil) letöltése, és DÁP vagy Ügyfélkapu+ bejelentkezés után máris hozzáférhetők az egyszerűsített foglalkoztatás adatai, ami nagyban megkönnyíti a munkáltatók és a munkavállalók dolgát. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai július 1-től változtak, évente 120 napra korlátozva az idénymunkát és alkalmi munkát. Júliustól tehát az számít, hogy a munkavállaló hány napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, munkanapjai – tekintet nélkül a munkáltatóra – összeadódnak. A változás a filmipari statisztaként történő munkavégzésre - mint az alkalmi munka egyik válfajára - is vonatkozik. 

Érdemes figyelemmel lenni a változásra, még akkor is, ha idén nem kell arányosítani, vagyis a teljes évre járó kerettel, a 120 nappal lehet számolni a július 1. és december 31. közötti időszakban.  

Lényeges, hogy a júliusi változás mellett az alkalmi munkára vonatkozó időbeli korlátozás fennmarad: ugyanazon munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony. Továbbá 2025-ben érvényben marad, hogy idénymunka esetén azonos felek között az évi 120 napot nem haladhatja meg a munkanapok száma. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

---

SAJTÓKÖZLEMÉNY

---

Budapest, 2025. június. 29.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben értesíti azokat, akik az online számlaadataik, az online pénztárgépadataik és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) küldött adatok alapján érintettek lehetnek.   

Turizmusfejlesztési hozzájárulást az étkezőhelyi vendéglátásban az étel, és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmazása, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, valamint bizonyos esetekben a „hop on hop off” buszos városnéző szolgáltatás után kell fizetni. A hozzájárulás alapja a szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, mértéke pedig 4 százalék. 

A hozzájárulást a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek 2024. október 21-ig, a 24TFEJLH-nyomtatványon kell bevallani, amely elérhető az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), és az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is. A benyújtáshoz hasznos segítség érhető el a nyomtatvány kitöltési útmutatójában. A befizetés határideje is október 21., a hozzájárulást a 10032000-01079122 számlaszámra, a 310-es adónemkódra kell megfizetni. 

A bevallást és a befizetést sem érdemes halogatni: a mulasztók bírságra, a késők pedig késedelmi pótlékra számíthatnak. A NAV revizorai a helyszíni ellenőrzéseken a számla- és nyugtaadás, valamint az online pénztárgépek használata mellett a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését is vizsgálják. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Honlap: nav.gov.hu | Video FTP server: https://media.nav.gov.hu/media
Híreinket kövesse a közösségi oldalakon is!

Budapest, 2025. június 19. 

Június közepétől érkeznek az adószámla-értesítők 

Június közepétől több mint 1,9 millióan kapnak adószámla-értesítőt a NAV-tól. Érdemes mielőbb rendezni a tartozást, illetve intézkedni akkor is, ha az adószámlán túlfizetés van. A tartozás ugyanis folyamatosan nő, mivel a rendezetlen összeghez késedelmi pótlék is járul, a túlfizetést pedig az elévülés után már nem lehet visszaigényelni.   

Most azok kapják elektronikusan vagy postán adószámla-értesítőjüket, akiknek 2024. december 31-én ezer forintnál több túlfizetésük volt, vagy tartozásuk meghaladta az ötezer forintot, és 2025-ben a havonként felszámított fizetendő késedelmi pótlék összege még nem érte el az ötezer forintot. Ezúttal több mint 1,9 millióan számíthatnak a NAV levelére, két ütemben: július elejéig mintegy 266 ezer gazdálkodó, majd július eleje és szeptember közepe között hozzávetőleg 1,7 millió magánszemély és egyéni vállalkozó.  

A 2025-ben havonként felszámított és az ötezer forintot meghaladó nettó késedelmi pótlékkal érintetteknek a NAV speciális támogatást nyújt, ugyanis nekik – idén áprilistól – évente egyszer, az ötezer forint elérését követően pótlékértesítőt küld.  

A legfontosabb információt az értesítő elején kell keresni: tartozást vagy visszaigényelhető túlfizetést tart-e nyilván a NAV az adózó számláján.  

Mind a tartozás, mind a túlfizetés leggyorsabban a NAV Ügyfélportálon (ÜPO) rendezhető, külön program telepítése nélkül, akár okoseszközről is. Ehhez csupán az ÜPO-n kell lekérdezni az adószámla adatait, majd a bankkártyás befizetés vagy átutalás egyetlen gombnyomással elindítható, ahogyan a visszautalás is.  

Az adószámla aktuális, naprakész állapota bármikor megtekinthető az ÜPO-n vagy a NAV-Mobil alkalmazás Adószámla menüpontjában. Az értesítő adatainak értelmezéséhez a NAV honlapján további segítség található az Adószámla információs oldalon. 

Az, aki nem tudja egy összegben megfizetni a tartozást, számos fizetéskönnyítési lehetőség közül választhat, de fontos, hogy azt kérnie kell. Magánszemélyek például az automatikus pótlékmentes részletfizetés mellett – amennyiben a feltételek fennállnak – még adómérséklést is kérhetnek. A cégek is kérhetnek részletfizetést, fizetési halasztást, valamint mérséklést a bírság- és vagy pótléktartozásukra.  

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Megkezdődött a GINOP Plusz-3.2.6-25 „Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” c. kiemelt felhívás társadalmi egyeztetése.  

A kiemelt projekt célja, hogy a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak továbbadott támogatást nyújtson a munkavállalóik célzott egészségügyi vizsgálatához a munkahelyi megterhelések és egyéni egészségi állapotuk, életkori sajátosságaik figyelembevételével.   

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2025. június 23. napjáig lehet rögzíteni az ehhez kialakított partnerség fórum felületén. 

A Partnerség Fórum használatához a honlapon történő regisztráció szükséges, a felhívástervezetek véleményezésére belépés után van lehetőség. A Partnerség Fórum használatával a felhívás-tervezetekre beérkezett vélemények azonnal elérhetővé válnak a honlap felületén. 

Megjelent a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs Tagozatának Krízistérkép 2024 kiadványa, amely az elmúlt év legfontosabb válságkommunikációs eseteit gyűjti össze és elemzi – iparági és szektorális bontásban. 

A kiadvány célja, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, miként lehet hatékonyan kezelni a különféle kommunikációs krízishelyzeteket – ezáltal támogatást nyújtva a vállalkozásoknak és szervezeteknek a felkészülésben és a tudatos kommunikációban. 

A Krízistérkép 2024, valamint a korábbi évek kiadványai elérhetők itt érhetők el: 

https://krizisterkep.mprsz.hu 

Az Európai Bizottság egy nagy intézkedéscsomagot terjeszt elő a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítése és a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozása érdekében, amely az ágazat adminisztratív terheit, ellenőrzéseit, végrehajtását, válságreagálását és beruházási szükségleteit célozza.  

A változások évente akár 1,58 milliárd EUR-t is megtakaríthatnak a mezőgazdasági termelők és 210 millió EUR-t a nemzeti közigazgatások számára, miközben rugalmasabbá és könnyebben kezelhetővé teszik a kifizetéseket, bizonyos követelményeket és válságkezelési eszközöket. 

Ez a kezdeményezés az EU versenyképességi iránytűjével összehangolt, szélesebb körű egyszerűsítési törekvés részét képezi, és támogatja a mezőgazdasági ágazat, különösen a fiatal és az ökológiai gazdálkodók versenyképességét, rezilienciáját és digitalizációját: 

• Egyszerűsített támogatási rendszer a mezőgazdasági kistermelők számára; 
• Egyszerűsített környezetvédelmi követelmények és ellenőrzések; 
• Megerősített válságkezelés és egyszerűbb eljárások a nemzeti közigazgatások számára; 
• Fokozott versenyképesség és digitalizáció. 

A jogalkotási javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik elfogadásra. 

A KAP fő szabályainak módosítása mellett a Bizottság az év folyamán további egyszerűsítési intézkedésekre is javaslatot fog tenni, többek között a mezőgazdaságon kívüli területeken is, amelyek célja a jelentéstételi és ellenőrzési terhek csökkentése, valamint a KAP egyszerűsítésére irányuló salátarendelet által kínált új rugalmassági mechanizmusok igénybevételének megkönnyítése.  

Az egyszerűsítési csomag a Bizottság által 2025 februárjában előterjesztett, a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó jövőkép egyik kulcsfontosságú eredménye. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2025. május 13-án a Parlament elé terjesztett „Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló módosító törvényjavaslatban (továbbiakban: Javaslat) foglaltak többek között a 2023. évi CVIII. törvényt, vagyis az ESG-törvény rendelkezéseit is érintik. 

A Javaslat szerint az alább főbb változások léphetnek érvénybe: 

Nagyvállalatok köre szűkül: 

• Az ESG-törvény hatálya csak azokra a vállalatokra terjed ki, amelyek az elmúlt 2 évben: 
• Éves nettó árbevételük meghaladta a 90 milliárd Ft-ot, 
• Átlagos létszámuk több, mint 500 fő, 
• Főtevékenységük megfelel a meghatározott TEÁOR-besorolásnak. 

ESG-beszámoló és tanúsítás: 

• A 2025–2026-os üzleti évekre továbbra is kötelező ESG-beszámoló készítése. 
• Viszont nem kötelező ezek tanúsítása és SZTFH-hoz való megküldése, valamint nyilvános közzététele. 
• A 2024-es beszámolók tanúsítása sem kötelező. 

Társadalmi felelősségvállalási stratégia: 

• Nyilvános közzétételének előírása 2024–2026 között felfüggesztésre kerül. 

Szankciók enyhítése: 

• Azonosított kockázat esetén a szállítói kapcsolat felfüggesztése 3 hónapról 30 napra csökken. 
• Az üzleti kapcsolat teljes megszüntetése már nem kötelező. 

Könnyítések KKV-knak: 

• 2026-tól nem kötelezettek ESG-beszámolóra vagy beszállítói átvilágításra. 
• Felmentést kapnak a szállítói kérdőívek kitöltése alól, ha van állami ESG-minősítésük. 
• 2027. június 30-ig ESG-adatszolgáltatás nem kérhető tőlük, és nem is vállalhatnak ilyen kötelezettséget – ez a középvállalkozásokra is vonatkozik. 

Egyéb: 

• További egyszerűsítések a SZTFH nyilvántartási szabályaira vonatkozóan.
  

A módosításokkal kapcsolatban bővebb információt az alábbi honlapokon olvashat: 

• Az EY kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el. 
• Az PwC kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el. 

