Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei még a gyakorlott vállalkozások számára is komoly kihívást jelenthetnek, különösen sok bizonytalanság övezi a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények elszámolhatóságát. A NAV egyre szigorúbban vizsgálja, hogy a levonások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak. Egy félreérthető szerződés vagy hiányos nyilvántartás jelentős adókockázatot hordozhat magában. 

A közeledő bevallási határidőre tekintettel az alábbiakban összefoglalásra került a HIPA adóalap csökkentésének legfontosabb szempontjai: 

Közvetített szolgáltatások:  

A közvetített szolgáltatások HIPA adóalapból való levonásához három szigorú formai feltételnek egyszerre kell teljesülnie: 

1. A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének: amennyiben egy számlán belül számlázunk ki saját és idegen teljesítményt is, akkor azt mindenképpen elkülönítve, külön soron kell feltüntetni, hiszen másképp nem lehetne egyértelműen beazonosítani a közvetített szolgáltatást. Nem elegendő annyit feltüntetni a számlában, hogy „Közvetített szolgáltatások”.  
2. Az írásos megrendelői szerződésnek lehetőséget kell adnia a közvetítésre: Nem elegendő annyit szerepeltetni a megrendelői szerződésben, hogy a teljesítéshez a cég igénybe vehet alvállalkozókat. Világos adóhatósági elvárás, hogy a szolgáltatások közvetítését is kifejezetten engedélyezni kell a megrendelői szerződésben.   
3. A bejövő és kimenő számláknak, a költségeknek és bevételeknek összerendelhetőknek kell lenniük egymással: A szolgáltatás-analitika elkészítését sokszor elhanyagolják a cégek, pedig enélkül az adóhatóság nem fogadja el a közvetített szolgáltatások levonását az iparűzési adóalapból.  

Alvállalkozói teljesítmények: 

Az alvállalkozói teljesítmények levonhatósága tartalmi vizsgálatot igényel:  

1.  A szolgáltatásnak be kell épülnie a saját teljesítésbe: Ezen feltétel vizsgálatakor az szokott gondot okozni, hogy a vásárolt szolgáltatást a cég a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad.  
2. Mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásos vállalkozási szerződést kötöttek a szolgáltatásra vonatkozóan: Alapos jogi elemzésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozási szerződést elkülönítsük a megbízási, vagy akár az adásvételi szerződéstől.  
3. Rendelkezésre áll egy olyan alvállalkozói analitika, melyből egyértelműen kiderül, hogy egy vásárolt szolgáltatás a cég mely teljesítményébe épül be: Már nem csupán a közvetített szolgáltatás tekintetében elvárás az analitika, hanem az alvállalkozói teljesítmények beépülését is nyomon kívánja követni az adóhatóság.  

Az Energiaügyi Minisztérium bejelentése alapján a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forint támogatás jut a vállalkozások fejlesztéseire. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi majd. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket. 

A pályázati felhívásra kizárólag a devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel és magyar adószámmal rendelkező vállalatok nyújthatnak be pályázatot, amelyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel. 

Pályázat tervezett meghirdetése: 2025. június eleje 

Pályázat tervezett benyújtási határideje: 2025. augusztus közepe 

A pályázati felhívás tervezete, valamint feltételei itt érhető el. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedvező könnyítéseket vezet be a GINOP Plusz-1.2.1-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” c. pályázatnál. A Minisztérium és az Irányító Hatóság – az elmúlt évek gazdaságot negatívan érintő eseményeire reagálva – az érintett pályázati felhívások módosításáról döntött annak érdekében, hogy a vállalkozások önhibájukon kívül ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely miatt a kapott támogatás visszafizetése válna szükségessé.  

A minisztérium tájékoztatása szerint az alábbi módosítások várhatóak 2025. május végéig a fent megnevezett pályázatban:  

• Az eredményességmérés egy évvel elhalasztásra kerül. Ez azt jelenti, hogy nem csak az első, hanem a projekt befejezését követő második lezárt üzleti év adatai is figyelembe vehetők. A két év közül automatikusan a kedvezőbb kerül figyelembevételre, így több cég számára biztosítható a támogatás megtartása. 
• A vállalkozások bruttó hozzáadott értékének változása a GDP tényadatokhoz kerül viszonyításra, nem pedig a felhívásban rögzített előzetes GDP adatokhoz. Ezzel a növekedési elvárások a jelenlegi gazdasági realitásokhoz igazodnak. 
• A hozzáadott érték növekedési elvárás az azonos célcsoportoknak szóló felhívások esetében egységessé válik, ami számos vállalkozásnak további enyhítést jelent.  
• A technológiaváltó és a zöld gazdaság fejlesztését szolgáló felhívások esetén a GDP növekedés kétszerese helyett másfélszeres növekedés is elegendő lesz a támogatás megtartásához. 
• A Magyar Multi Program esetében a GDP növekedés háromszorosáról kétszeresére mérséklődik az elvárás.  

Nemzetgazdasági Minisztérium továbbá bejelentette, hogy más pályázati felhívások módosításáról is döntöttek. A feltételek módosítása májusban átvezetésre kerül a felhívásokon, így a vállalkozások hamarosan az új feltételek szerint tervezhetnek. A bejelentés ide kattintva tekinthető meg. 

Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az egyes törvényeknek a készpénzhasználattal összefüggő módosításáról szóló javaslatát. A törvénytervezet a készpénzhasználattal összefüggő módosításokat tartalmaz, annak érdekében, hogy a digitális fizetési lehetőségek egyre szélesebb körben történő elterjedése mellett továbbra is megmaradjon a készpénzes fizetés lehetősége. 

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 1995. évi LVII. törvény mód. szóló törvény tervezetét. 

A törvény a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek normatív tartalommal nem rendelkeznek, vagy más jogszabályokban már megfelelő módon szabályozásra kerültek. A törvény azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, hatályon kívül helyezi annak érdekében, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen helyezni, mellyel lehetővé válik a részletszabályok rugalmasabb módosítása és a vízgazdálkodási szakmai és műszaki változások gyorsabb követése. A törvény továbbá pontosítja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyes rendelkezéseit, amely módosításokkal a jogszabály egyértelműbbé és koherensebbé válik. A törvény a jogi túlszabályozottság csökkentésén túl egyes anyagi jogi módosításokat is tartalmaz, amelyek célja a vízgazdálkodási szabályok hatékony és egyértelmű alkalmazása. 

A véleményezés módja ide kattintva olvasható. 

A 2025. március 31-én a Magyar Közlöny 2025. évi 35. számában kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 8/2025. (III. 31.) NGM rendelete az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről. 

Jelenleg a pénztárgép használatra köteles vállalkozások (kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek stb.) összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-ig még használható az online pénztárgép. 

Az elkövetkező hónapok az újfajta pénztárgépek típusvizsgálatáról és engedélyezéséről szólnak. A szabályok egyszerűsödtek, a vizsgálatokat a NAV szakemberei végzik el. A jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzik az e-nyugta kiállításának folyamatát és beküldését az úgynevezett nyugtatárba, illetve azt is, hogy ne lehessen kijátszani az adóügyi előírásokat. 

Ugyan nem kötelező, de nyártól érdemes lehet áttérni az e-pénztárgépre. Az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól.  

Idén júliustól kétféle típusú e-pénztárgép használható: a felhő-, illetve a hardveralapú. Az egyetlen megkötés az, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet. A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val. A felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás, amellyel a papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak. 

A NAV honlapján megjelent Közleményt ide kattintva olvashatja.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében felhívja a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi adót a webáruházaknak is meg kell fizetniük. Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, a NAV felhívhatja a figyelmet az adó befizetésére.  

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 3. §.-a szerint kiskereskedelmi adót kell fizetnie annak a külföldi vagy belföldi személynek, szervezetnek, amely üzletszerűen végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, illetve az adóalany platformon keresztül értékesít. 

A kiskereskedelmi tevékenységből származó, nettó 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után az adómérték 0 százalék, így azoknak az adózóknak, amelyek adóalapja ezt az összeget nem haladja meg, nincs tényleges adókötelezettsége, az adóról, adóelőlegről bevallást sem kell benyújtani. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%. Ettől eltérően, a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a kiskereskedelmi tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek a bevallásában adatot kell szolgáltatnia a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételéről. Platformon keresztül is értékesítő adóalanynak az adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre amúgy nem kötelezett. 

A NAV kiskereskedelmi adóról szóló tájékoztatója ide kattintva érhető el. 

Ezzel a témával kapcsolatban felhívjuk figyelmét a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztató anyagát a webáruházakra vonatkozóan: 

https://nkfh.gov.hu/hasznos/webaruhazak/webaruhazak 

A Magyar Közlöny 2025. évi 35. számában megjelent az agrárminiszter 4/2025. (III. 31.) AM rendelete a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 14/2021. (III. 25.) AM rendelet módosításáról. A rendelet kiegészítése szükséges a Magyar Falu Program felhasználási szabályainak meghatározásával, biztosítva ezzel a támogatási program folyamatosságát. 

A rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 14. sora helyébe a következő rendelkezés lép, és a táblázat a 15–17. sorral egészül ki. 

14. sor Magyar Falu Program. Előirányzat célja: 

• Falusi Útalap: Az előirányzat nyújt fedezetet a Magyar Falu Program keretében megvalósuló alsóbbrendű utak felújítására. 
• Magyar Falu Program alprogramjainak támogatása: Az előirányzat a magyar kistelepülések népességmegtartó erejének növelése érdekében, a Magyar Falu Program keretében megvalósuló programelemek támogatására használható fel. 
• Kistelepülési üzletek támogatása: Az előirányzat fedezetet nyújt a Magyar Falu Program keretében a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások támogatására, a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alapján. 
• Falusi Civil Alap: Az előirányzat célja a Magyar Falu Program keretében megvalósuló civil program elemeként a civil közösségi tevékenységek és azok végzése feltételeinek támogatása.  
• A kistelepülési élelmiszerüzletek megnövekedett költségeihez történő hozzájárulás érdekében nyújtott válságtámogatás a kistelepülési üzletek támogatásának biztosításáról szóló 1539/2022. (XI. 14.) Korm. határozat alapján.  
• Az 1–5. pont esetében a költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett tevékenységre is nyújtható.  

Kifizetésben részesülők köre: helyi önkormányzat, költségvetési szerv, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, szövetkezet, jogszabály alapján jogi személynek minősülő egyéb szervezet, helyi önkormányzatok társulásai, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit, valamint közhasznú jogállású szervezet az Áht. 48. § (1) bekezdése szerint. 

Támogatás biztosításának módja jogszabály vagy egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül kérelemre, támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel. Támogatási előleg biztosítható. Rendelkezésre bocsátás módja lehet egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történő kifizetéssel. Visszafizetés határideje szerződés vagy okirat szerint az Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján a költségvetési támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül.  

Ezen felül a Magyar Közlöny idézett számában megjelent a Kormány 1083/2025. (III. 31.) Korm. határozata a kistelepülési üzletek támogatásának biztosításáról. A kormány a Magyar Falu Program keretében, az 5000 fő és az alatti lakosságszámú településeken működő élelmiszer és hentesüzletek pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő egyszeri támogatásának biztosítását támogatja. 

A 2025. évben 4 200 000 000 forint többletforrás biztosításáról gondoskodnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024.  évi XC.  törvény 1.  melléklet XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 10. Magyar Falu Program alcím javára.  A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos 2025. május 1-ig köteles a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve kidolgozni a cél megvalósítása érdekében a támogatás feltételeit, és a pályázat kiírást. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 33. számában megjelent a Kormány 51/2025. (III. 24.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet célja az uniós jogalkotásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.  

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: 

„h) a közúti szállítási tevékenységekre vonatkozó szociális jogszabályok tekintetében az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. március 14-i (EU) 2024/846 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 

A kormányrendelet módosítja a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat eltérés a 12 napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) 88–91. sorának tartalmát, mely szerint módosul a 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő, súlyossági foka, felelőse. Továbbá módosul a kormányrendelet 4. mellékletében szereplő menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap adatok kitöltésének 40-45. sora, ahol a mulasztásának súlyossági foka és bírság mennyisége változik.  

Szíves figyelmébe ajánljuk a Magyar BIOEAST HUB által 2025. április 22-én 12 órától rendezett „Európai pályázati lehetőségek és újdonságok 2025-ben a biomassza alapú gazdaság területén” tájékoztatót. 

A rendezvény célja, hogy bemutassa a CBE JU (Circular Bio-based Europe Joint Undertaking) 2025-ös munkaprogramjának kiemelt prioritásait és pályázati lehetőségeit. Ismertetjük az Európai Bizottság biomassza-alapú gazdaság területén várható stratégiai lépéseit, valamint részletes tájékoztatást nyújtunk a Horizont Európa CL6 (Élelmiszer, bioökonómia, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet) munkaprogram 2025-ös felhívásairól. A rendezvény a kapcsolatépítés mellett lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy közvetlenül tájékozódjanak a finanszírozási lehetőségekről és az aktuális szakpolitikai irányokról. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tud megtenni 2025. április 16-ig. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat „Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén” című kiadványát, mely ide kattintva érhető el. 

A GINOP 5.3.3-18 pályázati konstrukció keretében létrehozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását. 

A kiadványban röviden bemutatásra kerül a turisztikai ágazat legfontosabb jellemzői, munkaügyi helyzete, illetve jogszabályi háttere. Továbbá kitér az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplőire, struktúrájára, jellegzetességeire is. Ezen túl pedig bemutatásra kerül a kollektív alku a vendéglátó és turisztikai ágazatban, valamint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat funkciójának lehetőségei. Külön fejezet foglalkozik a tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták a vendéglátóipari, turisztikai ágazatban témakörrel, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezésével. 

Figyelmébe ajánljuk az EY hírlevelét, amelyben bemutatásra került a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet.

Az új rendelet alapvető változásokat hoz. Előírásokat tartalmaz a csomagolás teljes életciklusára vonatkozóan a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében. Követelményeket állapít meg a kiterjesztett gyártói felelősségre, a csomagolásihulladék-megelőzésre – így például a szükségtelen csomagolás csökkentésére és a csomagolás újrahasználatára vagy újratöltésére – valamint a csomagolási hulladék gyűjtésére és kezelésére, újrafeldolgozására is.

