• szo. nov 2nd, 2024

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

Üdvözöljük megújult weboldalunkon!

Gazdasági - Jogi híreink

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent az „Egyes adótörvények módosítása” c. javaslatcsomag. Az adócsomag célja az európai uniós és a magyar belső jogszabályok módosulása miatt, illetve az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében javasolt adójogszabály módosítások kezdeményezése. A tervezetben található főbb módosítási javaslatokról, amelyek a jogalkotási szakaszban még változhatnak, a PwC hírleveléből is tájékozódhat.  

A törvényjavaslat a Pénzügyminisztérium honlapján, valamint ide kattintva tekinthető meg. 

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely karbonvám vagy CBAM néven ismert, 2023. október elsején lépett hatályba, és az egész EU-ra kiterjedő bizonyos harmadik országban gyártott áruk behozatalára vonatkozó, az áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget. Az érintetteknek negyedévente jelentéstételi kötelezettségük van, nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell.  

Az átmeneti szakaszról annyit lehet tudni, hogy a negyedévente benyújtandó CBAM-jelentés olyan komplex adatok összegyűjtését és ellenőrzését igényli, amelyek sok esetben nem elérhetőek, illetve a beszállítók nem reagálnak a megkeresésekre, emiatt pedig nagyon kevés adat érkezik be feldolgozásra. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) munkatársai eddig 1239 regisztrációs kérelmet dolgoztak fel, 1655 jelentést nyújtottak be az importőrök, ám 3309 érintett, regisztrációköteles ügyfél még nem regisztrált.  

Az Európai Bizottság a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés könnyítése érdekében közzétett egy kérdések és válaszok (Q&A) dokumentumot, amely azt részletezi, hogy mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok. 

2024. szeptember 30-ig lehetőség volt alapértelmezett értékeket jelenteni, ez azonban 2024. október 1-től kivezetésre került az átmeneti nyilvántartásból, tehát az októberi CBAM-jelentést technikailag a tényleges kibocsátási adatokkal kell kitölteni. Külön menüpontban lehet jelölni, ha az adatok nem állnak rendelkezésre, ekkor azonban a jelentés hiányos lesz. Azoknak, akik eddig nem teljesítették a CBAM-kötelezettségeiket, lehetőségük van a pótlására.

A CBAM-kötelezettségek köre CBAM nyilatkozattevői engedéllyel fog bővülni. Az engedélyt 2025-től lehet kérelmezni, amely 2026-tól kötelező lesz. Az engedély megszerzésének részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok a részletszabályok kidolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az viszont biztos, hogy 2026. január 1-jétől az engedéllyel nem rendelkező árukat nem engedik be az Unióba, hanem vámhatósági ellenőrzés alá vonják. 

A fentiekkel kapcsolatban részleteket a PwC hírlevelében olvashat. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a HUN-REN SZTAKI oldalán megjelent felhívást, melyben a HUN-REN SZTAKI és az ISZT közreműködésével induló rendezvénysorozat kerül bemutatásra.   

A rendezvényen több terület szakértői adnak elő, illetve tartanak kerekasztal-beszélgetéseket a kibervédelem aktuális kihívásairól és eseményeiről. A találkozók célja a szakmai kommentárok és ismeretek átadása, hogy az online térben mindenki a legakkurátusabb információkat és szemléleteket kaphassa meg olyan ügyeket illetően, mint a doxing, a scamek, a malware-ek, és a szervezetek elleni támadások.  

A rendezvény időpontja: 2024. október 30. (szerda), 16:00 – 19:30 

Helyszín: HUN-REN SZTAKI, 1111 Budapest, Lágymányosi utca 11., 6. emelet, Innovációs és Demonstrációs Tér (IDT) 

Program 

  • 16:00 – 16:30 - Érkezés, regisztráció 
  • 16:30 – 18:30 - Előadások 
    • Rigó Ernő, a HUN-REN SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának (HBIT) vezetője / HunCERT: Hogy kerülnek a képeink bűnözők kezére? 
    • Mezei Kitti, jogász, HUN-REN TK / MILAB: Személyes adatok veszélyben: A jogi védelem határai és lehetőségei 
    • Vargáné Parrag Jolán, Képviselet-vezető, Forpsi / ArubaCloud: Törvényesen és/vagy leleményesen a visszaélések ellen 
  • 18:30 – 19:30 - Networking

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelynek határideje 2024. október 29. napja. A regisztráció ide kattintva tehető meg. 

 

Szíves figyelmébe ajánljuk Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatójának írását a kötelező visszaváltási díjas, DRS termékek legfontosabb számviteli elszámolási szabályairól. A hivatkozott cikk az alábbiakra hívja fel a figyelmet:  

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak, amely alapján eltérő számviteli elszámolás vonatkoznak az alábbiakra: 

  • a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára; 
  • a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára; 
  • a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára. 

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét. (Sztv. 81. § (2) r bekezdés). Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül. (Sztv. 29. § (8)). A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében. (Sztv. 78. § (5)). A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is. 

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása alapján, mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 73. § (2) f bek.). A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el. (Sztv. 78. § (5)) 

A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 78. § (2)). 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Debreceni Egyetem Informatikai Karának a közelgő innovációs B2B Networking rendezvényét, amely a DATA-EDIH projekt keretén belül kerül megszervezésre. Ez az esemény az innovatív vállalatok és a kis- és középvállalkozások (KKV-k) stratégiai partnerségeinek előmozdítására és az együttműködési lehetőségek felfedezésére szolgál.  

A B2B Networking esemény remek alkalom a legújabb technológiai fejlesztéseken dolgozó KKV-k és nagyobb vállalatok képviselőinek találkozására és együttműködésére. Az esemény nemcsak üzleti kapcsolatok építését támogatja, hanem innovatív projektek előmozdítását is segíti. Emellett ideális fórum a tapasztalat- és tudásmegosztásra, valamint új üzleti lehetőségek felfedezésére és a legfrissebb piaci trendek követésére.  

Időpont: október 24., 10:00-12:00  

Helyszín: 4028 Debrecen, Kassai út 26, Informatikai Kar, IF-07 terem  

Részvétel: személyes jelenlét.  

A részvétel teljesen ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelynek határideje: 2024.10.21. 

A regisztrációhoz kattintson ide: https://forms.office.com/e/kiuwDfz9fJ 

A DATA-EDIH-ről bővebben itt: https://inf.unideb.hu/data-edih-projekt 

A fenti B2B Networking eseményen való részvétel továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy ingyenesen vegyenek részt további programokon. Az Informatikai Szakmai Napok, amelyet 2024. október 24.-én és 25.-én rendeznek meg szintén a Debreceni Egyetem Informatikai Karán, egy nagyszabású esemény lesz, amelyen több, mint 20 nagyvállalat és IT cég vesz részt és adnak elő az informatika gyakorlati alkalmazásával, új technológiákkal kapcsolatos témakörökben. Ennek során a résztvevőknek lehetőségük lesz a cégek előadásainak meghallgatására, tanácsadásokra és további szakmai kapcsolatok kiépítésére. 

Az Informatikai Szakmai Napokról további információ itt található:  https://inf.unideb.hu/informatikai-szakmai-napok-2024-osz 

A "Data EDIH" c. projekt megvalósulását Magyarország Kormánya, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága támogatta. 

A Data EDIH konzorcium részére 720.000.000 Ft költségvetési támogatás került megítélésre az egyes közvetlen uniós pályázatok önerő költségének biztosításáról szóló 1548/2023 (XII. 13.) Korm. határozat keretében. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 98. számában megjelent a 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről. 

A határozat célja, hogy Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon, a 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához létrejöjjön egy olyan szervezet, amely egyúttal működteti a Rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet is.  

Ezzel kapcsolatban előírja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács létrehozását, amely a Rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására lesz jogosult.  

A Tanácsba az alább felsorolt szervezetek delegálnak tagot:  

  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 
  • Magyar Nemzeti Bank 
  • Gazdasági Versenyhivatal 
  • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 
  • Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 
  • Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

A feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról a nemzetgazdasági miniszter készít 2024. november 30-ig előterjesztést. 

Felhívjuk figyelmét a Kúria Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésére, amely fontos megállapításokat tartalmaz a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban, érintve a helyi iparűzési adóból történő levonhatóságának kérdéskörét. 

A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel. 

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte:  

  • a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint  
  • az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását.  

Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybe vett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható legyen. 

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni.  

A magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket, egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket. 

A fenti kérdéskör témájában további információkat a Pwc hírlevele tartalmaz.

Felhívjuk figyelmét az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) 2023. június 29-én hatályba lépett, az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelethez (EUDR) kapcsolódó új közleményre, amely ismerteti a Bizottság javaslatát a felkészülési idő meghosszabbítására. 

Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyja a javaslatot, a jogszabály 2025. december 30-tól lenne alkalmazandó a nagyvállalatok, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Ez a 12 hónapos hosszabbítás tekinthető bevezetési időszaknak, így hozzájárulva a megfelelő és hatékony végrehajtáshoz.  

Ezzel kapcsolatos részleteket a PwC hírlevelében olvashat. 

A Bizottság közzétett egy új iránymutatást is, amely még egyértelműbb leírást ad a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára, illetve segíti a szabályok alkalmazását. Az iránymutatás 11 fejezetből áll, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a jogszerűségi követelmények, az alkalmazás időkerete, a mezőgazdasági felhasználás és a termékkör pontosítása.  

A Bizottság közzétett a rendelethez kapcsolódó GYIK dokumentumot, amely több mint 40 új választ tartalmaz a különböző érdekelt felek által világszerte feltett kérdéseire. 

Ezen felül egy új weboldal is létrehozásra került a makro- és kisvállalkozások számára, mely különböző összefoglalókat tartalmaz a témában. 

A Magyar Közlöny 101. számában megjelent a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelete. 

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosításának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések: 

  • „9.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 6. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1.  napjától kell alkalmazni.  

(2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról. 

Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések: 

  • „15.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1. napjától kell alkalmazni. 

(2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.” 

A Dáptv. rendelkezései szerint 2025.01.16-tól a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítási szolgáltatása már csak Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazással lesz használható.  

A fenti változásra figyelemmel a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport díjmentes online szakmai napot tart az Ügyfélkapu+ szolgáltatásról és az azzal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.  

Az online szakmai nap témái: 

  • Hogyan aktiváljuk az Ügyfélkapu+ szolgáltatást? 
  • Hogyan működik a kétfaktoros azonosítás? 
  • Az ÁNYK csoportos beküldési funkcióját használva bevallásonként kell majd új kódot kérni? 
  • Ha meghatalmazással dolgozom kinek az okos telefonját párosítjuk a rendszerhez? 
  • Mit tudok Ügyfélkapu+ szolgáltatással intézni? 
  • Kötelező Ügyfélkapu+-ra váltani? 
  • Egy QR- kód több mobil eszközre is beolvasható? 
  • Milyen mértékben érinti a könyvelői folyamatokat az azonosítási szolgáltatás változása? 

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet regisztrálni a szakmai napra: 

Ügyfélkapu plusz 2024 2 órában (tannap.hu) 

Röviden az Ügyfélkapu+ szolgáltatásról. 

Az Ügyfélkapu+ lényege, hogy a szolgáltató magasabb azonosítási szintet követel meg a beléptetésnél. Ezt nevezik kétfaktoros azonosításnak, ahol a jelszó alapú azonosítást egy második faktorral, egy kóddal egészíti ki a rendszer. A kódot a felhasználó mobil eszközén lévő hitelesítő alkalmazás generálja, 30 másodpercenként frissül, így nincs szükség internetkapcsolatra az alkalmazás használatához.  

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás ingyenesen igényelhető, csupán Ügyfélkapu regisztrációra és egy mobil eszközre van szükség az üzemeltetéséhez. Az igénylést az Ügyfélkapu (gov.hu) felületen lehet elindítani, ahol az ügyfélkapus bejelentkezést követően az „Ügyfélkapu+ igénylése” funkcióra kattintva lehet a szolgáltatást megrendelni.  

Figyelmébe ajánljuk a PwC hírlevelében megjelent cikket, amely az Európai Unió erdőirtással kapcsolatos rendeletének való megfeleléséhez kapcsolódó információkat összesíti, segítséget nyújtva az érintetteknek az időben való felkészüléséhez. 

A erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR) az erdőirtással összefüggő 7 releváns áruból (kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) és a belőlük készült releváns termékek kiterjedt listájára vonatkozik. A rendelet az erdőirtás és az erdőpusztulás visszaszorítása érdekében 3 szigorú követelményt állít fel: 

  • a termékek nem járulhatnak hozzá erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz, 
  • előállításuk az előállító/gyártó ország jogszabályai szerint történt, 
  • kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat vonatkozik rájuk. 

A rendelet azon piaci szereplőket érinti, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket hoznak forgalomba vagy visznek ki, valamint azon kereskedőket, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaznak. 

Az érintett vállalkozásoknak egy kockázatkezelési rendszert kell bevezetniük és működtetniük, amely biztosítja azt, hogy a termékek erdőirtásmentesek. Továbbá a rendelet előírása szerint a társaságok évente kötelesek nyilvánosan beszámolni az átvilágítási rendszerükről, és 5 évig meg kell őrizniük az átvilágítással kapcsolatos dokumentumokat. Ezek jelentős adminisztrációs terhet, meg nem felelés esetén pedig többletköltséget jelenthetnek a vállalkozások számára. 

A nagyvállalatokra 2024. december 30-tól vonatkozik a rendelet, míg a kis-és mikrovállalkozásokra 2025. június 30-tól 

Az átvilágítást 2024-től Magyarországon a 2023. évi CVIII. tv. (ESG törvény) írja elő, míg uniós szinten majd 2027-től kezdődően a CSDDD / CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive). Az EUDR-rendelet a tárgyi hatálya alá tartozó termékek körét az EU Kombinált Nómenklatúrája szerinti vámtarifaszámok szerint határozza meg.  

A rendeletnek való nem megfelelés komoly következményekkel jár. Ilyen következmény lehet a vámeljárás során megállított termékek esetében, hogy nem engedik azokat az EU-ba behozni vagy onnan kivinni. A büntetés a károkozással lesz arányos, érinti a piaci szereplőt és a kereskedőt is egyaránt. A pénzbírság mértéke a termék uniós árbevételének 4%-át is elérheti. A rendeletnek való meg nem felelés következménye lehet a közbeszerzésekből történő kizárás, illetve a szankció nyilvánosságra hozatala, ami reputációvesztést eredményezhet a vállalkozás számára. 

A fentiekről bővebben a PwC hírlevelében olvashat. 

<a href="https://v2.pmkik.hu/evt/SZTFH%20rendeletek%20-%20ESG.docx" target="_blank" rel="noopener">LETÖLTÉS</a>

  1. szeptember 1-jén hatályba lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosított 49. §-a. 

Ezzel kapcsolatosan a következőkre kell kiemelt figyelmet fordítani: 

  • A már hatályban lévő ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell. 
  • A munkáltató is előírhatja az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező elvégzését. (Mvt. 49. § (1a) bekezdés) 
  • Az Mvt. 49. § (1b) bekezdése alapján nem érinti a módosítás azon eseteket, ahol a szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik. 

Figyelmébe ajánljuk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport „Hogyan kerüljük el az adóvégrehajtás negatív jogkövetkezményeit?” című online szakmai napját. 

Az előadás keretében áttekintésre kerül a helyes tartozáskezelési eljárás, a gyakorlatban előforduló hibák, az adóvégrehajtás negatív jogkövetkezményei, illetve ezek elkerülési lehetőségei. A résztvevők tájékoztatást kapnak a kényszertörlési, a végelszámolási és a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó releváns adóhatósági tapasztalatokról. 

Az előadás témái között szerepelnek a következők:  

  • Mi tekinthető tartozásnak? 
  • Milyen tartozásokat hajt végre a NAV? 
  • Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak? 
  • Milyen lehetőségei vannak az adózónak, ha határidőben nem tud fizetni? 
  • Mi a szünetelés, illetve a felfüggesztés joghatása? 
  • Mi állapítható meg végrehajtási költségként? 

Az online előadást Dr. Dombi Gergely, a NAV Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztályvezetője fogja megtartani. 
A szakmai nap időpontja: 2024. szeptember 25. (szerda) 10:00-12:30 
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tehet meg.  

Szíves figyelmébe ajánljuk a PwC Magyarország ESG témájú webinársorozatának online előadását, mely a „Tudnivalók és teendők a hamarosan hatályba lépő EU Erdőirtási Rendelettel kapcsolatban” címet viseli. A webináron való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációs link ide kattintva érhető el. 

Az Európai Unió az utóbbi időszakban több olyan programcsomagot hirdetett meg, melynek központi témája a fenntartható fejlődés és a klímavédelem. Az EU Erdőirtási Rendelete (EUDR) az erdőirtásból és erdőpusztulásból származó negatív klímahatásokat, illetve az erdők elvesztésének egyéb káros hatásait próbálja csökkenteni. A szabályozás 2024. december 30-án lép hatályba, ez pedig jelentős adminisztrációs terhet, esetleges többletköltséget jelenthet a vállalkozások számára. A PwC Magyarország online előadása az érintettek felkészülését próbálja segíteni, valamint további információkkal látja el a résztvevőket a szabályozással, és az arra való felkészüléssel kapcsolatban. 

Az online előadás időpontja: 2024. szeptember 17. (kedd), 11:00-12:00 

Az alábbi témákra lehet számítani az eseményen: 

  • Bevezetés – Az EU Erdőirtási Rendelete: Miről szól az EUDR-rendelet, milyen termékeket, szereplőket és folyamatokat érint? 
  • Kihívások az EUDR-nek való megfelelés terén: Hogyan érinti a vállalkozásokat az EUDR a gyakorlatban? Milyen teendőkkkel és fontos határidőkkel kell számolni? 
  • EUDR megfelelőség és az ESG szabályozás: Hogyan illeszkedik az Erdőirtási Rendelet a már meglévő ESG szabályozási keretrendszerbe, milyen főbb párhuzamosságok és különbségek vannak (CSRD, CS3D, magyar ESG törvény)? 
  • EUDR megfelelőség és vám: Mire számíthatnak a vállalkozások az EUDR hatálya alá tartozó termékeknek az EU-ban történő szabadforgalomba bocsátása, illetve az EU-ból történő kivitele során? 

2024 tavaszán elfogadásra került a Csomagolási és Csomagolási Hulladék Rendelet az Európai Parlament által.  

A rendelet célja, hogy: 

  • a kevesebb csomagolással kevesebb hulladék képződjön, 
  • a csomagolások biztonságosabbak és fenntarthatóbbak legyenek: minden csomagolás újrahasznosítható kell, hogy legyen, 
  • minimalizálják a káros anyagok jelenlétét, 
  • javítsák a gyűjtési és újrahasznosítási folyamatokat. 

2030-tól a következő termékeken tilos lesz az egyszer használatos műanyag csomagolás: 

  • a feldolgozatlan friss gyümölcsök és zöldségek; 
  • az éttermekben és kávézókban fogyasztott ételek és italok; 
  • egyéni adagok (pl. fűszer, szószok, kávétejszín, cukor); 
  • a szálláshelyeken használt miniatűr termékek, 
  • a repülőtereken használt bőröndök szorító fóliázása. 
  • Szintén betiltják bizonyos kivételekkel az ultra könnyű műanyag zacskókat is. 

2030-ra az italok (mind alkoholos, mind nem alkoholos) 10 százalékát, 2040-re pedig 40 százalékát újratölthető csomagolásban kell forgalmazni. Az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban pedig egy átfogó PFAS tilalom lép életbe. 

A cikk részletei ide kattintva érhetők el. 

A Magyar Közlöny 80. számában 2024. augusztus 8-án megjelentek az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól, illetve az akkreditációs eljárással kapcsolatos követelményrendszerről szóló rendeletek. 

Az ESG törvény célja, hogy a pénz-és tőkepiaci szereplők a gazdálkodó szervezetek tevékenységét objektíven ítélhessék meg a fenntarthatóság szempontjából. A feladatellátáshoz segítséget nyújtanak a képzett és akkreditált ESG tanácsadók. A törvény alapján az ESG tanácsadókat oktató intézmények akkreditációját a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség látja el hatósági hatáskörében, az akkreditált ESG tanácsadók nyilvántartása pedig a VALI.HU – Vállalkozói Információs portálon lesz elérhető.  

Az ESG tanácsadókat oktató intézményekre és ESG tanácsadókra az alábbi jogszabályok vonatkoznak: 

  1. Az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól szóló 244/2024. (VIII.8.) Korm. rendelet; 
  2. Az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról szóló 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet; 
  3. Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről szóló 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet; 
  4. Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról szóló 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet. 

A felmerülő szakmai kérdésekben a MGFÜ ESG csoportjának munkatársaihoz az esg@mgfu.hu e-mail címen fordulhat tanácsért. 

 

Augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, mely a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett, továbbá a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve. 

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet a termékbiztonságon és kockázatalapú megközelítésen alapul az EU-ban: 

  • Minimális kockázat: A legtöbb MI-rendszer, például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek és a spamszűrők ebbe a kategóriába tartoznak. 
  • Egyedi átláthatósági kockázat: A mesterségesintelligencia-rendszereknek, például a csevegőrobotoknak egyértelműen közölniük kell a felhasználókkal, hogy gépekkel lépnek kapcsolatba. 
  • Magas kockázat: A nagy kockázatúként azonosított MI-rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük 
  • Elfogadhatatlan kockázat: Az emberek alapvető jogait egyértelműen fenyegető mesterséges intelligencia-rendszerek be lesznek tiltva. 

 

A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek. A szabályok be nem tartása pénzbírságot von maga után. 

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével, míg az úgynevezett általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 12 hónap elteltével lesznek alkalmazandók. Az Európai Bizottság összegyűjtötte mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat, amelyek ide kattintva tekinthetők meg. 

Jelenleg 700 vállalat mutatott érdeklődést az MI Paktumhoz való csatlakozásra. Az érdeklődő szervezeteket meghívták egy szeptemberi workshopra, ahol megvitathatják a vállalásokat, és visszajelzést adhatnak egy új, szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmazó tervezetről.

2023. június 29-én hatályba lépett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR), amely 2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró. 

A rendelet az I. mellékletben felsorolt releváns termékek - nevezetesen szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és az azokból készült, tételesen meghatározott áruk - uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A szigorítás célja, hogy csökkentse az erdőirtást és erdőpusztulást, az üvegházhatású gázok kibocsátását.  

A releváns áruk és a releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül 

  • erdőirtásmentesek; 
  • előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt; és 
  • kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva. 

A piaci szereplők a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat előzetes benyújtása nélkül a releváns termékeket nem hozhatják forgalomba és azokat nem vihetik ki. A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal a piaci szereplő felelősséget vállal azért, hogy a releváns termék megfelel a feltételeknek. 

A rendelet érintheti például az autóipart (gumiabroncs, bőrhuzatok), nyomdaipart (nyomtatott kiadványok), elektronikai ipart (gumitömítés, gumidugó), kozmetikai ipart (sztearinsav és palmitinsav) a gyógyszeripart (glicerin, kávé tartalmú gyógyszerek és vitaminok) vagy a bútoripart (faalapanyagok, bútorok). Emellett szinte az összes iparág és azon belül a teljes ellátási lánc érintett lehet a kötelezettségekben egyes gumiból készített alkatrészekre, illetve a csomagolóanyagokra (kartonpapír, raklap stb.) tekintettel. 

Az EUDR rendelet alapján a rendeletben foglalt kötelezettségek ellenőrzését a kijelölésre kerülő illetékes hatóság fogja végezni. 

Hátrányos jogkövetkezményként a pénzbírság kiszabása mellett akár az áru vagy az abból származó bevétel elkobzására, a forgalmazás megtiltására is sor kerülhet. 

A rendelet 2024. december 30-ától alkalmazandó, ezen időpontot követően releváns termékek már csak a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését követően hozhatók forgalomba, importálhatók vagy exportálhatók. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 161/2023. (IV. 28.) Kormányrendelet módosításáról szóló kormányrendeletet (logisztikai parkok). 

A módosítás bevezeti a logisztikai térség fogalmát, kialakítja a szabályozási kereteit annak érdekében, hogy Magyarország jelenlegi jelentős logisztikai csomópontjai körül összpontosuljanak az ágazat nagyobb volumenű fejlesztései. Továbbá a tudományos és innovációs, technológiai, ipari és logisztikai park rendszerhez érkezett szakmai módosító javaslatok kerülnek beépítésre a Korm. rendeletbe. 

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. július 27-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen. 

A felhívás ide kattintva érhető el. 