Megjelent az Energiaügyi Minisztérium a Magyarország kiberbiztonságáról szóló miniszteri rendelete. 

A jogalkotó célja, hogy a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetek ezen fenyegetettségekre és kihívásokra felkészültek legyenek, kiberbiztonsági tudatosságuk fokozódjon. E cél eléréséhez járul hozzá a mind az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, mind a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvényben meghatározott elvárás, miszerint az érintett szervezetek kiberbiztonságának kulcsszereplője, a szervezet vezetője vegyen részt a kiberbiztonság jelentőségét tudatosító képzésen, illetve továbbképzésen. 

Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetek kiberbiztonsági szempontból másik kulcsszereplője, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezzen, valamint évente részt vegyen a feladatai magas színvonalú ellátásához szükséges, az ismereteit bővítő kiberbiztonsági továbbképzéseken. 

Az MKIK a NIS2 auditokra történő felkészülést egy célzott tanácsadói program keretében is támogatni kívánja. A kisebb vállalkozások számára személyes és online formában is tanácsadói segítséget nyújtunk majd. A tanácsadók az audit felkészülést támogatják és a felmerülő kérdések tisztázásában is segítenek. A leggyakoribb kérdésekben az SZTFH-val egyeztetett állásfoglalások közzététele is várható.  

Fontos fejlemény még, hogy az SZTFH-val közösen azt javasoljuk, hogy a kiberbiztonsági auditok teljesítésének határideje fél évvel, azaz 2026. június 30-ig kitolódjon. 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítását. 

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet módosításáról szóló tervezethez A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet módosításával a közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgálóállomások is jogosultak lesznek honosítási eljárás lefolytatására, a tervezet az ezzel összefüggő részletszabályokat tartalmazza. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása tartalmazza a Magyar Honvédség által tartott gyakorlati képzésre, valamint a szimulátoros gyakorlati oktatásra vonatkozó rendelkezéseket. 

Az észrevételek az itt elérhető aloldalon feltüntetett e-mail címen küldhető meg. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 56. számában megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 11/2025. (V. 14.) MK rendelete a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról. 

A drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti kereskedő a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti tájékoztatás során e rendelet szerint köteles eljárni. 

A kereskedőnek az 1. és a 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót szükséges használnia a vásárlók tájékoztatása érdekében. 

A kereskedő az 1. melléklet szerinti tájékoztatót az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni.
A kereskedő a 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést is használja a vásárlók tájékoztatása érdekében, melyet közvetlenül a termék mellett – egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben. 

Azon kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, valamint azon kereskedő, aki rendelkezik internetes honlappal, honlapjának nyitó felületén jól látható méretben közzé kell tennie az 1. melléklet szerinti tájékoztatót, valamint az egyes termékek ára mellett jól látható méretben el kell helyeznie a 2. melléklet szerinti jelzést. 

A rendeletben leírtak 2025. május 19-én lépnek hatályba. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. május 14-én sajtótájékoztatót tartott a leendő adójogszabályok módosításáról, amelyekkel kapcsolatban az alábbiakban összefoglalásra kerültek legfontosabb információk és a jogszabály-módosítások lényege: 

Szociális hozzájárulási adó: 

Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a módosítások között szerepelnek a szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályainak változtatása is, különös tekintettel a magas keresetű munkavállalók esetére. Az új rendelkezés értelmében a havi 2,5 millió forintot meghaladó, éves szinten pedig 30,5 millió forint feletti bruttó bért kereső munkavállalók esetén a kifizetőt szocho kifizetési kötelezettség terheli. A magas keresetű munkavállalók esetében ez egy olyan "kiskapu" volt, amit be kellett zárni, és a jövőben a 13%-os szocho-t a kifizetőnek kell megfizetnie ezen összeget meghaladó bér után. 

Extraprofit adó:  

A szabályozás a korábbi kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelkedik. Mind a bankoknál, mind a biztosítóknál alkalmazható a felezési kedvezmény, ha megfelelő mértékű állampapír vásárlást hajtanak végre. A biztosítók eddig a növekmény 30%-át tudták leírni az adójukból, most ezt a kormány 60%-ra emeli, vagyis könnyebben tudják érvényesíteni a biztosítók a kedvezményeket. 

Egyéb módosítások:  

Mikrovállalkozások társasági adókedvezményét is növeli a kormány, duplázza a létszámkeretet. A cél, hogy a mikrocégek létszámban növekedjenek, és ezt kedvezménnyel ösztönzi a kormány. 

A K+F kedvezményeket is növeli a kormány: 50 millió forintról 150 millió forintra emeli a kormány a kedvezményt, ez a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezmény, azon cégek esetében, amelyek együttműködnek az egyetemekkel technológiai és innovációs fejlesztésekben. 

Áfamentesség értékhatárát emelte a kormány januártól, 12 millió forintról 18 millió forintra. Ez most törvényi szintre emelkedik, de vizsgálja az NGM, hogy a 18 millió forintos áfamentességi határt tovább emeljék. 

Emeli a kormány a helyi iparűzési adómentesség értékhatárát, a jelenlegi 20 milliós határt 40 millió forintra emeli az egészségügyi szolgáltatók esetében, vagyis a háziorvosi praxisokat érinti a módosítás. Az önkormányzatok élhetnek ezzel, a praxistulajdonosok felé, az orvosok és az ápolónők járhatnak jól a gyakorlatban ezzel a kedvezménnyel. 

A benyújtott törvényjavaslatok az alábbi hivatkozásokra kattintva érhetőek el a parlament oldaláról: 

• Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról  
• Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról  

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” 76/D. § (1) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a mulasztási bírságot 2025. évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kell benyújtani. 

Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyek és vállalkozások 2025. január 1-jétől az ELMDIJ-bevallás benyújtásával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. A bevalláshoz kapcsolódó nyomtatványok és információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján érhetőek el.  

Az ELMDIJ-bevallást minden év május 31-ig – ha a határnap hétvégére esik, akkor az azt követő első munkanapig az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) tölthetik ki. Idén a bevallás benyújtásának határideje 2025. június 2. 

Az ELMDIJ jelű bevalláshoz a kitöltési útmutatót és a segédletet szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm, illetve ide kattintva letölthetőek. 

A mikrovállalkozások és kistermelők esetében az élelmiszerlánc-felügyeleti díj évi 20.000 forint, a kisvállalkozások esetében évi 700.000 forint. Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.  

A felügyeleti díj fizetéséhez kapcsolódó határidők: 

• az első részlet a bevallás benyújtásának évében, július 31-ig, 
• a második részlet a bevallás benyújtását követő év január 31-ig esedékes, kivéve, ha a határnap hétvégére esik, mert akkor a befizetési határidő az azt követő első munkanap. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 53. számában megjelent az építési és közlekedési miniszter 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelete a közutak építéséről. 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.törvényben és az annak hatálybalépése óta megalkotott, közúti ágazatot érintő további jogszabályokban a szakmai követelmény- és fogalomrendszer jelentős változásokon ment át. A szabályozási környezet változásához alkalmazkodva szükségessé vált a teljes közúti szabályozási rendszer felülvizsgálata. A jogszabályi környezet korszerűsítésével elérni kívánt cél a jelenkor követelményeinek megfelelő, a közúton közlekedők igényeit a legjobban szolgáló szabályozás létrehozása, valamint az elmúlt évek technológiai fejlődésének figyelembevételével magasabb színvonalú közúti fejlesztések megvalósítása. 

A Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent az építési és közlekedési miniszter 13/2025. (V. 8.) ÉKM rendelete az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet, valamint a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet módosításáról. A rendelet célja, hogy a használatidíj-köteles, illetve az útdíjköteles hálózatba vonja a folyamatosan bővülő közúthálózat új szakaszait, és rögzítse a már használatidíj-köteles vagy útdíjköteles hálózaton elvégzett átépítésekből, korrekciókból vagy új lehajtópontok kiépüléséből következő szükségszerű módosításokat. Ennek értelmében az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. Ezen felül a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet 1. mellékletének helyébe a 2. melléklet lép.  

A Magyar Közlöny 2025. évi 53. számában megjelent a Kormány 94/2025. (V. 8.) Korm. rendelete a mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos különleges viszonossági intézkedésekről. A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése nyomán Lengyelország, Horvátország, Csehország, Szlovénia és Románia behozatali tilalmat rendelt el Magyarország teljes területéről meghatározott termékekre, amely az érintett termékpályák vonatkozásában súlyos piaci zavarok kialakulásához vezet. Erre tekintettel a jogsértő kereskedelmi korlátozást bevezető országokkal szemben azonos tükörintézkedések elrendelése indokolt. 

A védelmi és biztonsági tevékenység összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 76. § (1) bekezdés b)–d) pontjára figyelemmel Lengyelország, Horvátország, Csehország, Szlovénia és Románia területéről az 1. mellékletben meghatározott termék nem hozható be Magyarország területére. A behozatali tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelynek Magyarország területére történő behozatalára a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítás céljából kerül sor úgy, hogy a behozatal napjától számított 5. nap végéig elhagyja Magyarország területét. 

Továbbá, megjelent az agrárminiszter 16/2025. (V. 8.) AM rendelete a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet módosításáról.   módosítás lehetővé teszi az I. kategóriába sorolt kistermelő számára a saját gazdaságában nevelt, általa a rendelet értelmében levágatható legfeljebb heti 6 db sertés, évi 72 db sertés teljes mennyiségének hústermékké történő feldolgozását. 

Az előállítható hústermékek mennyiségének megemelésére figyelemmel az I. kategóriába sorolt kistermelőnek további, kiegészítő higiéniai követelményeket is be kell tartania a heti 100 kg, illetve évi 3 tonnánál nagyobb mennyiségű hústermék előállítása esetén, biztosítva ezáltal az élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelést. A sertés levágatásából származó hústermék I. kategória szerinti mennyiségi korlátainak módosításával a II. kategória szerinti mennyiségi korlátok is megemelésre kerülnek. 

Szükségessé vált a II. kategóriába tartozó kistermelő számára a minimális képesítés megszerzésére előírt határidő kiterjesztése is. A módosítás értelmében a II. kategóriába tartozó kistermelőnek a bejelentést követő egy éven belül szükséges megszereznie az adott tevékenységhez előírt minimális képesítést, ha e tevékenységét 2025. augusztus 31-ig bejelenti a járási hivatalnak. 