A Csomagolási Rendeletet 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni, az abban foglalt előírásokat pedig felmenő rendszerben, 2030-ig kell teljesíteni. A vállalkozásoknak tehát 18 hónapjuk van felkészülni, így már most proaktívan kell cselekedni a szabályoknak való megfelelés érdekében. Az EY hírlevelét ide kattintva olvashatja el.

Hamarosan megjelennek a Horizont Európa keretprogram 2025. évi új felhívásai, ezért az NKFIH Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NCP) csapata pályázati konzultációkat szervez 2025. márciusától folyamatosan kutatócsoportok, cégek, szakmai szervezetek részére. A konzultáció eredményeként személyre szabott pályázási tervet és a konzorciumi partnerkeresésében jelentős segítséget nyújtó értékajánlatot (value offer) készítenek a résztvevőknek. 

Konzultációt kérni a ncp@nkfih.gov.hu e-mail címen lehet, a "KONZULTÁCIÓ" tárgy megjelölésével, a jelentkezéseket folyamatosan várják. 

A kezdeményező e-mailben az alábbi kérdésekre szükséges válaszolni:  

• Mely tématerület, kutatási terület érdekli Önöket? (angol nyelven) 
• Milyen egyedi szakértelemmel, technológiával, módszertani tudással, eredményekkel, infrastruktúrával szeretnének hozzájárulni a Horizont Európa keretében megvalósuló együttműködéshez? (rövid, pontokba szedett összefoglalás angol nyelven) 
• Hazai pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám) 
• Nemzetközi pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám, szerepkör) 

Tájékoztatjuk, hogy az adopraxis.hu oldalon megjelent az Adó és TB változásokról szóló kiadvány. A digitális kiadványban tömören összefoglalásra került az össze adózással kapcsolat új szabály a 2025-ös évre vonatkozóan. A különszám szerzője dr. Veress Júlia jogász LL.M. EIBL, áfa-és nemzetközi adószakértő.  

A legfontosabb újdonságok közé tartozik: 

• szja-családi kedvezmény megduplázása két üzemben 
• ÖVTJ kódok változása 
• áfa, e-nyugta 
• szocho-törvényváltozások 
• minimálbér-emelés hatásai 
• gépjárműadó számításának változása 

Az összefoglaló PDF letöltése díjmentes, azonban a letöltéshez regisztrálni szükséges az Adópraxis oldalán. A regisztráció ide kattintva érhető el.  

A Külgazdasági és Külügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezetet.  

A tervezet alapján az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentésének ösztönzése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében új szempontokkal bővülnének a támogatási döntés meghozatala során figyelembe veendő szempontok, valamint a kötelezettségvállalások rendszere a korábbi munkahelyteremtési fókusz helyett átalakításra kerül. 

A rendelet módosításával kapcsolatosan figyelmébe ajánljuk a PwC által publikált összefoglalót is.  

A Magyar Közlöny 2025. évi 32. számában megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 5/2025. (III. 21.) MK rendelete az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról. 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti  

1. hipermarket, nagy méretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő vagy
2. a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő az 1. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót használja a vásárlók tájékoztatása érdekében.

Az 1. melléklet szerinti tájékoztatót az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni. Az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni. 

A 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést a kereskedő a vásárlók tájékoztatása érdekében, közvetlenül a termék mellett – egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben. 

Azon kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, valamint azon kereskedő, aki rendelkezik internetes honlappal, honlapjának nyitó felületén jól látható méretben közzéteszi az 1. melléklet szerinti tájékoztatót, valamint az egyes termékek ára mellett jól látható méretben elhelyezi a 2. melléklet szerinti jelzést. 

A Magyar Közlöny 2025. évi 26. számában megjelent az építési és közlekedési miniszter 9/2025. (III. 13.) ÉKM rendelete az útügyi hatósági eljárások díjairól. 

A díjakat a kérelem benyújtásával egyidejűleg  

1. az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM), a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal útügyi közlekedési feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott hatósági eljárás esetében az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára,
2. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hatósági eljárás esetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2. mellékletben meghatározott, a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára,
3. az útügyi hatósági eljárásban az ÉKM, illetve a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakhatósági közreműködése esetén az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára kell befizetni.

Az útügyi hatósági eljárásokért az 1. mellékletben megállapított díjakat kell fizetni. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, mellyel egyidőben hatályát veszti az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet. 

A fent hivatkozott Magyar Közlönyben ezen felül megjelent a Kormány 1065/2025. (III. 13.) Korm. határozata az M3 járműkategóriába tartozó buszok közbeszerzéseihez kapcsolódó koordináló szervi közfeladatok ellátásához szükséges forrás biztosításáról. 

A Kormány az alacsony kibocsátású mobilitás támogatásának előmozdítása érdekében központi költségvetési forrással támogatja a közfeladatok ellátását. 2025. évben legfeljebb 146 087 908 forintot biztosít a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetében. A nemzetgazdasági miniszter 2026-tól évente – legfeljebb az infláció és a piaci viszonyok esetleges módosító hatásának figyelembevételével korrigált – összegének biztosításáért felel. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 5/1993. (XII. 26.) MüM rend. mód. szóló NGM rendeletet (munkavédelmi képesítések). A jogszabálytervezet ide kattintva érhető el. 

A rendelet célja annak biztosítása, hogy munkabiztonsági szaktevékenységet csak megfelelő szintű szakmai végzettséggel rendelkező személyek láthassanak el, elősegítve az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető munkavégzést. A rendelet célja továbbá, hogy a munkáltatók megfelelő munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztassanak vagy jelöljenek ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében. 

Az észrevételek a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu email címre lehet elküldeni 2025. március 26-ig. 

A Magyar Közlöny 18. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 3/2025. (II. 25.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről. 

A rendelet célja a jogi versenyképesség növelése érdekében a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések deregulációs szempontból való észszerűsítése, valamint a szükségtelen normák hatályon kívül helyezése. 

A rendelet értelmében hatályát veszti  

• a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000.  (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,  
• az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,  
• a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.  (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,  
• a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet. 

A NIS360-az EU Kiberbiztonsági Ügynökségének, az ENISA-nak az új terméke. A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit az összkép megértésében, segítse őket a prioritások meghatározásában, kiemelje a fejlesztendő területeket, és megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését.  

A NIS360 jelentés fő prioritásai: 

1. Ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködés megerősítése közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén. 
2. Ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban. 
3. Követelmények határokon átnyúló összehangolás szükségességének az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés hangsúlyozása. 

A jelentésről további információ az eGov hírleveléből ismerhető meg.  

Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntése alapján megszületett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap idei Programstratégiája, amely immár részleteiben is megismerhető. A Stratégia az NKFI Hivatal honlapján tekinthető meg. 

Az NKFI Alap 2025. évi pályázatai a Neumann János Program fő céljához igazodnak. Az innovációs pályázatokból és programokból a vállalkozások, ipari-egyetemi együttműködések és nemzetközi együttműködési projektek nyerhetnek támogatást, ezen belül is különös hangsúlyt kap az úgynevezett mélytechnológiai ökoszisztéma erősítése. Mindezt kiegészítve folytatódik a kkv-k innovációs képességének erősítése, ami elsősorban az EU által társfinanszírozott GINOP Plusz pályázatok keretében valósul meg. 

• Már most pályázható az a tavaly meghirdetett, nagyvállalatok nyílt innovációját ösztönző felhívás, amely 15 milliárd forintot szán a szektorok közötti együttműködés keretében, vállalati üzleti igények mentén megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. 
• További 5 milliárd forinttal folytatódik a kutatási eredmények üzleti hasznosítását segítő Gyorsítósáv program. 
• Idén is elindul a szellemitulajdon-védelmet ösztönző Iparjogvédelmi pályázat. 
• Folytatódnak a nemzetközi együttműködéseket és a hálózatosodást támogató programok. 
• A tavalyi sikeres rajt után újabb 8 milliárd forint keretösszeg jut a HU-rizont Programra,  
• Több új pályázati lehetőség fókuszál az egészségiparra és az orvostudományi kutatásokra.  
• Az NKFI Alap a piaci igényekre reagálva 2025-ben visszatérítendő támogatást is kínál. Az új kockázatitőke-program tervezetten 10 milliárd forintot fordít a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k korai magvető fázisú finanszírozására. 

Kiemelkedően fontos, hogy az idei évtől több innovációs pályázat, forrás érhető el, ugyanis a K&H indexe alapján a hazai cégek egyre visszafogottabbak, és csökken az új termékek, szolgáltatások, valamint digitális megoldások fejlesztésére fordított erőforrásaik, ami hosszú távon versenyképességi gondokat okozhat. A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a megvalósult innovációs aktivitás 2024 második félévében jelentősen visszaesett a magyar vállalatok körében. A vállalatok a vizsgált időszakban csupán 6 százaléka rendelkezett írott innovációs stratégiával, ami a 2021 óta kiadott innovációs indexek eddig mért legalacsonyabb aránya, és ami azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések, mintsem hosszú távú stratégia mentén végzi a fejlesztéseket. Az egy évvel korábban mért 50 százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada, 35 százaléka hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt 2 évben, és a mesterséges intelligencia alkalmazásának aránya is visszaesett. 

A kutatás rávilágít, hogy a cégek egyre inkább eseti döntésekkel próbálnak innoválni, nem pedig hosszú távú stratégiával. 

Figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót, amelyben összefoglalásra kerül egészségügyi adattér rendelet, a gépjárműipart érintő változások, az uniós versenyképesség fokozása, valamint a gáztárolással kapcsolatos legfrissebb döntések. 

„Az Európai Egészségügyi Adattérről” (EHDS) szóló rendeletet közzétételre került az EU Hivatalos Lapjában. Az EHDS előnyei a következők: 

• a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük. 
• az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett.  

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó. 

A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed. 

Az Európai Bizottság cselekvési tervet mutatott be a gépjárműipar támogatására, válaszul a gyors technológiai változásokra és a növekvő globális versenyre. Ursula von der Leyen elnök stratégiai párbeszédet kezdeményezett az ágazat jövőjéről, amelynek célja a fenntarthatóság, versenyképesség és innováció előmozdítása. A Bizottság 1,8 milliárd eurót biztosít az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos ellátási láncának megteremtésére, valamint 1 milliárd eurót az autonóm járművek fejlesztésére. A terv rugalmasságot kínál a CO2-kibocsátási szabályok betartásában, ösztönzi a kibocsátásmentes járművek iránti keresletet, és támogatja a munkaerő átképzését. A cél, hogy az európai autóipar megerősödve, innovatívan és fenntartható módon álljon helyt a globális piacon. 

A Készségek Uniója célja, hogy erősítse az EU versenyképességét a humántőke fejlesztésén keresztül. Fókuszában az alapkészségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint a munkaerő-felvétel megkönnyítése áll, miközben elősegíti a készségek hordozhatóságát és elismerését az egész unióban. Kiemelt figyelmet fordít a digitális és zöld átálláshoz szükséges kompetenciákra, valamint a STEM-területek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) népszerűsítésére, különösen a női munkavállalók körében. A Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki, emellett az EU a világ minden tájáról igyekszik tehetségeket vonzani — például a "Choose Europe" kezdeményezéssel —, miközben az oktatási és képzési rendszerek megerősítésével biztosítja a munkaerő felkészítését a jövő kihívásaira.  

„Az Európai Bizottság 2025. március 5-én javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg. Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre. A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket. 

Az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervéhez kapcsolódóan összefoglalásra került a 2025. február 26-án előterjesztett tisztaipar-megállapodás részletei, mely az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott üzleti terv. A Bizottság emellett lépéseket tesz annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a szabályozási környezetet, és csökkentse a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat. A megállapodás elsősorban két, egymással szorosan összefüggő ágazatra összpontosít: az energiaigényes iparágakra és a tiszta technológiákra: 

1. Energiaigényes iparágak, mivel ezek sürgős támogatást igényelnek a dekarbonizációhoz és a villamos energiára való átálláshoz.  
2. A tiszta technológia a jövőbeli versenyképesség és növekedés központi eleme, amely az ipar átalakulása szempontjából is döntő fontosságú.  

A megállapodás további kulcseleme a körforgásosság, mivel maximalizálnunk kell az EU korlátozott erőforrásait, és csökkentenünk kell a harmadik országbeli nyersanyag-beszállítóktól való túlzott függőséget.  A Bizottság továbbá márciusban terjeszti majd elő a gépjárműiparra vonatkozó cselekvési tervet, és a tavasz végéig bemutatja az acél- és fémiparra vonatkozó cselekvési tervét.  

A közlemény meghatározza a sikeres európai ipar kulcsfontosságú üzleti mozgatórugóit: 

• Alacsonyabb energiaköltségek 
• A tiszta termékek iránti kereslet növelése 
• A tiszta energiára való átállás finanszírozása 
• Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés 
• Globális szintű fellépés 
• A képzett munkaerőhöz való hozzáférés biztosítása 

A Tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódóan az alábbi hivatkozásokra kattintva bővebben tájékozódhat: 

Tisztaipar-megállapodás: a dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve 

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról 

Tájékoztató a tisztaipar-megállapodásról 

Sajtóközlemény a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről 

Az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet terjesztett elő az energiaköltségek csökkentése, az energiaunió kiteljesítése, a beruházások vonzása és az esetleges energiaválságokra való jobb felkészülés érdekében. 

A cselekvési terv rövid távú segítséget nyújt a fogyasztóknak, és megnyitja az utat az energiaunió kiteljesítése előtt azáltal, hogy előreütemezi több megújuló energia, az energiamegtakarítás, a mélyebb piaci integráció és a jobb összeköttetések előnyeit. 

A tiszta energiába és infrastruktúrába történő beruházások felgyorsításával, valamint a gázpiacok átláthatóságának és méltányosságának biztosításával az energia megfizethetőbbé tehető. A villamos energia megfizethetőbbé tétele érdekében a Bizottság foglalkozni fog az energiaszámlák mindhárom összetevőjével, nevezetesen a hálózati és rendszerköltségekkel, az adókkal és illetékekkel, valamint az ellátási költségekkel. 

Az uniós gázárak túl magasak, és befolyásolják az európai ipar versenyképességét. A tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottság az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti szabályozók segítségével fokozni fogja az uniós gázpiacok ellenőrzését. 

A cselekvési tervhez kapcsolódó kérdés-válasz oldalt ide kattintva érheti el. 