2024. július 12-én kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét, az MI-Rendeletet. Ez a világon az első igazán átfogó, a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos, szektorsemleges szabályozás.

A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, számos területen találkozhatunk vele, a szakértők azonban folyamatosan figyelmeztetik a felhasználókat az MI-hez kapcsolódó veszélyekre. A 2024. július 12-én elfogadott jogszabály kiterjed a mesterséges intelligencia valamennyi területére, a rendszer fejlesztésétől kezdve a felhasználói használatig. Az MI-Rendelet 20 nappal a kihirdetést követően lép életbe, de a szabályokat az érintett cégek csak később kötelesek alkalmazni.  

Az MI-Rendelethez kapcsolódó legfontosabb határidők: 

  • 2024. augusztus 1: Az MI-Rendelet hatályba lépése. 
  • 2025. február 2: Alkalmazandóvá válnak az általános rendelkezések és a „tiltott MI gyakorlatokra" vonatkozó szabályok, például a kiszolgáltatott csoportokat kihasználó és a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben alkalmazott érzelemfelismerő rendszerek használatának egyértelmű tilalma. 
  • 2025. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik számos, többek között az általános célú MI-modellekre és az illetékes hatóságokra vonatkozó szabály. 
  • 2026. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik az MI-Rendelet legtöbb további rendelkezése, ideértve például annak III. mellékletében felsorolt, magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket. 
  • 2027. augusztus 2: Az MI-Rendelet teljes mértékben alkalmazandóvá válik, ideértve a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó összes kötelezettséget. 

Az MI-Rendeletről és az MI-ről bővebben beszél Dr. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos főmunkatársa, valamint Rab Árpád jövőkutató, az NMHH Innovációs Labor vezetője az NMHH Podcast műsorában 

Felhívjuk szíves figyelmüket a NIS2-vel, vagyis az Európai Unió 2022-ben megfogalmazott irányelvével kapcsolatos határidőre. A NIS2 2023-ban lépett hatályba és az egész unióban egységes követelményeket állít fel a kiberbiztonság területén. Az irányelv célja, hogy megvédje azokat az ágazatokat melyekre a kiberfenyegetések különösen nagy hatással lehetnek. Magyarországon a NIS2 irányelvnek való megfelelésért/megfeleltetésért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a felelős. 

Mely szervezetek tartoznak a NIS2 hatálya alá?  

Azok a cégek, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, illetve az éves árbevételük meghaladja a 10 millió eurót. A megfelelési követelményeket nemcsak a szervezeteknek, hanem az ellátási láncukban résztvevő vállalkozásoknak is teljesíteniük kell. A méretkorláttól függetlenül az irányelv hatálya alá tartoznak továbbá azon szervezetek, amelyek: 

  • nyilvános elektronikus hírközlést, bizalmi szolgáltatást, TLD-nyilvántartást, DNS szolgáltatást vagy domain név nyilvántartást végeznek; 
  • kritikus szervezeteknek minősülnek az Európai Uniós CER irányelv szerint; 
  • szolgáltatás zavara jelentős hatással lenne a közvédelemre, közegészségre vagy közbiztonságra; 
  • közszolgáltatást nyújtanak (nemzeti vagy regionális szinten); 
  • egyedüli szolgáltatóként létfontosságú szolgáltatást biztosítanak. 

A kiberbiztonsági megfelelés első és legfontosabb lépéseként a szervezeteknek 2024. január 1. és 2024. június 30. között be kellett jelentkezni az SZTFH-nál. A határidő elmulasztása esetén kamaránk segítséget nyújt az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázásában, valamint a megfelelő lépések megtételében, hogy a szükséges dokumentációk és bejelentések pótlása minél gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy a szervezetek mielőbb pótolják az elmaradásokat, hogy elkerüljék a lehetséges szankciókat és biztosítsák a folyamatos megfelelést a kiberbiztonsági előírásoknak. 

Kamaránk elérhetőségei ide kattintva érhetők el. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 74. számában megjelentek az egyes adótörvényeket érintő évközi változások. A módosítások - alábbiakban röviden összefoglalva - a következők:  

  1. Szociális hozzájárulási adó: A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül – a korábbi 275 nap helyett – legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. 
  1. Extraprofit adó: Az új intézkedések nemcsak a meglévő adóterheket növelik, hanem új adók bevezetését is tartalmazzák, amelyek további kihívásokat jelenthetnek a bankok és a pénzügyi szektor szereplőinek. Az új szabályozások kiterjednek az extraprofit adókra, a pénzügyi tranzakciós illetékre és az értékpapír tranzakciós illetékre. 
  1. Adózás rendjéről szóló törvény: Az általános mulasztási bírság összege természetes személy adózóknál 400 ezer forintra, nem természetes személyeknél pedig 1 millió forintra növekedett. Hasonlóan megduplázódott a mulasztási bírság maximuma a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, a számla-, illetve nyugtakibocsátási, valamint az iratőrzési kötelezettség elmulasztása esetén. Ez utóbbi esetekben a mulasztási bírság maximuma az eddigi 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedett. 
  1. Védelmi hozzájárulás: A Kormány háborúellenes akciótervről szóló 1201/2024. (VII. 8.) Korm. határozatában döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást szükséges fizetni minden olyan szektorban, ahol a háborúból kifolyólag a szektor szereplői extraprofitot realizáltak. A szabályok kidolgozásával, amelyeknek részletei még nem ismertek, a Kormány a pénzügyminisztert és nemzetgazdasági minisztert bízta meg. 

A fentiekkel kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a PcW Magyarország összefoglalóját, melyből részletesebben tájékozódhat a bevezetett változásokról. 

Figyelmébe ajánljuk a Munkavédelem, Foglalkoztatás Felügyelet honlapján újonnan megjelent „KISOKOS” című tartalmi összefoglalót, amely foglalkoztatás-felügyelet és a munkavédelem területét érintő legfontosabb információkat gyűjti össze munkáltatók és munkavállalók számára.  

2024. június 30-tól elérhetővé váltak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (továbbiakban: EKR) új funkciói.

A fejlesztések biztosítják a strukturáltabb keresési lehetőséget a közbeszerzési eljárások között, illetve lehetővé teszik, hogy a gazdasági szereplők számára könnyebben elérhetőek legyenek az üzleti lehetőségek. A korábbi felülethez képest továbbfejlesztették a CPV kód, a közbeszerzés tárgya, valamint a teljesítés helye szerinti keresési feltételeket, amely nagy mértékben segíti az eljárások közötti eligazodást. 

Megvalósult a hirdetményfigyelési szolgáltatás is, mely segítségével a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások automatikus e-mail értesítést kapnak az általuk korábban megadott keresési feltételeknek megfelelő új közbeszerzési hirdetményekről, üzleti lehetőségekről. A fejlesztés célja, hogy a vállalkozások egyszerűen, és időben értesüljenek a közbeszerzési piac számukra releváns lehetőségeiről. A funkció ingyenes, és akár EKR regisztráció nélkül, e-mail címmel történő feliratkozással is elérhető.  

A fejlesztések a 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozat szerinti, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervben foglalt intézkedésként valósulnak meg. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 74. számában megjelent a 186/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet, amely a kiberbiztonsági bírságok mértékéről, a bírság kiszabásának és befizetésének részletes eljárási szabályairól szóló 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. 

A módosítás értelmében az európai uniós jogi aktusok és a magyar jogszabályok megsértése miatt a 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott mértékű bírságok szabhatók ki.  

Az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint a kiberbiztonsági felügyeletet ellátó hatóság, a Kibertan.tv. 24. § (2) bekezdése szerint, ha az érintett szervezet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket vagy az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a biztonsági hiányosságokat nem hárítja el, a megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalát elmulasztja, vagy a tevékenységet nem hagyja abba, a 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott mértékű bírságot szabhatja ki. 

A tanúsító hatóság a bírságot ugyanazon tényállás mellett a Kibertan.tv. 15. § (1) bekezdése alapján meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően ismételten kiszabhatja. 

A rendelet 2024. október 18-án lép hatályba. 

A Magyar Közlöny 68. számában két olyan rendelet is megjelent, amely a NIS2 szabályozásához kapcsolódik. Ezek közül az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik pedig az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól. 

A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja elvégezni a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartását. A jogszabály szerint minden auditor cégnek rendelkeznie kell a következőkkel:  

  • két, meghatározott felsőfokú képesítéssel rendelkező szakértővel, 
  • információbiztonsági szabályzattal, valamint tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel, 
  • a vizsgálat lefolytatásához szükséges biztonságos infrastruktúrával, 
  • törlési eljárásrenddel. 

A feltételek függenek attól, hogy milyen biztonsági osztályba sorolt rendszerekre kívánja végezni az auditor a tevékenységet. Ez alapján két csoport különíthető el: 

  • Alap biztonsági osztály: két szakértőre, minimum 15 millió forintos felelősségbiztosításra és 5 auditálási referenciára van szükség. 
  • Jelentős biztonsági osztály: tíz szakértőre, 50 millió forintos felelősségbiztosításra és 15 referenciára van szükség. 

Minden potenciális auditornak szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvántartásában, annak viszont előfeltétele a telephelybiztonsági tanúsítvány (tbt). 

A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről és az alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szól, amely a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által kerül kiadásra.  

A védelmi intézkedések katalógusát a rendelet 2. melléklete rögzíti. 

A tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról szóló 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. § (5) pont értelmében 2025. január elsejétől a logisztikai tevékenységet végző vállalkozások kizárólag az előbb hivatkozott rendelet alapján megszerzett Logisztikai Park cím birtokában folytathatják  logisztikai tevékenységüket az érintett telephelyükön vagy fióktelepükön.  

Az előírás azon vállalkozásokat érinti, amelyek: 

  • telephelyén vagy fióktelepén végzett tevékenységükből származó teljes éves nettó árbevételük legalább 60 százalékát raktározási és szállítmányozási tevékenységből szerzik,  
  • a telephely területének nagysága eléri a 3 ha-t,  
  • és a fedett raktározási kapacitása legalább 3000 m2. 

A Logisztikai Park cím megszerzéséhez nem elegendő a fenti feltételeknek megfelelni, a minősítés megszerzéséhez az illetékes minisztériumnál szükséges pályázni. A Logisztikai Park Tanácsnak a pályázat benyújtásától számított 60 napja van arra, hogy javaslatát a minisztérium részére megküldje, ezért a pályázati anyagot és a Logisztikai Park Tanács engedélyére vonatkozó kérelmet érdemes minél hamarabb beadni. 

A Logisztikai Park címpályázathoz tartozó dokumentumok a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalán érhetők el. 

A témáról készült összefoglaló ide kattintva olvasható. 

2024. év második felében új szakaszba lép karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmussal („CBAM”) kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség.

2024. július 31-ig a teljes beágyazott kibocsátás 100%-a az alapértelmezett értékek alapján is meghatározható. A fennmaradó átmeneti időszakban (azaz 2024. július 1-től 2025. december 31-ig) becsült értékek használhatók, de mennyiségi korlátok alkalmazandók: összetett áruk esetén a teljes termelési láncot figyelembe véve a teljes beágyazott kibocsátás 20%-a. Ezt követően becslések segítségével kell meghatározni (a Bizottság által megadott alapértelmezett értékek használata „becslésnek” minősül).

A 2024. évi III. negyedéves adatszolgáltatással kezdődően a gazdálkodóknak át kell térniük a CBAM rendeletben meghatározott számításon/mérésen alapuló módszerre a CBAM-jelentés elkészítése során. Annak érdekében, hogy segítse az importőröket a jelentéstételi kötelezettség teljesítésében, az Európai Bizottság Adózás és Vámunió Főigazgatósága  (DG TAXUD) közzétett egy adatigénylő formanyomtatványt, amely ide kattintva érhető el. 

CBAM átmeneti nyilvántartás elérésére pedig ide kattintva van lehetőség. 

A negyedévenkénti jelentéstételi kötelezettséggel érintetteknek nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van, melyeknek tartalmaznia kell a közvetlen és a közvetett kibocsátásokat is. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell. 

Felhívjuk figyelmét a NAV „A DRS-rendelet jövedéki vonatkozásai” című tájékoztatójára, amely felhívást tartalmaz arról, hogy 2024. július 1. napjától csak a DRS-rendelet szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltható termékek. 