A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet [a továbbiakban: 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet] 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. A 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 

Ezentúl, kihirdetésre került az agrárminiszter 17/2025. (V. 8.) AM rendelete a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV. 9.) AM rendelet módosításáról. A módosítás mintegy 65 000 termelő Agro-ökológiai Program támogatási összegét befolyásolja pozitív irányban. 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda társadalmi egyeztetésre bocsátotta a drogériai termékek árának csökkentésérről szóló kormányrendeletet. 

A tervezet célja, hogy a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. 

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. május 17-ig az itt megnyitható weboldalon elérhető e-mail címre lehet elküldeni. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaital szabályozását (210/2009. (IX. 29.) Korm. rend. mód. sz. Korm. rend). A szabályozás célja, hogy megvédje a fiatalokat az energiaitalok túlzott fogyasztásának káros hatásaitól. Ennek érdekében a kormányrendelet meghatározza a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető, illetve nem kiszolgálható energiaital összetételét. 

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. május 21-ig az itt megnyitható weboldalon elérhető e-mail címre lehet elküldeni. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 53. számában megjelent a Kormány 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelete (továbbiakban: Korm. rendelet) a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről. A rendelet hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. 

A Korm. rendelet 1. mellékletében megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként − alkalmazandó árrés mértéke nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 15 százalék lehet. 

Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke nem haladhatja meg a Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 15 százalék lehet. 

Ha a hatóság a rendelet szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, bírságot szabhat ki.  

Amennyiben a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. 

A rendelet 2025. május 19-én lép hatályba és 2025. augusztus 31-én veszti hatályát. 

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. márciusi gyorstájékoztatója, amely ide kattintva tekinthető meg. 

A KSH további gyorstájékoztatói ide kattintva érhetőek el.  

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) között nemrégiben megkötött partnerségi megállapodás céljaival összhangban egyeztetéseket folytattak arról, hogy az eredményes felkészülés, valamint az auditori kapacitások optimális kihasználása érdekében a kiberbiztonsági audit teljesítésének határideje fél évvel, azaz 2026. június 30-ig kitolódjon, továbbá a kötelezettek auditorokkal való szerződéskötési kötelezettségének legkésőbbi időpontját 2025. augusztus 31. napjában legyen szükséges meghatározni. 

Az SZTFH és az MKIK közös érdeke, hogy a meghosszabbított határidő lehetőséget biztosítson az érintett szervezeteknek az elvárt védelmi intézkedések magasabb szintű megvalósítására és ez által a sikeresebb auditra. Az SZTFH kezdeményezi a Kormánynál módosító javaslat benyújtását a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, T/11626. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan.  

A Magyar Közlöny 2025. évi 45. számában megjelent a Kormány 81/2025. (IV. 17.) Korm. rendelete a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról. 

A jogszabály számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának. A változtatásokkal még inkább a kutatás-fejlesztés (K+F), a lehető legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és a beszállítói együttműködések ösztönzése kerül a középpontba:  

• A feldolgozóipari beruházásokhoz nyújtott támogatás feltételrendszere a vállalatok igényeihez szabottan sokkal rugalmasabbá vált és magában foglalja a magas hozzáadott érték előállítását, a kutatás-fejlesztést, a duális képzést és a helyi beszállítók erősítését. 
• Számos vármegyében már 2 millió euró elszámolható költség esetén igényelhető támogatás. 
• Külön a kkv-k igényeire szabott újítás, hogy bizonyos feltételek teljesítésével előlegként hozzáférhető a támogatási összeg 25 százaléka. 
• A munkavállalói kompetenciák erősítését szolgáló képzési támogatás igényléséhez nincs szükség üzemfejlesztésre vagy üzleti szolgáltató központ létrehozatalára, ehelyett a támogatásban részesíthető közép- és nagyvállalatoknak legalább 250 ezer eurót kell a képzési programra fordítani 3 év alatt, legalább 25 munkavállalót képezve. 
• A korábbi 100 helyett már az anyavállalatukkal együtt legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok is igényelhetnek K+F támogatást, ráadásul extra támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek vállalják, hogy magyar elsőbbségű európai vagy magyar elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel teljesítik ki fejlesztéseiket. 
• A támogatás feltétele 10 új K+F munkahely létrehozása, valamint a hazai felsőoktatási intézményekkel történő K+F célú együttműködés. 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta Közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló ÉKM rendeletet. A Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról szóló 21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet változására tekintettel vált szükségessé a tárgyi miniszteri rendelet – technikai jellegű – módosítása.  

Illetve tájékoztatom, hogy a KTI megszűnésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló kormányrendeletet és a KTI megszűnésével összefüggő közlekedési t. kormányrendeletek módosítását is egyeztetésre bocsátották. A tervezetek a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével és a Közlekedéstudományi Intézet létrejöttével összefüggésben felmerülő feladat-, és vagyonátadással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Illetve cél a szabályozási koherencia biztosítása a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság költségvetési szervvé történő alakítására figyelemmel. 

A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2025. május 1-ig. 

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítását.  

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása a légszennyező anyagokra vonatkozó, illetve a kibocsátási és előrejelzési adatokkal kapcsolatos jelentéstételi követelményekre vonatkozó európai uniós irányelvi kötelezettségek hazai jogrendbe történő átültetését célozza. Fentieken túl pontosítani szükséges a vármegyei kormányhivatalok és a HungaroMet feladatköreinek hatályos szabályozását. 

A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2025. május 6-ig. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények mód. szóló törvényjavaslatot.”  

A törvényjavaslat célja egyrészt a Kormány adópolitikai és szakpolitikai döntéseinek és az egyes európai uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása, másrészt az adminisztráció egyszerűsítése, a gazdaság fehérítése, továbbá az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges pontosító rendelkezések megalkotása. A szabályozás célja az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások elfogadása. 

A törvényjavaslathoz kapcsolódó észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen várják 2025. május 1-ig. 

Szíves figyelmébe ajánljuk az EY webináriumát, amely 2025. május 6. (kedd), 10:00 órai kezdettel kerül megtartásra. A rendezvény keretében áttekintésre kerülnek az Unió legfrissebb környezetvédelmi szabályozásai és azok iparra és kereskedelemre gyakorolt hatásai. 

Az előadás során az alábbi témák kerülnek részletesen bemutatásra: 

• az új csomagolási rendelet esetében: milyen stratégiai lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megfeleljenek a rendeletben foglalt, a csomagolási hulladék csökkentésére vonatkozó szigorú normáknak; 
• a karbonvám szempontjából: meddig és milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük, és hogy az új határérték tükrében egyáltalán a karbonvám szabályozás alá esnek-e majd 2026. január 1-jétől; 
• az EUDR kapcsán: hogyan állnak a felkészüléssel és még milyen lépéseket kell megtenniük, hogy felkészülten várják a jogszabály 2025. december 30-tól való gyakorlati élesedését. (A jogszabálynak való nem megfelelés akár az üzletmenet teljes megakasztásával is járhat.) 

Az eseményre ide kattintva tudnak regisztrálni. 

Elindult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal IP Scan szellemivagyon-diagnózis szolgáltatása, amelynek révén a vállalkozás átfogó képet kap saját szellemi vagyonáról, annak lehetséges jogi védelméről, a kapcsolódó kockázatokról, valamint hasznos iránymutatást kap ahhoz is, hogyan érdemes kialakítani vagy továbbfejleszteni szellemitulajdon-védelmi stratégiáját. 

Bár a vállalkozások többsége felismeri ennek fontosságát, gyakran hiányoznak a szükséges ismeretek és tapasztalatok ahhoz, hogy ezt hatékonyan alkalmazzák a gyakorlatban. 

Az IP Scan szolgáltatás célja, hogy ezt a hiányosságot áthidalja: személyre szabott iránymutatást nyújt a vállalkozásoknak a szellemi vagyonuk jogi védelmének lehetőségeiről. A szolgáltatás elsősorban olyan innovatív kis- és középvállalkozások számára ajánlott, amelyek az elmúlt években aktívan részt vettek kutatás-fejlesztési tevékenységekben, és szeretnék tudatosan, hatékonyabban alkalmazni a szellemitulajdon-védelem eszköztárát üzleti céljaik elérésében. 

• A szolgáltatás díjmentesen áll rendelkezésre minden hazai kis- és középvállalkozás számára. 
• Az érdeklődő vállalkozások a „IP Scan jelentkezési kérdőív” kitöltésével kezdeményezhetik a részvételt. 
• A folyamat alapját egy személyes interjú képezi, amelynek során a szakértők megismerik a cég tevékenységét, fejlesztési irányait, valamint rövid- és hosszú távú terveit. 
• Az interjú során szerzett információk alapján egy írásos értékelés készül, amelyről igény esetén konzultációra is lehetőség nyílik. 
• A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden tudomására jutott információt szigorúan bizalmasan, üzleti titokként kezel. 

A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei még a gyakorlott vállalkozások számára is komoly kihívást jelenthetnek, különösen sok bizonytalanság övezi a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények elszámolhatóságát. A NAV egyre szigorúbban vizsgálja, hogy a levonások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak. Egy félreérthető szerződés vagy hiányos nyilvántartás jelentős adókockázatot hordozhat magában. 

A közeledő bevallási határidőre tekintettel az alábbiakban összefoglalásra került a HIPA adóalap csökkentésének legfontosabb szempontjai: 

Közvetített szolgáltatások:  

A közvetített szolgáltatások HIPA adóalapból való levonásához három szigorú formai feltételnek egyszerre kell teljesülnie: 

1. A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének: amennyiben egy számlán belül számlázunk ki saját és idegen teljesítményt is, akkor azt mindenképpen elkülönítve, külön soron kell feltüntetni, hiszen másképp nem lehetne egyértelműen beazonosítani a közvetített szolgáltatást. Nem elegendő annyit feltüntetni a számlában, hogy „Közvetített szolgáltatások”.  
2. Az írásos megrendelői szerződésnek lehetőséget kell adnia a közvetítésre: Nem elegendő annyit szerepeltetni a megrendelői szerződésben, hogy a teljesítéshez a cég igénybe vehet alvállalkozókat. Világos adóhatósági elvárás, hogy a szolgáltatások közvetítését is kifejezetten engedélyezni kell a megrendelői szerződésben.   
3. A bejövő és kimenő számláknak, a költségeknek és bevételeknek összerendelhetőknek kell lenniük egymással: A szolgáltatás-analitika elkészítését sokszor elhanyagolják a cégek, pedig enélkül az adóhatóság nem fogadja el a közvetített szolgáltatások levonását az iparűzési adóalapból.  