A tisztaipar-megállapodásról szóló sajtóközlemény pedig ide kattintva olvasható el, amelynek részleteiről külön titkári levélben számolunk be. 

2025. február 25-én a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „Az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az enyugta kiállításának követelményeiről” szóló NGM rendelet tervezetét.

A tervezet célja, hogy meghatározza az e-pénztárgépek forgalmazásának, üzemeltetésének, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeit.  

Továbbá tájékoztatom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a vállalkozások számára a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról. Az erről szóló módosítást várhatóan tavasszal rögzítik jogszabályban. 

A rendelettervezet ide kattintva tekinthető meg. 

Globális minimumadó: fontos határidők és teendők 

Az OECD Második Pillérének megfelelő globális minimumadó szabályai 2023. december 31-től hatályba léptek. Különösen fontos időszak 2025 első fele, ugyanis az előzetes bejelentés után több időigényes lépéssel is kell számolni az elkövetkező hónapokban. Az alábbi összefoglaló útmutató igyekszik bemutatni azokat a szükséges teendőket, amelyek teljesítésével csökkenthetők a hibalehetőségek:  

(Forrás: https://www.rsm.hu/blog/adotanacsadas/globalis-minimumado-fontos-hataridok-teendok )
 

1. Globális minimumadó-alanyiság vizsgálata és előzetes bejelentés:

A naptári évhez igazodó pénzügyi évvel rendelkező adózóknak 2024. december 31-ig kellett benyújtaniuk az előzetes globális minimumadó bejelentési nyomtatványaikat a NAV felé. 

A nem naptári év szerint működő adózók számára a GloBE bejelentést az adott adóév kezdő napjától számított 12. hó végéig kell benyújtani. 

2. Globális minimumadó mentességi szabályok vizsgálata:

Miután az adózók benyújtották az előzetes adatszolgáltatási bejelentéseket, következő lépésként javasolt a különféle mentességi rendelkezések vizsgálata. Az átmeneti időszakban (2024–2026, amennyiben a naptári és a pénzügyi év megegyezik) az MNE magyar csoporttagjai az átmeneti CbCR Safe Harbour szabályok előnyeit élvezhetik, ha együttesen teljesítik az alábbi három teszt egyikét az adóévi országonkénti jelentés (CbCR) adatai alapján: 

•  De Minimis Teszt: az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 millió euró Magyarországon; vagy 
• Egyszerűsített tényleges adómérték (ETR) Teszt: az üzleti évben az egyszerűsített magyar ETR eléri az átmeneti rátát (a 2024-es üzleti évben a 15%-ot) Magyarországon; vagy 
• Rutin profit teszt: az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint a csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE) összege Magyarországon.    

Amennyiben egy vállalatcsoportnak több magyarországi tagja is van, ezeket a kritériumokat kollektíven szükséges értékelni.  Amennyiben a csoporttagok nem alkalmazzák az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi szabályokat egy olyan pénzügyi évben, amelyben a vállalatcsoport a GloBE szabályok hatálya alá tartozik, akkor az azt követő években sem lesz jogosult ezen Safe Harbour mentességi szabályok alkalmazására. Ezért kiemelten fontos, hogy a mentesülési lehetőségek elemzését már a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan megtegyék az adózók. 

3. A GloBE adókötelezettség kiszámítása és könyvelése:

Amennyiben az MNE csoport magyarországi csoporttagja nem jogosult semmilyen mentesség alkalmazására, gondoskodni kell a kiegészítő adókötelezettség kiszámításáról az OECD modell szabályok, az EU-s és a magyarországi globális minimumadó szabályozás előírásai szerint.  

A kiegészítő adó megfizetése és bevallása csak 2026-ban esedékes, illetve a kapcsolódó adóelőleg bevallására és megfizetésére 2025 novemberéig kerül sor, a 2024-es pénzügyi év kiegészítő adókötelezettségének számszerűsítésével nem érünk rá novemberig várni!  

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adókötelezettséget a 2024-es pénzügyi év könyvelésében kell rögzíteni, és az ahhoz kapcsolódó adóráfordítást is szerepeltetni kell a 2024-es pénzügyi beszámolóban. 

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint megállapodás született a kormány és a közös jogkezelés alá tartozó szerzők és szerzői jogosultak jogdíjmértékének emeléséről. 

A közös jogkezelés az egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul. 

A felek közötti egyeztetés eredményeként a díjszabások emelésének mértéke szinte kivétel nélkül elérte a 17,6 százalékot, amely jelentősen javítani fogja a magyar szerzők és egyéb szerzői jogi jogosultak helyzetét. Kereskedelmi (és nem kereskedelmi) szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközlemény ide kattintva érhető. 

Megegyezés született továbbá abban, hogy 2025-ben tematikus munkacsoportokat állítanak fel a kapcsolódó jogi környezet közös felülvizsgálása érdekében, amely a jövőben javíthatja a díjszabás jóváhagyási eljárás hatékonyságát, a díjszabások megalapozottságát. 

A közös jogkezelő szervezetekről és a független jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nyilvántartást vezet és ellátja e szervezetek felügyeletét. A nyilvántartásba bárki betekinthet. 

A közös jogkezelésről bővebben az SZTNH oldalán olvashat. 

Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. 

A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió forintos forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak. 

A pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti és a korábbiakkal megegyezően a jelentkezést az NTAK rendszerből indíthatják a pályázók. 

Az ágazati támogatási program most meghirdetett ütemében március 3-tól április 3-ig lehet kérvényezni a támogatást. 

A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. Kérdéseiket a +36 1 550-1855-ös telefonszámon, illetve a turisztika@1818.hu e-mail-címen keresztül tehetik fel. A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon. 

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el. 

2020 óta a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) vezeti a „gázszerelői hatósági nyilvántartást”. 2025. január 1-től éves adminisztrációs díj került bevezetésre, amelynek összege 10 000 Ft. Erről bővebb információ az MMK honlapján található: https://www.mmk.hu/ugyintezes/gazszerelo-nyilvantartas/kozlemenyek-tajekoztatok 

Tájékoztató a Magyar Mérnöki Kamara által a gázszerelési tevékenység bejelentése, valamint a gázszerelői igazolvány kiállítása kapcsán végzett nyilvántartási tevékenységéről 

A  földgázellátásról szóló 2008. év XL. törvény  (továbbiakban: GET.) 88. §-ának 2019. december 17-én megjelent módosítása értelmében a csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a Magyar Mérnöki Kamarához kell bejelenteni. A fentiekkel összefüggően korábban a Kormányhivatalok által vezetett „gázszerelői hatósági nyilvántartást” 2020. január 1-jét követően a Magyar Mérnöki Kamara vezeti. 

A jogszabály a feladatot a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe utalta, azaz a vármegyei mérnöki kamarák ebben a kérdésben nem járnak el. 

Ki jogosult a tevékenység végzésére?
A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek [16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet 1. számú melléklete 8.-10. pont, 2. számú melléklete, illetve a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet 1. számú melléklete szerint]. 

Milyen adatokat kell megadni?
A bejelentésben feltüntetendő adatokat a 42/2017.(XII.11.) NGM rendelet 2. melléklete határozza meg. A bejelentő nyomtatványt megtalálja az egyes menüpontok alatt. 

Milyen iratok és dokumentumok szükségesek?
A bejelentésnek tartalmazna kell 42/2017.(XII.11.) NGM rendeletben részletezett adatokat, és a kötelezően csatolandó mellékleteket, amelyről az egyes eljárásoknál olvashat részletesebben. A bejelentő nyomtatványon is olvashatja a mellékletekre vonatkozó információkat

Milyen költségei vannak a nyilvántartásnak és hogyan rendezhető?
A 18/2024. (X. 25) MMK Küldöttgyűlési határozatában foglaltak alapján 2025. évtől az éves adminisztrációs díj 10 000 Ft.
A díjat a Magyar Mérnöki Kamara OTP BANK NYRT 11784009-21124341-00000000 számú számlájára kell átutalással megfizetni. Az utaláskor a közleményben megadandó a név, és a régi gázszerelői igazolványa száma, vagy új igénylésnél a név és születési év, vagy ha érkezett, akkor a díjbekérőt sorszáma

Hol intézhetem el az ügyemet?
Az igazolvánnyal, nyilvántartásba vétellel, módosítással kapcsolatos ügyeket elintézheti, Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, vagy DÁP azonosítással elektronikusan e-papíron, postai úton vagy személyesen, meghatalmazott útján a Magyar Mérnöki Kamaránál. 

Ügyfélszolgálat
A gázszerelői nyilvántartással összefüggő kérdések a gazszerelok@mmk.hu címre küldhetők, továbbá a már összegyűjtött dokumentumokat előzetes áttekintésre is beküldhetők. Ennek az a célja, hogy a bejelentéskor ne legyen probléma a befogadással és ne kelljen hiánypótlás miatt várakozni. 

Telefonos ügyfélfogadás:
+361/455-7080/111 mellék, vagy nullás menüpont
Hétfő, szerda: 9:00-12:00
Kedd, csütörtök: 13:00-16:00

2025. január 1. napjától a felszolgálási díj maximalizálásra került 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően.

RSM Hungary Zrt. honlapján megjelent cikkben meghatározásra kerül a borravaló, illetve a felszolgálási díj fogalma, valamint az is, hogy melyik után keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség. A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá. 

A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is. 

Az RSM cikke ide kattintva olvasható el. 

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (továbbiakban: MGFÜ) az ESG törvényben meghatározott feladatai keretében akkreditálja az ESG tanácsadó képzéseket szervező felsőoktatási intézményeket, és ezekről nyilvántartást vezet. Az akkreditált intézmények listáját pedig elérhetővé teszik a VALI.HU/ESG/Intezmenyek portálon. 

Az MGFÜ fontosnak tartja, hogy a piaci alapú, rövidebb időtartamú ESG tréningeket szervező képzőintézményeknek és tanácsadó cégek is bemutatkozhassanak az oldalaikon, így az ilyen képzést biztosító cégeknek megjelenést biztosítanak a www.VALI.HU/ESG oldalon. A megjelenéshez szükséges regisztrációt ide kattintva van lehetőség elvégezni. 

Figyelmébe ajánljuk Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. által szervezett, a 2025-ös Áfa szabályok kulcsfontosságú változásaival kapcsolatos online szakmai napot.. 

A szakmai nap fő témái az alanyi mentesség és a nyugta-, e-nyugta szabályokkal kapcsolatos legújabb jogszabályi változások lesznek. 

Az online szakmai nap időpontja: 2025. március 26. 10:00-12:00;
Szakértő: dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő; 

A szakmai nap tervezett témái között szerepel: 

• alanyi mentesség igénylése másik tagállamban 
• nyugta adattartalma, nyugtával egy tekintet alá eső okirat 
• az alanyi mentesség értékhatárának változása, a visszamenőleges alkalmazás egyes kérdései 
• több tagállami tevékenység esetén az alanyi mentesség értékhatárai, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség 
• e-nyugtára, nyugtatárra vonatkozó előírások 
• levonási korlátozások az alanyi mentes tevékenység esetén 
• mikor nem járhat el az alanyi mentes adózó alanyi mentes minőségében, és melyek ennek következményei 
• adatszolgáltatási kötelezettség a papíralapú nyugtákra vonatkozóan 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció ide kattintva érhető el. 

Figyelmébe ajánljuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) új, Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című kiadványát. 

Az útmutató kiadásának célja, hogy segítse a kis-és középvállalkozásokat abban, hogy átfogó képet kapjanak az oltalomszerzés folyamatáról és előzményeiről. Felhívja a figyelmet az IP fontosságára, hiszen az IP-stratégia és a tudatos oltalmi portfólió a konkurens vállalkozásokkal szemben hatalmas előnyt jelenthet. A kiadványban gyakorlati példákon keresztül mutatják be a szellemitulajdon-védelem előnyeit, és megismerhetők belőle a sikeres magyar vállalkozások jó gyakorlata is, mely ösztönzően hathat a vállalkozásokra. 

A kiadvány a fenti hivatkozáson keresztül érhető el. 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) oldalán 2025. február 3-án megjelent a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló Információs füzet.
Ezeket a tájékoztató anyagokat a NAV szakemberei állítják össze, és a fontosabb előírásokat, normákat tartalmazzák.  

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetet ide kattintva is letölthető. 

Figyelmébe ajánljuk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (továbbiakban: SZTFH) honlapján megjelent tájékoztatót a NIS2- kiberbiztonsági audit eljárásrendjéről és maximalizált díjáról szóló SZTFH rendeletre vonatkozóan, amely a Magyar Közlöny 8. számában olvasható. 

Az SZTFH célja a digitális környezet biztonságossá tétele, illetve Magyarország és az Európai Unió ellenálló képességének, versenyképességének növelése. A most megjelent rendeletek tartalmazzák a kiberbiztonsági követelmények teljesülésének vizsgálatára irányuló kiberbiztonsági audit alapvető szabályait, valamint a maximalizált díjak meghatározását. 

Kiemelten fontos volt a hazai kis-és középvállalkozásokhoz kapcsolódó adminisztratív és anyagi terhek alacsony szinten tartása úgy, hogy képesek legyenek megőrizni a versenyképességüket. Az MKIK és az SZTFH több alkalommal egyeztetett a rendelet megalkotását megelőzően az auditor által felszámítható díj maximalizálására vonatkozó szabályozás kialakításáról annak érdekében, hogy a rendelet hatálya alá tartozó cégek kiberbiztonságra fordított költségei mérsékeltek maradjanak. 

A cégek az SZTFH honlapján felsorolt auditorok közül választhatják ki a vizsgálatot lefolytató gazdálkodó szervezetet.  

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény szerint azoknak a szervezeteknek, akiket az SZTFH 2025. január 1. előtt nyilvántartásba vett, az idei év végéig kell számot adni felkészültségükről az első kiberbiztonsági audit lefolytatásával a rendelet által szabályozott keretek között. 

Figyelmébe ajánljuk a Tolna Vármegyei Kormányhivatal oldalán megjelent „Mi mennyi 2025-ben?” című kiadványt. A tájékoztatóban szó esik a munkabérekről, nyugdíjszerű ellátásokról, illetményekről, közterhekről, illetve a pénzbeli ellátások összegéről. 

A kiadványt ide kattintva tekintheti meg. 

2025-től módosulnak az átalányadó 80% költséghányadára jogosító tevékenységi körök. 