A kötelezően visszaváltható jövedéki termékek forgalomba hozatalának szabályai az alábbiak: 

  1. A már forgalomba hozott jövedéki termékeknél nincs további teendő. (A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 Korm. Rendelet 16. §-a és a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41. § (2a) bekezdése szerint.) 
  2. A június 30-ig forgalomba nem hozott, de felzárjegyezett és GTIN számmal ellátott alkoholtermék új GTIN-azonosítószámát a zárjegyfelhasználónak be kell jelentenie a NAV-nál a NAV_J07-es nyomtatványon a forgalombahozatal előtt. 

Ha az új GTIN-számot bejelentik, akkor ezzel a jövedéki előírásoknak eleget tesznek a NAV-nál. Nem kell a terméket sem újrazárjegyezni, sem a NAV_J08-as nyomtatványt – a korábbi zárjegy felhelyezéséről – módosítani. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) KKV-tervező aloldalát, amely segítséget nyújthat a kis-és középvállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalában és a felmerülő kérdések megválaszolásában.  

A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése az uniós DESI index érték és az uniós rangsorban elfoglalt helyezés szerint a Covid óta stagnál. A hazai kkv-k nem használják ki teljesen a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, kevesen rendelkeznek legalább alapszintű digitális intenzitással. A KSH KKV-tervező aloldala azért jött létre, hogy mind a területi, mind az országos statisztikai adatokkal támogassa az üzleti döntések meghozatalában a hazai vállalkozásokat, és segítse őket a digitális érettség javításában.  

A Piaci információk oldalon 9 témakörben 50 mutató segít a tájékozódásban, megtalálhatóak a jövedelmi és fogyasztási szerkezetre vonatkozó, illetve az egyes vármegyék munkaerőpiacának, nyilvántartott álláskeresőknek, és a turisztikai kínálatnak az adatai is. Az aloldal megválaszolja a vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs kérdéseket, segítséget nyújt az ügyintézésben, és információkat gyűjt össze a vállalkozások környezetéről és azok potenciális piacáról. Az adatokat elsősorban vizuális eszközökkel mutatja be egy helyen összegyűjtve, rendszeresen aktualizálva azokat. A Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazás (TIMEA) 26 témakörben 375 különböző mutató és szűrési beállítás segítségével a statisztikai információk települési szintű áttekintését, vizsgálatát biztosítja.  

A KKV-tervezőn keresztül egyedi igény alapján is kérhető szolgáltatás, amelyet a hivatal külön adat-összeállítás, egyedi, előre egyeztetett szempontok alapján készít el.  

A szolgáltatásról bővebben a KSH honlapján olvashat. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2024. július 1-től a változó szabályzati háttérnek megfelelően a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos szabályzat módosítására került sor.

A főbb szabályzati változások az alábbiak:

  1. Az eredeti terveknek és az EU Bizottsági Közleményben foglaltaknak megfelelően megszűnt az „általános” válságjogcímen történő támogatásnyújtás lehetősége.
  2. Csekély összegű támogatási jogcímen jelenleg határidő korlátozás nélkül fogadhatók be a kérelmek.
  3. A mezőgazdasági és halászati válságjogcím 2024.II. félévben még elérhető lesz a vállalkozások számára az ASZK Folyószámlahitel és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel esetén (a mezőgazdasági válságjogcím pedig a Mikrohitel és a Lízingkonstrukció keretében is).
  4. A Széchenyi Beruházási Hitel / Agrár Széchenyi Beruházási Hitel összege 500 MFt-ra, míg a Turisztikai Kártya max. összege 250 MFt-ra módosult.
  5. A Széchenyi Likviditási Hitel futamideje az eddigi 3 év mellett már 2 év is lehet.
  6. A korábban beadott hitel-és lízingkérelmek kezelése és bírálata folyamatosan történhet a kiadott szabályzatokban foglalt feltételek betartása mellett.

A változástól függetlenül a Széchenyi Kártya Programba tartozó terméktípusok továbbra is elérhetők. A terméktípusok módosuló Üzletszabályzatai a KAVOSZ Zrt. honlapján tekinthetők meg.

A Magyar Public Relations Szövetség kríziskommunikációs tagozata 397 krízishelyzetet gyűjtött össze és elemzett a Krízistérkép 2023 című kiadványában, mely online letölthető a Szövetség weboldaláról. 

2024-től jelentős társasági adókedvezmény érvényesíthető a villamosenergia-tárolók (azaz akkumulátorok) létrehozatalára irányuló beruházások után. Az adókedvezmény célja, hogy az adózók olyan új villamosenergia-tároló berendezéseket létesítsenek, amelyek révén lehetséges a saját célra megtermelt villamos energia tárolása. 

Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 22/H § alapján az adózó adókedvezményt vehet igénybe villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe, azaz összesen 6 adóéven át vehető igénybe. 

Az igénybe vehető társasági adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető. 

Fontos kiemelni, hogy az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 %-a megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből származik, továbbá a beruházás keretében aktivált eszközök esetén az 5 éves kötelező üzemeltetési időszak teljesül. További feltétele az igénybevételnek, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az adott villamosenergia-tárolóra is kiterjedő, érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 64. számában megjelent a Kormány 124/2024. (VI. 14.) Korm. rendelete a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működését érintő egyes kormányrendeletek módosításáról. A kormányrendelet az alábbi változásokat tartalmazza:  

  • A 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet kiegészül a 6/A. §-sal: 
    • „6/A.  § Az 1.  melléklet hatálya alá nem tartozó italtartó pohár – beleértve annak tetejét és fedelét is – 2026. június 30. napjáig a 2024. július 1. napját megelőzően hatályos rendelkezések alapján forgalomba hozható.” 
    • A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdése kiegészítésre kerül. A bekezdés kimondja, hogy nem minősül forgalomba hozatalnak: 
    • „ad) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása, 
    • ae) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása vagy  
    • af) jogutód nélküli megszűnés keretében történő átadása,” 
  • A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése szerint az alábbi kötelezően visszaváltási díjas termékre az e rendelet vonatkozó szabályai nem alkalmazandók: 
    • „(6) Azon kötelezően visszaváltási díjas termék esetében, amelynél
      a) az üres vagy kiürült palack regisztrációs célú beszerzése nem vezetett eredményre,
      b) a beszerzés körülményeire figyelemmel a palack a benne lévő italterméktől az állag sérelme nélkül nem választható el, és
      c) a végső fogyasztói csomagolással ellátott italtermék számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke eléri vagy meghaladja az e rendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után fizetendő visszaváltási díj ötszázszorosát, 
    • a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki: A (6) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg nyilatkozik. 
  • A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41. §-a az alábbiakkal egészül ki: 
    • „(2a) A (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatalnak minősül a (2) bekezdés szerinti termék jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabadforgalomba bocsátása – ide nem értve a szabálytalanság esetét –, az Európai Unió másik tagállamában szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott termék átvétele, valamint a kisüzemi bortermelő esetében a termék borászati üzemből történő kiszállítása is.  
    • (2b) 2024. január 1-jét követően a piacra újonnan bevezetett azon termékek esetében, amelyeket a (2) bekezdésre figyelemmel hoztak forgalomba, az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontját akként kell alkalmazni, hogy a kötelezően visszaváltási díjasként forgalomba hozott termék GTIN száma és vonalkódja nem lehet egyező a (2) bekezdés szerint forgalomba hozott termékével. 
  • A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 41/A. §-ában szereplő, a forgalomba hozatali azonosítóval rendelkező borászati termékek csomagolás forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó határidők a 2024. június 30-ra módosultak 

Figyelmébe ajánljuk a Magyar Közgazdasági Társaság „Kiskereskedelmi kilátások 2024 év második félévére” címmel szervezendő online szakmai kerekasztal-beszélgetését, melyet 2024. június 18-án, 14 órától Webexen és az MKT YouTube-csatornáján követhet figyelemmel. 

A KKV-k számára továbbra is elérhetők a Miniszterelnökség és az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorciumában megvalósuló ingyenes, online közbeszerzési képzések. A képzések célja, hogy a vállalkozások megismerhessék a közbeszerzési eljárások törvényes kereteit, valamint megtanulhassák az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát. A KKV-k számára megszervezésre kerülő ingyenes közbeszerzési képzésekről ide kattintva olvashat.  

A képzés népszerűsítésére egy „Tanulj és nyerj” játék indul, melyen azok vehetnek részt, akik a játék időtartama alatt szerezték meg az oklevelüket. A játék 2024. június 3-17-ig tart. A játékban résztvevők közül minden 100. jelentkező Iphone okostelefont nyerhet.  

A promóció szabályait a honlapon található játékszabályzatban lehet elolvasni  

A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk április 18-tól megújult formában új honlapon, itt érhetőek el:  

https://kap.gov.hu/  

Az új honlap célja, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre.  

Ezen felül figyelmébe ajánljuk az Agridryer összefoglalóját a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretein belül, 2024-ben megjelenő támogatásokról, melyek a KAP I. (közvetlen támogatások) és II. (az ágazati intézkedéseket és a vidékfejlesztési intézkedések) pillérre lebontva kerültek kiírásra. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források 80%-os nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. 

A KAP Stratégiai Terv teljes forráskerete 5 376 Mrd Ft, amelyből a Közvetlen Kifizetések (KAP I. Pillér) 2485 Mrd Ft, míg a Vidékfejlesztés (KAP II. Pillér) 2891 Mrd Ft részt tesz ki. 

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a Data EDIH projekt keretében vállalkozásuk digitális fejlődése és versenyképességének növelése érdekében térítésmentes digitalizációs tanácsadással várja Önöket a mesterséges intelligencia, adatelemzés, illetve adatvizualizáció területén. 

Tanácsadási szolgáltatásokról ide kattintva talál bővebb információt: 

Jelentkezni az alábbi linken lehetséges: 

https://forms.office.com/e/yW5jFW5kit 

Jelentkezési határidő: 2024.05.24. 

A „Data EDIH” c. projekt megvalósulását Magyarország Kormánya, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága támogatta.

A kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztésére és versenyképességének erősítésére irányuló támogatás indításáról határozott, amelynek köszönhetően egyes turisztikai területek vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le. 

A forrásokat a vidéki vendéglátó-üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széles körű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez. 

A támogatásokról bővebben az alábbi honlapon talál információt: 

https://info.kisfaludyprogram.hu//agazati-tamogatasi-program

Az Igazságügyi Minisztérium a napokban újraindította az E-cégbetekintő szolgáltatást. A megújult E-cégbetekintőt az Országos Bírósági Hivatal Ügyfél Irathozzáférési Rendszer (ÜIR) felületén találják az érdeklődök. 

A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara a 2024/25-ös akadémiai évben is elindítja szakirányú képzéseit. A továbbképzésekkel kapcsolatos aktuális részletek és jelentkezés ide kattintva érhetők el. Jelentkezési határidő: 2024.09.15. 

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 8–8/A. §-ai által a kapcsolt vállalkozások részére előírt transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség megfelelő teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatót állított össze, amelynek célja elősegíteni az adózók jogkövetését.  

A 2024. április 26-án frissített verzió ezen a linken érhető el. 

Szíves figyelmébe ajánljuk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoport „Minden, amit tudni kell a 2024. évi pénzbeli ellátásokat érintő változásokról és gyakorlati alkalmazásukról” címet viselő online szakmai napját. 

Jelentős jogszabályváltozások következtek be 2023. július 1-től és 2024. január elsejétől, amelyek a pénzbeli ellátásokat is érintették. Ezen a szakmai napon a változások részletes ismertetése, illetve a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémák kezelése lesz az esemény fő témája.  

Amiről még szó lehet:  

  • Kerekítés szabályai a pénzbeli ellátásoknál 
  • Kifizetőhelyek létesítésére vonatkozó módosítások 
  • Megszűnt biztosítási jogviszony esetén ki, meddig folyósítja az ellátásokat? 
  • Gyermekápolási táppénzes napokban történő módosítások 
  • Végrehajtási rendelet módosításai 
  • Minimálbér változásával összefüggő feladatok 
  • Méltányosságból igényelhető táppénzre vonatkozó változások  
  • Kifizetőhelyi elszámolás és a statisztikai adatszolgáltatás változásai 
  • Illetékességi szabályok pontosítása 
  • Hogyan változik a folyamatos biztosítási idő megállapítása? 
  • Hogyan alakulnak, a nem jár szabályok táppénz esetében? 
  • Iratmegőrzési szabályok 
  • Kamat és megtérítés legkisebb összegének változása 
  • Új nyomtatványok az igényléseknél 

Az online előadást Bagolyné Hampó Anita társadalombiztosítási szakértő fogja megtartani.  