Alvállalkozói teljesítmények: 

Az alvállalkozói teljesítmények levonhatósága tartalmi vizsgálatot igényel:  

1.  A szolgáltatásnak be kell épülnie a saját teljesítésbe: Ezen feltétel vizsgálatakor az szokott gondot okozni, hogy a vásárolt szolgáltatást a cég a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad.  
2. Mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásos vállalkozási szerződést kötöttek a szolgáltatásra vonatkozóan: Alapos jogi elemzésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozási szerződést elkülönítsük a megbízási, vagy akár az adásvételi szerződéstől.  
3. Rendelkezésre áll egy olyan alvállalkozói analitika, melyből egyértelműen kiderül, hogy egy vásárolt szolgáltatás a cég mely teljesítményébe épül be: Már nem csupán a közvetített szolgáltatás tekintetében elvárás az analitika, hanem az alvállalkozói teljesítmények beépülését is nyomon kívánja követni az adóhatóság.  

Az Energiaügyi Minisztérium bejelentése alapján a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forint támogatás jut a vállalkozások fejlesztéseire. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi majd. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket. 

A pályázati felhívásra kizárólag a devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel és magyar adószámmal rendelkező vállalatok nyújthatnak be pályázatot, amelyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel. 

Pályázat tervezett meghirdetése: 2025. június eleje 

Pályázat tervezett benyújtási határideje: 2025. augusztus közepe 

A pályázati felhívás tervezete, valamint feltételei itt érhető el. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedvező könnyítéseket vezet be a GINOP Plusz-1.2.1-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” c. pályázatnál. A Minisztérium és az Irányító Hatóság – az elmúlt évek gazdaságot negatívan érintő eseményeire reagálva – az érintett pályázati felhívások módosításáról döntött annak érdekében, hogy a vállalkozások önhibájukon kívül ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely miatt a kapott támogatás visszafizetése válna szükségessé.  

A minisztérium tájékoztatása szerint az alábbi módosítások várhatóak 2025. május végéig a fent megnevezett pályázatban:  

• Az eredményességmérés egy évvel elhalasztásra kerül. Ez azt jelenti, hogy nem csak az első, hanem a projekt befejezését követő második lezárt üzleti év adatai is figyelembe vehetők. A két év közül automatikusan a kedvezőbb kerül figyelembevételre, így több cég számára biztosítható a támogatás megtartása. 
• A vállalkozások bruttó hozzáadott értékének változása a GDP tényadatokhoz kerül viszonyításra, nem pedig a felhívásban rögzített előzetes GDP adatokhoz. Ezzel a növekedési elvárások a jelenlegi gazdasági realitásokhoz igazodnak. 
• A hozzáadott érték növekedési elvárás az azonos célcsoportoknak szóló felhívások esetében egységessé válik, ami számos vállalkozásnak további enyhítést jelent.  
• A technológiaváltó és a zöld gazdaság fejlesztését szolgáló felhívások esetén a GDP növekedés kétszerese helyett másfélszeres növekedés is elegendő lesz a támogatás megtartásához. 
• A Magyar Multi Program esetében a GDP növekedés háromszorosáról kétszeresére mérséklődik az elvárás.  

Nemzetgazdasági Minisztérium továbbá bejelentette, hogy más pályázati felhívások módosításáról is döntöttek. A feltételek módosítása májusban átvezetésre kerül a felhívásokon, így a vállalkozások hamarosan az új feltételek szerint tervezhetnek. A bejelentés ide kattintva tekinthető meg. 

Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az egyes törvényeknek a készpénzhasználattal összefüggő módosításáról szóló javaslatát. A törvénytervezet a készpénzhasználattal összefüggő módosításokat tartalmaz, annak érdekében, hogy a digitális fizetési lehetőségek egyre szélesebb körben történő elterjedése mellett továbbra is megmaradjon a készpénzes fizetés lehetősége. 

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 1995. évi LVII. törvény mód. szóló törvény tervezetét. 

A törvény a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek normatív tartalommal nem rendelkeznek, vagy más jogszabályokban már megfelelő módon szabályozásra kerültek. A törvény azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, hatályon kívül helyezi annak érdekében, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen helyezni, mellyel lehetővé válik a részletszabályok rugalmasabb módosítása és a vízgazdálkodási szakmai és műszaki változások gyorsabb követése. A törvény továbbá pontosítja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyes rendelkezéseit, amely módosításokkal a jogszabály egyértelműbbé és koherensebbé válik. A törvény a jogi túlszabályozottság csökkentésén túl egyes anyagi jogi módosításokat is tartalmaz, amelyek célja a vízgazdálkodási szabályok hatékony és egyértelmű alkalmazása. 

A véleményezés módja ide kattintva olvasható. 

A 2025. március 31-én a Magyar Közlöny 2025. évi 35. számában kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 8/2025. (III. 31.) NGM rendelete az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről. 

Jelenleg a pénztárgép használatra köteles vállalkozások (kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek stb.) összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-ig még használható az online pénztárgép. 

Az elkövetkező hónapok az újfajta pénztárgépek típusvizsgálatáról és engedélyezéséről szólnak. A szabályok egyszerűsödtek, a vizsgálatokat a NAV szakemberei végzik el. A jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzik az e-nyugta kiállításának folyamatát és beküldését az úgynevezett nyugtatárba, illetve azt is, hogy ne lehessen kijátszani az adóügyi előírásokat. 

Ugyan nem kötelező, de nyártól érdemes lehet áttérni az e-pénztárgépre. Az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól.  

Idén júliustól kétféle típusú e-pénztárgép használható: a felhő-, illetve a hardveralapú. Az egyetlen megkötés az, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet. A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val. A felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás, amellyel a papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak. 

A NAV honlapján megjelent Közleményt ide kattintva olvashatja.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében felhívja a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi adót a webáruházaknak is meg kell fizetniük. Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, a NAV felhívhatja a figyelmet az adó befizetésére.  

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 3. §.-a szerint kiskereskedelmi adót kell fizetnie annak a külföldi vagy belföldi személynek, szervezetnek, amely üzletszerűen végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, illetve az adóalany platformon keresztül értékesít. 

A kiskereskedelmi tevékenységből származó, nettó 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után az adómérték 0 százalék, így azoknak az adózóknak, amelyek adóalapja ezt az összeget nem haladja meg, nincs tényleges adókötelezettsége, az adóról, adóelőlegről bevallást sem kell benyújtani. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%. Ettől eltérően, a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a kiskereskedelmi tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek a bevallásában adatot kell szolgáltatnia a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételéről. Platformon keresztül is értékesítő adóalanynak az adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre amúgy nem kötelezett. 

A NAV kiskereskedelmi adóról szóló tájékoztatója ide kattintva érhető el. 

Ezzel a témával kapcsolatban felhívjuk figyelmét a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztató anyagát a webáruházakra vonatkozóan: 

https://nkfh.gov.hu/hasznos/webaruhazak/webaruhazak 

A Magyar Közlöny 2025. évi 35. számában megjelent az agrárminiszter 4/2025. (III. 31.) AM rendelete a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 14/2021. (III. 25.) AM rendelet módosításáról. A rendelet kiegészítése szükséges a Magyar Falu Program felhasználási szabályainak meghatározásával, biztosítva ezzel a támogatási program folyamatosságát. 

A rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 14. sora helyébe a következő rendelkezés lép, és a táblázat a 15–17. sorral egészül ki. 

14. sor Magyar Falu Program. Előirányzat célja: 

• Falusi Útalap: Az előirányzat nyújt fedezetet a Magyar Falu Program keretében megvalósuló alsóbbrendű utak felújítására. 
• Magyar Falu Program alprogramjainak támogatása: Az előirányzat a magyar kistelepülések népességmegtartó erejének növelése érdekében, a Magyar Falu Program keretében megvalósuló programelemek támogatására használható fel. 
• Kistelepülési üzletek támogatása: Az előirányzat fedezetet nyújt a Magyar Falu Program keretében a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások támogatására, a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alapján. 
• Falusi Civil Alap: Az előirányzat célja a Magyar Falu Program keretében megvalósuló civil program elemeként a civil közösségi tevékenységek és azok végzése feltételeinek támogatása.  
• A kistelepülési élelmiszerüzletek megnövekedett költségeihez történő hozzájárulás érdekében nyújtott válságtámogatás a kistelepülési üzletek támogatásának biztosításáról szóló 1539/2022. (XI. 14.) Korm. határozat alapján.  
• Az 1–5. pont esetében a költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett tevékenységre is nyújtható.  

Kifizetésben részesülők köre: helyi önkormányzat, költségvetési szerv, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, szövetkezet, jogszabály alapján jogi személynek minősülő egyéb szervezet, helyi önkormányzatok társulásai, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit, valamint közhasznú jogállású szervezet az Áht. 48. § (1) bekezdése szerint. 

Támogatás biztosításának módja jogszabály vagy egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül kérelemre, támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel. Támogatási előleg biztosítható. Rendelkezésre bocsátás módja lehet egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történő kifizetéssel. Visszafizetés határideje szerződés vagy okirat szerint az Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján a költségvetési támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül.  

Ezen felül a Magyar Közlöny idézett számában megjelent a Kormány 1083/2025. (III. 31.) Korm. határozata a kistelepülési üzletek támogatásának biztosításáról. A kormány a Magyar Falu Program keretében, az 5000 fő és az alatti lakosságszámú településeken működő élelmiszer és hentesüzletek pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő egyszeri támogatásának biztosítását támogatja. 

A 2025. évben 4 200 000 000 forint többletforrás biztosításáról gondoskodnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024.  évi XC.  törvény 1.  melléklet XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 10. Magyar Falu Program alcím javára.  A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos 2025. május 1-ig köteles a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve kidolgozni a cél megvalósítása érdekében a támogatás feltételeit, és a pályázat kiírást. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 33. számában megjelent a Kormány 51/2025. (III. 24.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet célja az uniós jogalkotásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.  

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: 

„h) a közúti szállítási tevékenységekre vonatkozó szociális jogszabályok tekintetében az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. március 14-i (EU) 2024/846 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 

A kormányrendelet módosítja a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat eltérés a 12 napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) 88–91. sorának tartalmát, mely szerint módosul a 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő, súlyossági foka, felelőse. Továbbá módosul a kormányrendelet 4. mellékletében szereplő menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap adatok kitöltésének 40-45. sora, ahol a mulasztásának súlyossági foka és bírság mennyisége változik.  