2025-től, ha valaki bizonyos tevékenység(eke)t végez, akkor kedvezőbb, 80%-os költséghányad alkalmazására lesz jogosult átalányadózó egyéni vállalkozóként. Figyelni kell azonban arra, hogy 2025-től már nem a korábbi TESZOR szám, hanem az ÖVTJ szám alapján kerül meghatározásra, hogy milyen bevételű átalányadós vállalkozások alkalmazhatják a kedvezőbb 80%-os költséghányadot. Az új ÖVTJ kereső 2025. január 1-től hatályos, és a KSH weboldalán megtalálható kereshető adatbázis és pdf formátumban is. 

Néhány tevékenységi kör, amely jogosult a 80%-os költséghányad alkalmazására: 

• Egyetemes postai szolgáltatás; 
• Összetett adminisztratív szolgáltatás; 
• Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás; 
• Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység; 
• Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység; 
• Szerencsejáték-szelvény ügynöki értékesítése. 

Bővebb információt ide kattintva olvashat a témáról. Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló, 2025-ös NAV Információs füzet ide kattintva érhető el.  

A Magyar Közlöny 6. számában megjelent az 5/2025. (I.25). Korm. rendelet az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről. 

A kormány 2025. január 23-án bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-től megemeli az alanyi adómentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millió forintra. 2024. január elején hasonló javaslatot fogalmazott meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is.  

Az adóalany 2025. február 28-ig teheti meg az alanyi adómentességre vonatkozó nyilatkozatát. 

Választási feltételek: 

• adóalany választhatja (egyéni vállalkozó, cég, bérbeadó magánszemély) 
• választhatja 2025-ben induló vállalkozó (induláskor szükséges jelezni!) 
• nem kell nyilatkoznia annak az adóalanynak, aki nem érte el az áfahatárt 2024-ben 
• nem kell nyilatkoznia annak az adóalanynak, aki elérte a 12 millió forintot 2024-ben és az is szeretne maradni 

A kétéves újraválasztási tilalom feloldásra került, vagyis aki 2023-ban meghaladta a 12 millió Ft-ot, de 2024-ben és várhatóan 2025-ben sem fogja meghaladni a 18 millió Ft-ot, választhatja, hogy 2025-ben alanyi adómentes legyen. Azoknak, akik alanyi adómentesként kezdték meg a 2025-ös évet, automatikusan 18 millió forintra emelkedett az áfahatáruk. 

Ha az adóalany a 2025. évre vonatkozóan azért nem választott alanyi adómentességet, vagy azért nem illette meg az alanyi adómentesség választásának a joga, mert 

• a 2024. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, vagy 
• a 2024. évi észszerű várakozása az volt, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forintot, vagy 
• a 2023. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, 

mégis választhat a 2025. évre alanyi adómentességet a NAV-hoz benyújtott nyilatkozatával 2025. február 28-áig feltéve, hogy sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatárt. 

Legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet nyilatkozni. 

A 2025. február 28-ig megtett nyilatkozattal az alanyi adómentesség választásáig 2025. évre eső teljesítési időponttal kibocsátott, alábbiak szerinti számlákat módosítani kell: 

• azokat a számlákat, amelyeket az adóalany 0, 5, 18 vagy 27%-os adómérték alkalmazásával bocsátott ki, 
• azokat a számlákat, melyeket az adóalany Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről bocsátott ki, 
• azokat a számlákat, amelyeket az adóalany belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről bocsátott ki. 

Kivételt képeznek az azon ügyletekről kibocsátott számlák, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Az áfa alóli mentesség esetében nincs levonási jog, így annak a kisvállalkozónak, aki az alanyi mentesség választásáig áfabevallást is nyújtott be és volt levonandó áfája, korrigálnia szükséges. Bővebb információt, illetve részletes tájékoztatást a NAV oldalán megjelent sajtóközleményben, illetve összefoglaló cikkben olvashatnak.  

Bővebb információ az alanyi adómentes áfa lehetőségéről a pedig ide kattintva olvasható. 

2025. január 1-től módosult a számviteli törvény (2000. évi C. törvény), emiatt a következő fontosabb változások léptek életbe:

1. Emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik, 
• az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik. 

2. Változik az önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettségre vonatkozó szabályozás is, amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben meghaladja a négymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja a kétmilliárd forintot, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.

3. A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre csökken, mivel a jövőben a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár a korábbi 300 millió forintról 600 millió forintra nő. Az új jogszabály szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:   

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és 
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 

4. 4. A vállalkozásoknak nem kell 2025-től a kiegészítő mellékletben bemutatniuk a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.

A változásokról bővebben az RSM cikke számol be.  

A Magyar Közlöny 2024. évi 127. számában megjelent a 394/2024. (XII.12.) Kormányrendelet, amely tartalmazza a 2025-ös minimálbér értékét. Ennek alapján 2025. január 1-től az alábbiak lépnek életbe: 

• Minimálbér havibér alkalmazása esetén: 290.800 Ft 
• Garantált bérminimum: 348.800 Ft 

A rendelet továbbá változásokat vezet be bizonyos juttatások adómentességére vonatkozóan, amelyek szintén 2025. január 1-től lesznek érvényesek: 

• Sportrendezvényre szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Kulturális szolgáltatásra szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Állatkerti belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen. 
• Csekély értékű ajándék: maximum 3x29.080 Ft értékben adható egy évben egyes meghatározott juttatásként. 
• Távmunka költségtérítés: havonta maximum 29.080 Ft értékben adható adómentesen. 
• Rendezvényen átadott ajándéktárgy: maximum 72.700 Ft értékben adható egyes meghatározott juttatásként. 

Felhívjuk figyelmét a magyarorszag.hu oldalán megjelent információkra, melyben az Ügyfélkapu megszűnésével kapcsolatban olvashatóak fontos információk. 

2025.január 16-tól az egyszerű Ügyfélkapuval már nem lehet állami weboldalakra, illetve alkalmazásokba bejelentkezni, helyette a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazást vagy az Ügyfélkapu+ opciót lehet használni. A kétfaktoros azonosítással működő Ügyfélkapu+ azért indul el, hogy az állampolgárok biztonságosabban intézhessék a hivatalos ügyeiket, illetve kevesebb illetéktelen visszaélés történjen az ügyfelek személyazonosságát illetően. 

Azok az állampolgárok, akik rendelkeznek Ügyfélkapuval, az Ügyfélkapu bejelentkezési felületén tehetik meg az Ügyfélkapu+ regisztrációt. Azok, akik nem rendelkeznek Ügyfélkapuval, a kormányablakban regisztrálhatnak a személyazonosságuk igazolását követően. Azok az állampolgárok pedig, akik aktív DÁP-al rendelkeznek, automatikusan be tudnak lépni az állami felületekre, külön Ügyfélkapu+ regisztráció nélkül.  

Bővebb információ ide kattintva érhető el a témával kapcsolatban.  

A Magyar Közlöny 115. számában megjelent a Kormány 345/2024. (XI. 19.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról. 

A villamos energiáról szóló törvénytől eltérően a lakossági fogyasztók mellett a fent hivatkozott jogszabályban foglalt feltételek megléte esetén a mikrovállalkozások is jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, ha összes felhasználási helyükön együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb a csatlakozási teljesítményük. 

Az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év fogyasztásig az áramot a miniszter rendeletében meghatározott kedvezményes áron, felette versenypiaci áron kapják. A módosító rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, tehát a már megkötött szerződések érvényességét nem érinti. 

A kormany.hu kapcsolódó közleménye ide kattintva olvasható. 

A Magyar Közlöny 125. számában megjelent az alábbi turisztikai tárgyú jogszabályok jelentek meg: 

• A Kormány 384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról, 
• A nemzetgazdasági miniszter 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelete a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól, 

• A Kormány 1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozata az aktív életmód ösztönzését, valamint az aktív- és ökoturizmus területét érintő egyes feladatok meghatározásáról.
  

384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet kimondja: 

• Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a) a kártyabirtokos számára kizárólag az  (1)  bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a  fizetési megbízások megtételére.” 
• Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
  

44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet többek között kimondja: 

• (3) A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke – a  (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka. (4)  
• A (3) bekezdéstől eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka. 

• Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba
  

1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozat többek között kimondja: 

• A Kormány az aktív életmód ösztönzése érdekében, valamint a belföldi aktív- és ökoturizmus megnövekedett igényei alapján, hazánk természeti értékeinek környezetbarát, fenntartható módon történő bemutatása, továbbá az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések és attrakciók eredményes megvalósítása érdekében:  
• egyetért az aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló szemléletformáló kampányokat, programokat és ezen célokhoz, valamint az aktív- és ökoturizmus területéhez kapcsolódó beruházásokat, fejlesztéseket magában foglaló Aktív Magyarország Program (a továbbiakban: Program) megvalósításával; 

• felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a  Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a  Program megvalósításával összefüggő feladatok finanszírozása érdekében a 2025. évben 10 000 000 000 forint többletforrás rendelkezésre állásáról a következő bontásban, a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet a) Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatokat, programokat, beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 8 500 000 000 forint, b) Kerékpárutak fenntartását, üzemeltetését finanszírozó előirányzat javára 1 500 000 000 forint összegben. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 121. számában megjelent a kultúráért és innovációért felelős miniszter 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelete a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása leírja, hogy a rendelet lehetőséget biztosít azok számára, akik elhivatottak az egész életen át tartó tanulás mellett. Nekik szólnak a mikrotanúsítványt adó képzések, melyek rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekre történő gyorsabb reagálást. 

A Magyar Közlöny 119. számában megjelent a „Egyes adótörvények módosításáról” szóló 2024. évi LV. törvény, mely az Országgyűlés elé benyújtott javaslathoz képest is tartalmaz néhány újdonságot. A jelen tájékoztatóban összefoglalásra kerültek a tervezet legutóbbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítások. 

1. Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó: 
2. A kedvezmények korlátozása: A családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe. 
3. Fiatalok lakhatási támogatása: A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.
4. A SZÉP Kártya új felhasználási módjai: A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. A SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz, továbbá az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
5. Borravaló adómentességének kiterjesztése: Ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
6. A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó: Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja.
   

1. Általános forgalmi adó: 

Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése: 2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az importáló - az eddigi feltételek teljesítése mellett - csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak.  

III. Extraprofit adókhoz kapcsolódó változások: 

Az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult: 

• Energiaellátók jövedelemadója: kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41%-os emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is; 
• Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5%-os legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is; 
• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7%, afelett 18%-os kulcs alkalmazása); 
• Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően; 
• Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95%-os extraprofit adót. 

A törvényben kihirdetett további részletszabályokról a PwC hírleveléből is tájékozódhat.  

2024. november 25-én a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amelyben igazgatási szolgáltatási díjak emeléséről esik szó. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésének célja, hogy a 2025-ös költségvetéshez igazodva a közszolgáltatásokból származó bevételeket növelje úgy, hogy a díjszabások átláthatóbbak legyenek. Ezek az emelések az egészségügyi, szabadalmi, oktatási és jogi területeket is érinti.
Az eGov hírlevelének cikkéből kiderül, hogy emelkedne többek között: 

• a térítéses egészségügyi szolgáltatások (például a közfoglalkoztatási jogviszonyhoz vagy a közérdekű munkához szükséges szakvélemény) ára, 6 ezer forintra, költségnövekedés miatt, 
• a szabadalmi eljárásoknál a biológiai anyagok letétbe helyezési díja (150 ezer forintról 202.500 forintra), 
• az árva művek (pl. könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű) felhasználási engedélyének díja (jövedelemszerzési céllal 124.800 forintra, anélkül 40.500 forintra), 
• a határátkelők működtetésének díja (több mint duplájára), 
• a vámtanácsadók, vámügynökök továbbképzési díja (8-ról 11 ezer forintra), 
• a szakképzési tankönyvek engedélyeztetési díjai. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában megjelent A Kormány 368/2024. (XI. 28.) Korm. rendelete a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról.  

A módosítás az alábbiakat tartalmazza:  

• A rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:„(3) A visszaváltási díjas, körforgásos termék esetében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályokat – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.”
• A rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép 2025. május 27-én: „(1) A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő. A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg, azzal, hogy kiskereskedelmi forgalomba kizárólag olyan termék hozható, amelynek általános forgalmi adóval növelt visszaváltási díja kerekítés alkalmazása nélkül készpénzben kifizethető, egész számmal meghatározott forintösszeg.”
• A rendelet 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:„(3) Ha a kötelezően visszaváltási díjas termék regisztrációja során a 6. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés nem a kötelezően visszaváltási díjas termék végleges mintájával történik, akkor az ellenőrzés sikerességéről kapott értesítést követően a gyártó által megküldött végleges minta kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a koncessziós társaság értesíti a gyártót a regisztráció eredményéről.”
• A rendelet 41. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki: „(2c) Az e rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő, de a (2) bekezdés alapján forgalomba nem hozott, 2024. július 1. napján készleten lévő termék tulajdonjogának karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezet részére történő ingyenes átruházása esetén e rendelet szabályai nem alkalmazandók.” 
• A rendelet a következő 41/B. §-sal egészül ki: „41/B. § E rendeletnek a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 368/2024. (XI. 28.) Korm. rendelettel módosított 3. § (1) bekezdésének hatálybalépését megelőzően kiskereskedelmi forgalomba hozott azon termékek esetében, amelyek visszaváltási díját a gyártó nem egész számra kerekítve határozta meg, a visszaváltási díj elszámolása során az egész számra való kerekítés általános szabályai termékenként alkalmazandók.” 

2024. november 28-án Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett és vezette Brüsszelben az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülését. A Versenyképességi Tanács az EU tagországok gazdasági minisztereinek részvételével ülésező szerve, amely az Unió számára legfontosabb gazdasági szakpolitikai kérdéseket vitatja meg.
A magyar elnökség elnökségi következtetéseket adott ki az európai versenyképesség jövőjéről. Az elnökségi következtetések elismerik a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségét, az EU szociális és gazdasági modelljének fenntartása mellett és e cél elérése érdekében az elnökségi következtetések a következőkre szólítanak fel: 

• az egységes piac elmélyítése 
• az innováció előmozdítása 
• a szabályozási terhek csökkentése 
• az üzleti környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások számára 

Az elnökségi következtetések kiemelik, hogy sürgősen mozgósítani kell a beruházásokat a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve a tiszta technológiákat és az energiainfrastruktúrát, valamint javítani kell az innováció finanszírozását. 