A szakmai nap időpontja: 2024. május 28. 10:00-12:00.  

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.  

Figyelmébe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék - 2023. I–IV. negyedév című kiadványát és tartalmi összefoglalóját, amelyet ide kattintva érhet el. 

Felhívjuk szíves figyelmét a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság új közleményére, amelyben tájékoztatja ügyfeleit az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) IV. kereskedési időszakának 2026-2030 közötti részidőszakára vonatkozó, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket (NIMs) megalapozó adatszolgáltatás benyújtásának követelményeiről. A 2026-2030 közötti kiosztási időszakra vonatkozóan az EU ETS üzemeltetők a III. NIMs részeként térítésmentesen kiosztható kibocsátási egység-mennyiséget igényelhetnek a létesítményeiket illetően. 

Az akkreditált hitelesítő által hitelesített, III. NIMs benyújtási határideje 2024. június 30. A benyújtás formai követelménye e-papír 

A Hatóság teljes közleménye, illetve a további információk az alábbi linken találhatóak 

A szükséges magyar nyelvű formanyomtatványok az alábbi linken érhetők el. 

Az adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kérdéseiket az euetskiosztas@em.gov.hu e-mail címre küldhetik meg. 

Az Elektronikus Ügyintézési Portál E-cég betekintés szolgáltatását biztosító Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Igazságügyi Minisztérium (IM) közötti együttműködési megállapodásban rögzített fenntartási időszak lejárt, emiatt az E-cég betekintő szolgáltatás megszűnt. 

Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának hivatalos helységében (1055 Budapest, Báthory utca 12.), illetve valamennyi vármegyei Törvényszéken működő cégbíróságon (országos szinten, 20 vármegyeszékhelyen) személyes formában, díjmentesen, bárki számára van lehetőség cégiratokba történő betekintésre.  

Azon ügyfelek, akik egyedi on-line szerződés keretében előfizetnek az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszerébe, díjfizetés ellenében online módon kérhetnek információt. E szolgáltatás igénybevétele azon leendő ügyfelek számára ajánlott, akiknek munkájuk ellátása kapcsán rendszeresen szükségük van különböző cégekkel kapcsolatos információk (cégadatok, cégiratok, beszámolók stb.) beszerzésére.  

Felhíjuk szíves figyelmét a platform-munkavállalók jogainak megerősítését célzó új szabályokra, amelyeket az Európai Parlament képviselői 2024. április 24-én hagytak jóvá. 

Az Európai Bizottság 2021-es elemzése szerint több mint 500 digitális munkaplatform működik, a munkavállalók száma pedig 2025-re akár meg is duplázódhat. A digitális munkaplatformok számos gazdasági ágazatban jelen vannak, a platformokon dolgozók többsége hivatalosan önálló vállalkozó, viszont körülbelül 5,5 millió ember tévesen minősülhet önálló vállalkozónak. Az új szabályok célja, hogy biztosítsák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását, hogy korrigálják a színlelt önfoglalkoztatást, valamint szabályozzák az algoritmusok munkahelyi használatát. 

Az új jogszabály: 

  • bevezeti a munkaviszony vélelmét, amely akkor lép életbe, ha a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével ellenőrzésre és irányításra utaló tények állnak fenn a munkaviszonyban 
  • biztosítja, hogy a platformalapú munkát végző személyt nem lehet elbocsátani vagy kirúgni egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján 
  • védi a platformalapú munkát végző személy adatait 

Az elfogadott szöveg a tagállami kormányokból álló Tanács hivatalos elfogadására vár, ezt követően kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában. A kihirdetést követően két év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy beépítsék a nemzeti jogszabályaikba. 

Figyelmébe ajánljuk a 2024. április 30-tól induló, a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogramot, amely keretein belül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvező feltételek mellett, 0%-os fix kamattal igényelhetik a hitelt új fejlesztések, illetve értéknövelő beruházások megvalósításához. 

A hitelprogram céljai között szerepel: 

  • a hazai kkv-k termelékenységének növelése, 
  • a technológiai és szervezeti megújítás támogatása, 
  • a vállalkozások korszerű termék-és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítése, 
  • energiahatékony beruházások támogatása. 

A pályázók 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek. A hitel az ország egész területén felhasználható, kivéve Budapesten. A program keretösszege 155,54 milliárd forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank Pont Plusz hálózatán keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban lesz elérhető. 

Az igényléshez szükséges információk ide kattintva érhetők el. 

Elfogadták a 2024. január 1. napján hatályba lépő „ESG-törvény” módosítását, amellyel az Országgyűlés tovább pontosította a már januárban körvonalazódó ESG átvilágítási követelményeket.  

A PwC hírlevele alapján a módosult ESG-törvény az alábbi változásokat tartalmazza: 

  • kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik, 
  • meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott, 
  • lehetővé teszi a konszolidációs mentességet, 
  • a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg. 

A módosítások 2024. július 1. napján lépnek hatályba. 

Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének bemutatkozó anyagát ide kattintva tekintheti meg.

Felhívjuk szíves figyelmüket az iparűzési adóval kapcsolatos változásokra a 2023-as és 2024-es évre vonatkozóan. 

A 2023-as évtől megszűnt a „felező” lehetőség az iparűzési adóban, amely szerint maximum 1% volt a fizetendő iparűzési adó az arra jogosultak számára (kkv). Az önkormányzatoknak kell fizetni, a bevallást a NAV felé kell leadni 23HIPAK nyomtatványon, ÁNYK-n keresztül. Egy adóévre egy bevallást kell beadni, a bevételt az alnyomtatványokon kell megosztani. A bevallás határideje 2024. május 31.  

2024-ben változás történt a szünetelésnél az iparűzési adóban, csak az az egyéni vállalkozó számít szünetelőnek, akinél a szünetelés napja meghaladja a 180 napot. A szünetelés lejárta után, a záróbevallás beadását követően kerül arányosításra a fizetendő iparűzési adó.  

2023-tól megszűnt az a lehetőség, hogy az átalányadósoknál a jövedelem 1,2-szerese után kell megfizetni az adót. A 2023-ban induló új katásoknak 2024. május 31-ig kell leadni a 23HIPAK bevallást, amiben választhatják a 2023-as és a 2024-es évre az egyszerűsített (sávos) iparűzési adót.  

Iparűzési adót 2024. május 31-ig a következőknek kell befizetnie: 

  • Ha nem választottad a 22HIPAK-ban 2023-ra a sávos iparűzési adót. Általános szabály szerint vagy kiva szerint adózhatsz 2023-ban, de választhatod 2024-re a sávosat. 
  • Ha választottad 2023-ra a sávos iparűzési adót, de az árbevételed meghaladta a 25 millió forintos árbevételi határt (átalányadós egyéni vállalkozóknál a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 120.000.000 forint). 
  • Ha a sávosat választottad, de nem tudtad tartani az árbevételt és magasabb vagy alacsonyabb sávba tartozol, akkor elszámoló bevallást kell beküldeni. 
  • Ha 2023-ban indultál vállalkozóként. 
  • Ha szünetelésből visszajöttél 2023-ban. 
  • Ha 2024-ben nem a sávos szerint szeretnél adózni. 
  • Ha a 2023. márciusi előlegedmagasabb volt, mint a sávod szerinti adó lenne, akkor szintén elszámoló 23HIPAK bevallást kell küldeni. 

A Magyar Közlöny 2024. évi 40. számában megjelent 1084/2024. (IV. 3.) számú Korm. határozat alapján 300 milliárd forinttal kerül megemelésre a Széchenyi Kártya Program kötelezettségvállalási kerete. A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését, amely jelenleg is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. 

A Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátjáról szóló 1260/2023. (VI. 29.) Korm. határozat módosítása értelmében a Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátját további 300 milliárd forinttal, összességében 1.700 milliárd forintra növeli, az alábbi konstrukciók igénybevétele esetén: 

  1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel 
  2. Széchenyi Likviditási Hitel 
  3. Széchenyi Beruházási Hitel és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel 
  4. Széchenyi Lízing 
  5. Széchenyi Mikrohitel 
  6. Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető) 

A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2024. március 31-ig közel 65 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 2.600 milliárd forint értékben, melyből a leszerződött hitelek állománya 1.600 milliárd forintot tesz ki. 

Elérhetővé vált a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) betáplálási irányú csatlakozásokról szóló adatbázisa. 

A MEKH az erre vonatkozó vonatkozó jogszabály (54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet) alapján közzétette azoknak a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű időjárásfüggő termelő-berendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásoknak a listáját, amelyek már üzembe helyezésre kerültek, illetve üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkeznek. 

Az adatbázis az alábbi információkat tartalmazza: 

  • csatlakozási ponttal rendelkező rendszerhasználó megnevezése,
  • a csatlakozási pont földrajzi azonosítói,
  • az adott ponton rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozási teljesítmény,
  • a csatlakozást igénybe vevő berendezés típusa, 
  • erőmű esetén elsődleges energiaforrása, 
  • a csatlakozási díj mértéke.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2024. május 7-én 10-12 óra között a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoportja online előadást szervez a társasági adóról kisvállalati adóra való áttérés feltételeiről. 

A gazdasági társaságok számára az áttérés adóspórolást jelent, a tao elhagyásának azonban más feltételei, illetve adójogi következményei is vannak. A kivára való áttérés változást okoz mind számviteli, mind adóelszámolásban. A szakmai napon Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor tart részletes előadást a kivára való áttérés feltételeiről, és arról, hogy kinek, miért és milyen időszakban érdemes megtennie az átállást.  

Az előadás díjmentes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációra ide kattintva van lehetőség. 

2023-ban hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), amely bizonyos gazdasági ágazatokban szereplőkre és szervezettípusokra vonatkozóan megköveteli, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.  

2024. december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH).

A törvény értelmében az alábbi határidők vonatkoznak az érintett szervezetekre:

2024.január 1-től:

  • nyilvántartásba vételi kötelezettség (az a szervezet, mely 2024. január 1. előtt megkezdte tevékenységét ezen kötelezettségét 2024. június 30-ig kell teljesítse, minden más szervezet esetén a Kibertan.tv. 26. § (2) bekezdés szerinti 30 napos határidő áll rendelkezésére), 
  • elektronikus információs rendszereit biztonsági osztályba kell sorolja (polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter rendelete folyamatban. 

2024 október 18-tól:

  • elektronikus információs rendszereit biztonsági osztályának megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, 
  • felügyeleti díj fizetési kötelezettség (részletszabályozás folyamatban). 

2024. december 31-ig

  • szerződéskötés az érintett szervezet által választott auditorral. 

Az SZTFH Kiberbiztonsági Igazgatósága a témában több hasznos tájékoztató anyagot is közzétett honlapján, melyekben bemutatják a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, ismertetik az érintett szervezetek körét, illetve bemutatják a nyilvántartásba vétel folyamatát. 

Továbbá szíves figyelmébe ajánljuk az SZTFH, Spotify-on elérhető Minden Kiberül című podcast sorozatát, mely felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági veszélyekre úgy, hogy közben hasznos tippekkel, jó tanácsokkal és megtörtént esetekkel hozza közelebb a kiberteret. 

Az ellenőrzési tervben a rendelkezésre álló és egyre bővülő adatvagyon játszik központi szerepet. Az idei évben az adószakmai ellenőrzések középpontjában az alábbiak állnak:  

  • Differenciáltabb hozzáállás: A támogató és jogkövetési eljárások során az alapvetően jogkövető, de nem szándékosan hibázó adózók segítséget kapnak a javítás érdekében, ugyanakkor azon adózókkal szemben, akik a jogszabályok szándékos kijátszásával károsítják meg a költségvetést, a NAV szigorúbb és azonnali fellépést fog gyakorolni. 
  • Új szektorok ellenőrzése: A NAV által végzett kockázatelemzés, valamint a korábbi tapasztalatok alapján számos üzletágban várható ellenőrzés 2024-ben. Ebben az évben új tevékenységkörök is fókuszba kerültek, többek között az internetes tartalomszolgáltatás, a rendezvényszervezés, a takarító szolgáltatások, a személy- és vagyonvédelem, illetve a szépségipari szolgáltatások. 
  • Kiemelt adózók: Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények (fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási) igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) kontrollja.  
  • Adatszolgáltatások ellenőrzése: A bevallásokra, adatszolgáltatásokra és a NAV rendelkezésére álló adatok pontosságát biztosító eljárásokra, tekintettel az online adatszolgáltatásra és az áfabevallásokra, valamint a biztosítotti bejelentésekre és a járulékbevallások egyezőségére koncentrálnak. 
  • Támogató eljárások: 2024-ben a NAV támogató eljárással az adózókat, ha a hiba nem szándékos mulasztásra vezethető vissza, ha valószínűsíthető a jogkövetési hajlandóság, ha az eltérés az adózó adóteljesítményéhez viszonyítva vélelmezhetően csekély, és ha a hiba előfordulása nem rendszeres. Ha ezek a körülmények nem állnak fenn, akkor a hivatal nem támogató eljárást, hanem ellenőrzést indít. 
  • Vámellenőrzések és rendészet: A vámszakmai ellenőrzések fókuszpontjait idén az e-kereskedelem, a szellemi tulajdonjog, az EU vámterületére belépő vagy azt elhagyó áruk, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott jogcímek képezik.  