Szíves figyelmébe ajánljuk a Magyar BIOEAST HUB által 2025. április 22-én 12 órától rendezett „Európai pályázati lehetőségek és újdonságok 2025-ben a biomassza alapú gazdaság területén” tájékoztatót. 

A rendezvény célja, hogy bemutassa a CBE JU (Circular Bio-based Europe Joint Undertaking) 2025-ös munkaprogramjának kiemelt prioritásait és pályázati lehetőségeit. Ismertetjük az Európai Bizottság biomassza-alapú gazdaság területén várható stratégiai lépéseit, valamint részletes tájékoztatást nyújtunk a Horizont Európa CL6 (Élelmiszer, bioökonómia, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet) munkaprogram 2025-ös felhívásairól. A rendezvény a kapcsolatépítés mellett lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy közvetlenül tájékozódjanak a finanszírozási lehetőségekről és az aktuális szakpolitikai irányokról. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tud megtenni 2025. április 16-ig. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat „Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén” című kiadványát, mely ide kattintva érhető el. 

A GINOP 5.3.3-18 pályázati konstrukció keretében létrehozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását. 

A kiadványban röviden bemutatásra kerül a turisztikai ágazat legfontosabb jellemzői, munkaügyi helyzete, illetve jogszabályi háttere. Továbbá kitér az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplőire, struktúrájára, jellegzetességeire is. Ezen túl pedig bemutatásra kerül a kollektív alku a vendéglátó és turisztikai ágazatban, valamint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat funkciójának lehetőségei. Külön fejezet foglalkozik a tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták a vendéglátóipari, turisztikai ágazatban témakörrel, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezésével. 

Figyelmébe ajánljuk az EY hírlevelét, amelyben bemutatásra került a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet.

Az új rendelet alapvető változásokat hoz. Előírásokat tartalmaz a csomagolás teljes életciklusára vonatkozóan a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében. Követelményeket állapít meg a kiterjesztett gyártói felelősségre, a csomagolásihulladék-megelőzésre – így például a szükségtelen csomagolás csökkentésére és a csomagolás újrahasználatára vagy újratöltésére – valamint a csomagolási hulladék gyűjtésére és kezelésére, újrafeldolgozására is.

A Csomagolási Rendeletet 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni, az abban foglalt előírásokat pedig felmenő rendszerben, 2030-ig kell teljesíteni. A vállalkozásoknak tehát 18 hónapjuk van felkészülni, így már most proaktívan kell cselekedni a szabályoknak való megfelelés érdekében. Az EY hírlevelét ide kattintva olvashatja el.

Hamarosan megjelennek a Horizont Európa keretprogram 2025. évi új felhívásai, ezért az NKFIH Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NCP) csapata pályázati konzultációkat szervez 2025. márciusától folyamatosan kutatócsoportok, cégek, szakmai szervezetek részére. A konzultáció eredményeként személyre szabott pályázási tervet és a konzorciumi partnerkeresésében jelentős segítséget nyújtó értékajánlatot (value offer) készítenek a résztvevőknek. 

Konzultációt kérni a ncp@nkfih.gov.hu e-mail címen lehet, a "KONZULTÁCIÓ" tárgy megjelölésével, a jelentkezéseket folyamatosan várják. 

A kezdeményező e-mailben az alábbi kérdésekre szükséges válaszolni:  

• Mely tématerület, kutatási terület érdekli Önöket? (angol nyelven) 
• Milyen egyedi szakértelemmel, technológiával, módszertani tudással, eredményekkel, infrastruktúrával szeretnének hozzájárulni a Horizont Európa keretében megvalósuló együttműködéshez? (rövid, pontokba szedett összefoglalás angol nyelven) 
• Hazai pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám) 
• Nemzetközi pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám, szerepkör) 

Tájékoztatjuk, hogy az adopraxis.hu oldalon megjelent az Adó és TB változásokról szóló kiadvány. A digitális kiadványban tömören összefoglalásra került az össze adózással kapcsolat új szabály a 2025-ös évre vonatkozóan. A különszám szerzője dr. Veress Júlia jogász LL.M. EIBL, áfa-és nemzetközi adószakértő.  

A legfontosabb újdonságok közé tartozik: 

• szja-családi kedvezmény megduplázása két üzemben 
• ÖVTJ kódok változása 
• áfa, e-nyugta 
• szocho-törvényváltozások 
• minimálbér-emelés hatásai 
• gépjárműadó számításának változása 

Az összefoglaló PDF letöltése díjmentes, azonban a letöltéshez regisztrálni szükséges az Adópraxis oldalán. A regisztráció ide kattintva érhető el.  

A Külgazdasági és Külügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezetet.  

A tervezet alapján az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentésének ösztönzése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében új szempontokkal bővülnének a támogatási döntés meghozatala során figyelembe veendő szempontok, valamint a kötelezettségvállalások rendszere a korábbi munkahelyteremtési fókusz helyett átalakításra kerül. 

A rendelet módosításával kapcsolatosan figyelmébe ajánljuk a PwC által publikált összefoglalót is.  

A Magyar Közlöny 2025. évi 32. számában megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 5/2025. (III. 21.) MK rendelete az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról. 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti  

1. hipermarket, nagy méretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő vagy
2. a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő az 1. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót használja a vásárlók tájékoztatása érdekében.

Az 1. melléklet szerinti tájékoztatót az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni. Az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni. 

A 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést a kereskedő a vásárlók tájékoztatása érdekében, közvetlenül a termék mellett – egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben. 

Azon kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, valamint azon kereskedő, aki rendelkezik internetes honlappal, honlapjának nyitó felületén jól látható méretben közzéteszi az 1. melléklet szerinti tájékoztatót, valamint az egyes termékek ára mellett jól látható méretben elhelyezi a 2. melléklet szerinti jelzést. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 26. számában megjelent az építési és közlekedési miniszter 9/2025. (III. 13.) ÉKM rendelete az útügyi hatósági eljárások díjairól. 

A díjakat a kérelem benyújtásával egyidejűleg  

1. az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM), a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal útügyi közlekedési feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott hatósági eljárás esetében az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára,
2. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hatósági eljárás esetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2. mellékletben meghatározott, a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára,
3. az útügyi hatósági eljárásban az ÉKM, illetve a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakhatósági közreműködése esetén az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára kell befizetni.

Az útügyi hatósági eljárásokért az 1. mellékletben megállapított díjakat kell fizetni. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, mellyel egyidőben hatályát veszti az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet. 

A fent hivatkozott Magyar Közlönyben ezen felül megjelent a Kormány 1065/2025. (III. 13.) Korm. határozata az M3 járműkategóriába tartozó buszok közbeszerzéseihez kapcsolódó koordináló szervi közfeladatok ellátásához szükséges forrás biztosításáról. 

A Kormány az alacsony kibocsátású mobilitás támogatásának előmozdítása érdekében központi költségvetési forrással támogatja a közfeladatok ellátását. 2025. évben legfeljebb 146 087 908 forintot biztosít a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetében. A nemzetgazdasági miniszter 2026-tól évente – legfeljebb az infláció és a piaci viszonyok esetleges módosító hatásának figyelembevételével korrigált – összegének biztosításáért felel. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 5/1993. (XII. 26.) MüM rend. mód. szóló NGM rendeletet (munkavédelmi képesítések). A jogszabálytervezet ide kattintva érhető el. 

A rendelet célja annak biztosítása, hogy munkabiztonsági szaktevékenységet csak megfelelő szintű szakmai végzettséggel rendelkező személyek láthassanak el, elősegítve az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető munkavégzést. A rendelet célja továbbá, hogy a munkáltatók megfelelő munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztassanak vagy jelöljenek ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében. 

Az észrevételek a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu email címre lehet elküldeni 2025. március 26-ig. 

A Magyar Közlöny 18. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 3/2025. (II. 25.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről. 

A rendelet célja a jogi versenyképesség növelése érdekében a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések deregulációs szempontból való észszerűsítése, valamint a szükségtelen normák hatályon kívül helyezése. 

A rendelet értelmében hatályát veszti  

• a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000.  (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,  
• az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,  
• a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.  (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,  
• a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet. 

A NIS360-az EU Kiberbiztonsági Ügynökségének, az ENISA-nak az új terméke. A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit az összkép megértésében, segítse őket a prioritások meghatározásában, kiemelje a fejlesztendő területeket, és megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését.  

A NIS360 jelentés fő prioritásai: 

1. Ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködés megerősítése közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén. 
2. Ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban. 
3. Követelmények határokon átnyúló összehangolás szükségességének az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés hangsúlyozása. 

A jelentésről további információ az eGov hírleveléből ismerhető meg.  

Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntése alapján megszületett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap idei Programstratégiája, amely immár részleteiben is megismerhető. A Stratégia az NKFI Hivatal honlapján tekinthető meg. 

Az NKFI Alap 2025. évi pályázatai a Neumann János Program fő céljához igazodnak. Az innovációs pályázatokból és programokból a vállalkozások, ipari-egyetemi együttműködések és nemzetközi együttműködési projektek nyerhetnek támogatást, ezen belül is különös hangsúlyt kap az úgynevezett mélytechnológiai ökoszisztéma erősítése. Mindezt kiegészítve folytatódik a kkv-k innovációs képességének erősítése, ami elsősorban az EU által társfinanszírozott GINOP Plusz pályázatok keretében valósul meg. 

• Már most pályázható az a tavaly meghirdetett, nagyvállalatok nyílt innovációját ösztönző felhívás, amely 15 milliárd forintot szán a szektorok közötti együttműködés keretében, vállalati üzleti igények mentén megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. 
• További 5 milliárd forinttal folytatódik a kutatási eredmények üzleti hasznosítását segítő Gyorsítósáv program. 
• Idén is elindul a szellemitulajdon-védelmet ösztönző Iparjogvédelmi pályázat. 
• Folytatódnak a nemzetközi együttműködéseket és a hálózatosodást támogató programok. 
• A tavalyi sikeres rajt után újabb 8 milliárd forint keretösszeg jut a HU-rizont Programra,  
• Több új pályázati lehetőség fókuszál az egészségiparra és az orvostudományi kutatásokra.  
• Az NKFI Alap a piaci igényekre reagálva 2025-ben visszatérítendő támogatást is kínál. Az új kockázatitőke-program tervezetten 10 milliárd forintot fordít a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k korai magvető fázisú finanszírozására. 