Nagy Márton miniszter úr a Versenyképességi Tanács ülése kapcsán megállapította, hogy Európában versenyképességi fordulatra van szükség. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína jelentős költségvetési forrásokat áldoz a digitális és zöld átállásra, ehhez az Európai Uniónak is fel kell zárkóznia, különben tovább nő a versenyhátránya és elveszíti a versenyképességi háborút. A nemzetgazdasági miniszter meglátása szerint ebben jelentős lépést képvisel a „Budapesti Deklaráció”. 

Szíves figyelmébe ajánljuk az EY hírlevelét, amely az ESG törvény legújabb módosításait ismertető törvényjavaslatról tájékoztat. A javaslatokkal a jogalkotó elsődleges célja az ESG törvény pontosítása és kiegészítése a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva. 

A törvény elfogadása után várhatóan módosulni fognak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) feladatai, illetve további változások is életbe léphetnek majd: 

• az ESG törvény június 30-hoz köti a vállalkozások kockázatelemzési feladatainak elvégzését, 
• a szállítói kérdőívek kitöltéséhez kapcsolódóan a vállalkozásnak felkészítő programot kell nyújtani a közvetlen szállítók számára, 
• ESG adatszolgáltatásként definiál minden, fenntarthatósági kérdésekben más szervezet vagy személy részére továbbított, illetve közzétett információt, ideértve az ESG beszámolót is. 

Ezen kívül pontosításra kerül az ESG törvény hatálya, így nem terjed ki a Magyarországon székhellyel rendelkező mikrovállalkozásokra, szabályozott pénzügyi szolgáltatókra és a Magyar Nemzeti Bank többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra. 

Az EY hírlevelét ide kattintva olvashatja el. 

Mint az Ön előtt is bizonyára ismert, a DÁP törvény 46.§ szerint 2025.01.16-tól a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítási szolgáltatása már csak Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazással lesz használható.  

A felhasználók már most regisztrálhatnak az Ügyfélkapu+-ra, ám a regisztrációt követően már csak az Ügyfélkapu+ fiókba lehetséges a belépés, a régi Ügyfélkapu fiókba nem. Amennyiben az Ügyfélkapuval rendelkezők nem regisztrálnak az Ügyfélkapu+-ra, nem tudnak belépni olyan felületekre, amelyekhez eddig Ügyfélkapus belépés volt szükséges. Ha valaki a DÁP-ra regisztrál, nem szűnik meg az Ügyfélkapu+ használatának lehetősége sem, 2026-tól a tervek szerint azonban már csak DÁP-pal lehet az elektronikus ügyeket intézni. A DÁP-ról bővebb információkat az Adópraxis cikkében olvashatnak. 

Az Ügyfélkapu+ regisztrációjához szükséges egy hitelesítő alkalmazás letöltése, amely lehet akár a Google Play áruházból elérhető Google Authenticator, vagy a Microsoft Authenticator. A hitelesítő alkalmazásnál a fiókkészítést követően a QR-kód beolvasása fülre kattintva engedélyezni kell, hogy az alkalmazás képeket és videókat készíthessen használat közben.  

Az Ügyfélkapu+ beállításához először az Ügyfélkapu fiókba kell belépni, majd a következő lépéseket megtenni: 

1. A bejelentkezést követően a menüpontoknál ki kell választani az Ügyfélkapu+ igénylését. 
2. Amennyiben már le van töltve egy hitelesítő alkalmazás, a „Tovább az Ügyfélkapu+ igényléséhez” fülre kell kattintani. Ha nincs letöltve az eszközre hitelesítő alkalmazás, az igénylő felületen több lehetséges autentikátor programot ajánl az Ügyfélkapu, amelyek letöltését követően szintén tovább lehet lépni az Ügyfélkapu+ igénylése fülre.  
3. Az Ügyfélkapu+ beállításához meg kell nyitni a mobilkészülékre telepített hitelesítő alkalmazást, majd le kell olvasni a képernyőn látható QR kódot. 
4. A QR kód leolvasását követően meg kell adni az Ügyfélkapuhoz tartozó jelszót, illetve a mobilalkalmazásban megkapott azonosítót, amelyet az autentikáló program mutat.  
5. Ha ezek a lépések megvannak, attól kezdve az autentikátor használatával lehet bejelentkezni az Ügyfélkapu+-ba. 
6. Ha törölni szeretné valaki a kétlépcsős autentikációt, akkor egy törlőkód segítségével ez lehetséges. A törlőkódot le kell menteni, majd ki kell pipálni a „Fenti törlőkód mentéséről gondoskodtam” fület.  

A folyamatról bővebb tájékoztatást kaphat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Zrt. Youtube-videójából.  

 A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján létrejött a hároméves bérmegállapodás a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel.  

A minimálbér 2025-ben 9%-kal 290 800 forintra,  

2026-ban 13%-kal 328 600 forintra,  

2027-ben pedig 14%-kal 374 600 forintra emelkedik.  

A garantált bérminimum 2025-ben 7%-kal 348 800 forintra nő.  

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának további növelésére van szükség, erre vonatkozóan a kormány a Demján Sándor Program keretében mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését. 

Az Országgyűlés 2024. november 26-án kedden elfogadta a 2025-ös költségvetést megalapozó adócsomagot.  

2025-től két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye, 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő majd a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.  

Az adótörvény módosítása alapján a SZÉP-kártyára utalt pénz egy részét lakásfelújításra is lehet majd használni, illetve új zsebbel bővül a SZÉP-kártya aktív magyarok néven. Itt a munkáltató az aktív életmód elősegítésére adhat havi 10 ezer forintot, éves szinten pedig 120 ezer forintot.  

Elfogadásra került az a javaslat is, miszerint január elsejétől a munkáltató albérletidíj-támogatást adhat havi maximum 150 ezer forintig a 35 év alatti munkavállalók számára.   

Fontos döntés volt az e-nyugtaadás kezdő időpontjának elhalasztása 2025. január 1-jéről 2025. július 1-jére a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében. 

Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik. 2025-től kb. 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így megszűnik 2025. január 1-jétől a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény. 

Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai is, a fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.  

Bővebb információ a Világgazdaság cikkében olvasható. 

Az Európai Bizottság javasolta az erdőirtás globális leküzdése érdekében megalkotott Erdőirtási Rendelet (EUDR) alkalmazásának 12 hónappal történő meghosszabbítását. A javaslat megvitatását követően az Európai Parlament novemberi sajtóközleményében bejelentette, hogy jóváhagyásra került az EUDR alkalmazásának elhalasztása, mely határidő így a nagyvállalatok esetében 2025. december 30-ra, a mikro- és kisvállalkozások esetében 2026. június 30-ra kitolódik. Ez a többletidő segítené a gazdasági szereplőket világszerte abban, hogy a szabályokat a kezdetektől zökkenőmentesen hajtsák végre anélkül, hogy a jogszabály céljait aláásnák. 

A Parlament más, a képviselőcsoportok által javasolt módosításokat is elfogadott, többek között az erdőirtás szempontjából „kockázatmentes” országok új kategóriájának létrehozását a meglévő három kategória – „alacsony”, „normál” és „magas” kockázat – mellett. 

A döntés értelmében a vállalatoknak további 12 hónap áll rendelkezésre az EUDR megfelelés előkészítésére és megvalósítására, amely remélhetőleg elegendő idő lesz arra, hogy az új és rendkívül komplex feladatra felkészüljenek, illetve kialakítsák megfelelő kockázatkezelési és átvilágítási folyamataikat.  

A Magyar Közlöny 2024. évi 111. számában megjelentek DÁP programmal kapcsolatos Korm. rendeletek, amelyeket az alábbiakban olvashat: 

• 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről  
• 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális állampolgárság egyes szabályairól  
• 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről  

A fenti kormányrendeletek végső előterjesztői indokolásait ide kattintva olvashatják. 

A DÁP programmal kapcsolatos részletek a https://dap.gov.hu/ honlapon érhetők el. 

Felhívjuk figyelmüket, hogy azon vállalatcsoportok belföldi csoporttagjainak, melyek csoportszintű konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti bevétele meghaladja a 750 millió eurót a vizsgált adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben, 2024. december 31-ig bejelentési kötelezettséget ír elő a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény. 

A bejelentést a Nemzeti Adó és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványon a szokásos elektronikus úton kell megtenni, azonban jelenleg ez még nem érhető el. 

Az október 17-én megjelent őszi adócsomag tervezet alapján a bejelentésben a Minimumadó tv. hatálya alatti vállalkozásoknak be kell mutatniuk: 

• A vállalatcsoport tagjainak azonosító adatait (pl. cégnév, adószám). 
• A Minimumadó tv. szerinti minősítésüket, ennek azonosítása már egy globális minimumadó szempontú megfontolást igényel. Várhatóan ezen minősítés alatt értendő a csoporttagok esetleges közös vállalkozási minősítése, úgymint áteresztő szervezet, állandó telephely, vagy kizárt szervezet jellege. 
• Továbbá a bejelentésben be kell mutatni a csoporttagok közötti részesedési viszonyokat is. 

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabály szövegszerű olvasatából, valamint a szabályozás logikájából az következik, hogy a bejelentési kötelezettség alól azon vállalatcsoportok sem mentesülnek, melyek Magyarországra tekintettel alkalmazzák az átmeneti országonkénti jelentés („CbCR”) alapú mentességet. 

A bejelentési kötelezettségről a PwC sajtóhírében talál további információt. 

A Pénzügyminisztérium 2024. október 29-én parlamentnek benyújtott egyes adótörvényeket módosító javaslata egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez. 

A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével kívánja megoldani, hogy törvénymódosítás nélkül lehessen majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben. 

A 2024-es évet követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege. 

A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét. Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók. 

Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először: 

• regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő) 
• gépjárműadó 
• cégautóadó (2026-tól) 
• gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték) 

Ugyanez az inflációkövető adóemelés lesz érvényes jövő évtől a szeszes italok (sör, bor, égetett szesz) és a dohánytermékek tételes jövedéki adójára is. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent az „Egyes adótörvények módosítása” c. javaslatcsomag. Az adócsomag célja az európai uniós és a magyar belső jogszabályok módosulása miatt, illetve az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében javasolt adójogszabály módosítások kezdeményezése.
A tervezetben található főbb módosítási javaslatokról, amelyek a jogalkotási szakaszban még változhatnak, a PwC hírleveléből, valamint  az RSM összefoglalójából  is tájékozódhat.

A törvényjavaslat a Pénzügyminisztérium honlapján, valamint ide kattintva tekinthető meg. 

Az Országgyűléshez benyújtott végleges tervezet összefoglalóját alább olvashatja.

Összefoglaló Pénzügyminisztérium az őszi adócsomagjának tervezetéről
LETÖLTÉS

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely karbonvám vagy CBAM néven ismert, 2023. október elsején lépett hatályba, és az egész EU-ra kiterjedő bizonyos harmadik országban gyártott áruk behozatalára vonatkozó, az áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget. Az érintetteknek negyedévente jelentéstételi kötelezettségük van, nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell.  

Az átmeneti szakaszról annyit lehet tudni, hogy a negyedévente benyújtandó CBAM-jelentés olyan komplex adatok összegyűjtését és ellenőrzését igényli, amelyek sok esetben nem elérhetőek, illetve a beszállítók nem reagálnak a megkeresésekre, emiatt pedig nagyon kevés adat érkezik be feldolgozásra. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) munkatársai eddig 1239 regisztrációs kérelmet dolgoztak fel, 1655 jelentést nyújtottak be az importőrök, ám 3309 érintett, regisztrációköteles ügyfél még nem regisztrált.  

Az Európai Bizottság a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés könnyítése érdekében közzétett egy kérdések és válaszok (Q&A) dokumentumot, amely azt részletezi, hogy mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok. 

2024. szeptember 30-ig lehetőség volt alapértelmezett értékeket jelenteni, ez azonban 2024. október 1-től kivezetésre került az átmeneti nyilvántartásból, tehát az októberi CBAM-jelentést technikailag a tényleges kibocsátási adatokkal kell kitölteni. Külön menüpontban lehet jelölni, ha az adatok nem állnak rendelkezésre, ekkor azonban a jelentés hiányos lesz. Azoknak, akik eddig nem teljesítették a CBAM-kötelezettségeiket, lehetőségük van a pótlására.

A CBAM-kötelezettségek köre CBAM nyilatkozattevői engedéllyel fog bővülni. Az engedélyt 2025-től lehet kérelmezni, amely 2026-tól kötelező lesz. Az engedély megszerzésének részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok a részletszabályok kidolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az viszont biztos, hogy 2026. január 1-jétől az engedéllyel nem rendelkező árukat nem engedik be az Unióba, hanem vámhatósági ellenőrzés alá vonják. 

A fentiekkel kapcsolatban részleteket a PwC hírlevelében olvashat. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a HUN-REN SZTAKI oldalán megjelent felhívást, melyben a HUN-REN SZTAKI és az ISZT közreműködésével induló rendezvénysorozat kerül bemutatásra.   

A rendezvényen több terület szakértői adnak elő, illetve tartanak kerekasztal-beszélgetéseket a kibervédelem aktuális kihívásairól és eseményeiről. A találkozók célja a szakmai kommentárok és ismeretek átadása, hogy az online térben mindenki a legakkurátusabb információkat és szemléleteket kaphassa meg olyan ügyeket illetően, mint a doxing, a scamek, a malware-ek, és a szervezetek elleni támadások.  

A rendezvény időpontja: 2024. október 30. (szerda), 16:00 – 19:30 

Helyszín: HUN-REN SZTAKI, 1111 Budapest, Lágymányosi utca 11., 6. emelet, Innovációs és Demonstrációs Tér (IDT) 

Program 

• 16:00 – 16:30 - Érkezés, regisztráció 
• 16:30 – 18:30 - Előadások 

• • Rigó Ernő, a HUN-REN SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának (HBIT) vezetője / HunCERT: Hogy kerülnek a képeink bűnözők kezére? 
  • Mezei Kitti, jogász, HUN-REN TK / MILAB: Személyes adatok veszélyben: A jogi védelem határai és lehetőségei 
  • Vargáné Parrag Jolán, Képviselet-vezető, Forpsi / ArubaCloud: Törvényesen és/vagy leleményesen a visszaélések ellen 

• 18:30 – 19:30 - Networking
  

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelynek határideje 2024. október 29. napja. A regisztráció ide kattintva tehető meg. 