Az idei ellenőrzési terv alapján megállapítható, hogy a NAV 2024-ben nagy hangsúlyt fektet a kockázatos területek ellenőrzésére, a jogkövető magatartás ösztönzésére, és differenciálja az alkalmazott ellenőrzéstípusokat 

A NAV honlapján az Adótraffipax rovatban továbbra is elérhetők a jogkövetési vizsgálatok, próbavásárlások tervezett helyszínei és időpontjai és a részletes, 2024-es ellenőrzési terv is. 

 

Felhívjuk szíves figyelmét az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozata által 2024. május 9-én a Lurdy házban megszervezésre kerülő Magyar E-Kereskedelem Napjára.

A rendezvényen 1000+ webshopos, 60+ kiállító, 45+ konzultációs asztal, 700+ konzultációs időpont lehetőségre kerül sor a SEO, közösségi marketing, hírlevél marketing, automatizáció, mesterséges intelligencia, jog, fogyasztóvédelem területein belül.

A webshopos jegyár április 11-ig 14.900, - Ft + ÁFA, a normál jegy 19.900, - Ft + ÁFA értéken vásárolható meg. A jegyvásárlással kapcsolatban további részletek az alábbi linken találhatók:

https://ekernap.hu/jegyvasarlas/

Időpont: 2024. május 9. 9.30-16.30 ig
Helyszín: Lurdy Konferenciaközpont; 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.

A program további részletei ide kattintva tekinthetők meg.

 

 

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása keretében számos ponton módosulhat a versenytörvény. A tervezett módosítások – az Országgyűlés általi elfogadásuk esetén – hozzájárulhatnak Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátásához, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez.

Részletek az alábbi linken keresztül érhetők el:

https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2024-es-sajtokozlemenyek/sk_2024_04_03_tpvt_modositas

 

Megjelent az Adótanácsadó 2024. évi száma, amely az MKIK honlapján (pdf-ben és online lapozható verzióban), az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://mkik.hu/adotanacsadasok

2024. január 1. napjától életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozását részletezi.

A rendelet első olvasata szerint az a gazdálkodó szervezet is biztosításkötési kötelezettség alá tartozik, amely a Hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV. törvény) alapján hulladéktermelőnek minősül. A 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet 12 §-a megfogalmaz egy sajátos szabályt, amely miatt ellentmondás alakult ki a kötelezettek körében.

A fenti kérdésre vonatkozóan szíves figyelmébe ajánljuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján megjelent tájékoztatót, amely ide kattintva érhető el.

2024. januárjában hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó (GloBe) magyar jogszabály - 2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról - és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher.

A globális minimumadó bevezetésével nem csak új fogalmak jelennek meg a magyar adózásban, hanem a vállalatoknak változatos adóalapképzési és adókalkulációs szabályokat is alkalmazniuk kell.

Az új fogalmak közül a tényleges adómérték (Effective Tax Rate – ETR) fogalmáról ide, a GloBE szabályok adó beszedésére vonatkozó háromféle módszere tekintetében pedig ide kattintva talál bővebb információt.

Az adókötelezettségek (bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség) teljesítésére külön eljárási szabályok is vonatkoznak. Elsősorban a belföldi csoporttagnak kell bejelentést tennie a NAV felé az adóalanyiság létrejöttéről. A kiegészítő adókötelezettséget is tartalmazó bevallást az adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell majd benyújtani. A globális minimumadó bevezetésére tekintettel ez a határidő az átmeneti év (2024) esetében 18 hónapra hosszabbodik. A globális minimumadó hazai szabályait rögzítő 2023. évi LXXXIV. törvényhez ez év közepéig további kiegészítő jogszabály megjelenése is várható.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2025-től bevezetésre kerül a kötelező elektronikus számlázás, mely a villamosenergia és a földgáz szektort fogja érinteni. Az általános bevezetéséről jelenleg még az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik, azonban Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást elsőként az alábbi két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán.

Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

A bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról szóló cikk ide kattintva érhető el.

Ezúton értesítem, hogy a Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 7/2024. (II. 22.) NGM rendelete az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról, mely leírja, hogy milyen formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót, illetve jelzést szükséges használni a vásárlók tájékoztatása érdekében.

 (2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti

  • a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.) vagy
  • b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.)

Az 2. melléklet szerinti jelzést a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezett közvetlenül a termék mellett– egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben.

A végrehajtási rendelet ide kattintva érhető el.

A Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében, 2024. február 29-én 09.30 órakor veszi kezdetét a „100 ÉVES AZ ELSŐ VERSENYTÖRVÉNY” című tudományos konferencia, a Gazdasági Versenyhivatal rendezvényterében (1026 Budapest, Riadó u. 5.).

A tudományos konferencia célja, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénycikk centenáriuma alkalmából megvizsgálja a jogterület fejlődését, figyelemmel a magyar jogra, a nemzetközi egyezményes háttérre és az EU jog hatásaira.

A rendezvényre regisztrálni 2024. február 23-ig ide kattintva van lehetőség.

A konferencia programleírása alább tekinthető meg:

Program_100_éves_versenytörvény_konferencia_2024_02_29
LETÖLTÉS

 

A KKV-k számára ingyenes, online közbeszerzési képzések érhetőek el a Miniszterelnökség és az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorcium jóvoltából. A képzések célja, hogy vállalkozások megismerhessék a közbeszerzési eljárások törvényes kereteit, valamint megtanulhassák az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát.

A jelentkező vállalkozásokat alapvetően e-learning formában oktatják, de lesznek jelenléti képzések is. Annak érdekében, hogy a kkv-k nagyobb arányban és sikeresen vehessenek részt a közbeszerzésekben, a képzés négy modulja magában foglalja az ajánlattétellel, a jogorvoslattal, a közbeszerzési szerződések teljesítésével és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használatával összefüggő legfontosabb ismereteket.

A KKV-k számára megszervezésre kerülő ingyenes közbeszerzési képzésekről ide kattintva olvashat.

Az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet alapján egyes kereskedelmi egységekben fel kell hívni a vásárlók figyelmét azon termékekre, melyek a korábban megszokotthoz képest kisebb kiszerelésben kaphatóak. Az érintett termékekről a gyártók, az első hazai forgalmazók, vagy a nagykereskedők kötelesek értesíteni kereskedelmi partnereiket, valamint termékenként első alkalommal a Nébih-et is. A kiszereléscsökkentés bejelentésére szolgáló űrlap a Nébih oldalán érhető el.

A Nébih az érintett termékekről nyilvános adatbázist állít össze, ami – a kereskedelmi tájékoztatók kihelyezéséhez igazodva – március 1-jétől lesz elérhető a hatóság honlapján.

Továbbá felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 1/2024. (I. 9.) Korm. rend. végrehajt. sz. min. rend. (Termékkiszerelés csökk.) jogszabálytervezetét.

A miniszteri rendelettervezet kiadásának célja, hogy az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelemért felelős miniszter által a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás formája és tartalma rendeletben kerüljön megállapításra.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. február 15-ig várják, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

Az Európai Bizottság 2024. január 29-ei közleménye alapján a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kérni az első CBAM jelentések benyújtási határidejének 30 nappal történő meghosszabbítását.

Az Európai Bizottság a technikai nehézségeket figyelembe véve, melyek a CBAM Átmeneti Nyilvántartás (CBAM Transitional Registry) felületén jelentkeztek, kedvezményt biztosít valamennyi gazdálkodó részére, hogy a CBAM adatszolgáltatási kötelezettségüket a január 31-ei határidőt követően is tudják teljesíteni.

Jelenlegi információk szerint 2024. február 1-jétől a CBAM Átmeneti Nyilvántartás egy új funkcióval fog kiegészülni, mely - szankció alkalmazása nélkül - lehetővé teszi a felhasználók részére, hogy kérelmezzék a jelentés benyújtási határidejének 30 nappal történő meghosszabbítását.

A Bizottság kérése, hogy azon vállalkozások, akik nem észleltek problémát, nyújtsák be a határidő végéig CBAM jelentésüket

Továbbá a Bizottság közleményében jelezte, hogy az első három CBAM jelentés módosítására és helyesbítésére 2024. július 31-ig van lehetőség.

2024. január 1-jével módosításra kerültek a víziközmű-szolgáltatási díjak. A módosított díjakat a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet tartalmazza. A módosított alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen létező több mint 900-féle víz és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget.

A szolgáltatók hatékony felkészülése érdekében 2023. decemberében tájékoztató esemény megrendezésére került sor az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Vízművek Zrt., a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vezetői, valamint az állami és önkormányzati víziközmű-szolgáltatók képviselői részvételével. A módosított díjtételek ismertetése mellett bemutatásra került az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztását szolgáló Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működése is.

A miniszteri rendeletek értelmében az új díjazási rendszer által keletkező bevételek egy részét a szolgáltatók célhoz kötötten, a víziközmű infrastruktúra fenntartására, fejlesztésére kötelesek fordítani, összhangban azzal, ahogyan azt a gördülő fejlesztési tervekben is előirányozzák.

Az új rendelkezésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai kérdések egyeztetésében, ezek megoldásában a Magyar Víziközmű Szövetség és a MEKH is közreműködik.

A Magyar Közlöny 179. számában korábban megjelent 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozat szerint elfogadásra került az aktuális magyar KKV Stratégia. A Kormányhatározat a stratégia naprakészségének és folyamatos fejlesztésének érdekében kétévente a KKV Stratégia értékelésének és felülvizsgálatának elvégzését irányozta elő.

A Kormány honlapján közzétételre került a felülvizsgált dokumentum, amely ide kattintva olvasható.

A felülvizsgált stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez mind önálló pillérspecifikus célokat rendelt, amelyek elérését kormányzati intézkedések segítik majd elő:

  1. Versenyképes magyar KKV-k: A KKV-k versenyképességének növelése a tudásátadás, a technológiaváltás, a digitális és fenntartható működés, a jól képzett munkaerő és a nemzetköziesedés révén,
  2. Üzleti környezet és adózás: Vállalkozóbarát üzleti és adózási környezet továbbfejlesztése,
  3. Finanszírozáshoz jutás: A KKV-k finanszírozáshoz jutásának fenntartása,
  4. A jövő technológiái és innováció: A magyar gazdaság kitörési pontjai,
  5. Vállalkozói kultúra és sikeres generációváltás: A vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges tudás megszerzése, a vállalkozói kultúra erősítése, valamint a generációváltás támogatása.

A Stratégia a teljes mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak szól, ezért egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - Rigó Csaba Balázs elnök úr személyes kezdeményezése alapján – 2024-ben létrehozza a Magyar Compliance Akadémiát (MCA), mellyel a tiszta verseny megőrzéséhez és erősítéséhez kíván hozzájárulni. A MCA keretein belül egy beszélgetés-sorozat veszi kezdetét a gazdaság szereplőivel, amely a jogszerűtlen magatartások megelőzése érdekében, az edukációra helyezi a hangsúlyt.

Az MCA első rendezvénye 2024. február 15-én (csütörtök) 15.00 órától kerül megrendezésre „Tiszta versennyel a gazdasági növekedésért – mi ebben a megfelelés szerepe?” címmel, a GVH földszinti rendezvényterében (1026 Budapest, Riadó u. 5.).

A rendezvényen előadást tart Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter, a panelbeszélgetés résztvevői között pedig dr. Parragh László, az MKIK elnöke is jelen lesz.