Kiemelkedően fontos, hogy az idei évtől több innovációs pályázat, forrás érhető el, ugyanis a K&H indexe alapján a hazai cégek egyre visszafogottabbak, és csökken az új termékek, szolgáltatások, valamint digitális megoldások fejlesztésére fordított erőforrásaik, ami hosszú távon versenyképességi gondokat okozhat. A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a megvalósult innovációs aktivitás 2024 második félévében jelentősen visszaesett a magyar vállalatok körében. A vállalatok a vizsgált időszakban csupán 6 százaléka rendelkezett írott innovációs stratégiával, ami a 2021 óta kiadott innovációs indexek eddig mért legalacsonyabb aránya, és ami azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések, mintsem hosszú távú stratégia mentén végzi a fejlesztéseket. Az egy évvel korábban mért 50 százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada, 35 százaléka hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt 2 évben, és a mesterséges intelligencia alkalmazásának aránya is visszaesett. 

A kutatás rávilágít, hogy a cégek egyre inkább eseti döntésekkel próbálnak innoválni, nem pedig hosszú távú stratégiával. 

Figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót, amelyben összefoglalásra kerül egészségügyi adattér rendelet, a gépjárműipart érintő változások, az uniós versenyképesség fokozása, valamint a gáztárolással kapcsolatos legfrissebb döntések. 

„Az Európai Egészségügyi Adattérről” (EHDS) szóló rendeletet közzétételre került az EU Hivatalos Lapjában. Az EHDS előnyei a következők: 

• a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük. 
• az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett.  

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó. 

A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed. 

Az Európai Bizottság cselekvési tervet mutatott be a gépjárműipar támogatására, válaszul a gyors technológiai változásokra és a növekvő globális versenyre. Ursula von der Leyen elnök stratégiai párbeszédet kezdeményezett az ágazat jövőjéről, amelynek célja a fenntarthatóság, versenyképesség és innováció előmozdítása. A Bizottság 1,8 milliárd eurót biztosít az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos ellátási láncának megteremtésére, valamint 1 milliárd eurót az autonóm járművek fejlesztésére. A terv rugalmasságot kínál a CO2-kibocsátási szabályok betartásában, ösztönzi a kibocsátásmentes járművek iránti keresletet, és támogatja a munkaerő átképzését. A cél, hogy az európai autóipar megerősödve, innovatívan és fenntartható módon álljon helyt a globális piacon. 

A Készségek Uniója célja, hogy erősítse az EU versenyképességét a humántőke fejlesztésén keresztül. Fókuszában az alapkészségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint a munkaerő-felvétel megkönnyítése áll, miközben elősegíti a készségek hordozhatóságát és elismerését az egész unióban. Kiemelt figyelmet fordít a digitális és zöld átálláshoz szükséges kompetenciákra, valamint a STEM-területek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) népszerűsítésére, különösen a női munkavállalók körében. A Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki, emellett az EU a világ minden tájáról igyekszik tehetségeket vonzani — például a "Choose Europe" kezdeményezéssel —, miközben az oktatási és képzési rendszerek megerősítésével biztosítja a munkaerő felkészítését a jövő kihívásaira.  

„Az Európai Bizottság 2025. március 5-én javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg. Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre. A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket. 

Az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervéhez kapcsolódóan összefoglalásra került a 2025. február 26-án előterjesztett tisztaipar-megállapodás részletei, mely az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott üzleti terv. A Bizottság emellett lépéseket tesz annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a szabályozási környezetet, és csökkentse a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat. A megállapodás elsősorban két, egymással szorosan összefüggő ágazatra összpontosít: az energiaigényes iparágakra és a tiszta technológiákra: 

1. Energiaigényes iparágak, mivel ezek sürgős támogatást igényelnek a dekarbonizációhoz és a villamos energiára való átálláshoz.  
2. A tiszta technológia a jövőbeli versenyképesség és növekedés központi eleme, amely az ipar átalakulása szempontjából is döntő fontosságú.  

A megállapodás további kulcseleme a körforgásosság, mivel maximalizálnunk kell az EU korlátozott erőforrásait, és csökkentenünk kell a harmadik országbeli nyersanyag-beszállítóktól való túlzott függőséget.  A Bizottság továbbá márciusban terjeszti majd elő a gépjárműiparra vonatkozó cselekvési tervet, és a tavasz végéig bemutatja az acél- és fémiparra vonatkozó cselekvési tervét.  

A közlemény meghatározza a sikeres európai ipar kulcsfontosságú üzleti mozgatórugóit: 

• Alacsonyabb energiaköltségek 
• A tiszta termékek iránti kereslet növelése 
• A tiszta energiára való átállás finanszírozása 
• Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés 
• Globális szintű fellépés 
• A képzett munkaerőhöz való hozzáférés biztosítása 

A Tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódóan az alábbi hivatkozásokra kattintva bővebben tájékozódhat: 

Tisztaipar-megállapodás: a dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve 

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról 

Tájékoztató a tisztaipar-megállapodásról 

Sajtóközlemény a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről 

Az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet terjesztett elő az energiaköltségek csökkentése, az energiaunió kiteljesítése, a beruházások vonzása és az esetleges energiaválságokra való jobb felkészülés érdekében. 

A cselekvési terv rövid távú segítséget nyújt a fogyasztóknak, és megnyitja az utat az energiaunió kiteljesítése előtt azáltal, hogy előreütemezi több megújuló energia, az energiamegtakarítás, a mélyebb piaci integráció és a jobb összeköttetések előnyeit. 

A tiszta energiába és infrastruktúrába történő beruházások felgyorsításával, valamint a gázpiacok átláthatóságának és méltányosságának biztosításával az energia megfizethetőbbé tehető. A villamos energia megfizethetőbbé tétele érdekében a Bizottság foglalkozni fog az energiaszámlák mindhárom összetevőjével, nevezetesen a hálózati és rendszerköltségekkel, az adókkal és illetékekkel, valamint az ellátási költségekkel. 

Az uniós gázárak túl magasak, és befolyásolják az európai ipar versenyképességét. A tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottság az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti szabályozók segítségével fokozni fogja az uniós gázpiacok ellenőrzését. 

A cselekvési tervhez kapcsolódó kérdés-válasz oldalt ide kattintva érheti el. 

A tisztaipar-megállapodásról szóló sajtóközlemény pedig ide kattintva olvasható el, amelynek részleteiről külön titkári levélben számolunk be. 

2025. február 25-én a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „Az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az enyugta kiállításának követelményeiről” szóló NGM rendelet tervezetét.

A tervezet célja, hogy meghatározza az e-pénztárgépek forgalmazásának, üzemeltetésének, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeit.  

Továbbá tájékoztatom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a vállalkozások számára a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról. Az erről szóló módosítást várhatóan tavasszal rögzítik jogszabályban. 

A rendelettervezet ide kattintva tekinthető meg. 

Globális minimumadó: fontos határidők és teendők 

Az OECD Második Pillérének megfelelő globális minimumadó szabályai 2023. december 31-től hatályba léptek. Különösen fontos időszak 2025 első fele, ugyanis az előzetes bejelentés után több időigényes lépéssel is kell számolni az elkövetkező hónapokban. Az alábbi összefoglaló útmutató igyekszik bemutatni azokat a szükséges teendőket, amelyek teljesítésével csökkenthetők a hibalehetőségek:  

(Forrás: https://www.rsm.hu/blog/adotanacsadas/globalis-minimumado-fontos-hataridok-teendok )
 

1. Globális minimumadó-alanyiság vizsgálata és előzetes bejelentés:

A naptári évhez igazodó pénzügyi évvel rendelkező adózóknak 2024. december 31-ig kellett benyújtaniuk az előzetes globális minimumadó bejelentési nyomtatványaikat a NAV felé. 

A nem naptári év szerint működő adózók számára a GloBE bejelentést az adott adóév kezdő napjától számított 12. hó végéig kell benyújtani. 

2. Globális minimumadó mentességi szabályok vizsgálata:

Miután az adózók benyújtották az előzetes adatszolgáltatási bejelentéseket, következő lépésként javasolt a különféle mentességi rendelkezések vizsgálata. Az átmeneti időszakban (2024–2026, amennyiben a naptári és a pénzügyi év megegyezik) az MNE magyar csoporttagjai az átmeneti CbCR Safe Harbour szabályok előnyeit élvezhetik, ha együttesen teljesítik az alábbi három teszt egyikét az adóévi országonkénti jelentés (CbCR) adatai alapján: 

•  De Minimis Teszt: az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 millió euró Magyarországon; vagy 
• Egyszerűsített tényleges adómérték (ETR) Teszt: az üzleti évben az egyszerűsített magyar ETR eléri az átmeneti rátát (a 2024-es üzleti évben a 15%-ot) Magyarországon; vagy 
• Rutin profit teszt: az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint a csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE) összege Magyarországon.    

Amennyiben egy vállalatcsoportnak több magyarországi tagja is van, ezeket a kritériumokat kollektíven szükséges értékelni.  Amennyiben a csoporttagok nem alkalmazzák az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi szabályokat egy olyan pénzügyi évben, amelyben a vállalatcsoport a GloBE szabályok hatálya alá tartozik, akkor az azt követő években sem lesz jogosult ezen Safe Harbour mentességi szabályok alkalmazására. Ezért kiemelten fontos, hogy a mentesülési lehetőségek elemzését már a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan megtegyék az adózók. 

3. A GloBE adókötelezettség kiszámítása és könyvelése:

Amennyiben az MNE csoport magyarországi csoporttagja nem jogosult semmilyen mentesség alkalmazására, gondoskodni kell a kiegészítő adókötelezettség kiszámításáról az OECD modell szabályok, az EU-s és a magyarországi globális minimumadó szabályozás előírásai szerint.  

A kiegészítő adó megfizetése és bevallása csak 2026-ban esedékes, illetve a kapcsolódó adóelőleg bevallására és megfizetésére 2025 novemberéig kerül sor, a 2024-es pénzügyi év kiegészítő adókötelezettségének számszerűsítésével nem érünk rá novemberig várni!  

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adókötelezettséget a 2024-es pénzügyi év könyvelésében kell rögzíteni, és az ahhoz kapcsolódó adóráfordítást is szerepeltetni kell a 2024-es pénzügyi beszámolóban. 

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint megállapodás született a kormány és a közös jogkezelés alá tartozó szerzők és szerzői jogosultak jogdíjmértékének emeléséről. 

A közös jogkezelés az egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul. 

A felek közötti egyeztetés eredményeként a díjszabások emelésének mértéke szinte kivétel nélkül elérte a 17,6 százalékot, amely jelentősen javítani fogja a magyar szerzők és egyéb szerzői jogi jogosultak helyzetét. Kereskedelmi (és nem kereskedelmi) szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközlemény ide kattintva érhető. 

Megegyezés született továbbá abban, hogy 2025-ben tematikus munkacsoportokat állítanak fel a kapcsolódó jogi környezet közös felülvizsgálása érdekében, amely a jövőben javíthatja a díjszabás jóváhagyási eljárás hatékonyságát, a díjszabások megalapozottságát. 

A közös jogkezelő szervezetekről és a független jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nyilvántartást vezet és ellátja e szervezetek felügyeletét. A nyilvántartásba bárki betekinthet. 

A közös jogkezelésről bővebben az SZTNH oldalán olvashat. 

Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. 

A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió forintos forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak. 

A pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti és a korábbiakkal megegyezően a jelentkezést az NTAK rendszerből indíthatják a pályázók. 

Az ágazati támogatási program most meghirdetett ütemében március 3-tól április 3-ig lehet kérvényezni a támogatást. 

A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. Kérdéseiket a +36 1 550-1855-ös telefonszámon, illetve a turisztika@1818.hu e-mail-címen keresztül tehetik fel. A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon. 

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el. 

2020 óta a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) vezeti a „gázszerelői hatósági nyilvántartást”. 2025. január 1-től éves adminisztrációs díj került bevezetésre, amelynek összege 10 000 Ft. Erről bővebb információ az MMK honlapján található: https://www.mmk.hu/ugyintezes/gazszerelo-nyilvantartas/kozlemenyek-tajekoztatok 

Tájékoztató a Magyar Mérnöki Kamara által a gázszerelési tevékenység bejelentése, valamint a gázszerelői igazolvány kiállítása kapcsán végzett nyilvántartási tevékenységéről 

A  földgázellátásról szóló 2008. év XL. törvény  (továbbiakban: GET.) 88. §-ának 2019. december 17-én megjelent módosítása értelmében a csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a Magyar Mérnöki Kamarához kell bejelenteni. A fentiekkel összefüggően korábban a Kormányhivatalok által vezetett „gázszerelői hatósági nyilvántartást” 2020. január 1-jét követően a Magyar Mérnöki Kamara vezeti. 

A jogszabály a feladatot a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe utalta, azaz a vármegyei mérnöki kamarák ebben a kérdésben nem járnak el. 

Ki jogosult a tevékenység végzésére?
A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek [16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet 1. számú melléklete 8.-10. pont, 2. számú melléklete, illetve a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet 1. számú melléklete szerint]. 

Milyen adatokat kell megadni?
A bejelentésben feltüntetendő adatokat a 42/2017.(XII.11.) NGM rendelet 2. melléklete határozza meg. A bejelentő nyomtatványt megtalálja az egyes menüpontok alatt. 

Milyen iratok és dokumentumok szükségesek?
A bejelentésnek tartalmazna kell 42/2017.(XII.11.) NGM rendeletben részletezett adatokat, és a kötelezően csatolandó mellékleteket, amelyről az egyes eljárásoknál olvashat részletesebben. A bejelentő nyomtatványon is olvashatja a mellékletekre vonatkozó információkat

Milyen költségei vannak a nyilvántartásnak és hogyan rendezhető?
A 18/2024. (X. 25) MMK Küldöttgyűlési határozatában foglaltak alapján 2025. évtől az éves adminisztrációs díj 10 000 Ft.
A díjat a Magyar Mérnöki Kamara OTP BANK NYRT 11784009-21124341-00000000 számú számlájára kell átutalással megfizetni. Az utaláskor a közleményben megadandó a név, és a régi gázszerelői igazolványa száma, vagy új igénylésnél a név és születési év, vagy ha érkezett, akkor a díjbekérőt sorszáma

Hol intézhetem el az ügyemet?
Az igazolvánnyal, nyilvántartásba vétellel, módosítással kapcsolatos ügyeket elintézheti, Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, vagy DÁP azonosítással elektronikusan e-papíron, postai úton vagy személyesen, meghatalmazott útján a Magyar Mérnöki Kamaránál. 

Ügyfélszolgálat
A gázszerelői nyilvántartással összefüggő kérdések a gazszerelok@mmk.hu címre küldhetők, továbbá a már összegyűjtött dokumentumokat előzetes áttekintésre is beküldhetők. Ennek az a célja, hogy a bejelentéskor ne legyen probléma a befogadással és ne kelljen hiánypótlás miatt várakozni. 

Telefonos ügyfélfogadás:
+361/455-7080/111 mellék, vagy nullás menüpont
Hétfő, szerda: 9:00-12:00
Kedd, csütörtök: 13:00-16:00

2025. január 1. napjától a felszolgálási díj maximalizálásra került 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően.

RSM Hungary Zrt. honlapján megjelent cikkben meghatározásra kerül a borravaló, illetve a felszolgálási díj fogalma, valamint az is, hogy melyik után keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség. A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá. 

A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is. 

Az RSM cikke ide kattintva olvasható el. 

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (továbbiakban: MGFÜ) az ESG törvényben meghatározott feladatai keretében akkreditálja az ESG tanácsadó képzéseket szervező felsőoktatási intézményeket, és ezekről nyilvántartást vezet. Az akkreditált intézmények listáját pedig elérhetővé teszik a VALI.HU/ESG/Intezmenyek portálon. 

Az MGFÜ fontosnak tartja, hogy a piaci alapú, rövidebb időtartamú ESG tréningeket szervező képzőintézményeknek és tanácsadó cégek is bemutatkozhassanak az oldalaikon, így az ilyen képzést biztosító cégeknek megjelenést biztosítanak a www.VALI.HU/ESG oldalon. A megjelenéshez szükséges regisztrációt ide kattintva van lehetőség elvégezni. 

Figyelmébe ajánljuk Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. által szervezett, a 2025-ös Áfa szabályok kulcsfontosságú változásaival kapcsolatos online szakmai napot.. 

A szakmai nap fő témái az alanyi mentesség és a nyugta-, e-nyugta szabályokkal kapcsolatos legújabb jogszabályi változások lesznek. 

Az online szakmai nap időpontja: 2025. március 26. 10:00-12:00;
Szakértő: dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő; 

A szakmai nap tervezett témái között szerepel: 

• alanyi mentesség igénylése másik tagállamban 
• nyugta adattartalma, nyugtával egy tekintet alá eső okirat 
• az alanyi mentesség értékhatárának változása, a visszamenőleges alkalmazás egyes kérdései 
• több tagállami tevékenység esetén az alanyi mentesség értékhatárai, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség 
• e-nyugtára, nyugtatárra vonatkozó előírások 
• levonási korlátozások az alanyi mentes tevékenység esetén 
• mikor nem járhat el az alanyi mentes adózó alanyi mentes minőségében, és melyek ennek következményei 
• adatszolgáltatási kötelezettség a papíralapú nyugtákra vonatkozóan 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció ide kattintva érhető el. 

Figyelmébe ajánljuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) új, Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című kiadványát. 

Az útmutató kiadásának célja, hogy segítse a kis-és középvállalkozásokat abban, hogy átfogó képet kapjanak az oltalomszerzés folyamatáról és előzményeiről. Felhívja a figyelmet az IP fontosságára, hiszen az IP-stratégia és a tudatos oltalmi portfólió a konkurens vállalkozásokkal szemben hatalmas előnyt jelenthet. A kiadványban gyakorlati példákon keresztül mutatják be a szellemitulajdon-védelem előnyeit, és megismerhetők belőle a sikeres magyar vállalkozások jó gyakorlata is, mely ösztönzően hathat a vállalkozásokra. 

A kiadvány a fenti hivatkozáson keresztül érhető el. 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) oldalán 2025. február 3-án megjelent a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló Információs füzet.
Ezeket a tájékoztató anyagokat a NAV szakemberei állítják össze, és a fontosabb előírásokat, normákat tartalmazzák.  

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetet ide kattintva is letölthető. 

Figyelmébe ajánljuk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (továbbiakban: SZTFH) honlapján megjelent tájékoztatót a NIS2- kiberbiztonsági audit eljárásrendjéről és maximalizált díjáról szóló SZTFH rendeletre vonatkozóan, amely a Magyar Közlöny 8. számában olvasható. 

Az SZTFH célja a digitális környezet biztonságossá tétele, illetve Magyarország és az Európai Unió ellenálló képességének, versenyképességének növelése. A most megjelent rendeletek tartalmazzák a kiberbiztonsági követelmények teljesülésének vizsgálatára irányuló kiberbiztonsági audit alapvető szabályait, valamint a maximalizált díjak meghatározását. 

Kiemelten fontos volt a hazai kis-és középvállalkozásokhoz kapcsolódó adminisztratív és anyagi terhek alacsony szinten tartása úgy, hogy képesek legyenek megőrizni a versenyképességüket. Az MKIK és az SZTFH több alkalommal egyeztetett a rendelet megalkotását megelőzően az auditor által felszámítható díj maximalizálására vonatkozó szabályozás kialakításáról annak érdekében, hogy a rendelet hatálya alá tartozó cégek kiberbiztonságra fordított költségei mérsékeltek maradjanak. 

A cégek az SZTFH honlapján felsorolt auditorok közül választhatják ki a vizsgálatot lefolytató gazdálkodó szervezetet.  

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény szerint azoknak a szervezeteknek, akiket az SZTFH 2025. január 1. előtt nyilvántartásba vett, az idei év végéig kell számot adni felkészültségükről az első kiberbiztonsági audit lefolytatásával a rendelet által szabályozott keretek között. 

Figyelmébe ajánljuk a Tolna Vármegyei Kormányhivatal oldalán megjelent „Mi mennyi 2025-ben?” című kiadványt. A tájékoztatóban szó esik a munkabérekről, nyugdíjszerű ellátásokról, illetményekről, közterhekről, illetve a pénzbeli ellátások összegéről. 

A kiadványt ide kattintva tekintheti meg. 

2025-től módosulnak az átalányadó 80% költséghányadára jogosító tevékenységi körök. 

2025-től, ha valaki bizonyos tevékenység(eke)t végez, akkor kedvezőbb, 80%-os költséghányad alkalmazására lesz jogosult átalányadózó egyéni vállalkozóként. Figyelni kell azonban arra, hogy 2025-től már nem a korábbi TESZOR szám, hanem az ÖVTJ szám alapján kerül meghatározásra, hogy milyen bevételű átalányadós vállalkozások alkalmazhatják a kedvezőbb 80%-os költséghányadot. Az új ÖVTJ kereső 2025. január 1-től hatályos, és a KSH weboldalán megtalálható kereshető adatbázis és pdf formátumban is. 

Néhány tevékenységi kör, amely jogosult a 80%-os költséghányad alkalmazására: 

• Egyetemes postai szolgáltatás; 
• Összetett adminisztratív szolgáltatás; 
• Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás; 
• Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység; 
• Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység; 
• Szerencsejáték-szelvény ügynöki értékesítése. 

Bővebb információt ide kattintva olvashat a témáról. Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló, 2025-ös NAV Információs füzet ide kattintva érhető el.  

A Magyar Közlöny 6. számában megjelent az 5/2025. (I.25). Korm. rendelet az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről. 

A kormány 2025. január 23-án bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-től megemeli az alanyi adómentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millió forintra. 2024. január elején hasonló javaslatot fogalmazott meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is.  

Az adóalany 2025. február 28-ig teheti meg az alanyi adómentességre vonatkozó nyilatkozatát. 

Választási feltételek: 

• adóalany választhatja (egyéni vállalkozó, cég, bérbeadó magánszemély) 
• választhatja 2025-ben induló vállalkozó (induláskor szükséges jelezni!) 
• nem kell nyilatkoznia annak az adóalanynak, aki nem érte el az áfahatárt 2024-ben 
• nem kell nyilatkoznia annak az adóalanynak, aki elérte a 12 millió forintot 2024-ben és az is szeretne maradni 

A kétéves újraválasztási tilalom feloldásra került, vagyis aki 2023-ban meghaladta a 12 millió Ft-ot, de 2024-ben és várhatóan 2025-ben sem fogja meghaladni a 18 millió Ft-ot, választhatja, hogy 2025-ben alanyi adómentes legyen. Azoknak, akik alanyi adómentesként kezdték meg a 2025-ös évet, automatikusan 18 millió forintra emelkedett az áfahatáruk. 

Ha az adóalany a 2025. évre vonatkozóan azért nem választott alanyi adómentességet, vagy azért nem illette meg az alanyi adómentesség választásának a joga, mert 

• a 2024. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, vagy 
• a 2024. évi észszerű várakozása az volt, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forintot, vagy 
• a 2023. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, 

mégis választhat a 2025. évre alanyi adómentességet a NAV-hoz benyújtott nyilatkozatával 2025. február 28-áig feltéve, hogy sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatárt. 

Legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet nyilatkozni. 

A 2025. február 28-ig megtett nyilatkozattal az alanyi adómentesség választásáig 2025. évre eső teljesítési időponttal kibocsátott, alábbiak szerinti számlákat módosítani kell: 

• azokat a számlákat, amelyeket az adóalany 0, 5, 18 vagy 27%-os adómérték alkalmazásával bocsátott ki, 
• azokat a számlákat, melyeket az adóalany Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről bocsátott ki, 
• azokat a számlákat, amelyeket az adóalany belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről bocsátott ki. 

Kivételt képeznek az azon ügyletekről kibocsátott számlák, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Az áfa alóli mentesség esetében nincs levonási jog, így annak a kisvállalkozónak, aki az alanyi mentesség választásáig áfabevallást is nyújtott be és volt levonandó áfája, korrigálnia szükséges. Bővebb információt, illetve részletes tájékoztatást a NAV oldalán megjelent sajtóközleményben, illetve összefoglaló cikkben olvashatnak.  

Bővebb információ az alanyi adómentes áfa lehetőségéről a pedig ide kattintva olvasható. 

2025. január 1-től módosult a számviteli törvény (2000. évi C. törvény), emiatt a következő fontosabb változások léptek életbe:

1. Emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik, 
• az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik. 

2. Változik az önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettségre vonatkozó szabályozás is, amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben meghaladja a négymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja a kétmilliárd forintot, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.

3. A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre csökken, mivel a jövőben a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár a korábbi 300 millió forintról 600 millió forintra nő. Az új jogszabály szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:   

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és 
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 

4. 4. A vállalkozásoknak nem kell 2025-től a kiegészítő mellékletben bemutatniuk a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.

A változásokról bővebben az RSM cikke számol be.  

A Magyar Közlöny 2024. évi 127. számában megjelent a 394/2024. (XII.12.) Kormányrendelet, amely tartalmazza a 2025-ös minimálbér értékét. Ennek alapján 2025. január 1-től az alábbiak lépnek életbe: 

• Minimálbér havibér alkalmazása esetén: 290.800 Ft 
• Garantált bérminimum: 348.800 Ft 

A rendelet továbbá változásokat vezet be bizonyos juttatások adómentességére vonatkozóan, amelyek szintén 2025. január 1-től lesznek érvényesek: 

• Sportrendezvényre szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Kulturális szolgáltatásra szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Állatkerti belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Csekély értékű ajándék: maximum 3x29.080 Ft értékben adható egy évben egyes meghatározott juttatásként. 
• Távmunka költségtérítés: havonta maximum 29.080 Ft értékben adható adómentesen. 
• Rendezvényen átadott ajándéktárgy: maximum 72.700 Ft értékben adható egyes meghatározott juttatásként. 

A Magyar Közlöny 115. számában megjelent a Kormány 345/2024. (XI. 19.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról. 

A villamos energiáról szóló törvénytől eltérően a lakossági fogyasztók mellett a fent hivatkozott jogszabályban foglalt feltételek megléte esetén a mikrovállalkozások is jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, ha összes felhasználási helyükön együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb a csatlakozási teljesítményük. 

Az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év fogyasztásig az áramot a miniszter rendeletében meghatározott kedvezményes áron, felette versenypiaci áron kapják. A módosító rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, tehát a már megkötött szerződések érvényességét nem érinti. 

A kormany.hu kapcsolódó közleménye ide kattintva olvasható. 

A Magyar Közlöny 125. számában megjelent az alábbi turisztikai tárgyú jogszabályok jelentek meg: 

• A Kormány 384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról, 
• A nemzetgazdasági miniszter 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelete a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól, 

• A Kormány 1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozata az aktív életmód ösztönzését, valamint az aktív- és ökoturizmus területét érintő egyes feladatok meghatározásáról.
  

384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet kimondja: 

• Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a) a kártyabirtokos számára kizárólag az  (1)  bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a  fizetési megbízások megtételére.” 
• Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
  

44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet többek között kimondja: 

• (3) A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke – a  (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka. (4)  
• A (3) bekezdéstől eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka. 

• Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba
  

1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozat többek között kimondja: 

• A Kormány az aktív életmód ösztönzése érdekében, valamint a belföldi aktív- és ökoturizmus megnövekedett igényei alapján, hazánk természeti értékeinek környezetbarát, fenntartható módon történő bemutatása, továbbá az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések és attrakciók eredményes megvalósítása érdekében:  
• egyetért az aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló szemléletformáló kampányokat, programokat és ezen célokhoz, valamint az aktív- és ökoturizmus területéhez kapcsolódó beruházásokat, fejlesztéseket magában foglaló Aktív Magyarország Program (a továbbiakban: Program) megvalósításával; 

• felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a  Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a  Program megvalósításával összefüggő feladatok finanszírozása érdekében a 2025. évben 10 000 000 000 forint többletforrás rendelkezésre állásáról a következő bontásban, a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet a) Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatokat, programokat, beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 8 500 000 000 forint, b) Kerékpárutak fenntartását, üzemeltetését finanszírozó előirányzat javára 1 500 000 000 forint összegben. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 121. számában megjelent a kultúráért és innovációért felelős miniszter 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelete a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása leírja, hogy a rendelet lehetőséget biztosít azok számára, akik elhivatottak az egész életen át tartó tanulás mellett. Nekik szólnak a mikrotanúsítványt adó képzések, melyek rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekre történő gyorsabb reagálást. 

A Magyar Közlöny 119. számában megjelent a „Egyes adótörvények módosításáról” szóló 2024. évi LV. törvény, mely az Országgyűlés elé benyújtott javaslathoz képest is tartalmaz néhány újdonságot. A jelen tájékoztatóban összefoglalásra kerültek a tervezet legutóbbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítások. 

1. Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó: 
2. A kedvezmények korlátozása: A családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe. 
3. Fiatalok lakhatási támogatása: A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.
4. A SZÉP Kártya új felhasználási módjai: A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. A SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz, továbbá az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
5. Borravaló adómentességének kiterjesztése: Ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
6. A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó: Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja.
   

1. Általános forgalmi adó: 

Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése: 2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az importáló - az eddigi feltételek teljesítése mellett - csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak.  

III. Extraprofit adókhoz kapcsolódó változások: 

Az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult: 

• Energiaellátók jövedelemadója: kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41%-os emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is; 
• Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5%-os legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is; 
• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7%, afelett 18%-os kulcs alkalmazása); 
• Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően; 
• Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95%-os extraprofit adót. 

A törvényben kihirdetett további részletszabályokról a PwC hírleveléből is tájékozódhat.  

2024. november 25-én a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amelyben igazgatási szolgáltatási díjak emeléséről esik szó. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésének célja, hogy a 2025-ös költségvetéshez igazodva a közszolgáltatásokból származó bevételeket növelje úgy, hogy a díjszabások átláthatóbbak legyenek. Ezek az emelések az egészségügyi, szabadalmi, oktatási és jogi területeket is érinti.
Az eGov hírlevelének cikkéből kiderül, hogy emelkedne többek között: 

• a térítéses egészségügyi szolgáltatások (például a közfoglalkoztatási jogviszonyhoz vagy a közérdekű munkához szükséges szakvélemény) ára, 6 ezer forintra, költségnövekedés miatt, 
• a szabadalmi eljárásoknál a biológiai anyagok letétbe helyezési díja (150 ezer forintról 202.500 forintra), 
• az árva művek (pl. könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű) felhasználási engedélyének díja (jövedelemszerzési céllal 124.800 forintra, anélkül 40.500 forintra), 
• a határátkelők működtetésének díja (több mint duplájára), 
• a vámtanácsadók, vámügynökök továbbképzési díja (8-ról 11 ezer forintra), 
• a szakképzési tankönyvek engedélyeztetési díjai.