Szíves figyelmébe ajánljuk Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatójának írását a kötelező visszaváltási díjas, DRS termékek legfontosabb számviteli elszámolási szabályairól. A hivatkozott cikk az alábbiakra hívja fel a figyelmet:  

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak, amely alapján eltérő számviteli elszámolás vonatkoznak az alábbiakra: 

• a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára; 
• a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára; 
• a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára. 

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét. (Sztv. 81. § (2) r bekezdés). Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül. (Sztv. 29. § (8)). A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében. (Sztv. 78. § (5)). A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is. 

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása alapján, mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 73. § (2) f bek.). A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el. (Sztv. 78. § (5)) 

A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 78. § (2)). 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Debreceni Egyetem Informatikai Karának a közelgő innovációs B2B Networking rendezvényét, amely a DATA-EDIH projekt keretén belül kerül megszervezésre. Ez az esemény az innovatív vállalatok és a kis- és középvállalkozások (KKV-k) stratégiai partnerségeinek előmozdítására és az együttműködési lehetőségek felfedezésére szolgál.  

A B2B Networking esemény remek alkalom a legújabb technológiai fejlesztéseken dolgozó KKV-k és nagyobb vállalatok képviselőinek találkozására és együttműködésére. Az esemény nemcsak üzleti kapcsolatok építését támogatja, hanem innovatív projektek előmozdítását is segíti. Emellett ideális fórum a tapasztalat- és tudásmegosztásra, valamint új üzleti lehetőségek felfedezésére és a legfrissebb piaci trendek követésére.  

Időpont: október 24., 10:00-12:00  

Helyszín: 4028 Debrecen, Kassai út 26, Informatikai Kar, IF-07 terem  

Részvétel: személyes jelenlét.  

A részvétel teljesen ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelynek határideje: 2024.10.21.  

A regisztrációhoz kattintson ide: https://forms.office.com/e/kiuwDfz9fJ  

A DATA-EDIH-ről bővebben itt: https://inf.unideb.hu/data-edih-projekt  

A fenti B2B Networking eseményen való részvétel továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy ingyenesen vegyenek részt további programokon. Az Informatikai Szakmai Napok, amelyet 2024. október 24.-én és 25.-én rendeznek meg szintén a Debreceni Egyetem Informatikai Karán, egy nagyszabású esemény lesz, amelyen több, mint 20 nagyvállalat és IT cég vesz részt és adnak elő az informatika gyakorlati alkalmazásával, új technológiákkal kapcsolatos témakörökben. Ennek során a résztvevőknek lehetőségük lesz a cégek előadásainak meghallgatására, tanácsadásokra és további szakmai kapcsolatok kiépítésére. 

Az Informatikai Szakmai Napokról további információ itt található:  https://inf.unideb.hu/informatikai-szakmai-napok-2024-osz 

A "Data EDIH" c. projekt megvalósulását Magyarország Kormánya, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága támogatta. 

A Data EDIH konzorcium részére 720.000.000 Ft költségvetési támogatás került megítélésre az egyes közvetlen uniós pályázatok önerő költségének biztosításáról szóló 1548/2023 (XII. 13.) Korm. határozat keretében. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 98. számában megjelent a 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről. 

A határozat célja, hogy Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon, a 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához létrejöjjön egy olyan szervezet, amely egyúttal működteti a Rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet is.  

Ezzel kapcsolatban előírja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács létrehozását, amely a Rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására lesz jogosult.  

A Tanácsba az alább felsorolt szervezetek delegálnak tagot:  

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 
• Magyar Nemzeti Bank 
• Gazdasági Versenyhivatal 
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 
• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 
• Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

A feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról a nemzetgazdasági miniszter készít 2024. november 30-ig előterjesztést. 

Felhívjuk figyelmét a Kúria Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésére, amely fontos megállapításokat tartalmaz a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban, érintve a helyi iparűzési adóból történő levonhatóságának kérdéskörét. 

A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel. 

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte:  

• a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint  
• az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását.  

Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybe vett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható legyen. 

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni.  

A magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket, egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket. 

A fenti kérdéskör témájában további információkat a Pwc hírlevele tartalmaz.

Felhívjuk figyelmét az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) 2023. június 29-én hatályba lépett, az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelethez (EUDR) kapcsolódó új közleményre, amely ismerteti a Bizottság javaslatát a felkészülési idő meghosszabbítására. 

Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyja a javaslatot, a jogszabály 2025. december 30-tól lenne alkalmazandó a nagyvállalatok, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Ez a 12 hónapos hosszabbítás tekinthető bevezetési időszaknak, így hozzájárulva a megfelelő és hatékony végrehajtáshoz.  

Ezzel kapcsolatos részleteket a PwC hírlevelében olvashat. 

A Bizottság közzétett egy új iránymutatást is, amely még egyértelműbb leírást ad a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára, illetve segíti a szabályok alkalmazását. Az iránymutatás 11 fejezetből áll, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a jogszerűségi követelmények, az alkalmazás időkerete, a mezőgazdasági felhasználás és a termékkör pontosítása.  

A Bizottság közzétett a rendelethez kapcsolódó GYIK dokumentumot, amely több mint 40 új választ tartalmaz a különböző érdekelt felek által világszerte feltett kérdéseire. 

Ezen felül egy új weboldal is létrehozásra került a makro- és kisvállalkozások számára, mely különböző összefoglalókat tartalmaz a témában. 

A Magyar Közlöny 101. számában megjelent a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelete. 

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosításának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések: 

• „9.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 6. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1.  napjától kell alkalmazni.  

(2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról. 

Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések: 

• „15.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1. napjától kell alkalmazni. 

(2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.” 

A Dáptv. rendelkezései szerint 2025.01.16-tól a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítási szolgáltatása már csak Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazással lesz használható.  

A fenti változásra figyelemmel a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport díjmentes online szakmai napot tart az Ügyfélkapu+ szolgáltatásról és az azzal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.  

Az online szakmai nap témái: 

• Hogyan aktiváljuk az Ügyfélkapu+ szolgáltatást? 
• Hogyan működik a kétfaktoros azonosítás? 
• Az ÁNYK csoportos beküldési funkcióját használva bevallásonként kell majd új kódot kérni? 
• Ha meghatalmazással dolgozom kinek az okos telefonját párosítjuk a rendszerhez? 
• Mit tudok Ügyfélkapu+ szolgáltatással intézni? 
• Kötelező Ügyfélkapu+-ra váltani? 
• Egy QR- kód több mobil eszközre is beolvasható? 
• Milyen mértékben érinti a könyvelői folyamatokat az azonosítási szolgáltatás változása? 

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet regisztrálni a szakmai napra: 

Ügyfélkapu plusz 2024 2 órában (tannap.hu) 

Röviden az Ügyfélkapu+ szolgáltatásról. 

Az Ügyfélkapu+ lényege, hogy a szolgáltató magasabb azonosítási szintet követel meg a beléptetésnél. Ezt nevezik kétfaktoros azonosításnak, ahol a jelszó alapú azonosítást egy második faktorral, egy kóddal egészíti ki a rendszer. A kódot a felhasználó mobil eszközén lévő hitelesítő alkalmazás generálja, 30 másodpercenként frissül, így nincs szükség internetkapcsolatra az alkalmazás használatához.  

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás ingyenesen igényelhető, csupán Ügyfélkapu regisztrációra és egy mobil eszközre van szükség az üzemeltetéséhez. Az igénylést az Ügyfélkapu (gov.hu) felületen lehet elindítani, ahol az ügyfélkapus bejelentkezést követően az „Ügyfélkapu+ igénylése” funkcióra kattintva lehet a szolgáltatást megrendelni.  

Modern Gyárak Éjszakája - programbemutató
LETÖLTÉS

Figyelmébe ajánljuk a PwC hírlevelében megjelent cikket, amely az Európai Unió erdőirtással kapcsolatos rendeletének való megfeleléséhez kapcsolódó információkat összesíti, segítséget nyújtva az érintetteknek az időben való felkészüléséhez. 

A erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR) az erdőirtással összefüggő 7 releváns áruból (kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) és a belőlük készült releváns termékek kiterjedt listájára vonatkozik. A rendelet az erdőirtás és az erdőpusztulás visszaszorítása érdekében 3 szigorú követelményt állít fel: 

• a termékek nem járulhatnak hozzá erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz, 
• előállításuk az előállító/gyártó ország jogszabályai szerint történt, 
• kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat vonatkozik rájuk. 

A rendelet azon piaci szereplőket érinti, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket hoznak forgalomba vagy visznek ki, valamint azon kereskedőket, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaznak. 

Az érintett vállalkozásoknak egy kockázatkezelési rendszert kell bevezetniük és működtetniük, amely biztosítja azt, hogy a termékek erdőirtásmentesek. Továbbá a rendelet előírása szerint a társaságok évente kötelesek nyilvánosan beszámolni az átvilágítási rendszerükről, és 5 évig meg kell őrizniük az átvilágítással kapcsolatos dokumentumokat. Ezek jelentős adminisztrációs terhet, meg nem felelés esetén pedig többletköltséget jelenthetnek a vállalkozások számára. 

A nagyvállalatokra 2024. december 30-tól vonatkozik a rendelet, míg a kis-és mikrovállalkozásokra 2025. június 30-tól.  

Az átvilágítást 2024-től Magyarországon a 2023. évi CVIII. tv. (ESG törvény) írja elő, míg uniós szinten majd 2027-től kezdődően a CSDDD / CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive). Az EUDR-rendelet a tárgyi hatálya alá tartozó termékek körét az EU Kombinált Nómenklatúrája szerinti vámtarifaszámok szerint határozza meg.  

A rendeletnek való nem megfelelés komoly következményekkel jár. Ilyen következmény lehet a vámeljárás során megállított termékek esetében, hogy nem engedik azokat az EU-ba behozni vagy onnan kivinni. A büntetés a károkozással lesz arányos, érinti a piaci szereplőt és a kereskedőt is egyaránt. A pénzbírság mértéke a termék uniós árbevételének 4%-át is elérheti. A rendeletnek való meg nem felelés következménye lehet a közbeszerzésekből történő kizárás, illetve a szankció nyilvánosságra hozatala, ami reputációvesztést eredményezhet a vállalkozás számára. 

A fentiekről bővebben a PwC hírlevelében olvashat. 

<a href="https://v2.pmkik.hu/evt/SZTFH%20rendeletek%20-%20ESG.docx" target="_blank" rel="noopener">LETÖLTÉS</a>

2024. szeptember 1-jén hatályba lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosított 49. §-a. 

Ezzel kapcsolatosan a következőkre kell kiemelt figyelmet fordítani: 

• A már hatályban lévő ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell. 
• A munkáltató is előírhatja az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező elvégzését. (Mvt. 49. § (1a) bekezdés) 
• Az Mvt. 49. § (1b) bekezdése alapján nem érinti a módosítás azon eseteket, ahol a szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik. 

Figyelmébe ajánljuk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport „Hogyan kerüljük el az adóvégrehajtás negatív jogkövetkezményeit?” című online szakmai napját. 

Az előadás keretében áttekintésre kerül a helyes tartozáskezelési eljárás, a gyakorlatban előforduló hibák, az adóvégrehajtás negatív jogkövetkezményei, illetve ezek elkerülési lehetőségei. A résztvevők tájékoztatást kapnak a kényszertörlési, a végelszámolási és a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó releváns adóhatósági tapasztalatokról. 

Az előadás témái között szerepelnek a következők:  

• Mi tekinthető tartozásnak? 
• Milyen tartozásokat hajt végre a NAV? 
• Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak? 
• Milyen lehetőségei vannak az adózónak, ha határidőben nem tud fizetni? 
• Mi a szünetelés, illetve a felfüggesztés joghatása? 
• Mi állapítható meg végrehajtási költségként? 

Az online előadást Dr. Dombi Gergely, a NAV Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztályvezetője fogja megtartani. 
A szakmai nap időpontja: 2024. szeptember 25. (szerda) 10:00-12:30 
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tehet meg.  

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország ESG témájú webinársorozatának online előadását, mely a „Tudnivalók és teendők a hamarosan hatályba lépő EU Erdőirtási Rendelettel kapcsolatban” címet viseli. A webináron való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációs link ide kattintva érhető el. 

Az Európai Unió az utóbbi időszakban több olyan programcsomagot hirdetett meg, melynek központi témája a fenntartható fejlődés és a klímavédelem. Az EU Erdőirtási Rendelete (EUDR) az erdőirtásból és erdőpusztulásból származó negatív klímahatásokat, illetve az erdők elvesztésének egyéb káros hatásait próbálja csökkenteni. A szabályozás 2024. december 30-án lép hatályba, ez pedig jelentős adminisztrációs terhet, esetleges többletköltséget jelenthet a vállalkozások számára. A PwC Magyarország online előadása az érintettek felkészülését próbálja segíteni, valamint további információkkal látja el a résztvevőket a szabályozással, és az arra való felkészüléssel kapcsolatban. 

Az online előadás időpontja: 2024. szeptember 17. (kedd), 11:00-12:00 

Az alábbi témákra lehet számítani az eseményen: 

• Bevezetés – Az EU Erdőirtási Rendelete: Miről szól az EUDR-rendelet, milyen termékeket, szereplőket és folyamatokat érint? 
• Kihívások az EUDR-nek való megfelelés terén: Hogyan érinti a vállalkozásokat az EUDR a gyakorlatban? Milyen teendőkkkel és fontos határidőkkel kell számolni? 
• EUDR megfelelőség és az ESG szabályozás: Hogyan illeszkedik az Erdőirtási Rendelet a már meglévő ESG szabályozási keretrendszerbe, milyen főbb párhuzamosságok és különbségek vannak (CSRD, CS3D, magyar ESG törvény)? 
• EUDR megfelelőség és vám: Mire számíthatnak a vállalkozások az EUDR hatálya alá tartozó termékeknek az EU-ban történő szabadforgalomba bocsátása, illetve az EU-ból történő kivitele során? 

2024 tavaszán elfogadásra került a Csomagolási és Csomagolási Hulladék Rendelet az Európai Parlament által.  