A rendezvény elsősorban a megfelelés témakörét igyekszik körüljárni a lehető legtágabb perspektívában, nemcsak a vállalkozásokkal szemben támasztott követelményeket tárgyalva, hanem az állam, ezen belül pedig a jogalkotás és a jogalkalmazás szerepét is elemezve, elsősorban a gazdasági növekedés elősegítése szempontjából.

A rendezvénysorozat célja, hogy azokat a vállalkozásokat (főként KKV-kat), piaci szereplőket, illetve a cégek jogszerű működését biztosító szakembereket (jogtanácsosokat) szólítsák meg, akiken keresztül a lehető legnagyobb és legszélesebb körű hasznosulást érhetik el.

Az esemény személyes részvétellel kerül megszervezésre, melyre a jelentkezéseket az info@ceuli.org e-mail-címre várják legkésőbb 2024. február 12. napjáig.

Az esemény meghívója és programleírása alább olvasható

Meghívó_Magyar_Compliance_Akadémia_2024_02_15
LETÖLTÉS

 

MCA_1_Program_2024_02_15
LETÖLTÉS

Figyelmébe ajánljuk a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. (SZPI) bemutatkozó anyagát, amelyben részletesen bemutatásra kerül a „Pályázói- és kedvezményezetti kapacitásfejlesztés feladatainak támogatása” című projekt.

A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként, jelentős tapasztalattal rendelkezik hazai és európai uniós fejlesztési programok területén. Az SZPI 2011 óta országos hálózatán keresztül térítésmentes, könnyen elérhető tanácsadói szolgáltatást nyújt a VOP_PLUSZ-4.3.1-22-2022-00001 projekt keretében, mind személyesen, mind online formában. A képzett tanácsadói segítségét igénybe vehetik a pályázni kívánó vagy már nyertes projektekkel rendelkező ügyfelek. A projekttervezéstől a pályázat benyújtásán és a nyertes projekt megvalósításán keresztül egészen a projektzárásig és fenntartási időszak végéig. Az SZPI szolgáltatásai kiterjednek a GINOP Plusz, EFOP Plusz, KEHOP Plusz, DIMOP Plusz, TOP Plusz és IKOP Plusz operatív programokban megjelent felhívásokra, valamint segítséget nyújtanak a 2014-2020-as időszakban nyertes projektek szabályos és sikeres lezárásában is.

A bemutatkozó anyag ITT olvasható.

Az uniós országok megállapodtak egy olyan piaci korrekciós mechanizmusról, amely korlátozza a rendkívül magas gázárak jellemezte időszakok előfordulását az EU-ban, és ezzel csökkenti az árak meredek emelkedése által a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt hatást. A gázügyletekre árplafon fog majd vonatkozni, amikor és amennyiben a gázárak rendkívüli szintet érnek el.

Az új szabályokról szóló megállapodás az uniós állam-, illetve kormányfők által az Európai Tanács 2022. októberi következtetéseiben megfogalmazott azon felhívás nyomán lép életbe, hogy jöjjön létre egy olyan mechanizmus, amely korlátozza a szélsőségesen magas gázáremelkedést, ugyanakkor biztosítja az ellátás biztonságát és a piac stabilitását az EU-ban.

A piaci korrekciós mechanizmusnak célja, hogy korlátot szabjon a túlzottan magas gázárak jellemezte időszakok előfordulásának az EU-ban (vagyis amikor az árak meghaladják a világpiaci árakat), és egyben biztosítsa az energiaellátás biztonságát és a pénzügyi piacok stabilitását.

A piaci korrekciós mechanizmus az EU-ban működő virtuális gázkereskedelmi platformokon lebonyolított ügyletekre alkalmazandó.

A tagállamok megállapodása értelmében a mechanizmus a következő származtatott ügyletekre vonatkozik:

  • egyhónapos
  • háromhónapos
  • éves

A mechanizmus ideiglenes jellegű, és automatikusan működésbe lép, amikor egy adott piaci esemény bekövetkezik. A szabályok eredetileg 2023. február 1-jétől egy éves időtartamra szóltak, majd a későbbiekben alkalmazásukat 2025. január 31-ig meghosszabbították.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium döntése alapján kibővítésre került a Széchenyi Kártya Program Max Plusz, így még kedvezőbb változások lépnek életbe.

4 intézkedésről született határozat, amelyek januártól kerülnek meghirdetésre, érdemi és jelentős segítséget nyújtva a vállalkozásoknak stabilitásuk megőrzéséhez, versenyképességük megerősítéséhez és teljesítményük növeléséhez.

  1. A fuvarozói szektor vállalkozásai számára a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási hitel esetében a maximálisan felvehető hitelösszeg nagysága megemelkedik, az árbevétel eddigi 25%-áról 35%-ára.
  2. A Széchenyi Beruházási és Agrár Széchenyi Beruházási Hitelek esetében a felvehető hitel maximális összege a jelenlegi 1 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra emelkedik.
  3. A Széchenyi Beruházási Hitelen belül a zöld beruházási hitelcélok esetén az ügyfél által fizetendő nettó ügyfélkamat szintje a jelenlegi 5%-ról 1,5%-ra csökken.
  4. A Széchenyi Mikrohitel termék esetében a maximálisan felvehetői hitelösszeg nagysága 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik, az ügyfélcsoport szintű limit ezzel összhangban maximum 200 millió forintra nő, valamint a termék hitelcéljai közé a tisztán elektromos járművek is bekerülnek – maximum nettó 25 millió forint vételár korlát mellett.

A Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tematikus hulladékgazdálkodási adatszolgáltatási konferenciát szervez, segítve ezzel mind az adatszolgáltatók, mind az adatot fogadók és ellenőrzők munkáját. A konferencia célja egyrészt áttekinteni az ágazatot érintő adatszolgáltatási kötelezettségek körét, másrészt naprakész információt biztosítani az érintetteknek a kötelezettségek teljesítésének módjáról és a felmerülő gyakorlati kérdésekről.

Időpont: 2024. február 15. (csütörtök) 9.00 - 16.30
Helyszín: Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u.35.)

A program és a regisztráció ide kattintva érhető el.

Európai Bizottság rendelettervezete a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről

 

2023. október 16-án megjelent az Európai Bizottság rendelettervezete a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről.

A Bizottság intézkedéseket javasol a környezetbe nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagok okozta környezetszennyezés megakadályozására, csökkentésére. A javasolt intézkedések a mikroműanyagok fő forrásainak címkézésére, szabványosítására, tanúsítására és szabályozására fognak elsősorban irányulni.  Ennek megfelelően a rendelet alapján megfogalmazott feladatok, kötelezettségek egyaránt érintik az állami szektor szereplőit és a gazdasági szektor résztvevőit is.

A műanyag pellet kezelésénél alkalmazott jelenlegi gyakorlatok az ellátási lánc valamennyi szakaszában a pellet környezetbe jutásához vezetnek, különösen a gyártás (szűz vagy újrahasznosított), a feldolgozás, a szállítás és más logisztikai és hulladékgazdálkodási műveletek esetében. Miután a pellet a környezetbe került, szinte lehetetlen befogni. Mozgékonyságuk súlyosbító tényező. Mint minden mikroműanyag az ipari létesítményekből vagy a szállítás során kikerülő műanyag pelletek is könnyen szállítódnak a levegőben, valamint a szárazföldi felszíni vizekkel és a tengeri áramlatokkal, emellett megtalálhatók a talajban is (beleértve a mezőgazdasági földterületeket is). Nyilvánvalóan ezt a jelenséget további intézkedések bevezetésével szükséges visszaszorítani. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/HIS/?uri=COM:2023:645:FIN

A rendelet gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeinek rövid összefoglalása:

  1. A rendelet 3. cikke általános kötelezettséget állapít meg a gazdasági szereplők, az uniós fuvarozók és a nem uniós fuvarozók számára a műanyag pellet környezetbe jutásának a megelőzésére. Továbbá annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hatékonyan végezhessék el a megfelelési ellenőrzéseket, a gazdasági szereplőknek és az uniós fuvarozóknak tájékoztatniuk kell őket a műanyag pelletek kezelésével kapcsolatos tevékenységeikről.
  2. A rendelet 4. cikke előírja, hogy valamennyi gazdasági szereplőnek, uniós fuvarozónak és nem uniós fuvarozónak a hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

Továbbá azt is előírja számukra, hogy a következő prioritási sorrendben kell intézkedéseket végrehajtaniuk:

  • megelőzés a pellet elsődleges tárolóhelyről történő kiszóródásának elkerülése érdekében;
  • a kiszóródott pelletek behatárolása annak biztosítása érdekében, hogy ne jussanak a környezetbe,
  • végső lehetőségként a kiszóródás vagy a környezetbe jutás utáni feltakarítás.

A rendelet 5. cikke részletezi a további betartandó követelményeket, amelyek a következők:

(1) a műanyag pellettel foglalkozó létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplők esetében kockázatértékelési terv kidolgozása, végrehajtása és naprakészen tartása;
(2) a műanyag pellettel foglalkozó létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplők esetében a kockázatértékelési terv megküldése az illetékes hatóságoknak, a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány-mintának megfelelően kiadott megfelelőségi nyilatkozattal együtt;
(3) az uniós fuvarozók és a nem uniós fuvarozók esetében bizonyos intézkedések végrehajtása a III. melléklettel összhangban;
(4) a létesítmények és az uniós fuvarozók esetében személyzetük képzése;
(5) a létesítmények és az uniós fuvarozók esetében a vonatkozó végrehajtási intézkedéseik nyomon követése és nyilvántartása – beleértve adott esetben korrekciós intézkedések elfogadását, valamint a pellet környezetbe jutására vonatkozó becsléseket –, továbbá a műanyag pellettel kapcsolatos jelentős váratlan események és balesetek kezelése;
(6) azon gazdasági szereplők esetében, amelyek évi 1 000 tonnát meghaladó mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítményeket üzemeltető közép- és nagyvállalkozások, az I. mellékletnek megfelelően a kockázatértékelési terven belüli kiegészítő intézkedések mellett éves belső értékelés elvégzése;
(7) azon gazdasági szereplők esetében, amelyek évi 1 000 tonnát meghaladó mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítményeket üzemeltető közép- és nagyvállalkozások, a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány-minta szerinti tanúsítás elvégzése.

A rendelet a kkv-kra gyakorolt hatások mérséklése érdekében a javaslat további enyhébb követelményeket tartalmaz a létesítményeikre vonatkozóan. Ezek a követelmények a mikro- és kisvállalkozások, valamint az évi 1 000 tonnánál kisebb mennyiségű műanyag pelletet kezelő létesítmények esetében a következők:

  • nincsenek harmadik fél általi tanúsításra kötelezve, hanem önbevalláson alapuló megfelelőségi nyilatkozatot kell tenniük, a nyilatkozat érvényességi ideje pedig hosszabb (öt év),
  • nincsenek kötelezve belső értékelések elvégzésére,
  • nincsenek kötelezve a megfelelőségi értékelések hivatalos vezetői üléseken történő felülvizsgálatára, valamint
  • nincsenek kötelezve tudatosságnövelő és képzési program létrehozására.

Kormányhatározat a KKV stratégia támogatásáról

A Magyar Közlöny 2023. évi 192. számában megjelent a Kormány 1612/2023. (XII. 28.) Korm. határozata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgálatáról és annak keretében megvalósítandó 2024–2025. évi kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének kiemelt fontosságára tekintettel a Kormány által elfogadásra került a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgált dokumentuma (a továbbiakban: KKV Stratégia). A nemzetgazdasági miniszter gondoskodik a KKV Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről, ezen felül a 2021–2027 közötti tervezési időszak európai uniós támogatásainak, valamint a korábbi évek operatív programjaiból visszaforgó pénzeszközök felhasználásának tervezésekor is figyelembe kell venni a KKV Stratégia céljait és intézkedéseit.

A KKV Stratégia kiemelten kezelendő 2024–2025. évi feladatainak intézkedési tervének melléklete a Magyar Közlöny fent hivatkozott számában tekinthető meg.

2024. január 1-től a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (ún. „önfoglalkoztató”) kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával elektronikus úton nyújthatja be.

2023. december 31. napját követően az ÁNYK-ból beküldött Foglalkoztatói igazolást, Igénybejelentést és Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító nem fogja befogadni.

A fentiekkel kapcsolatban részletes tájékoztató ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év első napján élesítette az elektronikus áfarendszert (eÁFA). Az eÁFA támogatja az adókötelezettség elektronikus és pontos teljesítését, csökkenti az adminisztrációt, és kiszolgálja az adózói ügyviteli rendszerek adatigényét.