A rendelet célja, hogy: 

• a kevesebb csomagolással kevesebb hulladék képződjön, 
• a csomagolások biztonságosabbak és fenntarthatóbbak legyenek: minden csomagolás újrahasznosítható kell, hogy legyen, 
• minimalizálják a káros anyagok jelenlétét, 
• javítsák a gyűjtési és újrahasznosítási folyamatokat. 

2030-tól a következő termékeken tilos lesz az egyszer használatos műanyag csomagolás: 

• a feldolgozatlan friss gyümölcsök és zöldségek; 
• az éttermekben és kávézókban fogyasztott ételek és italok; 
• egyéni adagok (pl. fűszer, szószok, kávétejszín, cukor); 
• a szálláshelyeken használt miniatűr termékek, 
• a repülőtereken használt bőröndök szorító fóliázása. 
• Szintén betiltják bizonyos kivételekkel az ultra könnyű műanyag zacskókat is. 

2030-ra az italok (mind alkoholos, mind nem alkoholos) 10 százalékát, 2040-re pedig 40 százalékát újratölthető csomagolásban kell forgalmazni. Az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban pedig egy átfogó PFAS tilalom lép életbe. 

A cikk részletei ide kattintva érhetők el. 

A Magyar Közlöny 80. számában 2024. augusztus 8-án megjelentek az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól, illetve az akkreditációs eljárással kapcsolatos követelményrendszerről szóló rendeletek. 

Az ESG törvény célja, hogy a pénz-és tőkepiaci szereplők a gazdálkodó szervezetek tevékenységét objektíven ítélhessék meg a fenntarthatóság szempontjából. A feladatellátáshoz segítséget nyújtanak a képzett és akkreditált ESG tanácsadók. A törvény alapján az ESG tanácsadókat oktató intézmények akkreditációját a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség látja el hatósági hatáskörében, az akkreditált ESG tanácsadók nyilvántartása pedig a VALI.HU – Vállalkozói Információs portálon lesz elérhető.  

Az ESG tanácsadókat oktató intézményekre és ESG tanácsadókra az alábbi jogszabályok vonatkoznak: 

1. Az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól szóló 244/2024. (VIII.8.) Korm. rendelet; 
2. Az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról szóló 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet; 
3. Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről szóló 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet; 
4. Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról szóló 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet. 

A felmerülő szakmai kérdésekben a MGFÜ ESG csoportjának munkatársaihoz az esg@mgfu.hu e-mail címen fordulhat tanácsért. 

Augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, mely a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett, továbbá a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve. 

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet a termékbiztonságon és kockázatalapú megközelítésen alapul az EU-ban: 

• Minimális kockázat: A legtöbb MI-rendszer, például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek és a spamszűrők ebbe a kategóriába tartoznak. 
• Egyedi átláthatósági kockázat: A mesterségesintelligencia-rendszereknek, például a csevegőrobotoknak egyértelműen közölniük kell a felhasználókkal, hogy gépekkel lépnek kapcsolatba. 
• Magas kockázat: A nagy kockázatúként azonosított MI-rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük 
• Elfogadhatatlan kockázat: Az emberek alapvető jogait egyértelműen fenyegető mesterséges intelligencia-rendszerek be lesznek tiltva. 

A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek. A szabályok be nem tartása pénzbírságot von maga után. 

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével, míg az úgynevezett általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 12 hónap elteltével lesznek alkalmazandók. Az Európai Bizottság összegyűjtötte mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat, amelyek ide kattintva tekinthetők meg. 

Jelenleg 700 vállalat mutatott érdeklődést az MI Paktumhoz való csatlakozásra. Az érdeklődő szervezeteket meghívták egy szeptemberi workshopra, ahol megvitathatják a vállalásokat, és visszajelzést adhatnak egy új, szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmazó tervezetről.

2023. június 29-én hatályba lépett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR), amely 2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró. 

A rendelet az I. mellékletben felsorolt releváns termékek - nevezetesen szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és az azokból készült, tételesen meghatározott áruk - uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A szigorítás célja, hogy csökkentse az erdőirtást és erdőpusztulást, az üvegházhatású gázok kibocsátását.  

A releváns áruk és a releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:  

• erdőirtásmentesek; 
• előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt; és 
• kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva. 

A piaci szereplők a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat előzetes benyújtása nélkül a releváns termékeket nem hozhatják forgalomba és azokat nem vihetik ki. A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal a piaci szereplő felelősséget vállal azért, hogy a releváns termék megfelel a feltételeknek. 

A rendelet érintheti például az autóipart (gumiabroncs, bőrhuzatok), nyomdaipart (nyomtatott kiadványok), elektronikai ipart (gumitömítés, gumidugó), kozmetikai ipart (sztearinsav és palmitinsav) a gyógyszeripart (glicerin, kávé tartalmú gyógyszerek és vitaminok) vagy a bútoripart (faalapanyagok, bútorok). Emellett szinte az összes iparág és azon belül a teljes ellátási lánc érintett lehet a kötelezettségekben egyes gumiból készített alkatrészekre, illetve a csomagolóanyagokra (kartonpapír, raklap stb.) tekintettel. 

Az EUDR rendelet alapján a rendeletben foglalt kötelezettségek ellenőrzését a kijelölésre kerülő illetékes hatóság fogja végezni. 

Hátrányos jogkövetkezményként a pénzbírság kiszabása mellett akár az áru vagy az abból származó bevétel elkobzására, a forgalmazás megtiltására is sor kerülhet. 

A rendelet 2024. december 30-ától alkalmazandó, ezen időpontot követően releváns termékek már csak a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését követően hozhatók forgalomba, importálhatók vagy exportálhatók. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 161/2023. (IV. 28.) Kormányrendelet módosításáról szóló kormányrendeletet (logisztikai parkok). 

A módosítás bevezeti a logisztikai térség fogalmát, kialakítja a szabályozási kereteit annak érdekében, hogy Magyarország jelenlegi jelentős logisztikai csomópontjai körül összpontosuljanak az ágazat nagyobb volumenű fejlesztései. Továbbá a tudományos és innovációs, technológiai, ipari és logisztikai park rendszerhez érkezett szakmai módosító javaslatok kerülnek beépítésre a Korm. rendeletbe. 

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. július 27-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen. 

A felhívás ide kattintva érhető el. 

2024. július 12-én kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét, az MI-Rendeletet. Ez a világon az első igazán átfogó, a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos, szektorsemleges szabályozás.

A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, számos területen találkozhatunk vele, a szakértők azonban folyamatosan figyelmeztetik a felhasználókat az MI-hez kapcsolódó veszélyekre. A 2024. július 12-én elfogadott jogszabály kiterjed a mesterséges intelligencia valamennyi területére, a rendszer fejlesztésétől kezdve a felhasználói használatig. Az MI-Rendelet 20 nappal a kihirdetést követően lép életbe, de a szabályokat az érintett cégek csak később kötelesek alkalmazni.  

Az MI-Rendelethez kapcsolódó legfontosabb határidők: 

• 2024. augusztus 1: Az MI-Rendelet hatályba lépése. 
• 2025. február 2: Alkalmazandóvá válnak az általános rendelkezések és a „tiltott MI gyakorlatokra" vonatkozó szabályok, például a kiszolgáltatott csoportokat kihasználó és a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben alkalmazott érzelemfelismerő rendszerek használatának egyértelmű tilalma. 
• 2025. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik számos, többek között az általános célú MI-modellekre és az illetékes hatóságokra vonatkozó szabály. 
• 2026. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik az MI-Rendelet legtöbb további rendelkezése, ideértve például annak III. mellékletében felsorolt, magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket. 
• 2027. augusztus 2: Az MI-Rendelet teljes mértékben alkalmazandóvá válik, ideértve a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó összes kötelezettséget. 

Az MI-Rendeletről és az MI-ről bővebben beszél Dr. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos főmunkatársa, valamint Rab Árpád jövőkutató, az NMHH Innovációs Labor vezetője az NMHH Podcast műsorában.  

Felhívjuk szíves figyelmüket a NIS2-vel, vagyis az Európai Unió 2022-ben megfogalmazott irányelvével kapcsolatos határidőre. A NIS2 2023-ban lépett hatályba és az egész unióban egységes követelményeket állít fel a kiberbiztonság területén. Az irányelv célja, hogy megvédje azokat az ágazatokat melyekre a kiberfenyegetések különösen nagy hatással lehetnek. Magyarországon a NIS2 irányelvnek való megfelelésért/megfeleltetésért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a felelős. 

Mely szervezetek tartoznak a NIS2 hatálya alá?  

Azok a cégek, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, illetve az éves árbevételük meghaladja a 10 millió eurót. A megfelelési követelményeket nemcsak a szervezeteknek, hanem az ellátási láncukban résztvevő vállalkozásoknak is teljesíteniük kell. A méretkorláttól függetlenül az irányelv hatálya alá tartoznak továbbá azon szervezetek, amelyek: 

• nyilvános elektronikus hírközlést, bizalmi szolgáltatást, TLD-nyilvántartást, DNS szolgáltatást vagy domain név nyilvántartást végeznek; 
• kritikus szervezeteknek minősülnek az Európai Uniós CER irányelv szerint; 
• szolgáltatás zavara jelentős hatással lenne a közvédelemre, közegészségre vagy közbiztonságra; 
• közszolgáltatást nyújtanak (nemzeti vagy regionális szinten); 
• egyedüli szolgáltatóként létfontosságú szolgáltatást biztosítanak. 

A kiberbiztonsági megfelelés első és legfontosabb lépéseként a szervezeteknek 2024. január 1. és 2024. június 30. között be kellett jelentkezni az SZTFH-nál. A határidő elmulasztása esetén kamaránk segítséget nyújt az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázásában, valamint a megfelelő lépések megtételében, hogy a szükséges dokumentációk és bejelentések pótlása minél gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy a szervezetek mielőbb pótolják az elmaradásokat, hogy elkerüljék a lehetséges szankciókat és biztosítsák a folyamatos megfelelést a kiberbiztonsági előírásoknak. 

Kamaránk elérhetőségei ide kattintva érhetők el. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 74. számában megjelentek az egyes adótörvényeket érintő évközi változások. A módosítások - alábbiakban röviden összefoglalva - a következők:  

1. Szociális hozzájárulási adó: A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül – a korábbi 275 nap helyett – legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. 

1. Extraprofit adó: Az új intézkedések nemcsak a meglévő adóterheket növelik, hanem új adók bevezetését is tartalmazzák, amelyek további kihívásokat jelenthetnek a bankok és a pénzügyi szektor szereplőinek. Az új szabályozások kiterjednek az extraprofit adókra, a pénzügyi tranzakciós illetékre és az értékpapír tranzakciós illetékre. 

1. Adózás rendjéről szóló törvény: Az általános mulasztási bírság összege természetes személy adózóknál 400 ezer forintra, nem természetes személyeknél pedig 1 millió forintra növekedett. Hasonlóan megduplázódott a mulasztási bírság maximuma a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, a számla-, illetve nyugtakibocsátási, valamint az iratőrzési kötelezettség elmulasztása esetén. Ez utóbbi esetekben a mulasztási bírság maximuma az eddigi 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedett. 

1. Védelmi hozzájárulás: A Kormány háborúellenes akciótervről szóló 1201/2024. (VII. 8.) Korm. határozatában döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást szükséges fizetni minden olyan szektorban, ahol a háborúból kifolyólag a szektor szereplői extraprofitot realizáltak. A szabályok kidolgozásával, amelyeknek részletei még nem ismertek, a Kormány a pénzügyminisztert és nemzetgazdasági minisztert bízta meg. 

A fentiekkel kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a PcW Magyarország összefoglalóját, melyből részletesebben tájékozódhat a bevezetett változásokról. 

Figyelmébe ajánljuk a Munkavédelem, Foglalkoztatás Felügyelet honlapján újonnan megjelent „KISOKOS” című tartalmi összefoglalót, amely foglalkoztatás-felügyelet és a munkavédelem területét érintő legfontosabb információkat gyűjti össze munkáltatók és munkavállalók számára.  

2024. június 30-tól elérhetővé váltak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (továbbiakban: EKR) új funkciói.

A fejlesztések biztosítják a strukturáltabb keresési lehetőséget a közbeszerzési eljárások között, illetve lehetővé teszik, hogy a gazdasági szereplők számára könnyebben elérhetőek legyenek az üzleti lehetőségek. A korábbi felülethez képest továbbfejlesztették a CPV kód, a közbeszerzés tárgya, valamint a teljesítés helye szerinti keresési feltételeket, amely nagy mértékben segíti az eljárások közötti eligazodást. 

Megvalósult a hirdetményfigyelési szolgáltatás is, mely segítségével a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások automatikus e-mail értesítést kapnak az általuk korábban megadott keresési feltételeknek megfelelő új közbeszerzési hirdetményekről, üzleti lehetőségekről. A fejlesztés célja, hogy a vállalkozások egyszerűen, és időben értesüljenek a közbeszerzési piac számukra releváns lehetőségeiről. A funkció ingyenes, és akár EKR regisztráció nélkül, e-mail címmel történő feliratkozással is elérhető.  

A fejlesztések a 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozat szerinti, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervben foglalt intézkedésként valósulnak meg. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 74. számában megjelent a 186/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet, amely a kiberbiztonsági bírságok mértékéről, a bírság kiszabásának és befizetésének részletes eljárási szabályairól szóló 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. 

A módosítás értelmében az európai uniós jogi aktusok és a magyar jogszabályok megsértése miatt a 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott mértékű bírságok szabhatók ki.  

Az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint a kiberbiztonsági felügyeletet ellátó hatóság, a Kibertan.tv. 24. § (2) bekezdése szerint, ha az érintett szervezet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket vagy az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a biztonsági hiányosságokat nem hárítja el, a megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalát elmulasztja, vagy a tevékenységet nem hagyja abba, a 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott mértékű bírságot szabhatja ki. 

A tanúsító hatóság a bírságot ugyanazon tényállás mellett a Kibertan.tv. 15. § (1) bekezdése alapján meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően ismételten kiszabhatja. 

A rendelet 2024. október 18-án lép hatályba. 

A Magyar Közlöny 68. számában két olyan rendelet is megjelent, amely a NIS2 szabályozásához kapcsolódik. Ezek közül az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik pedig az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól. 

A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja elvégezni a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartását. A jogszabály szerint minden auditor cégnek rendelkeznie kell a következőkkel:  

• két, meghatározott felsőfokú képesítéssel rendelkező szakértővel, 
• információbiztonsági szabályzattal, valamint tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel, 
• a vizsgálat lefolytatásához szükséges biztonságos infrastruktúrával, 
• törlési eljárásrenddel. 

A feltételek függenek attól, hogy milyen biztonsági osztályba sorolt rendszerekre kívánja végezni az auditor a tevékenységet. Ez alapján két csoport különíthető el: 

• Alap biztonsági osztály: két szakértőre, minimum 15 millió forintos felelősségbiztosításra és 5 auditálási referenciára van szükség. 
• Jelentős biztonsági osztály: tíz szakértőre, 50 millió forintos felelősségbiztosításra és 15 referenciára van szükség. 

Minden potenciális auditornak szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvántartásában, annak viszont előfeltétele a telephelybiztonsági tanúsítvány (tbt). 

A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről és az alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szól, amely a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által kerül kiadásra.  

A védelmi intézkedések katalógusát a rendelet 2. melléklete rögzíti. 

A tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról szóló 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. § (5) pont értelmében 2025. január elsejétől a logisztikai tevékenységet végző vállalkozások kizárólag az előbb hivatkozott rendelet alapján megszerzett Logisztikai Park cím birtokában folytathatják  logisztikai tevékenységüket az érintett telephelyükön vagy fióktelepükön.  

Az előírás azon vállalkozásokat érinti, amelyek: 

• telephelyén vagy fióktelepén végzett tevékenységükből származó teljes éves nettó árbevételük legalább 60 százalékát raktározási és szállítmányozási tevékenységből szerzik,  
• a telephely területének nagysága eléri a 3 ha-t,  
• és a fedett raktározási kapacitása legalább 3000 m2. 

A Logisztikai Park cím megszerzéséhez nem elegendő a fenti feltételeknek megfelelni, a minősítés megszerzéséhez az illetékes minisztériumnál szükséges pályázni. A Logisztikai Park Tanácsnak a pályázat benyújtásától számított 60 napja van arra, hogy javaslatát a minisztérium részére megküldje, ezért a pályázati anyagot és a Logisztikai Park Tanács engedélyére vonatkozó kérelmet érdemes minél hamarabb beadni. 

A Logisztikai Park címpályázathoz tartozó dokumentumok a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalán érhetők el. 

A témáról készült összefoglaló ide kattintva olvasható. 

2024. év második felében új szakaszba lép karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmussal („CBAM”) kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség.

2024. július 31-ig a teljes beágyazott kibocsátás 100%-a az alapértelmezett értékek alapján is meghatározható. A fennmaradó átmeneti időszakban (azaz 2024. július 1-től 2025. december 31-ig) becsült értékek használhatók, de mennyiségi korlátok alkalmazandók: összetett áruk esetén a teljes termelési láncot figyelembe véve a teljes beágyazott kibocsátás 20%-a. Ezt követően becslések segítségével kell meghatározni (a Bizottság által megadott alapértelmezett értékek használata „becslésnek” minősül).

A 2024. évi III. negyedéves adatszolgáltatással kezdődően a gazdálkodóknak át kell térniük a CBAM rendeletben meghatározott számításon/mérésen alapuló módszerre a CBAM-jelentés elkészítése során. Annak érdekében, hogy segítse az importőröket a jelentéstételi kötelezettség teljesítésében, az Európai Bizottság Adózás és Vámunió Főigazgatósága  (DG TAXUD) közzétett egy adatigénylő formanyomtatványt, amely ide kattintva érhető el. 

CBAM átmeneti nyilvántartás elérésére pedig ide kattintva van lehetőség. 

A negyedévenkénti jelentéstételi kötelezettséggel érintetteknek nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van, melyeknek tartalmaznia kell a közvetlen és a közvetett kibocsátásokat is. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell. 

Felhívjuk figyelmét a NAV „A DRS-rendelet jövedéki vonatkozásai” című tájékoztatójára, amely felhívást tartalmaz arról, hogy 2024. július 1. napjától csak a DRS-rendelet szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltható termékek. 

A kötelezően visszaváltható jövedéki termékek forgalomba hozatalának szabályai az alábbiak: 

1. A már forgalomba hozott jövedéki termékeknél nincs további teendő. (A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 Korm. Rendelet 16. §-a és a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41. § (2a) bekezdése szerint.) 
2. A június 30-ig forgalomba nem hozott, de felzárjegyezett és GTIN számmal ellátott alkoholtermék új GTIN-azonosítószámát a zárjegyfelhasználónak be kell jelentenie a NAV-nál a NAV_J07-es nyomtatványon a forgalombahozatal előtt. 

Ha az új GTIN-számot bejelentik, akkor ezzel a jövedéki előírásoknak eleget tesznek a NAV-nál. Nem kell a terméket sem újrazárjegyezni, sem a NAV_J08-as nyomtatványt – a korábbi zárjegy felhelyezéséről – módosítani. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) KKV-tervező aloldalát, amely segítséget nyújthat a kis-és középvállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalában és a felmerülő kérdések megválaszolásában.  

A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése az uniós DESI index érték és az uniós rangsorban elfoglalt helyezés szerint a Covid óta stagnál. A hazai kkv-k nem használják ki teljesen a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, kevesen rendelkeznek legalább alapszintű digitális intenzitással. A KSH KKV-tervező aloldala azért jött létre, hogy mind a területi, mind az országos statisztikai adatokkal támogassa az üzleti döntések meghozatalában a hazai vállalkozásokat, és segítse őket a digitális érettség javításában.  

A Piaci információk oldalon 9 témakörben 50 mutató segít a tájékozódásban, megtalálhatóak a jövedelmi és fogyasztási szerkezetre vonatkozó, illetve az egyes vármegyék munkaerőpiacának, nyilvántartott álláskeresőknek, és a turisztikai kínálatnak az adatai is. Az aloldal megválaszolja a vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs kérdéseket, segítséget nyújt az ügyintézésben, és információkat gyűjt össze a vállalkozások környezetéről és azok potenciális piacáról. Az adatokat elsősorban vizuális eszközökkel mutatja be egy helyen összegyűjtve, rendszeresen aktualizálva azokat. A Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazás (TIMEA) 26 témakörben 375 különböző mutató és szűrési beállítás segítségével a statisztikai információk települési szintű áttekintését, vizsgálatát biztosítja.  

A KKV-tervezőn keresztül egyedi igény alapján is kérhető szolgáltatás, amelyet a hivatal külön adat-összeállítás, egyedi, előre egyeztetett szempontok alapján készít el.  

A szolgáltatásról bővebben a KSH honlapján olvashat. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2024. július 1-től a változó szabályzati háttérnek megfelelően a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos szabályzat módosítására került sor.

A főbb szabályzati változások az alábbiak:

1. Az eredeti terveknek és az EU Bizottsági Közleményben foglaltaknak megfelelően megszűnt az „általános” válságjogcímen történő támogatásnyújtás lehetősége.
2. Csekély összegű támogatási jogcímen jelenleg határidő korlátozás nélkül fogadhatók be a kérelmek.
3. A mezőgazdasági és halászati válságjogcím 2024.II. félévben még elérhető lesz a vállalkozások számára az ASZK Folyószámlahitel és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel esetén (a mezőgazdasági válságjogcím pedig a Mikrohitel és a Lízingkonstrukció keretében is).
4. A Széchenyi Beruházási Hitel / Agrár Széchenyi Beruházási Hitel összege 500 MFt-ra, míg a Turisztikai Kártya max. összege 250 MFt-ra módosult.
5. A Széchenyi Likviditási Hitel futamideje az eddigi 3 év mellett már 2 év is lehet.
6. A korábban beadott hitel-és lízingkérelmek kezelése és bírálata folyamatosan történhet a kiadott szabályzatokban foglalt feltételek betartása mellett.

A változástól függetlenül a Széchenyi Kártya Programba tartozó terméktípusok továbbra is elérhetők. A terméktípusok módosuló Üzletszabályzatai a KAVOSZ Zrt. honlapján tekinthetők meg.

A Magyar Public Relations Szövetség kríziskommunikációs tagozata 397 krízishelyzetet gyűjtött össze és elemzett a Krízistérkép 2023 című kiadványában, mely online letölthető a Szövetség weboldaláról. 

2024-től jelentős társasági adókedvezmény érvényesíthető a villamosenergia-tárolók (azaz akkumulátorok) létrehozatalára irányuló beruházások után. Az adókedvezmény célja, hogy az adózók olyan új villamosenergia-tároló berendezéseket létesítsenek, amelyek révén lehetséges a saját célra megtermelt villamos energia tárolása. 

Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 22/H § alapján az adózó adókedvezményt vehet igénybe villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe, azaz összesen 6 adóéven át vehető igénybe. 

Az igénybe vehető társasági adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető. 

Fontos kiemelni, hogy az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 %-a megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből származik, továbbá a beruházás keretében aktivált eszközök esetén az 5 éves kötelező üzemeltetési időszak teljesül. További feltétele az igénybevételnek, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az adott villamosenergia-tárolóra is kiterjedő, érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 64. számában megjelent a Kormány 124/2024. (VI. 14.) Korm. rendelete a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működését érintő egyes kormányrendeletek módosításáról. A kormányrendelet az alábbi változásokat tartalmazza:  

• A 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet kiegészül a 6/A. §-sal: 

• • „6/A.  § Az 1.  melléklet hatálya alá nem tartozó italtartó pohár – beleértve annak tetejét és fedelét is – 2026. június 30. napjáig a 2024. július 1. napját megelőzően hatályos rendelkezések alapján forgalomba hozható.” 

• • A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdése kiegészítésre kerül. A bekezdés kimondja, hogy nem minősül forgalomba hozatalnak: 

• • „ad) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása, 

• • ae) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása vagy  

• • af) jogutód nélküli megszűnés keretében történő átadása,” 

• A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése szerint az alábbi kötelezően visszaváltási díjas termékre az e rendelet vonatkozó szabályai nem alkalmazandók: 

• • „(6) Azon kötelezően visszaváltási díjas termék esetében, amelynél
    a) az üres vagy kiürült palack regisztrációs célú beszerzése nem vezetett eredményre,
    b) a beszerzés körülményeire figyelemmel a palack a benne lévő italterméktől az állag sérelme nélkül nem választható el, és
    c) a végső fogyasztói csomagolással ellátott italtermék számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke eléri vagy meghaladja az e rendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után fizetendő visszaváltási díj ötszázszorosát, 

• • a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki: A (6) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg nyilatkozik. 

• A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41. §-a az alábbiakkal egészül ki: 

• • „(2a) A (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatalnak minősül a (2) bekezdés szerinti termék jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabadforgalomba bocsátása – ide nem értve a szabálytalanság esetét –, az Európai Unió másik tagállamában szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott termék átvétele, valamint a kisüzemi bortermelő esetében a termék borászati üzemből történő kiszállítása is.  

• • (2b) 2024. január 1-jét követően a piacra újonnan bevezetett azon termékek esetében, amelyeket a (2) bekezdésre figyelemmel hoztak forgalomba, az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontját akként kell alkalmazni, hogy a kötelezően visszaváltási díjasként forgalomba hozott termék GTIN száma és vonalkódja nem lehet egyező a (2) bekezdés szerint forgalomba hozott termékével. 

• A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41/A. §-ában szereplő, a forgalomba hozatali azonosítóval rendelkező borászati termékek csomagolás forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó határidők a 2024. június 30-ra módosultak.  

Figyelmébe ajánljuk a Magyar Közgazdasági Társaság „Kiskereskedelmi kilátások 2024 év második félévére” címmel szervezendő online szakmai kerekasztal-beszélgetését, melyet 2024. június 18-án, 14 órától Webexen és az MKT YouTube-csatornáján követhet figyelemmel. 

A KKV-k számára továbbra is elérhetők a Miniszterelnökség és az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorciumában megvalósuló ingyenes, online közbeszerzési képzések. A képzések célja, hogy a vállalkozások megismerhessék a közbeszerzési eljárások törvényes kereteit, valamint megtanulhassák az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát. A KKV-k számára megszervezésre kerülő ingyenes közbeszerzési képzésekről ide kattintva olvashat.  

A képzés népszerűsítésére egy „Tanulj és nyerj” játék indul, melyen azok vehetnek részt, akik a játék időtartama alatt szerezték meg az oklevelüket. A játék 2024. június 3-17-ig tart. A játékban résztvevők közül minden 100. jelentkező Iphone okostelefont nyerhet.  

A promóció szabályait a honlapon található játékszabályzatban lehet elolvasni  

A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk április 18-tól megújult formában új honlapon, itt érhetőek el:  

https://kap.gov.hu/  

Az új honlap célja, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre.  

Ezen felül figyelmébe ajánljuk az Agridryer összefoglalóját a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretein belül, 2024-ben megjelenő támogatásokról, melyek a KAP I. (közvetlen támogatások) és II. (az ágazati intézkedéseket és a vidékfejlesztési intézkedések) pillérre lebontva kerültek kiírásra. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források 80%-os nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. 

A KAP Stratégiai Terv teljes forráskerete 5 376 Mrd Ft, amelyből a Közvetlen Kifizetések (KAP I. Pillér) 2485 Mrd Ft, míg a Vidékfejlesztés (KAP II. Pillér) 2891 Mrd Ft részt tesz ki. 

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a Data EDIH projekt keretében vállalkozásuk digitális fejlődése és versenyképességének növelése érdekében térítésmentes digitalizációs tanácsadással várja Önöket a mesterséges intelligencia, adatelemzés, illetve adatvizualizáció területén. 

Tanácsadási szolgáltatásokról ide kattintva talál bővebb információt: 

Jelentkezni az alábbi linken lehetséges: 

https://forms.office.com/e/yW5jFW5kit 

Jelentkezési határidő: 2024.05.24. 

A kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztésére és versenyképességének erősítésére irányuló támogatás indításáról határozott, amelynek köszönhetően egyes turisztikai területek vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le. 

A forrásokat a vidéki vendéglátó-üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széles körű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez. 

A támogatásokról bővebben az alábbi honlapon talál információt: 

https://info.kisfaludyprogram.hu//agazati-tamogatasi-program

Az Igazságügyi Minisztérium a napokban újraindította az E-cégbetekintő szolgáltatást. A megújult E-cégbetekintőt az Országos Bírósági Hivatal Ügyfél Irathozzáférési Rendszer (ÜIR) felületén találják az érdeklődök.