  1. január 1-jét követő adómegállapítási időszakokra már háromféleképpen is teljesíthető az áfabevallás:
  • az eÁFA-ban, gép-gép kapcsolaton keresztül;
  • az eÁFA webes felületén;
  • ÁNYK-nyomtatványon.

Az eÁFA-ban először 2024. február 1-jétől nyújtható be áfabevallás, de már most kipróbálhatók a rendszer bizonyos funkciói:

  • Az eÁFA januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt: az adózók már lekérdezhetik a NAV rendelkezésére álló adatokat (online számlaadatok, online pénztárgépi nyugták, valamint a vámeljárások adatai) és az adókódokat.
  • 2024. február 1-jétől lesz elérhető minden funkció, azaz az említetteken túl az adókód módosítása, az időszakzárás, a bevallás tervezetének elkészítése, előellenőrzése és a bevallás beadása is.

Az eÁFA-rendszer bevezetése után a webes felületen, vagy a gép-gép kapcsolaton keresztül benyújtott bevallás 2024. június 30-áig önellenőrzési nyomtatványon, 2024. július 1-jétől pedig az elektronikus felületen is helyesbíthető.

Az eÁfával kapcsolatos további információkat a NAV által közzétett sajtóközleményben olvashat.

Szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztatót a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjának számviteli kezeléséről.
A tájékoztató ide kattintva tölthető le.

Továbbá figyelmébe ajánljuk a NAV által közzétett sajtóközleményét „Az egyes italtermékek csomagolása visszaváltási díjának kezelése az áfában” témában.
A NAV sajtóközleménye ide kattintva tölthető le.

Az Európai Unió Tanácsa a Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta az egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját – közölte az uniós tanács hétfőn az MTI szerint.

Az újabb szankciós csomagban az uniós tagállamokban megtiltják az Oroszországból származó nyers gyémántok behozatalát, mely alól az ipari felhasználásra szánt drágakövek jelentenek majd kivételt. Szintén része a csomagnak az, hogy lezárja a trükközést az orosz nyersolaj kereskedelmével. A most közzétett döntésben szankciós listára helyeztek több olyan céget, amelyek korábban segítettek Moszkvának a kereskedelmi korlátozás alatt lévő termékek behozatalában. Továbbá a csomagban szerepelnek orosz alumíniumipari termékek és megtiltják egyes szoftverek exportját Oroszországba.

Az újabb szankciókról már az Európai Tanács előző heti ülésén elvi döntés született, de a hétvégén Ausztria a Raiffeisen Bank feketelistázása miatt vétózta annak megvalósulását. Az ukránok végül vasárnap engedtek, és levették a Raiffeisent a listáról, amelyet követően Ausztria is jelezte, hogy elállnak a vétótól.

A hétfői közleményben így már arról számolhatott be a tanács, hogy elfogadták az intézkedéseket. Megfogalmazásuk szerint ezek a szankciók „újabb csapást mérnek” Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet-tervezetét

A jelen társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezete a közelmúltban kihirdetésre került, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályokkal kapcsolatos, a jogalkalmazás során felmerült, gyakorlati észrevételek alapján szükségessé vált módosításokat, valamint az egyértelműség érdekében szükséges pontosításokat tartalmazza.

Ehhez kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk az EY által készített összefoglalót.

A tervezetben foglaltak jelentős része az újrahasználható csomagolások körét érinti. Az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás nem első belföldi forgalomba hozatalának két nevesített esetére vonatkozóan kötelező záradékszöveget ír elő a számlán vagy a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton.

Összetett mentesítő szabály kerül bevezetésre az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában nem szereplő, használt csomagolószerből létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala esetén, ahol az EPR díj korábban már megfizetésre került.

A tervezet alapján a borászati termékek üvegcsomagolásának gyártói EPR és DRS kötelezettségei összehangolásra kerülnek. Továbbá pontosításra kerül a csekély mennyiségű kibocsátó és a tej, illetve a tejet vagy tejterméket tartalmazó italtermék fogalma.

Fontos, hogy egyes körforgásos termékek köre bővítésre kerül, így az érintett termékköröket érdemes még egyszer felülvizsgálni például a sütőolaj és zsír, illetve a textiltermékek esetén.

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a villamos energia rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható.

A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A MEKH bejelentése ide, a villamos energia rendszerhasználati díját érintő H5847/2023. számú határozat pedig ide kattintva érhető el.

Az NFFKÜ Zrt. honlapján 2023. december 4. napjától van lehetőség megkezdeni a kivitelezői regisztrációkat a Napenergia Plusz Programra vonatkozóan.

A regisztrációs felhívás célja a Napenergia Plusz Program (a továbbiakban: Program) kapcsán a regisztrált kivitelezői lista összeállítása. A regisztrációs felhívásra azon kivitelezők nyújthatnak be regisztrációra irányuló kérelmet, akik fel kívánnak kerülni a Napenergia Plusz Program elnevezésű Pályázati felhívás (a továbbiakban: Felhívás) kivitelezői listájára.

A belépési lehetőség, valamint a regisztrációs felhívás az alábbi linken keresztül érhető el.

https://napenergiaplusz.nffku.hu/

Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos törvényjavaslatról, amelynek célja, az MI Európában biztonságos legyen, ne sértse az emberek alapvető jogait, ugyanakkor a technológia fejlődését is segítse.

A megállapodás teljes részleteit csak a végleges szöveg összeállítása és nyilvánosságra hozatala után lehet teljes mértékben megerősíteni, ami néhány hetet vehet igénybe. Az Európai Parlament által kiadott sajtóközlemény azonban megerősíti, hogy a Tanáccsal kötött megállapodás tartalmazza a mesterséges intelligencia alkalmazásának teljes tilalmát:

  • olyan biometrikus kategorizálási rendszerek, amelyek érzékeny jellemzőket használnak (pl. politikai, vallási, filozófiai meggyőződés, szexuális irányultság, faji hovatartozás);
  • az internetről vagy a térfigyelő kamerák felvételeiből származó arcképek nem célzott lekérdezése arcfelismerő adatbázisok létrehozása céljából;
  • érzelemfelismerés a munkahelyeken és oktatási intézményekben;
  • társadalmi viselkedésen vagy személyes jellemzőkön alapuló társadalmi pontozás;
  • az emberi viselkedést manipuláló mesterséges intelligenciarendszerek, amelyek megkerülik az emberi szabad akaratot;
  • az emberek (koruk, fogyatékosságuk, szociális vagy gazdasági helyzetük miatti) kiszolgáltatottságának kihasználására használt mesterséges intelligencia.

Az elfogadott csomag olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz, amelyek „az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt jelentős potenciális káros hatásuk” miatt „magas kockázatúnak” minősülnek.

A megállapodás értelmében az EU-s állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban.

Megállapodás született továbbá egy „kétszintű” védőkorlát-rendszerről is, amelyet az „általános” mesterséges intelligencia rendszerekre kell alkalmazni, mint például az úgynevezett alapmodellekre, amelyek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, például a ChatGPT vírusos fellendülését támasztják alá.

A jogszabályokban foglalt követelmények be nem tartásáért a jogsértéstől és a vállalt méretétől függően bírságot kell majd fizetni.

Az elfogadott megállapodás a törvény elfogadását követő fokozatos hatálybalépést is lehetővé teszi, így az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének teljes ereje csak 2026-ban lesz érezhető.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „A kis- és középvállalkozásokkal összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet tervezetét.”

A Korm.rendelet megalkotásának indoka a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) folyamatban lévő módosítása, amellyel összefüggésben szükségessé vált a törvény végrehajtási rendeleteinek megfelelő módosítása.

A véleményeket a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címre várják 2023. december 19-ig.

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta „Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló Korm. rendelet tervezetét.” A javaslat célja az Európai Unió jogának való megfelelés, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/956 európai parlamenti és a tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2023/1773 bizottsági végrehajtási rendelet megfelelő hazai végrehajtásához szükséges kiegészítő szabályozás megalkotása révén.

2023. december 15-től az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés több részében változás következik be. A változásokról a Magyar Államkincstár honlapján, ide kattintva talál részletes tájékoztatót.

Figyelmébe ajánljuk a Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szervezésében megvalósuló I3 infónapot, amely 2023. december 12-én 10 órától kerül megrendezésre, online formában. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az infónappal kapcsolatos további információk és a regisztráció ezen a linken érhető el.

A Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény.

Alább olvashatók a legfontosabb változások adónemenkénti összefoglalója:

  1. Személyi jövedelemadó (szja)
  • Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése: 2024-től a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében a törvény megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem estében pedig nem.
  • Egyéni vállalkozóvá válás ösztönzése: Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést, amennyiben a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti azt.
  1. Általános forgalmi adó (áfa)
  • A közösségen belüli értékesítés - alanyi mentesség: Magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Az intézkedés jelentőségét adja, hogy ezentúl a kisebb, de Európai Uniós piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
  • Áfa bevallás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem.
  • Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre.

III. Társasági adó (tao)

  • K+F adókedvezmény: a globális minimumadó jogszabállyal együtt fogadtak el egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményt, mely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz. Az elfogadott jogszabály a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.
  1. Kisvállalati adó (kiva)
  • Egyesülés, szétválás: A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján a törvénytervezet tartalmaz egy új kivételszabály, mely ugyan szűk körben, de lehetővé teszi a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.

Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.

A tájékoztató anyag alább olvasható:

MNKSZ MKIK DRS tájékoztató_11.29
LETÖLTÉS

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampány fennállásának 15 évfordulójára tekintettel idén november 18-26. között kerül megrendezésre Energiastratégia Intézet akcióhete, amelynek keretében olyan akcióötleteket vár, amelyek középpontjában a csomagolóanyagok újrahasznosítása, újrahasználata, a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése és a csomagolásból adódó hulladék keletkezésének megelőzése áll.

A programra 2023. október 16 - november 6. között lehet regisztrálni az akcióötletekkel.

Az Energiaügyi Minisztérium felkérésére idén az Energiastratégia Intézet tölti be az akcióhét magyarországi koordinátori szerepét és fogja össze országosan a programhoz csatlakozókat.

A honlapjukon kapcsolódó ismeretterjesztő anyagokat, az idei év plakátját és további hasznos információs anyagot talál.

Regisztrálni ide kattintva lehetséges.

Kérdés esetén Energiastratégia Intézet ügyfélszolgálatához tud fordulni az alábbi időpontokban és elérhetőségeken:

Hétfő – Csütörtök: 10.00 - 15.00; Péntek: 10.00 - 12.00

e-mail: regisztracio@szelektalok.hu,
telefonszám: +36 20 211 5135

Hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), mely megköveteli a nagyobb szereplőktől, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.

2024.december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, valamint 2025 végéig ki kell jelölniük egy auditort, aki elvégzi a szervezet kiberbiztonsági átvilágítását.

A NIS2 meghatározta, hogy melyek azok a cégek, melyeknek kötelezően vállalniuk kell az előírtakat, továbbá az abban írtak a meghatározott cégeken túl érinti azokat is, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy meghaladja a 10 millió eurót az éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük.

Az e-kereskedelem területén érintettek lehetnek azok a cégek, akik vegyszerek (pl. kozmetikumok) és élelmiszerek értékesítésével foglalkoznak és megfelelnek a középvállalkozás európai uniós kritériumainak.

Az uniós előírás elvárja, hogy az érintett szervezetek

  • ellenőrizzék, hogy a beszállítóik is megfelelő kibervédelmi gyakorlatokat alkalmaznak,
  • belső képzésekkel és szimulációkkal ismertessék a munkatársakkal a kibervédelmi fogalmakat, veszélyeket és kiberhigiéniai gyakorlatokat,
  • azonosítsák és orvosolják az IT rendszereik biztonsági kockázatait, illetve
  • bejelentsék az esetleges incidenseket.

Az uniós előírás megköveteli továbbá, hogy az érintett vállalatok alkalmazzanak bizonyos alapbiztonsági intézkedéseket a kibertámadások megelőzése érdekében.

A kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések részletei az irányelv 21. cikkében olvashatóak.

Az irányelv teljes magyar nyelvű szövege itt olvasható.

Idén is tárgyalások folytak a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről. A tárgyalások eredményeként megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 164. számában a Kormány 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, mely szerint a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.

  • A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint.
  • A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint.

A rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba, mely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni. Ebben az esetben 2024. január 1. napjáig a 2023. november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazandó.